KÖZGAZDASÁGTAN I.
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I.
5. hét
A vállalat és a versenyz® piac egyensúlya
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
A mikroökonómia vállalatfelfogása
Miért léteznek vállalatok?
• Az üzleti vállalkozások mesterséges képz®dmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a piacot ter- mékekkel és szolgáltatásokkal lássák el.
• Egyének és csoportok azonban anélkül is képesek a piacra termelni, hogy vállalatot alapítanának.
• Egy fontos néz®pont: Vállalatok azért léteznek, hogy kihasználják a csoportos, azaz több ember munkájára épül® termelés el®nyeit, miközben minimalizálják a szerz®déskötés költségeit.
Vállalatirányítás 6=Tulajdonlás
• Vállalat vezet®i (menedzserek): akik a vállalat nevében cselekszenek.
• Vállalat tulajdonosai: akik jogot formálnak a vállalat mindazon jövedelmére és eszközeire, ami az összes szerz®déses kötelezettség kielégítése után megmarad.
• A vállalatvezet®k és a tulajdonosok között érdekellentét állhat fenn.
Pl.: Elindítson-e a vezetés egy hosszútávon jól jövedelmez® beruházást egy rövid távon kevésbé jövedelmez® beruházás rovására, ha ez az év végi bónusz feladásával jár?
1. Megjegyzés
A tulajdonosok gyakran többen vannak, nem ugyanolyanok a preferenciáik és kevesebb információ van a birtokukban. Hogyan tudják kikényszeríteni, hogy a vállalatvezet®k az ® érdeküket képviseljék? Ho- gyan tudják a vezet®ket ugyanabban érdekeltté tenni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a vállalatelmélet, vagy modern szervezetelmélet.
• Ha a tulajdonosok nem maguk irányítják a vállalatot, akkor a vállalatvezet®kkel is szerz®dniük kell (ez minimális követelmény).
• A társasági forma a vállalat több tulajdonosa közötti szerz®dés egy meghatározott típusa.
• Két fontos jellemz®
Korlátolt felel®sség
Tulajdonrészek átruházhatósága 2. Megjegyzés
A vállalat bels® motivációs rendszerét a küls® körülményeken és az intézmény szervezeti felépítésén kívül a tulajdonosi szerkezet, a társasági és nanszírozási forma egyaránt befolyásolja.
Két általános elv
Ellen®rzés szükségessége (általában a könnyebben ellen®rizhet® min®ség¶ termelési tényez®ket vá- sárolják, vagy bérlik, a nehezebben ellen®rizhet®ket pedig tulajdonolják, vagy termelik: tranzakciós költségminimalizálás).
Kockázatmegosztás (a tulajdonos több kockázatot vállal, a vezet®k kockázatkerülése szintén szer- z®désekben ölthet testet).
Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás
1. táblázat. A felvásárlásokhoz köthet® árfolyammozgások
A felvásárlás típusa Árfolyamváltozás (százalék) Sikeres felvásárlások
Ajánlattétel 30
Összeolvadás 20
Szavazatok megszerzése (proxy constest) 8 Sikertelen felvásárlások
Ajánlattétel −3
Összeolvadás −3
Szavazatok megszerzése 8
2. táblázat. Felvásárlási ajánlatok és a rendkívüli részvényhozamok (százalék)
19731979 19801989 19901998
Ellenséges ajánlattételek 8,4 14,3 4,0
Sikeres ellenséges ajánlattételek 4,1 7,1 2,6 A célvállalatok árfolyam-emelkedése 16,0 16,0 15,9
A felvásárló vállalatok −0,3 −0,4 −1,0
árfolyam-emelkedése
Néhány vállalatirányítási intézkedés (1998)
Intézkedés Százalék Az intézkedés leírása Biankó csekk
(blank check) 87,9 Olyan els®bbségi részvény, amely felhatalmazza az igazgatótanácsot kü- lönféle szavazási, átváltási és egyéb jogokról való döntésre
Rétegzett (átfed®) igazgatótanács
(classied board)
59,4 Az igazgatók megbízási ideje átfedi egymást (így nem váltható le egyszerre az egész igazgatótanács)
Arany ejt®erny®k
(golden parachutes) 56,6 Nagy összeg¶ kizetés a vállalatvezet®knek, ha a felvásárlás után távozni kényszerülnek
Jogvédelem
(indemnication) 24,4 Védi a döntéshozókat az üzleti döntéseikhez kapcsolódó perekt®l Méregpirula
(poison pills) 55,3 A felvásárlási ajánlatot tev®kön kívül minden részvényes jogot kap arra, hogy jelent®s árfolyamkedvezménnyel vásárolhasson részvényt a vállalat- vezetés leváltása után
Min®sített többség
(supermajority) 34,1 A felvásárláshoz min®sített (a törvényben megszabott küszöbnél is na- gyobb) többség szükséges
A mikroökonómia vállalatfelfogása 1. Feltevés
Kiindulópont: A vállalat egy protmaximalizáló fekete doboz, amely CSAK a termelési tényez®ket (in- put) termékekké (output) alakítja (transzformálja).
A vállalat döntése
A termel®i döntés Mir®l dönt a vállalat?
• Mib®l és mennyit termeljen?
• Ehhez mib®l és mennyit használjon fel?
Különböz® termelési tervek
• Ár: (P)
• Termelt mennyiség (kibocsátás): (q)
• Bevétel: (R=P q)
• Költség: (C=F+V C)
1. Fix (állandó) költségek (F) Elhárítható költségek Elsüllyedt költségek 2. Változó költségek (V C)
alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre kisebb mértékben;
magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb mér- tékben növekszik, a csökken® hozadék elvének megfelel®en.
• Gazdasági prot (Π=bevétel−költségek) 3. Megjegyzés
Gazdasági prot 6=Számviteli prot
A kínálati függvény
Vállalati kínálat rövid távon Inverz kínálati függvény
A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (M C) görbe átlagos vál- tozóköltség (AV C)p görbe minimuma feletti emelked® szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.
Ágazati kínálat rövid távon Ágazati kínálati függvény
Ráfordítások (inputok) árváltozásának hatása
1. Deníció
aκkínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és az ár változási arányának a hányadosa.
A kínált mennyiség százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: ∆Q∆PPQ 1. Állítás
A ráfordítások árainak hatása miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.
Kínálat hosszú távon
Inverz kínálati görbe hosszú távon
Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú átlagkölt- ség görbe minimuma feletti emelked® szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz® vállalat nem termel.
Ágazati kínálat különböz® id®távok esetén
Különböz® id®távok mellett változik az ágazati kínálati görbe rugalmassága.
• Azonnali id®táv: IS
• Rövid táv: SS
• Hosszú táv: LS
A csere haszna
A kereskedelem társadalmi el®nyei 2. Állítás
A kereskedelem kölcsönösen el®nyös tevékenység a résztvev®k számára.
Fogyasztói és termel®i többlet
A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel®i többlet. A fogyasztói és termel®i többlet összege a fogyasztókból és termel®kb®l álló társadalom pénzben mért jólétét mutatja.
Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete
Bevétel Fogyasztói többlet Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) (millió font)
Rendes húzás 65 0,49 32
Átvitt nyeremény 78 0,53 41
Többszörösen átvitt 98 0,68 67
nyeremény
A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben Víz vs. gyémánt
A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlan- dósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb. Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.
Az innováció haszna Min®ségjavító innováció
Min®ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min®ség¶ termék egysé- géért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel®i többlet egyaránt növekszik.
Állami beavatkozások hatása
Csereügyletek megadóztatása Adók hatása a jólétre
A csereügyletek megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.
Kínálati kvóták
Kvóták hatása a jólétre
A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.
Alkalmazás: Import kvóták Jóléti hatások
Az importkvóta jóléti veszteséggel jár a társadalom számára, a vámoknál jelentkez® állami bevétel helyét itt a kvótajáradék váltja fel, amely a külföldi termel®ket vagy a külföldi kormányokat gazdagíthatja termelési engedélyek elosztási módjának függvényében.
Árplafon
Maximális ár bevezetése
Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat alkalmazkodását vonja maga után és
