Gyáripari munkáslétszám - gyáripari fejlődés

9. szám. -—778— 1930 gazdasági vagy bányászati termelés ered-

ményei, csak a mezőgazdasági, illetve bá- nyászati termelésnél vehetők számításba, részben külföldről behozott cikkek, tehát nem hazai termelvények, vagy olyan ipari produktumok, amelyeket a hazai ipar állí- tott ugyan elő, de éppen ezért abban az iparágban, amely azokat gyártotta és for—

galomba hozta, értékük már felvétetett a termelés értékösszegénél. A gyáripari ter- melésünk értéke ily számítások szerint 1929—

ben nem érte el az egy és negyed milliárd pengőt sem, s mintegy 15'5 millió pengővel kevesebb volt a gyáripar 1928. évi nettó ter—

melési értékénél. Akinek megfelelő adatok alapján módjában van megállapítani, hogy szántóföldi termelésünk a nemzeti jövede- lem szempontjából ugyanakkor mily érték-

Összeget képviselt, a mezőgazdasági és ipari termelés egymáshoz viszonyított jelentősé- géről tisztább, áttekintőbb képet nyer. Ez a jelentőség a legutóbbi időben kétségkívül nagyon eltolódott az ipar javára, azonban korántsem azért, mintha a két fő termelési ágban az erőviszonyok lényegesen megvál—

toztak volna. Az iparunk regenerálódása s néhány iparágban elért jelentékeny fejlő- dés hatása az ipar jelentőségét valóban szá—

mottevően emelte, de az eltolódás főoka mégis a mezőgazdasági értékesítési válság, a mezőgazdasági termékek kedvezőtlen ár- alakulása, a mezőgazdasági termelésben be—

következett nagy világkrízis, mely az agrár Magyarország egész közgazdaságában rend- kivül súlyosan érezteti hatását.

Farkasfalvi Sándor dr.

Gyáripari munkáslétszám —— gyáripari fejlődés.

Effectif des ouvzie'rs manufactum'ezs — développement manufacturier en Hongrie.

Résume'. Pour établir la marche de Fin—

dustrie manufacturiére, il faut examiner la variation de lteffectif des ouvriers, car le capital, moins aise'mcnt observable en son ensemble, peut a peine étre exprimé par un commun dénomínateur et échappe facile—

ment a lyobservation statistigue. Les investi—

gations doivent donc porter sur le nombre des ouvriers, laissant de cóté l'autre facteur de la production, le capital. Et, afin gu'elles soient aussi exactcs gue possible, il faut les faire par branches d'industrie, le rapport du travail aux autres facteurs de production ne modifiant guére fort en général diune année a liautre dans une méme branche (findustrie.

Pour établir comparativement á Favorit—

guerre et notamment a llanne'e 1913, la marche de Pindustrie manufacturiere hon- groise et pour noir comment elle a supporté Pextréme diminution du territoire, opére'e par le traité de Trianon, nous avons, apres avoir examiné suivant les branches dlindu—

strie la fluctuation du nombre des ouvriers par établissement au 1er octobre de 1913 et de 1929, classé les branches d*industrie en

5 catégories.

Diaprés les tableaux dresse's par nous, 55 branches diindustrie, employant au total 137000 ouvriers, sont dans une situation supérieure a celle diavant-guerre. Ce déve—

loppement, au cours duguel les fabrigues de tcxtile et llindustrie lourde ont fait des progres particuliers, iémoigne de la forte

vitalité de Pindustrie manufacturiére hon—

groise, gráce á Iaguelle on a réussi, en partie, a fermer les blessures faites par la mutilation du pays (lui a completement de'truit la struc—

ture de Pindustrie manufacturiere et faire un tout plus harmonieux de ["organisme bouleverse' de celle—ci. Mais une partie tres considérable, employant 11/4000 ouvriers, de I'industrie hongroíse lutte toujours avec de grosses difficultés.

*

A gyáripar egyik jellemző sajátsága az, hogy a termelési tényezőket s ezek közül különösen kettőt: a tőkét és a munkát fo—

kozott mértékben egyesíti s állítja a terme—

lés szolgálatába. Az a tény, hogy a gyáripar mily mértékben veszi igénybe a munkát, a munkáslétszámon keresztül statisztikailag könnyen megfogható. A másik tényező, a tőke bevonásának mértékét a statisztika már nem tudja oly könnyen megállapítani, mert nem nyilvánul meg teljes egészében könnyen érzékelhető, megszámlálható és közös nevezőre hozható egységekben. Ha tehát a gyáripar fejlődésének irányát a ter—

melési'tényezőkön keresztül vizsgáljuk, be kell érnünk azzal, hogy a munkáslétszám alakulásának irányát kutatjuk. Ezzel a ku—

tatás egyoldalúrá válik ugyan, de ez az egyoldalúság inkáb—b bizonyos iparágakra koncentrálódik, azokra nevezetesen, ame-

lyeknél — és itt elsősorban a vegyészeti iparra kell gondolnunk a termelés folya-

9. szám.

matában a munkás aktíve általában alig vesz részt, szerepe túlnyomóan készülékek kiszolgálásában, felügyeletében áll.

Az egyoldalúság okozta veszélyt, amely az eredmények megbízhatóságának kétsé—

gessé tételére vezetne, nagymértékben csökkenthetjük azonban azáltal, hogy a munkáslétszám alakulását ipari alcsopor- tonkint kísérjük figyelemmel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ugyanabban az iparágban a munkáslétszámnak mint termelési ténye- zőnek a súlya, a többi termelési tényezőhöz való viszonya ugyanaz lesz az évek során keresztül, a munkáslétszámban bekövetke- zett változás tehát reagens lesz az illető iparág fejlődésére, illetőleg visszaesésére nézve.

E meggondolások alapján igyekeztünk hasznosítani azt a bő anyagot, amelyet a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1921-től kezdve évente rendszeresen lefoly- tatott gyáripari statisztikai adatfelvételek során a munkáslétszámra vonatkozóan ősz,- szegyüjtött. Célunk az volt, hogy a gyár- ipar fejlődésének irányát állapítsuk meg az 1929. évben az utolsó békeévhez, az 1913. évi állapothoz viszonyítva. Ehhez rendelkezésünkre állottak a Statisztikai Havi Közlemények 1925. évi 7—9. füzeté- ben iparágak szerint közzétett 1913. évi ok—

tóber l—i munkáslétszámadatok, valamint az üzemben volt ipartelepek számának 1913. évi adatai, továbbá az 1929. évi gyár- ipari adatgyüjtés előzetes eredményei. Vizs—

gálatainkat a fentiek értelmében iparágán—

kint végeztük, minden egyes iparágat az egy—egy üze-mben volt telepre eső munkás—

létszám alakulásának mérlegelése után ka- tegóriába soroztunk, a szerint, hogy a mér—

legelésnek eredménye az illető iparágat a fejlődő, a stagnáló, a visszaeső vagy a leg—

nagyobb mértékben visszaesett iparágak közé utalta. A részletes, iparágankint való eredmények közzétételétől ez alkalommal el kellett tekintenünk, estmán arra szorít—

kozunk, hogy az összefoglaló eredménye- ket ismertessük, amelyeket _ az 1923. és 1928. évi végleges adatgyűjtési eredménye- ken nyugvó összehasonlító adatokkal ki- egészítve a táblázatunk tartalmaz.

A. táblázatban az Ha. kategória azokat

az iparágakat öleli fel főcsoportonkint, amelyek 1929-ben az 1913. évi állapothoz viszonyítva telepenkint és egészben véve is jelentékeny munkáslétszámszaporulatot . tudtak feltüntetni. Ide tartozik az a három iparág is, amely az 1913. évben még nem szerepelt. Az I/b. kategóriába soroztattak

—779—-—

¹⁹³⁰

azok a gyárak, amelyek fejlődtek ugyan az 1913. évi állapothoz képest, fejlődésük azonban jóval alatta marad az Ha kategó—

riáénak. Ez a két csoport az, amely a gyár—

iparunk élén haladó iparágakat tartal- mazza.

A H. kategóriába vétettek fel az 1913.

évi állapothoz viszonyítva sem fejlődést, sem komolyabb hanyatlást el nem áruló iparok. A III. kategória a visszafejlődő, a IV. kategória a legjobban visszaesett ipar- ágakat tartalmazza. E két csoportba véteta tek fel tehát azok az iparok, amelyek béke—

beli munkástörzsüknek nagy, vagy túl—

nyomó részét elbocsátani kényszerültek.

Az V. kategóriába kellett sorolni végül a gyári jelleg ismérveit megállapító rendelet ,,Egyéh textiláruk gyártása" megnevezésű iparágát, ebbe az ipari alcsoportba tartozó telepet ugyanis az 1913. évi hárommal szemben a háború utáni adatgyűjtések, köz—

tük az 1929. évi is, már nem találtak.

Az I/a. kategóriában 38 iparág szerepel,

a 122 iparág 31'1%—a, összesen 824 gyárte- leppel, 80.308 munkással. Ezek az iparágak 1913-ban csak 444 ipartele—pet, 38.709 mun—

kást foglalkoztattak, a nagyarányú fejlődés tehát nyilvánvaló, mert 1913—hoz képest 85'6%-kal növelték telepszámukat s még

fokozottabb mértékben, ll()'0%-kal, mun- káslétszámukat. A fejlődés iramát e kate—

góriában a vas- és fémipar 6 iparággal, a textilipar 7 iparággal diktálja, amelyek együtt 51.000 munkást foglalkoztattak 1929—ben az 1913. évi 24.000—rel szemben.

Ide tartoznak a vas— és fémiparból a vas—

és acélgyártás, a kovácsolt áruk gyártása, valamint a bádogos- és szerelőipar, a kisebb jelentőségű drótkötél- stb. gyártó ággal, a zománcozott—edény—gyárakkal s a kések stb. gyártásával foglalkozó ággal együtt. A textilipar pedig a következő gyártási ágak—

kal vesz részt e csoportban: kötő és kötszö- vött áruk gyártása, gyapjuipar, kikészitő- telepek, selyemipar, lenipar, továbbá a ki—

sebb fontosságú paszomántárugyártás és himzés- és esipkeg'yártás.

E kategória helyzetére jellemző, hogy a mukáslétszám színvonalát az 1928. évi ál- lapottal szemben megtartotta, sőt valami- vel fejlesztette. Fontosnak kell ezt tarta—

nunk különösen a vas- és fémipar ág'ainál, ahol az adatok tanusága szerint 1923-mal szemben nagymérvű visszaesés következett be a követő évek folyamán.

Az I/a. csoportban egyáltalában nem sze- repel a gépgyártás és a nyomdaipar, mu- tatva ez iparok nehéz helyzetét. A gépipar

9. szám. —780—— 1930

A fejlődési kategóriákba osztott iparágak száma főcsoportonkint, az általuk üzemben ta

Nombre, par principamc groupes d'ind'ustrie et suivant leur développement, des bram'hes d'indusir'íe; nombre telepek száma 8 munkáslétszáma az 1913., 1923., 1928. és 1929J) években.

de leurs

établissements industriels et elfectif des ouvriers, en. 1913, 1923, 1928 et 19291).

rtott ipar-

Ideigicnes adatok. ——— ()hzji'res provísoz'rrs.

§) "

;. N

.' 5— . '

§§ $$$ §. Uzemben volt ipartelepek Munkáslétszám október 1—én

73 I ari főcso ort me nevezése m § 3'3 szama—Numa? des "aims- F ' 't' á' 1

ES p p g %% Ég semmis en fonctionnement "lja if OWHWS au er octobre

Ég Prznmpauw groupes d'mdustrzes §) ! "§ — . ———————

msg ggg; 1913 1923 1928 19291 1913 1923 1928 19291)

la. Kategória: Erősen fejlődő iparágak.

Catégoríe Ia : Branches d'índustríe ren fort développement.

I. Vas— és fémipar — Metallurgír' .. .. 6 7 7.) 105 101 15.566 30.526 20.329 26.393

1113._111. Árumfejl.—_{Kő—. agyag-,}és elosztótel. —— Usines d,Él(fo7iLTífÉ 1 l 91 134 257 251 2.195 4.934 7.312 7.621 aszbeszt- és üvegipar —— Pierrr,

argile, asbvste. rerre .. .. .. .. .. 4 18 15 10 15 3.162 2.938 4.378 4.705

IV._V. Fa- és csontipar — Bois et os . ő 12 20 29 28 763 1.117 1.655 1.689

Bőr-, sörte-, szőr-, toll-, víaszosvászon- és rug-

gyantaipar —— Cuír. crin, poils, plumes, íorle ;

cirée, caoutchouc .. .. .. . 1 2 2 3 3 ; 843 1.325 1.670 1.961

VI. Fonó- és szövőipar — Textilv 7 94 110 185 185 8.512 13.824 24.260 24 498

VII. Ruházati ipar —— thlvillzment 3 83 32 40 41 2.292 1.618 3.083 8.111

VIII.IX. PapírosÉlelmezésiiparés——élvezetiPapícr..cikkek gyártása.. . —..Ob—. 2 52 49 67 67 3.028 1.818 3.973 4.069

jets d'alimmíatíon, boíssons . . . 5 52 71 95 100 2.004 3.539 4.846 4.924

X. Vegyészeti ipar —— Ind. chimígue .. .. .. .. 4 12 26 26 33 344 1.728 3.301 1.337

Ia. Kategória összesen _ Tot. de la catégorie ! 33 ; 444 538 823 8241 38.709 63.362 78.302 80.308

% .. .. . .?I'I i 214 20-5 241 24-3; 177 29-6 311? 321)

lb. Kategória: Fejlődő iparágak. ]

Cai'égorir lb: Branchrs djindustríg m développement.

I. Vas— és fémipar —— Mélallurgíe .. .. 9 16 21 20 1.491 1.726 2.873 2.868

IIa. Gépgyárt"s, közlekedési eszközök stb. gyár- tása. _ Construction múcaníguc, moyens de

transport, etc. . .. .. .. .. .. .. .. . 1 14 26 35 40 7.139 9.627 10.083 11.099

111. Kő— stb. ipar —— Pierre, etc. 8 75 82 137 137 6.622 5.149 9.604 10.839

VI. Fonó- és szővőipar — Trxtílr 4 28 64 96 96 7.525 10.402 19.531 21.297

VII._{IX., Eleimezési}tházati ipar — Habillement.. .. .. 2 28 25 47 45 2.185 1.914 3.251 2.995

stb. ipar —— Alimentatimz, etc. . 2 48 68 86 88 2.070 2.072 3.961 4.060

X. i Vegyészeti ipar —— Ind. chimígue .. 2 49 63 ; 81 77 2.848 2.156 3.548 3.254

Ib. Kategória összesen — Tot. de la catégorie [17% .. .. . 12-315 12-1251 131344 14-7503 14'8 .503 ; 29.380iif-4 33.04615—5 52.85621-1 56.412224

II. Kategória: Stagnaló iparágak.

Catégorie II : Branches dündustrie siagnantas.

I. Vas- és fémipar — Métallurgie .. .. .. 2 22 36 32 30 642 1.023 878 835

III. Kő-, agyag- stb. 'par —— Pierre, argila, etc. .. 1 15 18 28 29 1.836 1.082 2.437 2.039

IV. Fa- és csontipar — Bois et os .. .. . 9 179 218 340 380 3.918 10.576 12.538 11.761

V. Bőr- stb. ipar — Cuir, etc. .. . 1 11 22 20 20 937 1.235 1.226 1.076

VII.IX. RuházatiElelmezésiiparstb.—iparHabíllcmenl..—— Alimentaíion, etc... .. .. 21 1 2719 6018 6335 3866 1.3251.085 1.405946 1.6301.875 2.0121.341

11. Kategória összesen — 701. de la catégorie II 16 § 273 371 518 508 . 14.743 16.267 20.590 19.064

W, .. .. .. .. 137 1 131 14'1 152 14'!) . (i'? 7'/)' 492 76

III. Kategória: Visszafejlödő iparágak.

Catégorie III : Branchcs d'ind. en régression.

I. Vas- és fémipar —- Métallurgic .. .. .. 5 120 99 129 132 7.625 5.069 6.866 6.268

Ila._V.II. Gép—Kő-_{Fa- és}stb.stb._csontiparipargyártás_ Picrre,—— Construct.etc. mécanigue, eic... .. .. 45 312124 316126 370129 368130 37.45621.159 29.20516.851 1 22.54619.143 22.89516.343

— Bois rt 03 6 19 22 18 15 672 668 353 300

V. Bőr— stb. ipar —— Cair, etc. .. .. .. 3 35 62 60 55 4.012 3.493 3.448 3.703

VII._{IX. Elelmezési}Ruházati ipar_stb.— Habillrment .. .. 4 16 11 24 24 1.440 535 963 982 ipar — Alimentatíon, etc... 8 225 474 536 542 33.297 31.324 27.940 28.124

X. Vegyészeti ipar — Ind. chimt'gue .. .. 8 82 95 94 86 6.202 5.494 4.899 5.069

XI. Sokszomsító (nyomda-)ipar —— lmi. de la re—

productíon (ímprímerirs) .. .. 1 107 97 117 117 9.230 6.132 8.876 8.105

111. Kategória összesen — Toi. de la catégorie III 44 1.040 1.302 1.477 1.469 1; 121.093 98. 771 95.034 91.789

0[0 .. .. .. 361 500 495 431? 432 f 55-2 462 380 36-6

IV. Kategória: Erősen visszaeső iparágak.

Cat. [V: Branchcs d'ind. en fortc regression.

I. Vas— és fémipar — Méíallurgíz' .. .. 3 11 17 16 16 10.303 1.032 1.016 1.212

111. Kő— stb. ipar —— Pivrre, etc. 1 1 4 2 2 60 29 36 22

IV. Fa- és csnntipar — Bois et os 2 15 12 17 15 1.637 325 553 434

VII.IX.X. RuházatiÉlelmezésiVegyészetiipariparipar-————HabillementAlímeníatíonInd. chímiguc. .. .... .. 111 2697 2866 39136 43146 1.868544890 616218121 943779151 1.115629137

IV. Kategória összesen — Tot. de la catégoric IV !) 69 73 93 96 15.302 2.340 3.478 1 3.541?

0/0 .. .. .. .. 74 3'.? 28 27 21? 7'() 11 14 14

V. Kategória: Megszűnt iparágak.

Cate'goris V: Branchrs d'induslríe ayant cessű

de _fonctionner. .

VI. Fonó- és szövőipar — Textilc . (1) 8 — * —— —— 55 _ w _

% .. .. H _ 0-1 — 1 — _ 0-0 ._ _ _.

Mindössze —— Total général .. .. 122 2.080 2.628 3.414 3.400 219282 213786 250260 251122

W,, .. . 1007) 1000 100'0 1001) 100'0 1007) 100'0 100'0 100'0

9. szám. ——781— 1930

egyik ágát, az elektrotechnikai ipart az

I/b. kategóriában, a többi négy ágát azon—

ban, valamint a nyomdaipart csak a III.

kategóriában, a visszafejlődő ágak csoport—

jában fogjuk találni.

Az líb. kategóriában 3 ipari főcsoport foglalja el a vezetőhelyet: a textilipar 4 ága (a pamut-, a juta-, a kenderipar és a szalaggyártás), a gépgyártás az említett vil—

lamossági iparral és a kő—, agyagipar 3 ága (kőbányák és kőfeldolgozótelepek, egyéb agyag-áruk gyártása). E kategóriába 15 ipar- ág tartozik összesen 503 teleppel és 56.412 munkással, tehát az Összes gyár-telepek 14'8, az egész munkástörzs 22'4%—a. Ugy a tele- pek száma, mint a munkáslétszám jelenté—

keny fejlödést mutat az 1913. évi állapottal szemben (a telepek számánál 100%, a mun- kásokénál 92% emelkedés mutatkozik), a munkások számában mutatkozó fejlődés

azonban már alatta marad az I/a. kategó—

riánál megállapítottnak. Egyezik a helyzete az előző csoportéval abban is, hogy az 1928. évi állapottal szemben általánosságban fejlődés állapítható meg, az 1923. évhez viszonyítva pedig erős előretörésről tesz tanuságot.

A II. kategória a stagnáló ágak cso- portja — 16 iparágról számol be, 508 te- leppel, összesen 19.064 munkással. A tele—

pek száma az 1913. évi állapottal szemben 86%-kal magasabb ugyan, a munkáslét—

szám növekedése azonban már csak 29'3%-os. Ezeknek az iparágaknak a zömét a fa- és csontipar 9 ipari alcsoportja szol- gáltatja, 11.761 munkással. Jellemző a ka- tegória helyzetére, hogy az előző, 1928. év- vel szemben egy kivételével munkáslét—

száma minden főcsoportban csökkent, pros- peritása tehát, amelyet az 1923. évi állapot- tal szemben fel tudott mutatni, megállott.

A visszafejlődő iparágakhoz (III. kate- gória) 44 iparág sorozható, 1.469 teleppel és 91.789 munkással, így az öszes telepek számának 43'2%-a, az egész munkáslét- számnak 36'6%—a került ebbe a hanyatló

zónába. l913-hoz képest a telepek száma itt is jelentékenyen emelkedett ugyan (41'3%-kal), azonban mintegy 30.000-rel (24'2%-kal) kevesebb munkás talált mun- kaalkalmat ezekben az ágakban. lde kell-ett besorozni egyebek között az élelmezési ipar 8 ágát (közöttük a malom-, cukoripart, do- hánygyártást, sör- és malátagyártást), a gépipar mind a 4 ágát az elektrotechnikain kívül, a kő-, agyag- stb. ipar 5 alcsoportját (közöttük a téglagyárakaf), ide a nyomda-

ipart, a' vas- és fémipar ö, a veeyészeti ipar 8 s a bőripar 3 ágát.

Ez a néhány adat is erősen jellemzi a gyáripar egyik igen jelentékeny részének nehéz helyzetét. S a háború utáni évek ösz- szehasonlító adatai még komorabb színben tüntetik fel ezeknek az iparágaknak sorsát.

Ez a kategória 1923-ban még mintegy 99.000 munkásnak tudott foglalkoztatást biztosítani, 1928-ban már csak 95.000—nek,

1929-ben pedig mint említettük, nem is egé- szen 92.000-nek.

A IV. kategória, ahová az 1913. évi álla- pottal szemben a legnagyobb mértékben visszahanyatlott iparágak soroztatnak, 0 ipari alcsoportot számlál. 96 telep tartozott ide, 3.549 munkással, mig az 1913. évi 69 telep 15.302 munkást foglalkoztatott, a munkástörzs tehát csaknem 12.000—rel (76'836-kal) apadt. li csoportban a követ- kező iparágak szerepelnek: vas- és fémipar:

nemes és nem nemes fémek, félgyártmá- nyok előállítása, rézművesipar, töltényhü- velygyártás; élelmezési ipar: siitőipar és tésztagyártás; faipar: a bot— és nádszövet- stb. gyártás; ruházati ipar: a művirág és dísztollgyártás; kő-, agyagipar: pipagyártás;

vegyészeti ipar: aszfalt-, kátránygyártás

Kedvező momentumnak kell tartanunk, hogy az utolsó évek adatai az 1923. évi ál- lapottal szemben az iparágak fokozódó tevékenységéről számolnak be,

Táblázatunk adatai szerint tehát össze—

sen 53 oly iparág van, amelyek a békebeli színvonal fölé fejlődtek. Ezek az iparágak 1.327 gyártelepet tartottak üzemben s ösz- szesen mintegy 137000 munkást foglalkoz- tattak. Ha tekintetbe vesszük az ország megcsonkítását, a gazdasági s vele a gyár- ipari organizmus szétmarcangolását, lehe- tetlen fel nem ismerni a magyar gyáripar rendkívüli teljesítményét, amellyel a szétté—

pettség okozta sebeket begyógyítani, a meghagyott roncsokat egészséges, arányos egységgé átformálni igyekezett. Ennek a rendkívüli regeneráló képességnek köszön- hető a hiányzó textilipar kiépítése, a nehéz- ipar egy részének kifejlesztése.

E nagy teljesítmény felismerése mellett azonban fokozott figyelemmel, aggódó gonddal kell kísérni a gyáripar többi, a ka- pott sebeket még ki nem heverő részének, s vele 114000 munkásának sorsát. Tuda—

tában kell lennünk annak, hogy minden or—

szág gyáripara csak úgy tud fennmaradni, munkaalkalmat nyujtani, ha a belső fo- gyasztás támogatására számíthat. E nélkül

'I ) ! (' I H 9 .: l 3 ( ] 3 8

635:ÉLBLGZBLELGLBZBLSLBLSZBL€L6lSZGLSLGLSZSLELBL686!SUS!EZBLSLGLSZGLELBLSZSLELGLBZGLELSLBZGL (ORO/fáj'7959'1900 felm—WWWlapp/.éxfzswMMM"apa/fá;M.O/fa/vaaod S'JáLWL/ű/(UH;valsag/%e.;118fel/(ló?!Ica/$JUÉÉZÚ/ű/wp8.9Ju'óy!Úű/őllő/Ú85' alu/900141;,a584/3084?

J a m / B M W ? a / J / S ű / J U / — J e a ? s a w / E d 7

ama/JayAze/7guys/p4079"l?á/J/SWU/*má./405727

' / 3 / l / € S / H / J ű J d § / U ő l l / 8 S S I / ű § / j — J ő á ő / ó ' / p / Z S ' Ú / 8 — , p / z e w / g / a / n y 'f S a / J w / d e / — u e a í z g n m / ű / y m a ( n e m m e g y a p J A / J S / Z O U / — J § á _ a £ ; 8 g / ' 7 á ; ( 9 0 5 4 / 4 4 n g [ g ű / J ó t o p a x — J ó D A Ú ' á / H Z S l ő / í á j ( ? 5 7 0 4 H p p u m p a / ' - M a ' / g _ ;

(ay/033405www/47ap553/45pr—Jecíía/Wewp/f;

á n á x w a á w v a g á n y / s u a ; — g g g / 5 0 2 7 5 y É H Ó / Ú J / ű Á / E / l á w a _ x u f / s n p z / W J ó d / w a y ó j a — 9 8 4 §

4/5/4/8/1/5444/63/apauf/4044-JyJ/_/gazaw/a/_7g 574/an(éw/34014—ma?/Wa)V gya/mmayw—gaymzz/Jaza

y a a w a d a / a / a / z f z a a p S a / J Ú Ú I Ö ' E J m d S J á / J H / J g / U U E U / s u a / m a a a z a a g y a / p u n y ü l ? / ( m / É ő í c ' i y ' m m a z s n y m g a m m I s a a g m a a v s w z s o a a w n v u y w y z s n o s y m n w w w w v

)

9. szám. ——783— ¹⁹³⁰

folyton szaporodnak a tétlenül álló munka—

gépek, amelyek mindegyike pedig az évti- zedek verejtékes munkájával összegyűjtött nemzeti vagyonnak egy -egy darabját jelenti.

E nélkül óráról—órára üresen marad egy munkahely, s egy- egy munkás— vagy tiszt viselőcsalád marad kenyé1 nélkül, s veszíti

el más termelő ág a fogyasztóját. A gyáripa- runk élén haladó iparágak eredményes küzdelmei remélni engedik hogy a veszé—

lyeztetett iparágak is Dmegtaláljz'ik a belső

fogyasztás részéről ezt a nélkülözhetetlen, a lét vagy nemlét kérdését eldöntő támo- gatást vitéz Pap László dr.

A fogyasztási adó alá eső cikkek termelése és forgalma.

Production et mouiement des articles soumis aux contributions indirectes en Hongrie.

Résume'.

dontes, les données présentaient, ("1 guelgues excep—

tions prés,

'l'mzdis (1113 dans les unnám précé—

um? trndunce ascendaní'e on voit sous

plusieurs rapports, pour l année économigue gui s'est terminée au 31 aoüt 1930, une régz'essz'on due

il In mauvaise situation éronomigue.

A fogyasztási adó alá eső cikkek termelése és forgalma.

Production et mouvement des articles soumis aux contributions indirectes en Hongrie.

Dans la pro—

' - Blfld'f

Egy. ('Miisagl Termelés ere— Belföldi fo— emg, 34.033?

M e g n 6 V 6 Z é S Rég Armée Termelés hozata gyasztás m(entes kivitel

. *" ' ' 3 t.

Désignatwn T . , rcltggiognzglue PVOdMCtiOn Production _l— Consommatíon íntgitÉS—í—meggort,

Lm'te VIll. áffig importation iníérícure exenigíjigtd'im-

,,,,, !

' 1927/26 1,716.635 1,721.770 1,056.710 1,697.635 Cukor __. Sucre .. (1 1926/29 2.013.126 2,019.447 1,078.959 1,984.496 1929/30 2,247.113 2,256.490 1,051.007 2242390

1927/26 671375 672450 669629 672450

Sör —— Biére .. .. .. .. .. hl 1926/29 601241 603424 602131 603424

] 1929/30 445744 447350 446617 447350

1927/26 _ 133601 534376 534376

Benzin -— Benzine . (] 1926/29 — 139368 646564 646564

1929/30 _— 65442 634036 634042

1927/26 — 136597 613670 613670

Petróleum — Pétrole.. .. .. ,, 1926/29 —— 153694 667915 667916

1929/30 — 131700 707302 707452

' 1927/28 50.139 246326 246714

(333013! és Zlgkálmlall'" HWle ,, 1926/29 _— 46421 271932 273198

0 WZ e W ** "0 6 1929/30 52.747 328266 330210

1927/28 _- 67.061 162514 169640

Kenőolaj —— Huile a graisser ; ,, 1928/29 — 83.539 167307 175870

1929/30 _- 62.164 156604 167313

Egyéb asványolaitermék — 1927/28 _— 423.500 60.352 60.398

Autr. produits dhuile miné- ; ,, 1928/29 ' — 780.475 67.315 67.317

rule 1929/30 —— 656.246 64.212 64.945

1927/26 326.778 327146 332563 332663

GY Yulgadogtozi "* _ Eme a 222230 1926/29 335220 336491 319236 319236

a "m 38 1929/30 296656 296007 306036 306036

db 1927/26 371029 427760 100167 247499

Gyujtószerszám -— Briguet. iéces 1928/29 415540 496184 125073 523742

? 1929/30 743077 645307 179242 870991

1927/28 3-64 3-64 3-64

Tüzkő — Silem kg 1926/29 —— 16-03 16-03 16-03

1929/30 32-95 32—95 32-95

' 1927/26 6.336 6.367 6.437 6.436

Szavüzlíigüf'gdgggfe _ BMC ; 133ng 1926/29 7.346 7.411 7.360 7.360

9 1929/30 6.139 8.231 8.206 6.207

1927/23 67.456 67.456 66.955 86.956

szgjrkafafrcgofmgoctka u—e ; ,, 1926/29 65.416 65.417 85.465 85.465

We ep P W a WW 1929/30 85.850 85.850 86.179 36.244