KÖZGAZDASÁGTAN I.
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖZGAZDASÁGTAN I.
9. hét
Oligopólium és stratégiai viselkedés
Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára
Játékelméleti alapfogalmak
Játékelmélet bevezetés
Oligopólium: egy ágazat néhány vállalatból áll Duopólium: egy ágazat két vállalatból áll
Ha egy vállalatnak néhány versenytársa van csak: stratégiai helyzet
• Döntéseknél gyelembe veszi versenytársak várható reakcióját.
• Játékelmélet: stratégiai interakciók általános elemzésével foglalkozik.
Játékelméleti alapfogalmak Egy játék megadása
• Kik a játékosok? (a szerepl®k megadása).
• Milyen alternatívák közül választhatnak? (a lehetséges stratégiák megadása minden játékosra vo- natkozóan).
• Mi a végeredmény? (minden elképzelhet® stratégiakombinációhoz a szerepl®k kizetéseinek (prot-, hasznosságfüggvényeinek) megadása).
• Hogyan zajlik a játék?
Feltevés
• A játékosok a kizetési függvényeiket maximalizálják (racionalitási feltétel) Nulla összeg¶ játék
Nullaösszeg¶ játék szárazföld vagy tenger?
A védekez® fél választása szárazföld tenger szárazföld −10,+10 +25,−25 A támadó fél választása tenger +25,−25 −10,+10 Koordinációs játék
Például: két sof®r döntése, melyik oldalon haladjanak Koordinációs játék
az érdekek összhangja
B választása
jobb bal
jobb +15,+15 −100,−100 A választása bal −100,−100 +10,+10
Fogolydilemma
Mindkét játékos jobban jár, ha vall↔jobban járnának, ha egyikük sem vallana Fogolydilemma két változat
A börtönbüntetés hossza (hónap)
tagad vall
tagad −1,−1 −36, 0
a) változat vall 0,−36 −24,−24
A kizetések rangsora kis kibocsátás nagy kibocsátás
kis kibocsátás 3, 3 1, 4
b) változat nagy kibocsátás 4, 1 2, 2
Fogolydilemma - közjavak
• Lecsapolás egyéni költsége: 8
• Egy szivattyú haszna: 5
TÁBLÁZAT FEJLÉCE HIÁNYZIK!!!!!!!
Lecsapol Nem csapol le
Lecsapol 2, 2 −3, 5
Nem csapol le 5,−3 0, 0
• A gazda: mindig jobban jár, ha nem csapol le.
A mocsár kiszárítása mint sokszemélyes fogolydilemma-játék
Lecsapoló gazdák száma
0 1 2 3 4
lecsapol −3 2 7 12 17
A gazda választása nem csapol le 0 5 10 15 20
Elrettentési játék
Tökéletes egyensúly: (belép, elfogad).
Elrettentés a piaci belépést®l
B játékos (monopólium) ellenáll elfogad
belép −10, 30 20, 80
nem lép be 0, 100 0, 100 Egyensúly
• Ha egy játék szabályai szekvenciális döntéshozatalt írnak el®, a játék tökéletes egyensúlyában mind- két játékos racionálisan választ (azaz a legmagasabb elérhet® kizetést választja), feltételezve, hogy az ellenfele is racionálisan cselekszik, amikor rá kerül a sor.
• Szekvenciális döntések esetén mindig létezik tökéletes egyensúly, de egyes játékoknak több egyen- súlyuk is lehet.
• Ha a játékosok egyidej¶leg döntenek, a domináns stratégiájukat fogják választaniuk, ha létezik ilyen (domináns stratégia: minden más stratégiánál jobb kizetést biztosít, függetlenül attól, hogy a másik játékos mit lép)
• Nash-egyensúly: azok a stratégiapárok, amelyekt®l egyik játékosnak sem éri meg egyoldalúan el- térni. Egy játéknak egy vagy több Nash-egyensúlya is lehet. Ha a játékosok tiszta stratégiákat játszanak, el®fordulhat, hogy egyetlen Nash-egyensúly sincs.
• A kevert stratégiák jelenthetik, garantálják a Nash-egyensúly létezését. A kevert stratégiák követése azt jelenti, hogy a játékosok a tiszta stratégiáik közül meghatározott valószín¶ségekkel véletlensze- r¶en választanak→az ellenfelüket bizonytalanságban tarthatják (pl. tenisz-szerva, hadviselés)
Mennyiségi verseny
Mennyiségi verseny
• Ha a vállalatok szimultán mennyiségi döntést hoznak és azonos piaci er®vel rendelkeznek, akkor Cournot-oligopóliumról, két vállalat esetén Cournot-duopóliumról beszélünk.
• Reakciófüggvények (a vállalatoknak optimális termelési válaszaáá, a versenytárs elvárt termelési szintje esetén)
q1=RC1(q2e) q2=RC2(q1e)
• Cournot-egyensúly: Az elvárt termelési szintek megegyeznek a tényleges termelési szintekkel q∗1=RC1(q2∗)
q∗2=RC2(q1∗)
• RC1 görbe mutatja az els® vállalat optimális termelési mennyiség válaszait a második vállalat minden egyes termelési szintjére,
• RC2 görbe mutatja a második vállalat optimális termelési mennyiség válaszait az els® vállalat minden egyes termelési szintjére.
• Ha a vállalatok döntései a kibocsátott mennyiségre vonatkoznak, és a játékszabályok egyidej¶
döntést írnak el®, a két széls®séges végeredmény az összejátszáson alapuló és a versenyz®i egyensúly.
• Az el®bbiben a vállalatok csoportos monopóliumként viselkednek, az utóbbiban pedig árelfogadók.
• A Nash-megoldás a két véglet közötti Cournot-egyensúly, amelyben mindkét vállalat optimálisan választ a másik adottnak tekintett kibocsátása mellett.
Árverseny
Árverseny
Szigorúbb, mint a mennyiségi verseny
• Ha a duopólium döntései az árra vonatkoznak, a Nash-megoldást Bertrand-egyensúlynak nevezzük.
• Nash-megoldás egybeesik a verenyz®i egyensúllyal.
• Ha a játék szabályai szekvenciális döntéseket írnak el®, az els®ként lép® fél mennyiségi verseny esetén el®nyt élvez, árverseny esetén viszont hátrányba kerül.
Legnagyobb kedvezmény elve Fogolydilemma
vállalati protok oligopólium esetén
2. vállalat árszabása magas alacsony magas 100, 100 −10, 140 1. vállalat árszabása alacsony 140,−10 70, 70 A legnagyobb kedvezmény elve
2. vállalat árszabása magas alacsony magas 100, 100 −10, 90 1. vállalat árszabása alacsony 90,−10 70, 70
