A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK
A KULKERESKEDELMI FORGALOMBAN—
D R. PÁLOS ISTVÁN
an
A külkereskedelem jelentőségének meghatározásánál rendszerint a kül- kereskedelmi fongalomnak a nemzeti jövedelemben elfoglalt arányát vesz- szük számításba. Magyarország külkereskedelmi forgalma a nemzeti jövede- lemhez viszonyítva igen tekintélyes, és évről évre növekvő arányt mutat..
Az utóbbi években a nemzeti jövedelemnek több mint egyharmada cserélődött ki a külkereskedelem csatornáin keresztül. Bár az ipar vitathatatlan fontosságú szerepet tölt be a külkereskedelmi forgalomban, a mezőgazdasági eredetű ter- mékek exportja ésmimportja meghatározó jellegű az ország kül—kereskedelmi
forgalmának és a külkereskedelem kiegyensúlyozottságának szempontjából.
Magyarország földrajzi helyzetéből és ebből fakadó természeti adottságaiból kifolyóan mint jelentős élelmiszer-exportőr jöhet számításba. Ha a külkeres—
kedelmi forgalom áruszerkezetért a szokásos csoportosítás alapján Vizsgáljuk, megállapítható, hogy míg az importban az élelmiszerek aránya 10 százalék alatt van, az exportban 20 százalék körül mozog és emelkedő tendenciájú.
1. tábla
Az élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok aránya a külkereskedelmi forgalomban
(százalék)
ÉV Behozatal ! Kivitel
1960 ... 8 21
1961 ... 11 20
1962 ... 10 20
1963 ... 10 23
1964 ... 9 21
A mezőgazdasági jellegű kivitelnek lényegében egyforma jelentösége Van a szocialista és a fejlett tőkésországokba irányuló exportban, mert az elmúlt évek folyamán az élelmiszeripari nyersanyagoknak és termékeknek mintegy felét a szocialista országokba, felét pedig a nem szocialista országokba szál- lítottuk.
DR. PÁLOS: A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK KULKERESKEDELME 687
2. tábla
Az élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok exportjának aránya országcsoportok szerint
(százalék)
Szocialista Fejlett tökés- Fejlődő
Év Összesen
országok
1 9 60 ... 49 49 2 1 00
1 96 1 ... 50 46 4 1 00
1 962 ... 50 46 4 1 00
l 96 3 ... 45 5 l 4 1 00
1 964 ... 51 46 3 1 00
Az egyes országcsoportokba irányuló forgalomban a mezőgazdasági jellegű tesrmékek aránya már eltérő jelentőségű. Míg a szocialista országokba irányuló összes forgalomnak 13—15 százalékát teszi ki, a fejlett tőkésországokba irányuló forgalomnak már közel fele élelmiszer jellegű, és egyre növekvő jelen-r tőségű a fejlődő országokba irányuló forgalom.
3. tábla Az élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok exportjának aránya
az egyes országcsoportok forgalmában
(százalék)
É Szocialista Fejlett tőkés— Fejlődő
'v
országok
1960 ... , 14 45 7
1961 ... 13 46 12
1 962 ... 13 45 1 2
1963 ... 15 50 16
1 964 ... l 5 42 l l
A mezőgazdasági termékek külkereskedelrrü forgalmának jelentőségéről szólva, gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tekintsünk ,,mezőgazdasági,"
illetve ,,élelmiszer" jellegű forgalomnak. Nagyfontosságú ez annak eldöntése szempontjából, hogy mely termékek forgalma miképpen alakul, és mi a hatásaa külkereskedelmi forgalomra, a külkereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottságára.
Ugyanakkor strukturális szempontból is fontos, hogy miképpen ítéljük meg a mezőgazdasági termékek forgalmát. A leghübben az ágazati kapcsolatok mérlege alapján lehet elemezni a mezőgazdasági jellegű termékek külkereskedelmi for—
galmának jelentőségét és hatását. Ezek a mérlegek azonban általában ötévenként készülnek, és akkor is Viszonylag későn állnak rendelkezésre a kívánt adatok.
Szükség van olyan módszerek kialakítására, amelyek alapján a kívánt adatok
—— ha az említett termékek, illetve forgalmak elhatárolása kevésbé pontos is ——
gyorsan és egyszerűen kiszámíthatók.
Felmerül a kérdés, hogy az általánosan alkalmazott áruszerkezeti csopor—
tosítás alkalmas-e a mezőgazdasági jellegű külkereskedelmi forgalom helyes megítéléséhez. Eleve leszögezhetjük, hogy a mezőgazdasági termékek forgalma——
nak szerepe nem fejezhető ki egyetlen mutatószám alapján. Vizsgálható ugyanis egyrészt a mezőgazdaságban termelt és változatlan állapotban exportált, illetve importált termékek (gabona, friss gyümölcs és zöldség, vágóállat, gyapot, gyapjú, len, kender stb.) forgalma; másrészt elemezhető a mezőgazdaságban
688 DR. PALos ISTVÁN
termelt és változatlan, valamint az élelmiszeripar által feldolgozott állapotban (hús, konzerv, cukor stb.) exportált és importált termékek forgalma. A mező—-
gazdasági jellegű termékek egy külön csoportja -— a táplálkozási célokat szol—,
gáló termékek —— külön is vizsgálható, ezen belül még különbség tehető emberi és állati táplálkozásra alkalmas termékek között. Értékelhető továbbá a mea zőgazdaság teljes tevékenységének külkereskedelmi vetülete a ráfordítás és kibocsátás alapján is, vagyis, hogy a mezőgazdaság részére mit és milyenérték—ben importálunk és a mezőgazdasági termékekből mit és milyen értékben exportálunk.
'
Helyesnek látszik a sokféle elemzési lehetőség közül azt kiválasztani,
amelyhez egyrészt a folyámtos adatok rendelkezésre állanak, másrészt, amely mind a mezőgazdaság, mind a népgazdaság szempontjából döntő jelentőségű árucsoportokon alapszik. Ha eltekintünk a mezőgazdasági eredetű ipari nyers—anyagokból, önként adódik az emberi és állati táplálékul szolgáló termékek nagy csoportja. Megjegyzendő, hogy a mezőgazdasági eredetű ipari nyers—
anyagok számításba vételétől már csak azért is célszerű eltekinteni, mert e
termékek többsége (gyapot, gyapjú, bőr stb.) a külkereskedelemben jelentős mértékben csak az importban ferdul elő, ugyanakkor az ilyen jellegű import mines kapcsolatban a hazai mezőgazdasággal.A mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagokat leszámítva, a többi termek
élelmezési és takarmányozási célokat szolgál akár eredeti formájában kerül forgalomba, akár többekevesebb ipari feldolgozás után. A feldolgozott élelmi—
szerek ugyanis nem vesztik el ,,mezőgazdasági jellegüket"; mint mezőgazdasági
termékek kerü—lnek elfogyasztásm. Az ipari feldolgozás során e termékek alap—
vető tulajdonsága, az ti., hogy táplálkozási célokat _rszolgálnak, nem változik
meg. Alapvető jellegűnek tekinthető az a csoportosítás is, amelynek értelmében
a szóban forgó termékeket emberi vagy állati táplálékul szolgáló termékekre
osztjuk. Megoldásként kínálkozik, hogy csak az emberi táplálkozásra szolgáló termékeket tekintsük elemzésünk tárgyának. Ez azonban nem vihető követ—
kezetesen keresztül, mert számos termék mind emberi, mind állati táplálkozásra alkalmas, s emellett a termesztés előfeltételei és körülményei is hasonlók. Cél—
szerűnek látszik ezért, hogy először az emberi és az állati táplálkozásra alkal—
mas terményeket egy csoportban együtt Vizsgáljuk, azután e termékcsoportból kivéve a túlnyomórészt vagy kizárólag állati takamnányul szolgáló termékeket, rendelkezésre álljon a csak emberi táplálékul szolgáló termékek volumene (ez utóbbi osoport szükségszerűen tartalmaz nem táplálékul szolgáló élvezeti cikkeket is, például dohány. szeszesital stb.).
**
A termékek elhatárolása a következők szerint történhetne:
Emberi táplálkozásra szolgáló termékek Állati takarmányfil szolgáló termékek Kenyérgabona
Szemes takarmányok
Vágó— és élő állatok Árpa
Olajos magvak
Kukorica stb.
Kész élelmiszerek Koncentrált és laza takarmányok
Hús
Tej és tejtermékek
Konzerv '
Zöldség és gyümölcs stb.
A fenti csoportosítás a külkereskedelmi áruforgalmi nómenklatúra alapján
kialakítható, mivel ebben az elsődleges csoportosítási ismérv a termékek ren—
deltetése.
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK KULKERESKEDELME 689
A csoportosítási elvek felvázolása után Vizsgáljuk meg a táplálkozási célo- kat szolgáló termékek forgahnát, a külkereskedelmi forgalomban elfoglalt
jelentőségüket.Az egyes ágazatok vagy népgazdasági ágak külkereskedelmi jelentősége
általában a termelésből exportra kerülő termékeik arányában vagy a kül—ke—reskedelmi forgalomban elfoglalt súlyában jut kifejezésre. E helyen nem erről a kérdésről, hanem a mezőgazdasági termékeknek a külkereskedelem egyensú—
lyára gyakorolt (hatásáról kívánunk szólni, éspedig nem valamennyi mezőgazda—
sági termék, hanem csak az emberi és állati táplálékul szolgáló ,termékek for- galma szempontjából. Előre kell bocsátani, nincs egyetlen ágazattal vagy annak termékeivel szemben olyan követelmény, amely előírná az egyensúlyt vagy egyensúlyozó szerepet a külkereskedelemben. Az elemzés célja sem ez, hanem csupán termék— és országcsoportonként mérlegszerűen kívánjuk vizsgálni az em—
litett áruk fongalmát.
A táplálkozási célokat szolgáló termékek jelentősége —— a volumenek növe- kedése mellett —— a külkereskedelmi forgalom egyensúlya szempontjából növek- vőben van: a termékek 1960 óta egyre nagyobb mértékben javítják a külkeres—
kedelmi forgalom egyenlegét.
4. tábla
A táplálkozásra szolgáló termékek forgalmának egyenlege
Egggfgfkgszgílgu Emberi táplálkozásra
Év
szolgáló termékek (millió devizaforint)
1900 ... % 12622 %— l33l,4
1961 ... —l— 1166,4 4-1419,5 1962 ... %— 1118,8 4—1640,3 1963 ... —í— lő20,5 "? 2028,l 1964 ... 'l' 1718,3 4—20943
Vegyünk vizsgálat alá az egyenleget kitevő forgalmat, vagyis nézzük meg azt, hogy összességében milyen mértékű import és export nyomán keletkezett az egyenleg, továbbá melyek azok a tételek, melyek a forgalom kialakításánál első- sorban közreműködtek.
5. tábla Az emberi és állati táplálkozásra szolgáló termékek forgalma,
Év Behozatal Kivitel Egyenleg
Millió devizaforint
1960 ... 828,8 2091,0 4—1262,2
1.961 ... 1128,0 2294,4 4— 1166,4
1962 ... l274,4 2393,2 4—111'8,8
1963 ... 1509,0 3129,5 4— 1620,5
1964 ... 15622 3280,5 4— 1718,3
Az 1960. évi százalékában
1960 ... lO0,0 100,0 ——
1961 ... l36,1 109,7 —
1962 ... 153,8 114,5 ——
1963 ... 182,l 149,7 —
1964 ... 1885 156,9 ——
2 Statisztikai Szemle
690 DR. PÁLOS ISTVÁN
A vizsgált ötéves időszak alatt a forgalom jelentős mértékben növekedett,
a behozatal növekedése azonban meghaladta a kivitelét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, (hogy a behozatal 88,5 százalékos növekedése mintegy 740 millió devizaforintos növekedésnek, a kivitel 56,9 százalékos növekedése pedig kereken 1200 millió devizaforintos növekedésnek felel meg, ami az egyenlegben' is kife—jezésre jut, hiszen az egyenleg öt év alatt mintegy 460 millió devizafori—ntos javulást mutat a temekek forgahnában.
A mezőgazdaság két ága, a növénytermesztés és az állattenyésztés elterő mértékben járul hozzá a mezőgazdaságból származó külkereskedelmi egyenleg létrehozásához. Az állattenyésztésből eredő bemékek aktívum évről évre nö—
vekvő tendenciájú, és aránya az utolsó két évben az egyenleg 60 százaléka körül mozgott; 1963—ban és 1964—ben elérte az egy milliárd devizafoxúmot. UgYanak-
km- a növénytermesztési termékekből szán-mazó pozitív egyenleg, bár nőVekvőtendenciájú, változó mértékben javítja az egyenleget. ; '
6. tábla
A növénytermelési és az állattenyésztési termékek évenkénti forgalmának aktív egyenlege
(millió devizaforlnt)
É Növényi , Állati Együttes
v eredetű termékek egyenlege egyenleg
1960 ... 476,2 786,0 ] 1262,2
1961 ... 387,9 , , 778,5 1166,4
1962 ... 143,6 975,2_ 1118,8
1963 ... 609,l 1011,4 1620,5
1964 ... 749,0 9693 1718,3
A növényi eredetű termékek fongaknának egyenlegét a behozatal változááa R R ;
befolyásolta elsősorban, ugyanis a behoza'oalban a növényi ewedetű termékekdominálnak, míg az állati eredetű bemékek behozatala csak k.iwbb hányadát.
teszi ki a behozatalnak.
7. tábla A táplálkozási jellegú termékek behozatala
(millió devizafonm)
É Növényi , Állati Összes
v eredetű termékek behozatala behozatal
1960 ... 809,6 219,2 l 828,8
1961 ... 884,7 2433 1128,0
1962 ... 1101,3 173,1 ; 1274,4
1963 ... 1193,4 315,6 ! 1509,0
1964 ... 1156,4 405,8 ! 1562,2
Érdemes megvizsgálni ezek után a növényi eredetű termékek behozamlát
közelebbről, vagyis azt, milyen termékekből áll a behozatal, és mely országok- ból hozzuk azokat be A behozatal jelentősebb tételei a kenyérgabona, az olajos magvak és a különféle takarmányok.A MEZÓGAZDASAGI TERMÉKEK KULKERESKEDELME 691
8. tábla
A növényi eredetű termékek behozatala
(millió devizaforint)
í 1960. ; 196]. E 1962. 3 1963. 1964.
Termék í ' '
5 évben
* !
Növényi eredetű termékek összesen. ... (i09,6 884] 110],3 1193,4 1156,4
Ebből: !
Kenyérgabona ... * 182,2 269,l lO7,8 270,9 265,5
Olajos magvak és egyéb élelmiszeripari
nyersanyag ... l46,9 115,5 170,2 199,5 196,6 Szemes takarmány ... 58A 172,8 335,2 212,4 174,9 Koncentrált és laza takarmány ... 15,3 ; 67,5 l42,5 198,l 21l,l
A szemes termények (kenyérgabona és szemes takarmány) importja a vizs—
gált időszakban a növényi eredetű termékek importjának legmarkánsabb tétele:
évenként 4—500 millió devizaforintot tesz ki. A mezőgazdasági Melés szerke—
zetének megváltozása — mely jelentős szemestermény—behozatalt tett szüksé—
gessé —— abban jutott kifejezésre, hogy a külterjes gazdálkodással szemben mindinkább a belterjes gazdálkodás kerül előtérbe, értve ezen egyrészt a zöld—
ség— és gyümölcstermelés, másrészt az állattenyésztés növekedését.
Az állattenyésztés termelésének növekedése lehetővé tette a belföldi fogyasz—' tás növekedése mellett a fokozódó exportot is.
A növénytermelés termékeinek importjában 1965-ben annyiban történt vál—
tozás, hogy a kielégítő hazai termés következtében feleslegessé vált a kenyér—
gabona—import. (
A táplálkozási jellegű termékek kivitele növekedett. Ennek megítélésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a belföldi fogyasztás is növekedett, különö—
sen az állati eredetű termékekből, továbbá, hogy a kivitel növekedése fokozódó nemzetközi munkamegosztás mellett jött létre. Ezeket az összefüggéseket illusztrálják a következő növekedést jelző viszonyszámok.
9. tábla
A táplálkozási rendeltetésű termékek forgalma
(Index: 1960. év : 100)
A lakosság
Év Kivitel Behozatal élelmiszer-
% fogyasztása
1960 ... 100 1 00 100
1 961 ... 110 l 36 l 03
1962 ... l 14 l 54 106
1 963 ... l 50 1 82 107
1 964 ... 157 l 88 l l 2
A kivitel elemzésénél két vonatkozásra kell figyelemmel lenni. Egyrészt
vizsgálni kell a kivitel növényi és állati eredetű termékek szerinti összetételét,
másrészt ezt, hogy milyen országokba irányult az export. A kivitelnek a két fő árucsoport szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, ,hogy abban a nö—vényi eredetű termékek növekedésének mértéke nagyobb, mint az állati eredetű termékekké, és ezért az 1960. évi közel azonos nagyságú export 1964—ben már a növényi eredetű termékek javára tolódott el; arányuk 58 százalékot tett ki.
2*
692 * L' DR. PÁLOS ISTVÁN
10. tábla
A táplákozási rendeltetésű termékek kivitele
(millió devizaforint)
, ! Növényi s ! Állati !
Ev ; ; Összesen
1 eredetű termékek 5
!
1960 ... É l085,8 10053 20.911)
1961 ... ; 1272,(l lO2l,8 2294,4 1961 ... ; nem 1 ll48,3 23933 l963 ... § 154025, ! 1327,o 3129,5
1954 ... [ HÚSA * l375,l 3280,5
A táplálkozási rendeltetésű mezőgazdasági termékek nagyja-ból egyenlő mértékben találnak piacra a szocialista és a nem szocialista országokban. Az így ' számításba vett termékek közül a növényi eredetű tennékek nagyobb részét a szocialista országokba, az állati termékek nagyobb részét pedig a nem szocialista, * majdnem kizárólag a fejlett tőkésorszáigokba exportáltuk. Az expórt öt év
alatti állandó növekedése mellett a megoszlása szocialista és a nem szocialista országok tekintetében állandó. A növényi eredetű táplálékok közel kétharmadát a szocialista országokba exportáljulk. Az állati temékekinél az arány fordított:
az exportra kerülő termékeknek nem egeszen kétharmadát a nem szocialisw
országokba szállítottuk. A forgalom évenkénti megoszlása itt már nagyobb hul—
lámzást mutat, 564 és 682 százalék között ingadozik. Ez nagyrészt a piaci el—
helyezési lehetőségekkel fü—gg össze. -
11. tábla
A táplálkozási rendeltetésű termékek kivitelének megoszlása országcsoportonként
(százalék) ,
Növényi eredetű termékek Állati eredetű termékek Év Szocialista ] Nem szocialista _ Szocialista Nem szocialista
Összesen Összesen
országok országok a '
1960 . . . . 64,5 35,5 100,0 35,9 64,1 1 100,0
1961 . . . . 65,l 3439 100,0 43,6 56,4 100,0
1962 . . . . 64,0 36,0 100,0 41,6 58,4 100,0
1963 . . . . 60,5 39,5 100,0 31,8 68,2 100,0
1964. . . . öö,? 34,3 _ 100,0 373 62,6 100,0
A növényi eredetű táplálkozási termékek (exportja a Vizsgált öt év alatt jelentősen növekedett, 1964—ben 19.60—hoz viszonyítva 175 százalék volt.
A növekedés mértéke a szocialista országoknál megközelítően azonos volt, az export az 1960. évi 7002 millió devizaforintról 1964-ben 12503 millió deviza—
forintra, 79 százalékkal növekedett.
A növényi eredetű termékek legjelentősebb tételeit a zöldség és a gyümölcs, az ital— és a dohányáru, valamint a cukor teszi ki. A nyers és feldolgozott álla—
potban exportált zöldség és gyümölcs a legdinamikusabb tétele a növényi ter—
mékeknek. Volumeniének aránya az 1960. évi 36,1 százalékhoz képest 1964-ben már 50,4 százalék—ot tett ki, és 960,1 millió devizaforint volt, Az utána követ—
kező legjelentősebb tételt az ital- és dohányáruk alkotják. E term—ékek aránya 17—18 százalék körül mozog, és értékük az 1960. évi 193,1 millió deviza forint-—
ról 1964-ben 340,3 millió devizaforintra növekedett. A növényi eredetű termé—
kek túlnyomó részét évről évre nagyobb arányokban a szocialista országokba visszük ki, 1964—ben már kétharmadnészben, 12509 millió devizaforint értékben.
A MEZÖGAZDASAGI TERMÉKEK KÚLKERESKEDELME 693
A növényi termékekben való részesedés nagyobb aránya a szocialista országok többségének f—öldnajzí fekvésével függ össze, ugyanis az északabbra fekvő or—
szágokba való [kivitelben a zöldség és a gyümölcs, az ital— és a dohányáru domi- nál. E termékek aránya a szocialista országok viszonylatában nagyobb, mint az
összes kivitelben.
12. tábla A növényi eredetű termékek kivitele
1960. 1961. 1962. 1963. 1964.
Termék (országcsoport)
évben
Millió devizaforint
Növényi eredeíű termékek összesen ... 1085,8 1272,6 1244,9 1802,5 1905,4 Ebből:
Szocialista országok ... 700,2 828,5 797,0 1089,8 l250,9
Gyümölcs és zöldség
(friss és feldolgozott) ... 392,4 615,4 604,8 8583 960,l 'lbből:
Szocialista országok ... 314,2 450,5 439,6 6553 739,2 Cukor ... 108,8 78,7 69,2 297,4 226,0 Ebböl:
Szocialista országok ... 41,1 4,8 9,2 32,4 13,3
Növényi étolaj és zsír ... 78,1 59,7 78,3 86,9 78,5 Ebből:
Szocialista országok ... 23,7 26,3 25,7 22.51 28,3 ltal, dohányáru ... 193,1 2234 219,8 257,7 3403
Ebből:
Szocialista országok ... 134,0 l7l,3 1695 HOLD 275,3 Megoszlás (százalék)
Növényi eredetű termékek összesen ... 100,0 .100,() 100,/) 700,0 ]00,0 Ebből:
Szocialista országok ... 100,0 IO0,0 l(J0,0 100.0 100,0 Gyümölcs és zöldség
(friss és feldolgozott) ... 36,1 48,4 48,6 47,6 50,4 Ebből:
Szocialista országok ... 44,9 54,4 55,2 60,1 59,1
Cukor ... 10,0 6,2 5,6 16,5 11,9
Ebből:
Szocialista országok ... 5,9 (),6 l,2 3,0 1,1
Növényi étolaj és zsír ... 7,2 4,7 6,4 4,8 4,1 Ebből:
Szocialista országok ... 3,4 3,2 3,2 2,1 2,3
ltal, dohányáru ... 17,8 17,6 N,? l4,3 l7,9 Ebből:
Szocialista országok ... 19,l :ZO,7 2l,3 ISA 22,0
A növényi eredetű termékek egyes termékcsoportjainak kivitelét országcso—
portok szerint vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1964—ben a kivitt gyümölcs és zöldség 77, ital— és dohányáru 81 százalékát szállitottuk a szocialista orszá- gokba.
Az állati eredetű termékek kizárólag emberi táplálkozásra szolgálnak. E ter—
mékek legjelentősebb tételei a vágóállatok és a húsáruzk. Ezek az összes állati eredetű termékeknek 1964—ben együttesen 823 százalékát teszik ki.
694 DR.. PÁLOS-15 v
, , _ 4133; m
Az, állati eredetű táplálkozási célú termékek kivitele "
(millió devizaforínt)
maci. - 1961. 1962. 1963. meg
Termék (országcsoport)
évben
Állati eredetű termékek összesen ... 1005,2 102],8 11483 132730 1375,1
Ebből: " '
Fejlett tőkésországok ... 634,4 562,l 660,6 8913 Vágóállat ... 429,6 334,8 368,5 482,1 Ebből:
Fejlett tőkésországok ... 386,9 268,5 3342 463,S
Hús és húskészítmény ... 39l,4 463,9 579,8 615,8 Ebből:
Fejlett tőkósországok . . . § . . . l70,5 209,6 24543 308,6
Tej és tejtermék, tojás ... 76,5 104,4 71,7 94,7 10851)
Ebből; ,
Fejlett tőkésországok ... 343 42,0 25,9 47,7 5093
Állati zsír és vaj ... sa,4 90,2 93,2 95,1 , SL;—
Ebből: , * _ '
Fejlett tökósot'szágok ... 26,8 20,8 31,0 44,2 26,1
Az állati eredetű termékek kivitelének dinamikája összességében mérsé—
keltebb, mint a növényi eredetű termékeké. Az állati eredetű termékek kivi-—
telének növekedése egyenletes, és 1964-ben 'az 1960. évihez viszonyítva kereken 137 százalék. Az összes állati evedetű mermékek !kiVitelén belül egyre-sztk bele terjes mezőgazdaság termékei, más-részt ezek közül is a feldólgozott termékek kivitele növekedett jelentősebben.
( 14. tábla
Egyes állati eredetű termékek kivitele
(Index: 1960. év : 100)
! 1960. § 1961. 1 1962. 1963. 5 1964.
Termék .
1 évben
Hús és húskészítmények ... 100 119 1 148 % 158 1 181
Tej, tejtermék, tojás ... 100 136 ; 94 1; 124 ] 141
Az állati eredetű termékek kivitelének cikkenkénti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a feldolgozott tem—ékek aránya növekszik, éspedig a vágó- állatok rovására. Míg a vágóállatok részesedése nagyjából azonos évenkénti volumen mellet—t csökken, a hús és a húskészítmények aránya növekszik, a tej és tejtermékek kivitelének aránya pedig lényegében Változatlan.
15. tábla A fontosabb állati eredetű termékek kivitelének aránya
(százalék)
* 1960. 1 1961. 1 1962. É 1963. 2 1964.
Termék ' '
; évben
! ' '
Vágóállat ... ! 425 L 323 32,1 3 363 ; 303;
Hús és húskészítmények ... [ 38,9 45,4 1 50; ! 455 § 51'5
Tej, tejtermék, tojás ... § ? () 1032 (S,! 7 l i 4,9
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK KULKERESKEDELME 695
Mint említettük, az állati termékek nagyobb részét a fejlett tőkésorszá-
gokba exportáljuk. A legjelentősebb tételt a vágóállatok jelentik, amelyeket majdnem kizárólag csak ezen országokba viszünk ki. A hús és húskészítmé—nyek, továbbá a tejtermékek és a tojás exportjának mintegy fele úgyszintén a fejlett tőkésországovkba irányul.
16. tábla
A fejlett tőkésországok részesedése az összes kivitelből termékenként
(százalék)
§ 1960. í 1961 . ; 1962. 1963. I 1964.
Termék
' évben
Állati ered,:tú termékek összesen ... ; 63,1 55,0 57,5 67,2 ! 61,2 Vágóállat ... ' 90,l 80,'2 90,7 96,2 ' 95,4 Hús és húskészítmények ... 43,Ö 4.5,2 42,2 50,0 45,9 Tej, tejtermékek, tojás ... 45,4 40,2 36,1 50,4 4731
Nem teljes a kép, ha nem foglalkozunk az élelmezési jellegű. termékek ár—
alakulásával. A vizsgált ötéves időszakban e termékek átl—alakulását a követke—
zők befolyásolták. A szocialista országokkal folytatott kül—kereskedelmi forga—
lomban az árak csak kismértékben Változtak, és a Változások csupán azokat a termékeket érintették, amelyeknek termését az időjárás alakulása leginkább befolyásolta. Ilyenek elsősorban a gyümölcsök. A tőkésországokkal bonyolított forgalomban az áralakulás (követte a világpiacon —— elsősorban a vágóállatoknál, a húsnál és a culkornál — bekövetkezett áremelkedést. Az élelmiszerek ára a nem szocialista országok esetében 1963—ban és 1964aben jelentősen emelkedett, és
1964—ben 22,5 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban.
17. tábla
Kiviteli árindexek
(Index: 1960. év : 100)
; 1960. ; 1961. ' 1962. 1963. l964.
Termék (országosan or '
évben Élelmiszeripari anyagok és élelmiszerek
összesen ... ] 00,0 100,5 100,0 ' 110,1 11 0,1 Szocialista országok ... 100,0 101,3 99,8 100,8 98,7 Nem szocialista országok ... 100,0 99,7 100,3 120,3 1225
Az állati eredetű termékek tekintetében sokkal több cikkről és a kivitel volumen-ének nagyobb részéről állnak rendelkezésre adatok, szemben a növényi eredetű termékekkel, ezek tekintetében csak néhány termékről rendelkezünk megfelelő adatokkal. Ilyenformán a vonatkozó adatok nem jellemzik megfelelően e termékcsoport együttes áralakulását.
Néhány fontosabb növényi eredetű termék exportárána—k alakulását a kö—
vetkező, a 18. táblában felsorolt adatok jellemzik.
A szocialista országok piacain a felsorolt temnékek eladási ára —— a finomí—
tott cukor és a sárgabarack kivételével — nem változott jelentősen, a Változás csak néhány százalékos. A nem szocialista országok—ba inányuló kiv—itel ánalakulá- sát az jellemzi, hogy a speciális magyar termékek ára jelentősen emelkedett.
Ilyen a bor és az őrölt paprika, amelyeknek ára a Vizsgált öt év alatt 30. illetve
696 , DR. PÁLOS ISTVÁN
34,8 százalékkal anelkedett. Az emelkedés a vizsgált időszakban mmm -
volt. A gyümölcsök ára —— nyilvánvalóan a termelési és piaci viszonyok együt—
tes hatásána _— rend'kívül Változó jellegű, figyelemre méltó azonban, hogy az
alma mind szocialista, mind nem szocialista viszonylatban a kevés-bé keresett
ci-kskek közé tartozik, ára egyaránt csökkenő tendenciájú.
13. tábla
Egyes növényi eredetű termékek árának alakulása
(Index: 1960. év : 100)
1960. 1961. 1962. 1963. 1964.
Termék Orszagcsoport
évben
Nyerscukor ... Szocialista orszagok — —— — — —— _
Nem szocialista országok — 100,0 105,8 388,3 205,8—
Finomitott cukor . . . . Szocialista országok 100,0 98,6 74,0 25647 10995 Nem szocialista országok 100,0 83,6 82,3 243,4 ; 211,8' Paradicsompüré ... Szocialista országok lO0,0 110,0 97,0 99,8 102,,6
Nem szocialista országok 100,0 107,6 112,5 102,8 111,2,' Órölt paprika ... Szocialista országok lO0,0 97,8 99,9 IOOA: 99,4
Nem szocialista országok 100,0 102,5 117,9 138,4e 134,8 Alma ... Szocialista országok lO0,0 117,4 105,8 100,1 963 Nem szocialista országok 100,0 106,7 81,5 66,7 7126 Szilva ... Szocialista országok ' lO0,0 99,1 983 1149! 1025 Nem szocialista országok 100,0 91,3 1463 72,l 161,9 Sárgabamck ... Szocialista orszagok- 100,0 105,8 110,5 103,l 110,6 Nem szocialista országok
100,0 57,5 92,6 56,4 70,1
Az állati eredetű élelmiszerekről már sokkal több és a forgalmat inkább jellemző adat áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a szocialista országoláal
bonyolított forgalomban az ának többnyi'ne kiegyensúlyozottak, csak a fejletttökrésországoklkal bonyolított forgalom átalakulását vizsgáljuk meg. Az export egyik jelentős tételét a vágóállatok alkotják. A vágóállatok ára az 1961. és 1962.
évi csökkenés után jelentősen emelkedett, és az egyik legfontosabb tételnél, a vágóanarhánál 1964-ben 33,8 százalékkal volt magasabb, mint 1960—ban.
19. tábla
A fejlett tőkésm'szágokba irányuló vágóállat—kivitel áralakulása (Index: 1960. év :: 100)
1960. 1961. 1962. 1963. 1964.
Termék
évben
Vágómarha ... 100,0 96,7 98,5 104,7 l33,8 Vágósertés ... ; ... 100,0 '97,2 99,6 106,0 114,1 Vágóló ... lO0,0 105,l 116,2 126,5 153,8
1
A hús és húskészítmények ára szintén emelkedett, ha nem is olyan mérték—
ben, mint a vágóállatoké. 1964—ben az 1960. évihez viszonyítva a marhahús ex- portáfra 126,2, a sertéshúsé 123, a szalámié 111 százalék volt, szemben a bacon árával, mely ugyanazon idő alatt 15 százalékkal csökkent. Ezek az adatok arra
utalnak, hogy a kereslet a kevésbé zsíros termékek iránt nagyobb, ezek ám,
mint például a manhahúsé, magasabb, mint a sertéshúsé, különösen pedigia baconé.A.MEZÖGAZDASAGITERMÉKEK KULKERESKEDELME 697
A többi termék közül a libamáj, a vaj ára általában kedvezően alakul, a
vágott baromfi, a friss tojás, a sajt táralakulása viszont kevésbé kedvező.zo. tábla A nem szocialista országokba exportált
egyes állati eredetű termékek árának alakulása
(Index: 1960. év : 100)
1960. § 1961. § 1962. § 1963. § 1964.
Termék *
évben
! r ! §
Vágott baromfi ... * mao 95,3 * 9945 a 100,7 § 99,1
Libamáj . ... lO0,0 105,7 § 1053 ll(),0 101,0
Friss tojás ... 1004) 11934 § 94,2 126,0 § 77,6 Vaj ... 100,0 sem 98,7 mm 3 116,6
Sajt ... WW) 93,u 91.54 sem § 923
§ )
Az élelmezés-i jellegű termékek exportja a magyar külkereskedelem szem- pontjából fontos, mert jelentős mértékben járul hozzá a kereskedelmi forgalom egyensúlyához. A mezőgazdasági termelés szerkezetének megváltozása, a belter—
jesebl) ágazatok termelésének növekedése lehetővé teszi a forgalom növelését.
Előnyös a termék feldolgozott állapotban való kivitele. Erre utal e termékek árának állandó emelkedése is. A mezőgazdaság jelentőségének népgazdaság-i és ezen belül külkereskedelmi fontossága igen sokoldalúan elemezhető. Vizsgál—
vható a mezőgazdaság termelési feltételeiből kiindulva, vizsgálható a külkeres—
kedelem struktúrája és a fizetési mérleg egyensúlya szempontjából. E sokoldalú elemzés egyik lehetőségét kívánta e cikk bemutatni és adalékul szolgálni a me—
zőgaz'daság többoldalú megítéléséhez.
PEKSK)AAE
Biiauenne cenbcxoro xosnücma c mum Bpemm Hapoguoro xoazücma, B TOM wcne, c mmm spenun BHemHeü romos,-114 momno HOJIBepTaTb mnorocroponnemy anannsy. ABTOp B csoeü c'ra'rbe noone nsnomennfi pasnuunmx npuminnos rpynnnposxu nccnezwe—r BJIMHHHE sucnop'ra cenbcxoxosnücmennbix npOIlYKTOB Benrpmi Ha canbno mieumeü TOpFOBJIH, a nmenno c TO'JKI/I sperma oöopora nponymos, cnymauinx B Kauecme mmm mm moneü u mm )KHBOTHLIX. I/Iccnenosanue oőpamenna YKaSaHHbIX TOBapOB Beneicn Ganancosbm METOROM no rpynnam nponymos " no rpynnam CTpaH. Ho IIaHHblM no 1960— 1964 rr. canbno oőopOTa nponymos, npoucxozmumx ns mnnomononcma, noxasbmae'r nocmnnno vaennuusammymcz TEHIIEHIU/IIO, B TO BpeMH Kax OÖOpOT npoziymos, npozcxonnmux 143 paCTenueBoncma — xom Tamxe noxasbmaei ynenuunsammyiocn Tennennmo — B usnensmmeücz Mepe Banner Ha Canb—
110 Bnemneü TomemA cenbcxoxosnücmennux npOlIYKTOB. HOSTOMV, B xoue nansneüumx, aBTOp nousepraeT Gonee nogpoőuomy mccnenosanmo (pamopbx, OKHSbIBaIOIllI/le BJlI/IHHl/le Ha MMHOp'I' nponymos paCTeHHEBOACTBa. B HMHOpTe smx nponyx'ros CaMble 3Ha'lI/IT8JIthle Cia—
Tbl/l B HCCHEIIOBHHHbll/l nepi/ion Ölell/l xneőnoe sepno, Macnn'mbie cemena " pasnnunme BHHH KOpMOB. Cammmn snaumenbnmmu CTaTbHMl/I SKCHOpTa paCTeHI/ICBOIIHGCKHX HpOllYKTOB Hmm—
IOTC?! 0130va 14 (DpYKTbI, Ham/ITK", TaÖa'lele Hsnenun H caxap. Hpeoőnaaalomail 'laCTb VKaBaH—
HbIX nponvx'ros (B 1964 rom; nee TpeTbn) (inna SKcnopTupOBaHa B conuanucm'iecxne CTpaHbl.
SKcnopT nponvmos )KHBOTHOBOILCTBa, noxasbmae'r paBHOMepriü pOCT 14 B 1964 may no cpaBHenmo c 1960 FOJIOM cocmsnnn 137 %. I/Is tincna (max nponymos, vőoüumü cum, cocras- JIHKOHll/ll/l CaMYlO snavuienbnym CTaTbIO, noum ucxnmumcnbno, n anÖnHBHTeJIbHO nonomma maca u mncnmx zenemű, a Tamxe monounmx nponymos n nüna SKHOPTHleOTCH B paoenme
KHllllTaJlHCTl/IWECKHC CTpaHlyl.
' (3 93 DR. PÁLOS: A MEZÓGAZDASÁGI
TERMÉKEK KÚLKERESKEDÉLSEE:
Hamoneu, aerop aannmaercn nnnamuxoii uea na npOIIYKTbl mimo—nom xapakrepa. B usa- * pore c counanncmuecxnmn c-rpanamn nenu, öonbmeü uacrmo, nammrcn vpaenoaemennnnn, a B ornomenun nnaamnxn nen Ha 'roaapu, akcnopmpvenbie B accounanncrmecnne Umann, momuo VCTaHOBHTb, tm) nem,] Ha immeBBie npoiivx'm, Kart npaonno, yaennunnncs is merem-_
cron" c uenamn na mnpoaom pnnxe. S'm uaőnmixae'rcnB nepevm ouepeub B ornomcnnn nem"
Ha cneunanbno BBHFepCKHe nponvxm, nanpnmep, B ornomennn nen na anno n monorbiii rre——
peu, nem,; KOTOpbiX aa uccnenoaannue HHTb ne-r noone—anno!) Ha 30, cooraercroenno, 34,8%. *
S UMMARY
The importance of agriculture in the national economy, especially in the foreign trade can be analysed from many points of View In his article the author examines, after outlining the various principles of classification, the impact of Hungarys egri- culturail exports on the eguilibrium ort the foreign trade balance with regard to the products of human and animal feeding and analyses also the commodities export ,;
and imported (in a balance-like way) by commodity groups and by group of countrieaf According to the data of 1960—64 the balance of the commodities exported and imported, originating from animal husbandry shows a continuously growing tendency, while the turnover of the commodities of vegetal origin—revealing similarly a growing tendency —-—- influences the foreign trade balance of the agricultural products to ('a changing extent. The author further examines also in more detail the factors influencing the import of the commodities of a vegetal origin. In the period under leview a bread grain. oil seeds and different types of fodder were the most important items of the imported commodities of a vegetal origin Greens and fruits, beverages and tobacco as well as sugar were the most important items of the exported com—
modities of a vegetal origin. The overwhelming majority of these products (2/3 in 1964) were exported to the socialist countries The exports of the commodities of an animal origin showed an even increase and was round 1370/0 in 1964 in comparison with 1960. From among them almost all animals for slaughter (constituting the most important iban) and about half of the cheat and meant products, dairy products and eggs were exported to the developed eapztalliot (sommas.
Finally, the author deals With the changes in the pricesofthe food products. In the turnover with the socialist countries the prices are mostly in eouilibrium. in the turnover with the non—socialist countries, however, the prices of the food products increased, in general, in compliance with the prices of the world market. This could be experienced, first of all, with regard to the prices of special Hungarian products, as for instance, wine and ground paprika, whose price increased in the last 5 years by 30 and 34,8% respectively.
