Miért léteznek vállalatok?

(1)

KÖZGAZDASÁGTAN I.

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Közgazdaságtan 1.

5. hét

A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára

Szakmai felel®s:

K®hegyi Gergely

2010. június

(5)

5. hét

Bíró-K®hegyi-Major

A mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat döntése A kínálati függvény A csere haszna Állami beavatkozások hatása

Vázlat

1 A mikroökonómia vállalatfelfogása

2 A vállalat döntése

3 A kínálati függvény

4 A csere haszna

5 Állami beavatkozások hatása

(6)

5. hét

Miért léteznek vállalatok?

Az üzleti vállalkozások mesterséges képz®dmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a piacot termékekkel és

szolgáltatásokkal lássák el.

Egyének és csoportok azonban anélkül is képesek a piacra termelni, hogy vállalatot alapítanának.

Egy fontos néz®pont: Vállalatok azért léteznek, hogy kihasználják a csoportos, azaz több ember munkájára épül®

termelés el®nyeit, miközben minimalizálják a szerz®déskötés költségeit.

(7)

5. hét

Miért léteznek vállalatok? (folyt.)

Vállalatirányítás6=Tulajdonlás

Vállalat vezet®i (menedzserek): akik a vállalat nevében cselekszenek.

Vállalat tulajdonosai: akik jogot formálnak a vállalat mindazon jövedelmére és eszközeire, ami az összes szerz®déses kötelezettség kielégítése után megmarad.

A vállalatvezet®k és a tulajdonosok között érdekellentét állhat fenn.

Pl.: Elindítson-e a vezetés egy hosszútávon jól jövedelmez®

beruházást egy rövid távon kevésbé jövedelmez® beruházás rovására, ha ez az év végi bónusz feladásával jár?

(8)

5. hét

Miért léteznek vállalatok? (folyt.)

Megjegyzés

A tulajdonosok gyakran többen vannak, nem ugyanolyanok a preferenciáik és kevesebb információ van a birtokukban. Hogyan tudják kikényszeríteni, hogy a vállalatvezet®k az ® érdeküket képviseljék? Hogyan tudják a vezet®ket ugyanabban érdekeltté tenni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a vállalatelmélet, vagy modern szervezetelmélet.

Ha a tulajdonosok nem maguk irányítják a vállalatot, akkor a vállalatvezet®kkel is szerz®dniük kell (ez minimális

követelmény).

A társasági forma a vállalat több tulajdonosa közötti szerz®dés egy meghatározott típusa.

Két fontos jellemz®

Korlátolt felel®sség

Tulajdonrészek átruházhatósága

(9)

5. hét

Miért léteznek vállalatok? (folyt.)

Megjegyzés

A vállalat bels® motivációs rendszerét a küls® körülményeken és az intézmény szervezeti felépítésén kívül a tulajdonosi szerkezet, a társasági és nanszírozási forma egyaránt befolyásolja.

Két általános elv

Ellen®rzés szükségessége (általában a könnyebben

ellen®rizhet® min®ség¶ termelési tényez®ket vásárolják, vagy bérlik, a nehezebben ellen®rizhet®ket pedig tulajdonolják, vagy termelik: tranzakciós költségminimalizálás).

Kockázatmegosztás (a tulajdonos több kockázatot vállal, a vezet®k kockázatkerülése szintén szerz®désekben ölthet testet).

(10)

5. hét

Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás

1. táblázat. A felvásárlásokhoz köthet® árfolyammozgások

A felvásárlás típusa Árfolyamváltozás (százalék) Sikeres felvásárlások

Ajánlattétel 30

Összeolvadás 20

Szavazatok megszerzése (proxy constest) 8 Sikertelen felvásárlások

Ajánlattétel −3

Összeolvadás −3

Szavazatok megszerzése 8

2. táblázat. Felvásárlási ajánlatok és a rendkívüli részvényhozamok (százalék)

19731979 19801989 19901998

Ellenséges ajánlattételek 8,4 14,3 4,0

Sikeres ellenséges ajánlattételek 4,1 7,1 2,6 A célvállalatok árfolyam-emelkedése 16,0 16,0 15,9 A felvásárló vállalatok −0,3 −0,4 −1,0 árfolyam-emelkedése

(11)

5. hét

Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás (folyt.)

Néhány vállalatirányítási intézkedés (1998)

Intézkedés Százalék Az intézkedés leírása Biankó csekk

(blank check) 87,9 Olyan els®bbségi részvény, amely felhatal- mazza az igazgatótanácsot különféle szavazási, átváltási és egyéb jogokról való döntésre Rétegzett (átfed®)

igazgatótanács (classied board)

59,4 Az igazgatók megbízási ideje átfedi egymást (így nem váltható le egyszerre az egész igaz- gatótanács)

Arany ejt®erny®k

(golden parachutes) 56,6 Nagy összeg¶ kizetés a vállalatvezet®knek, ha a felvásárlás után távozni kényszerülnek Jogvédelem

(indemnication) 24,4 Védi a döntéshozókat az üzleti döntéseikhez kapcsolódó perekt®l

Méregpirula

(poison pills) 55,3 A felvásárlási ajánlatot tev®kön kívül minden részvényes jogot kap arra, hogy jelent®s ár- folyamkedvezménnyel vásárolhasson részvényt a vállalatvezetés leváltása után

Min®sített többség

(supermajority) 34,1 A felvásárláshoz min®sített (a törvényben meg- szabott küszöbnél is nagyobb) többség szük- séges

(12)

5. hét

A mikroökonómia vállalatfelfogása

Feltevés

Kiindulópont: A vállalat egy protmaximalizáló fekete doboz, amely CSAK a termelési tényez®ket (input) termékekké (output) alakítja (transzformálja).

(13)

5. hét

A mikroökonómia vállalatfelfogása (folyt.)

Következmény

A vállalatnak nincsen tulajdona. Minden termelési tényez® a fogyasztók (beszállít)

(14)

5. hét

A termel®i döntés

Mir®l dönt a vállalat?

Mib®l és mennyit termeljen?

Ehhez mib®l és mennyit használjon fel?

Különböz® termelési tervek

(15)

5. hét

A termel®i döntés (folyt.)

(16)

5. hét

A termel®i döntés (folyt.)

Ár: (P)

Termelt mennyiség (kibocsátás): (q) Bevétel: (R =Pq)

Költség: (C =F+VC)

1 Fix (állandó) költségek (F ) Elhárítható költségek Elsüllyedt költségek

2 Változó költségek (VC)

alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre kisebb mértékben;

magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb mértékben növekszik, a csökken®

hozadék elvének megfelel®en.

Gazdasági prot (Π=bevétel−költségek)

Megjegyzés

Gazdasági prot6=Számviteli prot

(17)

5. hét

Vállalati kínálat rövid távon

Inverz kínálati függvény

A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (MC) görbe átlagos változóköltség (AVC)p görbe minimuma feletti emelked® szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.

(18)

5. hét

Ágazati kínálat rövid távon

Ágazati kínálati függvény

Ráfordítások (inputok) árváltozásának hatása

(19)

5. hét

Ágazati kínálat rövid távon (folyt.)

Deníció

aκkínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és az ár változási arányának a hányadosa. A kínált mennyiség százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: ^∆_∆^Q_P_Q^P

Állítás

A ráfordítások árainak hatása miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.

(20)

5. hét

Kínálat hosszú távon

Inverz kínálati görbe hosszú távon

Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú

átlagköltség görbe minimuma feletti emelked® szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál

alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz®

vállalat nem termel.

(21)

5. hét

Kínálat hosszú távon (folyt.)

Ágazati kínálat különböz®

id®távok esetén

Különböz® id®távok mellett változik az ágazati kínálati görbe

rugalmassága.

Azonnali id®táv: IS Rövid táv: SS Hosszú táv:

LS

(22)

5. hét

A kereskedelem társadalmi el®nyei

Állítás

A kereskedelem kölcsönösen el®nyös tevékenység a résztvev®k számára.

(23)

5. hét

A kereskedelem társadalmi el®nyei (folyt.)

Fogyasztói és termel®i többlet

A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel®i többlet. A fogyasztói és termel®i többlet összege a fogyasztókból és

termel®kb®l álló

társadalom pénzben mért jólétét mutatja.

(24)

5. hét

A kereskedelem társadalmi el®nyei (folyt.)

Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete

Bevétel Fogyasztói többlet Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) (millió font)

Rendes húzás 65 0,49 32

Átvitt nyeremény 78 0,53 41

Többszörösen átvitt 98 0,68 67

nyeremény

(25)

5. hét

A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben

Víz vs. gyémánt

A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlandósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb.

Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a

gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.

(26)

5. hét

Az innováció haszna

Min®ségjavító innováció

Min®ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min®ség¶ termék egységéért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel®i többlet egyaránt növekszik.

(27)

5. hét

Csereügyletek megadóztatása

Adók hatása a jólétre

A csereügyletek

megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög

területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.

(28)

5. hét

Kínálati kvóták

Kvóták hatása a jólétre

A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.

(29)

5. hét

Alkalmazás: Import kvóták

Jóléti hatások

Az importkvóta jóléti veszteséggel jár a társadalom számára, a vámoknál jelentkez®

állami bevétel helyét itt a kvótajáradék váltja fel, amely a külföldi

termel®ket vagy a külföldi kormányokat

gazdagíthatja termelési engedélyek elosztási módjának függvényében.

(30)

5. hét

Árplafon

Maximális ár bevezetése

Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat

alkalmazkodását vonja maga után és PL

egyensúlyi ár alakul ki. A P^o árplafon bevezetése esetén azonban a keresletnövekedés

következtében H mérték¶

túlkereslet alakul ki.