Egyensúly kereslet, kínálat

(1)

KÖZGAZDASÁGTAN I.

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Közgazdaságtan 1.

2. hét

KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára

Szakmai felel®s:

K®hegyi Gergely

2010. június

(5)

2. hét

Bíró-K®hegyi-Major

Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása Adóztatás Árszabályozás

Vázlat

1 Kereslet, kínálat, egyensúly

2 A kereslet és kínálat megváltozásának hatása az egyensúlyra

3 Az adóztatás hatása az egyensúlyra

(6)

2. hét

Egyensúly kereslet, kínálat

Egyensúlyi feladatok: kereslet és kínálat egyenl®ségét keressük A rezervációs ár a

Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók.

Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók.

A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl®t®l, a termékt®l, a helyzett®l és attól, hogy a terméknek hányadik egységér®l van szó.

(7)

2. hét

Kereslet, kínálat, egyensúly A kereslet és kínálat megváltozása

Kereslet

Példa: lakások piaca

(8)

2. hét

Kereslet (folyt.)

(9)

2. hét

Kereslet (folyt.)

(10)

2. hét

Kínálat

(11)

2. hét

Kínálat (folyt.)

(12)

2. hét

Keresleti, kínálati függvény

Változók közti kapcsolatok (függvények)

A keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárolnának.

A kínálati görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra.

A keresleti görbe negatív meredeksége a kereslet törvényét tükrözi

ha a termék ára csökken, akkor a vev®k általában többet szeretnének vásárolni bel®lük.

A kínálati görbe pozitív meredekség¶: minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált mennyiség.

(13)

2. hét

Egyensúly

P^∗: egyensúlyi ár

Q^∗: egyensúlyi mennyiség

Az E egyensúlyi pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl® az eladók által eladni kívánt mennyiséggel.

(14)

2. hét

Túlkínálat

P⁰>P^∗ ár esetén az eladók Q_S⁰ mennyiséget adnának el, miközben a fogyasztók csak Q_D⁰ mennyiséget vennének.

A túlkínálat nagysága: Q_S⁰ −Q_D⁰

P⁰-nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.

(15)

2. hét

Túlkereslet

P”<P^∗ ár mellett az eladók kevesebbet (Q_S⁰⁰) kínálnak, mint amennyit (Q_D⁰⁰) a fogyasztók vennének.

A túlkereslet nagysága: Q_S⁰⁰−Q_D⁰⁰

P”-nél felfelé irányuló nyomás hat az árra.

(16)

2. hét

Egyensúly

Ha az ár P^∗-tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul.

A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg a P^∗ egyensúlyi árat és a Q^∗ egyensúlyi mennyiséget.

(17)

2. hét

Példa

Keresleti függvény: D(P) =150−3P Kínálati függvény: S(P) =2P−20 Egyensúlyban

D(P^∗) =S(P^∗) 150−3P^∗=2P^∗−20

170=5P^∗ P^∗=34

Q^∗=D(P^∗) =S(P^∗) =D(34) =150−3∗34=S(34) =

=2∗34−20=48

(18)

2. hét

Kínálat és kereslet változása

Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls® tényez®k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a kínálat.

Ilyen változás lehet például:

Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir®l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat) Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek kínálatát);

Er®források változása (egy jelent®s új olajlel®hely megnövelné a nyersolaj kínálatát a világban)

Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci kínálatát, mind a piaci keresletét megnövelné)

Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)

(19)

2. hét

Kínálat és kereslet változása (folyt.)

Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág kínálatával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb®r kínálatát)

(20)

2. hét

A kereslet változása

Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D1helyzetb®l D2helyzetbe.

Mind az egyensúlyi ár, mind az egyensúlyi menynyiség megn®.

(21)

2. hét

A kereslet változása (folyt.)

(22)

2. hét

A kínálat változása

Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a kínálati görbe jobbra tolódik, S1 helyzetb®l S2 helyzetbe.

Ilyenkor az egyensúlyi mennyiség megn®, de az egyensúlyi ár csökken.

(23)

2. hét

A kínálat változása (folyt.)

(24)

2. hét

Kereslet és kínálat változásának hatása egyensúlyra

A kereslet növekedése mind az P^∗ egyensúlyi árat, mind a Q^∗ egyensúlyi mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet.

A kínálat növekedése a Q^∗ egyensúlyi mennyiség

növekedéséhez, de a P^∗ egyensúlyi ár csökkenéséhez vezet.

(25)

2. hét

Adóztatás

Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól:

Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): P⁺ Amit az eladók kapnak (kínálati ár, vagy nettó ár): P⁻

1 Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta)

P⁺=P⁻+T

2 értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.:

ÁFA) P⁺= (1+t)P⁻

(26)

2. hét

Mennyiségi adó

Kétféle értelmezése

1 Eladó egységköltségét emeli T dollárral (kínálati görbe felfelé tolódik)

2 áruegységenként T dollárt elvesz bevételb®l (keresleti görbe levelé tolódik)

(27)

2. hét

Mennyiségi adó, példa

Kereslet: D(P) =220−P Kínálat: S(P) =P

Egyensúly: P^∗=110,Q^∗=110

Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre T =30 pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki?

D(P⁺) =S(P⁻);P⁺=P⁻+T 220−P⁻−30=P⁻

(28)

2. hét

Árplafon, árminimum

árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció visszafogása

árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez®gazdasági árak (USA, 195060-as évek)

Következmény

Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat,

cserére kerül® mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.

(29)

2. hét

Árplafon, árminimum (folyt.)

(30)

2. hét

Árplafon példa

Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P¯ =80-as árplafont vezetnek be?

P¯=80<110=P^∗, tehátP¯=80 az új egyensúlyi ár, S( ¯P) =80 az egyensúlyi mennyiség

D( ¯P)−S( ¯P) = (220−80)−80=60 a túlkereslet nagysága.

(31)

2. hét

Árminimum példa

Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P¯ =120-as árminimumot vezetnek be?

P¯=120>110=P^∗, tehátP¯=120 az új egyensúlyi ár, D( ¯P) =100 az egyensúlyi mennyiség

(32)

2. hét

Összefoglalás

Kereslet, kínálat

Keresleti (negatív meredekség¶), kínálati (pozitív meredekség¶) függvény

Egyensúly: kereslet = kínálat Kereslet, kínálat változásának hatása

Kereslet n®: egyensúlyi ár és mennyiség is n®

Kínálat n®: egyensúlyi ár csökken, egyensúlyi mennyiség n®

Adóztatás (mennyiségi adó) hatása: egyensúlyi mennyiség csökken

Árplafon→túlkereslet, árminimum →túlkínálat