KÖZGAZDASÁGTAN I.
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I.
4. hét
A keresletelmélet alkalmazásai
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Ismétlés
Az azonos hasznossági szinthez tartozó jószágkosarak halmazát közömbösségi görbének nevezzük Fogyasztói döntés:
Kiegészít® és helyettesít® javak
Tökéletes helyettesít®k
• A közömbösségi görbék párhuzamos egyenesek.
• A két jószág tökéletesen helyettesíti egymást.
• Ha a költségvetési egyenes meredeksége különbözik a közömbösségi görbék meredekségét®l⇒széls®
megoldás.
Er®s helyettesít®k
• A közömbösségi görbék csak kicsit görbülnek.
• Az árarány kis változása ( SS' egyenesr®l az FF' egyenesre) a fogyasztásban nagy változást okoz (S*-ról F*-ra).
• Példák: starking alma/jonatán alma, vaj/margarin.
Tökéletes kiegészít®k
• L-alakú közömbösségi görbék
• A fogyasztó rögzített arányban (pl. 1:1) kívánja megvásárolni a javakat
• Árarány változása nem hat a választott mennyiségek arányára
Er®s kiegészít®k
• Közel L-alakú közömbösségi görbék
• Árarány nagy változása (SS' egyenesr®l az FF' egyenesre) ⇒ fogyasztásban kis változás (S*-r®l F*-ra)
• Példák: kenyér-vaj, áram-elektromos m¶szerek
Engel-görbe, keresleti görbe
Változó lehet®ségek
• Feltevés: a preferenciák állandók
• Lehet®ségek változnak fogyasztói optimum változik
1. Jövedelemváltozás 2. árak változása Jövedelem-fogyasztási görbe
• A jövedelemváltozás hatása
• Optimális jószágkosarak különböz® jövedelemszintek mellett
• Normál jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de kisebb mértékben.
• Ultra magasabb rend¶ (luxus) jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de nagyobb mértékben.
• Alacsonyabb rend¶ (inferior) jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg csökken.
Pl. párizsi, Tesco-gazdaságos termék
Engel-görbe
• Jöv.-fogyasztási görbe: hogyan változnak a fogyasztói kosarak a jöv. változásával
• Engel-görbe: jöv. változásának hatása egyetlen jószágra
Az ár-fogyasztási görbe
• X jószág árváltozásának hatása
• Költségvetési egyenes elfordul
• Optimális jószágkosarak különböz®PX árak mellett
• Ahogy aPX ár csökken az I jövedelem változatlanul tartása mellett a fogyasztó egyre nagyobb hasznossághoz jut.
• Az ábra K pontjában PX olyan magas, hogy a fogyasztó semennyit sem vásárol az X jószágból X keresletét elfojtó ár
• Az ár-fogyasztás görbének lehet olyan része, ahol felfelé és balra fordul
Ahol alacsonyabbPX ár következtében a fogyasztó kevesebbet vásárol az X jószágból Gien-jószág
Példa: ha fogyasztók szerint magasabb ár jobb min®séget tükrözi Keresleti görbe
• Ár-fogyasztási görbe: hogy változnak fogyasztói kosarak PX változásával
• Keresleti görbe: PX változásának hatása X iránti keresletre
• Kereslet törvénye: negatív meredekség¶ keresleti fv.
Jövedelemváltozás hatása a keresleti függvényre Példa: jövedelem n®⇒keresleti görbe eltolódik
Rugalmasság
Jövedelemrugalmasság - bevezetés
Cél: jövedelemváltozásra való reakció számszer¶sítése
• X jószág fogyasztásának a jövedelem∆I változása miatt bekövetkez®∆X változását mérhetjük a
∆X
∆I arányszámmal (Engel görbe meredeksége).
• Probléma: ∆X∆I érzékeny a termék mértékegységének változtatására.
Pl.: A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat fogyasztunk
∆X∆I = 0,05, hahdkg
F t
i-tal számolunk ∆X∆I = 0,0005, hahkg
F t
i-tal számolunk
• Ha különböz® termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jöve- delemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani?
Jövedelemrugalmasság
• Kereslet jövedelemrugalmasságaεx: a vásárolt mennyiség változási arányának és a jövedelem vál- tozási arányának a hányadosa
• Ha 1%-kal változik a jövedelem, hány %-kal változik a keresett mennyiség?
εx= ∆x/x
∆I/I ≡∆x
∆I I x
• Normál jószág: εx>0
• Alacsonyabb rend¶ jószág: εx<0
• Luxus jószág: εx>1
Jövedelemrugalmasság 1. példa Jövedelem és vásárolt alma mennyisége
1.év 2.év Jöv. 10 000 11 000
Alma 100 104
εa= ∆x/x
∆I/I = 4/102
1000/10 500 ≡0,41 1%-kal nagyobb jövedelem →0,41%-kal növekszik alma iránti kereslete Jövedelemrugalmasság 2. példa
• Engel-görbe
x= 5 +I/10
• Jövedelemrugalmasságx= 25, I= 200pontban?
ε= ∆x
∆I I x= 1
10 200
25 = 0,8
• Alacsonyabb rend¶ jószág? Luxusjószág?
Jövedelemrugalmasság 3. példa
• új-zélandi minta, 198182
• Szegényebb csoport: növekv® jövedelem jelent®s része nemkívánatos javakra
A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok)
Kiadási A legalacsonyabb A legmagasabb
kategória jövedelm¶ csoport jövedelm¶ csoport
Élelmiszer 0,63 0,84
Lakás 1,22 1,80
Háztartási-fenntartási kiadások 0,66 0,85
Ruházkodás 1,29 0,98
Közlekedés 1,50 0,90
Dohány és alkohol 2,00 0,85
Árrugalmasság
• Mennyire érzékenyen reagál a termékb®l keresett mennyiség a termék árának változására?
Analóg módon deniálhatjuk jövedelemrugalmasság fogalmával
• A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa.
• Ha 1%-kal változik a termék ára →hány %-kal változik a keresett mennyiség?
ηx= ∆x/x
∆Px/Px
≡ ∆x
∆Px
Px
x
• Közönséges jószág: ∆P∆xx <0⇒ηx<0
• Gien jószág: ∆P∆xx >0⇒ηx>0
• Haηx<−1: keresleti görbe rugalmas
1%-os árcsökkenés →több mint 1%-os keresletnövekedés
• Haηx>−1: keresleti görbe rugalmatlan
• Ha kereslet rugalmas, akkorPxár csökkenése az X-re költöttEx≡Pxxkiadás növekedéséhez vezet
• Ha kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkentiEx nagyságát Árrugalmasság példák
1. Indonézia, 1932-38 között ópium iránti kereslet: árrugalmasság kb. −0,7
⇒50%-os áremelkedés→kb. 35%-os fogyasztáscsökkenés
2. Amerikai fels®oktatásban vizsgálat cigarettakeresletre: árrugalmasság kb. −1,4
⇒10%-os áremelkedés→kb. 14%-os fogyasztáscsökkenés Id®sebb lakosság: rugalmatlanabb kereslet
Árrugalmasság 1. számpélda
• Keresleti görbe
x= 320−50Px
• árrugalmasság x= 120, Px= 4 pontban:
ηx= ∆x
∆Px
Px
x =−50 4 120 =−5
3 Árrugalmasság 2. számpélda
• Keresleti görbe
x= 100−2p
• Kereslet árrugalmasságax= 20, p= 40pontban ηx= ∆x
∆Px
Px
x =−240 20 =−4
• ár p= 35értékre csökken - mi történikE kiadással?
E0= 40·(100−2·40) = 800 E1= 35·(100−2·35) = 1050 E n® kereslet rugalmas
Keresztárrugalmasság
• A fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem kapcsolódó termékek árától is függ, mint pl. kenyér és sajt.
• Kereslet keresztárrugalmassága: a vásárolt mennyiség változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa.
• Ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány %-kal változik a keresett mennyiség?
ηxy= ∆x/x
∆Py/Py ≡ ∆x
∆Py Py
x
• A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható, hogy a két termék egymást helyettesít® (vaj-margarin) vagy
egymást kiegészít® (vaj-kenyér) AzX ésY termékek
helyettesít® termékek, haηxy>0 kiegészít® termékek, haηxy <0 Keresztárrugalmasság, példa
Két gyógyszer keresletrugalmasságai
1. márka 1. generikus 3. márka 3. generikus
1. márka −0,38 1,01 −0,20 −0,21
1. generikus 0,79 −1,04 −0,09 −0,10
3. márka 0,52 0,53 −1,93 1,12
3. generikus 0,21 0,23 2,00 −2,87
Az árrugalmasságot meghatározó tényez®k 1. Helyettesít®k elérhet®sége
Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyettesít® áll rendelkezésre.
2. Luxus- versus létszükségleti javak
A luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké.
3. Magasan versus alacsonyan árazott javak Keresletet elfojtó árnál nagy a rugalmasság
• Példa: a só kereslete rugalmatlan mindhárom magyarázat érvényes Nincs közeli helyettesít®, létszükségleti cikk, alacsony ár.
Összefoglalás
• Kiegészít® helyettesít® jószágok: deníció, közömbösségi görbe alakja
• Jövedelem-fogyasztási görbe, Engel-görbe
• Ár-fogyasztási görbe, keresleti görbe
• Lehet®ségekre reakció számszer¶sítése Jövedelemrugalmasság
Árrugalmasság Keresztárrugalmasság
