KÖZGAZDASÁGTAN I.
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I.
2. hét
Kereslet, kínálat, egyensúly
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Kereslet, kínálat, egyensúly
Egyensúly kereslet, kínálat
Egyensúlyi feladatok: kereslet és kínálat egyenl®ségét keressük A rezervációs ár a
• Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók.
• Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók.
A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl®t®l, a termékt®l, a helyzett®l és attól, hogy a terméknek hányadik egységér®l van szó.
Kereslet
Példa: lakások piaca
Kínálat
Keresleti, kínálati függvény
Változók közti kapcsolatok (függvények)
• A keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárol- nának.
• A kínálati görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra.
• A keresleti görbe negatív meredeksége a kereslet törvényét tükrözi
ha a termék ára csökken, akkor a vev®k általában többet szeretnének vásárolni bel®lük.
Egyensúly
P∗: egyensúlyi ár
Q∗: egyensúlyi mennyiség
Az E egyensúlyi pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl® az eladók által eladni kívánt mennyiséggel.
Túlkínálat
P0> P∗ár esetén az eladókQ0Smennyiséget adnának el, miközben a fogyasztók csakQ0Dmennyiséget vennének.
A túlkínálat nagysága: Q0S−Q0D
P0-nél lefelé irányuló nyomás hat az árra.
Túlkereslet
P”< P∗ár mellett az eladók kevesebbet (Q00S ) kínálnak, mint amennyit (Q00D) a fogyasztók vennének.
A túlkereslet nagysága: Q00S−Q00D
P”-nél felfelé irányuló nyomás hat az árra.
Egyensúly
• Ha az ár P∗-tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul.
• A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg aP∗egyensúlyi árat és aQ∗egyensúlyi mennyiséget.
Példa
• Keresleti függvény: D(P) = 150−3P
• Kínálati függvény: S(P) = 2P−20
• Egyensúlyban
D(P∗) =S(P∗) 150−3P∗= 2P∗−20
170 = 5P∗ P∗= 34
Q∗=D(P∗) =S(P∗) =D(34) = 150−3∗34 =S(34) =
= 2∗34−20 = 48 P∗= 34(egyensúlyi ár)Q∗= 48(egyensúlyi mennyiség)
A kereslet és kínálat megváltozásának hatása az egyensúlyra
Kínálat és kereslet változása
Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls® tényez®k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a kínálat. Ilyen változás lehet például:
• Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir®l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyassza- nak vajat)
• Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüg- gésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét)
• Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág kínálatával összefüg- gésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb®r kínálatát)
• Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keres- letük a luxusautók iránt)
A kereslet változása
• Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásá- rolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D1 helyzetb®lD2helyzetbe.
• Mind az egyensúlyi ár, mind az egyensúlyi menynyiség megn®.
A kínálat változása
• Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a kínálati görbe jobbra tolódik,S1 helyzetb®lS2 helyzetbe.
• Ilyenkor az egyensúlyi mennyiség megn®, de az egyensúlyi ár csökken.
Kereslet és kínálat változásának hatása egyensúlyra
• A kereslet növekedése mind az P∗ egyensúlyi árat, mind a Q∗ egyensúlyi mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet.
• A kínálat növekedése aQ∗ egyensúlyi mennyiség növekedéséhez, de aP∗ egyensúlyi ár csökkené- séhez vezet.
Az adóztatás hatása az egyensúlyra
Adóztatás
Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében külön- böznek egymástól:
• Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): P+
• Amit az eladók kapnak (kínálati ár, vagy nettó ár): P−
1. Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta)
P+=P−+T
2. értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA) P+= (1 +t)P−
Egyensúlyban
D(P+) =S(P−)
Mennyiségi adó
Mennyiségi adó, példa
• Kereslet: D(P) = 220−P
• Kínálat: S(P) =P
• Egyensúly: P∗= 110, Q∗= 110
Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékreT = 30pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki?
D(P+) =S(P−);P+=P−+T 220−P−−30 =P− P−= 95, P+= 125, Q= 95
Az árszabályozás hatása az egyensúlyra
Árplafon, árminimum
• árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció visszafogása
• árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez®gazdasági árak (USA, 195060-as évek) Következmény
• Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat,
• cserére kerül® mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál.
Árplafon példa
• Kereslet: D(P) = 220−P
• Kínálat: S(P) =P
• Egyensúly: P∗= 110, Q∗= 110
• Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P¯= 80-as árplafont vezetnek be?
P¯= 80<110 =P∗, tehátP¯ = 80az új egyensúlyi ár, S( ¯P) = 80az egyensúlyi mennyiség D( ¯P)−S( ¯P) = (220−80)−80 = 60a túlkereslet nagysága.
Árminimum példa
• Kereslet: D(P) = 220−P
• Kínálat: S(P) =P
• Egyensúly: P∗= 110, Q∗= 110
• Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P¯ = 120-as árminimumot vezetnek be?
P¯= 120>110 =P∗, tehátP¯= 120az új egyensúlyi ár,D( ¯P) = 100az egyensúlyi mennyiség S( ¯P)−D( ¯P) = 120−(220−120) = 20a túlkínálat nagysága.
Összefoglalás
• Kereslet, kínálat
Keresleti (negatív meredekség¶), kínálati (pozitív meredekség¶) függvény Egyensúly: kereslet = kínálat
• Kereslet, kínálat változásának hatása
Kereslet n®: egyensúlyi ár és mennyiség is n®
Kínálat n®: egyensúlyi ár csökken, egyensúlyi mennyiség n®
• Adóztatás (mennyiségi adó) hatása: egyensúlyi mennyiség csökken
• Árplafon →túlkereslet, árminimum→túlkínálat
