• Nem Talált Eredményt

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MEZÓGÁZDASÁGI ES ELELMlSZERlPARl TERMÉKEK KlVlTELE

DR. SEBÖK EMlLlA

! A negyedik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter- mékek kivitele állandóan emelkedett, és összes exportunkból való részesedése ezekben az években 23—24 százalék körül alakult. A kivitel növekedésének üteme.

ennek folytán az élelmiszerfélék súlyának alakulása azonban eltérő volt a két fő viszonylatban.

A szocialista országokba irányuló magyar exportban mintegy 20 százalékot je—

lentett az élelmiszeripari anyagok, élő állatok és élelmiszerek kivitele. A nem szo;

cialista országokba értékesített termékeknek ennél nagyobb, 30—35 százalékát te—

szik ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, de 1971 és 1975 között ará- nyuk folyamatosan csökkent. Ez egyrészt más iparágak tőkés piaci versenyképessé- géne'k növekedéséből, másrészt a Közös Piac bennünket is hátrányosan érintő vá—

gómarlia— és marhahús-behozatali tilalmából adódott. Mezőgazdasági és élelmi—

szeripari fejlesztési lehetőségeinket, valamint a piac igényeit figyelembe véve az ötödik ötéves terv időszakában is hasonló arányokkal számolhatunk.

Az exportált élelmiszeripari anyagok, élő állatok és élelmiszerek 36 százaléka került 1975-ben a tőkés országokba (ez természetesen nem azónos az ún. nem rubel elszámolású exporttal), és ezeknek nagy része, mintegy 65 százaléka a Közös Piac országaiba jutott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink fő piaca tehát a

kilenc közös piaci tagország. '

Mint a legtöbb anyagi ágazatnak, az élelmiszer—termelésnek is két fő feladata van, egyrészt a hazai igények egyre magasabb szinten történő kielégítése közvet- lenül és közvetve (más ágazatoknak továbbfeldolgozásra átadott termékek útján), másrészt az ágazat exportjával való hozzájárulás a fizetési mérleg? javításához. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar exportorientáltságát jelzi, hogy 1974—ben a közvetlen export bruttó termelési értékük 18, illetve 22 százalékát tette ki. Ha az ágazatok tevékenységének a külső piacok számára közvetlenül és közvetve kifejtett részét is figyelembe vesszük,lakk0r expoitorientáltságuk az előbbinél jóval na- gyobb, a mezőgazdaságnál 38, az élelmiszeriparnál pedig 29 százalékos.

A KlVlTEL ÖSSZETÉTELE ÉS KONCENTRÁLTSÁGA

A kivitel részletes áruösszetételének elemzését nem a szokásos ágazati, alága- zati szempontok szerint végeztük el. tehát nem arra kerestünk választ, hogy az egyes élelmiszeripari iparágak. illetve mezőgazdasági ágazatok termékeinek mekkora a súlya az összes élelmiszer-kivitelben, hanem az egyes termékek kivitelének nagy—

7 Statisztikai Szemle

(2)

882 DR. SEBÓK EMlLlA

sága, devizaforintban mért értéke szerint csoportosítottuk az exportadatokat. Vizs-

gálódásunk középpontjában az állt, hogy az összes kivitelbőwl és a kivitel növek-

ményéből milyen arányt képviselnek az önmagukban is sok devizát hozó ún. nagy exportcikkek, valamint az egyenként csak kis devizabevételt jelentő ún. kis cikkek, illetve mekkora az élelmiszerexport koncentráltság—a.

A kérdésfeltevés már önmagában is jelzi, hogy megválaszolásához rendkívül

mély termékbontáxsú, részletes kiviteli adatokra van szükség. A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi statisztikája azonban mindössze 100—110 kiviteli cikket sorol fel az "Élelmiszeripari anyagok, élő állatok. élelmiszerek" termékcsoportban. Éppen ezért a Külkereskedelmi Minisztérium rendkivül részletes. sok termékre kiterjedő

nyilvántartását használtuk a számítások elvégzéséhez. A! rendelkezésünkre bocsá-

tott adatok ugyan az összes élelmiszer—exportra vonatkoznak, tehát nem reláción- kénti bontásban készültek. de így is sok érdekes megállapítást tettek lehetővé.

Mindenekelőtt a legszembetűnőbb az exportra kerülő élelmiszer-gazdasági termékek igen nagy száma: a Külkereskedelmi Minisztérium az utóbbi években

(1973—1975) több mint 400 (összesen 404) kiviteli cikket tartott nyilván. (Ezek fel-

sorolását itt természetesen mellőzzük.) lgy tehát lényegesen csökkent az az általá—

nosan ismert probléma, hogy éppen a legérdekesebb. legdinamikusabb, a piacot most meghódító áruk, új és kis cikkek forgalmának elemzése a statisztikák össze-

vontsága miatt különösen nehéz.1

A Külkereskedelmi Minisztérium 1975. évi cikklistáján szereplő termékeket a kivitel devizaforintban mért nagyságra szerint rendeztük csoportokba.

1. tábla

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli koncentrációja 1975-ben'

A termékek A kigígfesues

A kivitel nagysága ,",

(ezer devizaforint) ' megoszlása ezer megoszlása

szama (százalék) ' devizaforint (százalék)

—— 200 . . . 72 17,8 5 229,7 0.04

200- 500 . . . 37 9.2 10 784,6 0.09

500- 1 000 . . . 35 8,7 25 565,6 0.21

1 000— 2 000 . . . 40 9.9 53 5627 0.45

2 000— 5 000 . . . 44 , 10.9 154 300.0 1.28

5 000— 10 000 . . . _ 47 11,ó 326 6524 2.72

10 000— 50 000 . . . 86 21.3 1 843 517,4 15.32

50 OOO—100 OOO . . . 15 3.7 1 068 291 .'l 8.88

100 OOO—200 OOO . . . ! 17 4.2 2 537 4142 21.09

200 OOO—500 000 . . . 6 1.5 1 835 197,1 15.25

500 OOO—1 millió . . . 4 'l,O 2 787 580.ő 23.17

1 millió— . . . . . 1 0.2 1 383 647,i 11.50

Összesen 404 100,0 12 031 742,5 100,00

* A felhasznált adatokkal kapcsolatban megjegyezzük. hogy mivel szerződéses paritáson és devizaforint- ban jelzik a kivitel értékét, eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi adataitól. az azokból ki- számítható arányoktól. Különösen jelentős az eltérés a folyó forintra átszámolt 1975. évi adatoknál. A valu- ták 1976-tél érvényes új kereskedelmi árfolyama további mádosulásokat fog okozni a kivitel arányaiban.

A csoportositást tehát a devizahozámok nagysága alapján végeztük el. az osz- tályközö'k kialakításában pedig a viszonylag homogén termékcsoportok kialakítása

1 Részletesebben lásd: Márton lános -— Újhelyi Tamás.- Élelmiszergazdaságunk jövője és a nemzetközi munkamegosztás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1976. 345—348. old. *

(3)

A MEZÓGAZDASAGI KIVITEL ' 883

volt a szempont. A 12 osztályközbe rendezett termékeket három nagyobb termék- csoportnak tekintjük: eszerint az ún. statisztikai-lag nagy cikkek csoportjába a 100 millió devizaforintnál nagyobb, az ún. átmeneti, már nem igazán kicsi, de még nem is igazán nagy cikkek köre a 10—100 millió devizaforint. az igazán kis cikkek pedig a 10 millió devizaforint alatti kiviteli értékkel bíró termékek.

A kivitt termékeket és azok értéknagyságát vizsgálva szembetűnő, hogy a 404 mezőgazdasági és élelmiszeripari exportcikk nagy része csak egészen kis deviza- bevételt jelent. A kivitel devizaforintban számitott értékének csupán 29 százalékát adta annak a 376 terméknek az exportja, amelyek a statisztikailag kis cikknek szá—

mító termékek tágabb körébe tartoznak. A fennmaradó, mindössze 28 áru ,,szerzi meg" a devizabevétel döntő hányadát: 71 százalékát. Mezőgazdasági és élelmi- szeripari eredetű termékeink exportja tehát egyrészt rendkívül nagy számú ter—

méwket foglal magába. ugyanakkor a forgalom koncentráltsága igen erős. A kevés számú. egyenként 100 millió devizaforintnál nagyobb bevételt hozó termékek közé tartozik például a búza, a vágóbika, a bor. a vágott csirke, az alma, a kukorica.

Az 1975. évi exportforgalom nagyfokú koncentráltságát az ábrán bemutatott Lorenz-görbe szemléletesen mutatja.

Az élelmiszer-gazdasági termékek kivitelének koncentráció/'a 1975-ben

% 700

75—

50-

Á'fW/e/l'ír!/5"!

25—

! , l

a 25 50 75 ma %

finnek/r

Az adatok és számítások természetesen az 1975. évi összes (szocialista és nem szocialista) kivitelre vonatkoznak, hasonló elemzést külön a tőkés forgalomra —- ada- tok hiányában — nem tudtunk végezni. Mindenesetre abból a tényből—. hogy a 28 legnagyobb termék kivitelének kb. 75 százaléka a szocialista országokba került, arra következtethetünk, hogy a tőkés export jóval kisebb koncentráltságú. Tőkés irányú mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelünk jellemzője tehát. hogy a kizárólag ebbe a relációba szállított két nagy termék (a vágójuh és a húsnyúl) mellett az exportált áruk skálája igen széles. több száz terméket foglal magába, így az összes exportnál

kevésbé koncentrált.

Az elmondottak az 1975. évre vonatkoznak, de az azt megelőző években is hasonló volt a helyzet. Ezt alátámasztják az 1973. és az 1975. évi exportra kiszámí-

tott koincentrációs együtthatók: 1973-ra 0.942, 1975—re pedig 0.892 az együttható

értéke. 1975-re tehát csak minimális mértékben csökkent a kivitel koncentráltsága.

7—

(4)

884 DR. SEBÖK EMlLlA

A KlViTEL N'O'VEKEDÉSE, AZ EGYES TERMÉKCSOPORTOK SZEREPE A NÖVEKMÉNYBEN

A következőkben azzal kívánunk részletesebben foglalkozni. hogy milyen kap- csolat van az élelmiszer-gazdasági export növekedésének kétfajta szemlélete, mód—

szere — növekmény- és volumenszemlélet — és a kis cikkek exportban elfoglalt helye. annak megítélése között.

A növekményszemlélet tulajdonképpen abból indul ki. hogy az élelmiszer--gaz- dasági külkereskedelem 1975 és 1980 közötti növekedésében milyen szerepet ját- szanak az egyes ágazatok, termékcsoportok, termékek és realizáló szervezetek.

A tervidőszak első két— három évében mindenképpen erősíteni kell a növek—

ményszemléletet, az exportnövelés lehetőségeinek kutatását. A gyorsan növelhető exportú ágazatok termelése ugyanis általában kis volument képvisel, így exportjuk bővítése nem zavarja a belföldi ellátást és az ehhez fűződő érdekeket. A nyúlhús, a gyógynövények, a vágóló. a juhsajt stb. exportja eddig sem okozott fennakadást a

belföldi piacon.2

Tehát anélkül, hogy kisebbíteni akarnánk a volument, a nagy devizabevételt hozó, ún. nagy cikkek jelentőségét (például vágómarha, vágott csirke, bor, búza), fokozott figyelmet, termelési és szervezési támogatást kell adni azon cikkek terme- lésének, amelyek termelése és exportja gyorsan növelhető. Devizabevételünk növe-

lését ugyanis jórészt ezektől a termékektől remélhetjük.

E megállapítás igazolására számításokat végeztünk a Külkereskedelmi Minisz—

térium részletes, több mint 400 termékre kiterjedő statisztikája alapján, összehason- lítottuk az 1973. és az 1975. évi élelmiszer—gazdasági kivitelt. Meghatároztuk, hogy az egyes termékek mekkora devizabevételt jelentettek 1973-ban és 1975-ben, mek- kora volt a kivitel nagysága alapján osztályközökbe rendezett cikkek kivitelének

növekménye a jelzett két év alatt.

A közgazdasági és statisztikai elemzésekben általában ennél hosszabb idő—

közöket, illetve egymástól ennél távolabb levő éveket szoktak összehasonlítani. hi- szen a változások — különösen, ha nagy átfogó kategóriákról, például a társadalmi termékről, az összes exportról van szó — csak hosszabb táv elemzésével mutathatók ki megbízhatóan. Egyes homogén termékek (tovább már nem részletezhető termék- csoportok) exportjának összehasonlítása azonban véleményünk szerint nem igényel több éves távot, sőt sok esetben lehetetlenné vagy irreálissá vólna azáltal. Két év alatt, 1973 és 1975 között ugyanis 7 mint látni fogjuk - a mintegy 400 termékből kb. 50 kicserélődött, hosszabb időszakban nyilván még nagyobb arányú a ter- mékváltás.

Az 1973 és 1975 közötti exportnövekmaény nagy részét (626 százalékát) az 1973.

évi kiviteli értéke alapján kis cikknek számító termékek, 123 százalékát pedig a teljesen új, a bázísévben még egyáltalán nem exportált termékek adták.

A tágabb értelemben vett statisztikailag kis cikkek körén belül azonban élesen

elkülönül az igazán kis cikkek (10 millió devizaforint kiviteli értékig) és az ún.

átmeneti vagy nagyobb kis cikkek növekményből való részesedése. Az 1973—ban 10—

100 millió devizaforint exporttal bíró már nagyobb, de még nem igazán nagy cik-

kek adták ugyanis az összes növekmény felét (51 százalékát). A rövid időn belül

gyorsan növelhető exportú és egyúttal nagy abszolút növekménnyel is bíró cikkeket tehát ebben a két (a 10—50 millió és az 50—100 millió deviz-aforint közötti) kiviteli

? Lásd: Márton lános hozzászólását. Megjelent: Az ipar és a külkereskedelem kapcsolata. Konferencia.

Budapest. 1976. január 19—21. Szerk.: Masóczy Róbert. MTESZ Szen/ezési és Vezetési Tudományos Társaság.

Budapest. 1976. ll. köt.

(5)

A MEZÓGAZDASAGI KlViTEL 885

kategóriában kell keresnünk. 1973-ban ebbe a két termékcsoportba tartozó és nagy kiviteli növekményt hozó termékek voltak például a vágott és az élő házinyúl, a nyers napraforgóolaj. Azokról a termékekről, amelyek 1975-ben tartoztak ebbe a két kategóriába. még nem tudhatjuk, hogy melyek lesznek a legdinamikusabbak.

melyek ,,nőnek fel" közülük a következő években a nagy termékek csoportjába. A jelenlegi termelési helyzetet. a kitűzött fejlesztési célokat és a tőkés piaci kereslet alakulását figyelembe véve a következő cikkektől remélhetünk jelentős bevételi nö- vekményt: vágott galamb, húsos készételek, darabolt baromfitélélk.

2. tábla

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének növekménye 1973 és 1975 között

Részesedés

A kivitel 1973. évi nagysága A, a kivitel

(ezer devizaforint) termekek növekményéből szama (százalék)

—- 200 . . . . . . . . 55 1.6

200— 500 . . . . . . . . 30 0.6

500— 1 000 . . . . . . . . 29 'l,1

1 000— 2 000 . . . . . . . . 18 0.5

2 000— 5 000 . . . . . . . . 60 2.2

5 000— 10 000 . . . . . . . . 50 5.6

10 000— 50 000 . . . . . . . . 71 29.9

50 OOO—100 OOO . . . . . . . . 24 21,1

100 OOO—200 000 . . . . . . . . 6 2,5

200 OOO—500 OOO . . . . . . . . 3 14,7

500 OOO—1 millió . . . . . . . . 3 3.6

1 millió— . . . . . . . . . . . 1 7.7

Új termék . . . 44 12.3 Megszűnt termék . . . 59 -—3,4

Összesen — 100,0

A kiviteli növekmény háromnegyed része tehát nem a nagy cikkekből származik.

A kis és az új cikkek jelentősége eszerint igen nagy az exportnövekmény, a mező—

gazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli dinamikája szempontjából. Ezt iga- zolja más oldalról az is. hogy az 1973—ban még kis cikknek számító termékek ex—

portja 1975-re 33, ugyanakkor az összes élelmiszer-kivitel csak 17 százalékkal nőtt.

Az exportvolumen döntő hányadát (60—70 százalékát) kitevő nagy cikkek meg—

lepően kis súlya az exportnövekményben több tényezőre vezethető vissza. E ténye- zők közül csak néhányat említünk meg:

- nagy exportcikkeink főként az itthon és külföldön egyaránt alapvető terméknek szá—

mító cikkek köréből valók, tehát minden ország ezek termelésénél közelíti meg leginkább a belföldi fogyasztáshoz és az exportlehetőségekhez mért szükséges szintet, a hazai termelés így már csak a korábbinál lassúbb ütemben növelhető, az exportpiacok felvevőképessége pedig az önellátási törekvések miatt korlátozott;

— a fő piacot jelentő Közös Piac 1974—ben bevezetett beviteli korlátozásai és tilalmai éppen egy- két nagy exportcikkünkre vonatkoztak:

— a hazai termelés nehézségei. egy kiugróan rossz termés a nagy cikket természetesen sokkal érzékenyebben, nagyobb volumenben érinti (ilyen volt például a jelzett években a poradicsomkonzerv—export visszaesése)

A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának nehéz idő- szakában, az 1974—1975, években a vágómarha és még szintén nagy volumenű

(6)

886 DR. SEBÓK EMlLIA

termék (például takarm—ónykukor'ica) exportjának csökkenését a számos kisebb ter- mék exportjának növekedése ellensúlyozta, sőt több mint másfél millió! deviz'aforint bevételi többletet teremtett. E bevételil növekmény létrehozásában fontos szerepet játszott néhány 1973-ban még kis cikk—nek számító termék termelésének és eladásá- nak növekedése. A legfontosabbak közül néhány: élő húsnyúl, vágott nyúl, tenyész—

tojás. darabolt sertéshús. fehér hússertés stb.

Külön kell szólni az export termékskóla'jában végbement változásokról, vagyis arról. hogy ebben a rövid időszakban (1973 és 1975 között) 59 korábban exportált termék tűnt el a terméklistáról. ugyanakkor 44 új, 1973—ban még kis tételben sem

szereplő cikk tűnt fel.

Először nézzük meg. milyen cikkek kerültek le a listáról és vajon miért. A hazai

termelési problémák miatt nem exportáltunk 1975-ben például vágómalacot, vető- búzát, rozst, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Néhány kisebb jelentőségű

cikk exportja viszont az exportpiacok telítettsége vagy a hazai igények növekedése miatt szűnt meg. A nagyszámú termék kiesése összességében azonban nem jelen—

tett jelentős bevételcsökkenést, mivel többségüket korábban is csak rendkívül kis mennyiségben exportáltuk. Ilyen volt például a karfiol. a bimbóskel, a petrezselyem—

gyöke'r, a sárgadlnnye.

Az új exporttermékek közül mindenekelőtt a szálastakarmány— (elsősorban (:

lucerna—) lisztet kell megemlíteni, amely egyik évről a másikra nagy jelentőségű cikk lett. A húsipar újdonságai. a szeletelt sonkakonzerv és 0 do ozolt bacon ugyan nem tudták pótolni a vágómarha exportjának korlátozásából adódó veszteségeket, de az ipar és a külkereskedelem piackutató munkáját. új utak keresését jelzik.

Felmerülhet azonban az a kérdés. hogy nem mutatjuk-e ki a valóságosnál na—

gyobbnak a kis cikkek szerepét a növekményben. ha az előzőkben ismertetett módon a tényleges, a két év exportjának különbségeként adódó növekmény alapján hatá- rozzuk meg. Ebben az esetben ugyanis az egyes termékek kivitelének emelkedéséből adódó devizabevételi többletből levonásra kerül a más termékeknél jelentkező be—

vételi csökkenés. A jelzett két év pedig speciális abban a tekintetben, hogy leg—

fontosabb tőkés exportcikkünk, a vágómarha kivitele erősen korlátozott volt. Ezért

kiszámítottuk, hogy a bruttó növekménye—kból (csak a növekvő devizahozamú ter—

mékek bevételi többleteit összegezve) mekkora a kis cikkek részesedése. A követ—

kező eredményre jutottunk.

Az egyes termékcsoportok részesedése az exportnövekményből

Kivitel Bruttó növekmény

(ezer devizaforlnt) (százalék)

10 000 . . . . . . . . . . . l 12

10 OOO—100 000 . . . . . . . . . . . 52,3 100 OOO-' . . . . . . . . . . . . . 28.6

Új termékek . . . 7.9 Összesen . . . 100,0

Az adatok szerint aggodalmunk — a számítások félrevezető voltát illetően -

alaptalan volt: a kis cikkek a tényleges exportnövekményben való súlyukkal szinte

teljesen azonos (63,5 százalékos) szerepet kapnak a bruttó exportnövekményben is.

*

Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazda- ság és élelmiszeripar termékkivitele igen széles termékskálóval rendelkezik. Ez azért

(7)

A MEZÖGAZDASAG! KIVITEL ' 887

előnyös, mert biztonságosabbá teszi kivitelünket, több országba. több vevőnek tu- dunk eladni, és ha egyes termékek exportja akadozik, vannak más ci'kekk, amelyek-

kel ellensúlyozni lehet a kiesést.

Az ágazat kivitelének döntő hányadát azonban az egyenként is nagy devizabe—

vételt eredményező néhány termék eladása teszi ki. Ezek az ún. nagy cikkek, nagy volumenű devizát hozó termékek elengedhetetlenül fontosak a külkereskedelem kiegyensúlyozottsága, a kereskedelmi mérleg stabilitása szempontjából. Megtartá—

suk. még ha szerény kiviteli növekményt mutatnak is, létfontosságú a népgazdaság számára.

A nagy számú kis és közepes cikk szerepe nem annyira a volumen, mint a ki—

viteli növekmény szempontjából fontos. Természetesen nem minden kis exportcikk egyformán jelentős. Mindig van a több száz termék között néhány olyan, amelyek- nek exportja a kedvező hazai termelési és külpiaci lehetősége következtében gyor- san növelhető. Mint láttuk, ezeket elsősorban a már közepes volument elért termé-

kek csoportjában kell keresnünk. ;

A kis és nagy cikkek helyét, szerepét elemezve. az is megállapítható az ada- tokból. hogy igen nagy fokú, 1973 és 1975 között több mint 10 százalékos volt a' termékváltás aránya az élelmiszerexport cikklistáján.

Mindezek alapján leszögezhetjük, hogy valamely ágazat kivitelének volumen- é's növekményszemléletű elemzésénél nemcsak a használati érték, alágazati vagy iparági eredet szerinti termékc—soportosítás lehet hasznos, hanem fontos következ- tetésekre juthatunk a termékek kiviteli érték szerinti csoportosításával, a koncent-

ráció vizsgálatával is. '

PE3lOME

Asrop paccmarpuaaer AHHGMHKY axcnopra nponymoa censcxoro xoanücrsa u nu- ueaoü npoMblmJ'IeHHOCTH. B re'-lenne ue'raeproro nnrune'mero nnaHa aror axcnopr noc- roxHHo aoapacran, HO ero crpyxrypa u remnu pocra őbmu pasnuuHuMn s couuanucm- uecnom " Hecounanucmuecmm Hanpaanennnx.

Aerop noxazsiaaer p.aumeime CprKTypbi " nouuempuposaHHocm akcnopra, npuao—

Am AÖHHble o pocre axcnopra, a remote a perm omenbnux rpynn npoAynroa s aram pocre. OrMeuae'r, Ln'o aeurepcxuü ancnopr cenbcxoxozzücraeunbix " nnuessix nponyx- ros oőnanaer aecsMa umpoxoü HoMeHKna'rypoü, HTO genaer 3KCHOPT őonee CTaőHanblM.

Aarop ycrauaannsaer, liro npw uccnenoaamm oő'sema axcnopra roi mm unoü orpacnu őonbmoe auauenue nMeer rpynnupoeka nponyu'ros no ancnopmoü croumocm " may-lenne xouuempaunu ancnopra.

SUMMARY

The study investigates the development of exports of agricultural and food industrial commodities. The exports increased steadily in the fourth Five Year Plan period. though its structure and growth rate were different as regards socialist and non—socialist countries.

The author shows the changes in the structure and concentration of exports, gives data on the increase of exports as well as on the role of commodity groups in this increase. The author points out that exports of the Hungarian agriculture and food industry commodities include an extremely wide range of commodities which makes export more secure. She explains that in investigating the increase of volume of exports for a branch it is important to group commodities by the export value and to examine concentration.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

a mezőgazdasági ágazat termelő célú kibocsátásának több mint 50 százaléka az adott élelmiszeripari ágazathoz áramlik;.. az adott élelmiszeripari

A Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke a mezőgazdasági és erdé- szeti termékek körének egyértelműmeghatározásával a mezőgazdaságiés erdő—gaz-

Gares expéditrices fil-'";ázsa oIo MJZÉZSZL % Jánoshalma ,. táblát.) Számszerint tekintélyes, de aránylag kisebb volt a kecskeméti kivitel csökkenése. Innen idén is

A paradicsom-kivitel legnagyobb részét, mint a mult évben, úgy idén is Hatvan fe- dezte, még pedig a többi feladóállomások nagyobbarányú csökkenése következtében a

egy vállalatra tehát alig több, mint, 100 ezer pengő esik. 'l'artaléktőkéjiik csekely, alig 8'4 millió pengő. % így összes saját tőkéjük 82'9 millió pengőre ruy ami

Tudjuk, hogy kül- forgalmi árucserénkben a háborúelőtti idő- szakba-n az agrárszármazású anyagok és cik- kek általában 60 százaléknyi értékkel sze- repeltek és az

1958—ban a szovjet gyermekek 2843 könyvet kaptak 203 millió példányban (ami az összes példány- számnak több, mint 18 százalékát

Az így ' számításba vett termékek közül a növényi eredetű tennékek nagyobb részét a szocialista országokba, az állati termékek nagyobb részét pedig a nem szocialista,