[PAR
A vittamosmótorok térnyerése a magyar gyáriparban.
La généralisation de llemploi des moteurs élecim'gues dans llindust'm'e manufacturiere hongroise'
Résumé. La puissance des machines mottices et moteurs élecirigues de Pindustrie manufacturiére hongroise —— sans compter les centrales électrigues ——
ae'lé de 695168 chevaux—vapeur en 1925, de 1,072.109 chevaux-vapeur en 1939. Dans ces chiffres, la part des moteurs électrígues slexprimait par 45'5% en 1925 et par 62'7% en 1939,- Ie progrés des moteurs électrigues en tessort avec evidence. Le méme fait peut étre présente' sous un autre aspect encore:
landis gue la puissance des machines motrices proprement dites n,a augmenté entre 1925 et 1939 gue de 5'6%, celle des moteurs électrigues a aug—
menté de 112'6%. Et si I'on tient compte unigue- ment des moteurs gut consommeni de Pénergie regue du dehors, l'énergie annuellement absorbée s'est accrue pendant Pintervalle 1929—1939 de I74%. Au contraíre, la guantité du charbon uiílisé par les machines lhermigues a baisse' pendant le méme intervalle de temps. Enfin, si on rapporie l'énergie électrigue consommée au nombre des chevau;r-vapeur, on trouve gulen 1932, la consom- mation par cheval-vapeur a été de 621 kilowatt- heures, et en 1939 de 1004 kilowatt—hentes.
Depuis Ia premiere guerre mondiale, Ilíndustl'íe manufacturiére hongroise slest notablement méca- nisée. Én 1925, les machines motrices dyun établis- sement industriel auaient en moyenne une puis—
sance de 342 chevaux, en 1938 439 chevauzc. Il va sans dire gue le processus de mécanisation présente des differences saioant les industries; mais le pl'ogres des moteurs électrígues a été général. Le phe'noméne est particulierement [roppant dans l'in- dustrie des constructions mécanigues; la, la puis—
sance des machines ihermigues a diminué de plus de 50%, tandis (lue celle des moteurs électrigues a augmenté de 42%. Dans les autres industries égale- ment, Ilemploi des moteurs électrigues a pris une grande extension, guoigue a un ryihme plus lent.
*
A magyar gyáriparnak az első világ- háborút követő nagyarányú fejlődése kereté—
ben a gyáriparban alkalmazott erőgépek és villamosmótorok száma és teljesítőképes—
sége is számottevő emelkedést mutat. Az 1925. évi 1,08().152 lóerő teljesítőképességgel szemben ugyanis 1939—ben már 1,904.27G lóerő állt a gyáripar rendelkezésére, ami ——
figyelembevéve az 1929 után bekövetkező gazdasági válságot és annak az újabb beru- házásokat erősen gátló hatását _ jelentős
fejlődésnek mondható. A gépi erőnek ez az emelkedése az ipartelepek számának mint-
egy 34%—os megnövekedése mellett elsősor-
ban annak tudható be, hogy ipartelepeink—
nek gépekkel való ellátottsága erősen foko—
zódott, mert amíg 1925-ben egy ipartelepre átlagosan 342 lóerő teljesítőképességű gépi erő esett, 1939-ben ez az átlag már 439 ló—
erőnek felelt meg.
Ezen az általános gépesedési folyamaton belül érdekes megfigyelni, hogy a szóban—
forgó 15 év alatt az erőgépek és a villamos—
mótorok egymásköztí arányában közel
8%-Os eltolódás következett be. Az összes gépi erőnek ugyanis 1925—ben csak 30'8
% —át tették ki a villamos'mótorokt míg 1939- ben részesedésük már 38'ö% volt. Ennek a ténynek a jelentőség—e —— az egyéb gyakor—
lati szempontok mellett akkor domboro—
dik ki teljesen, ha figyelembe vesszük a vil—
lamosmótorok és az egyéb hajtógépek között energiagazdálkodási szempontból jelentkező különbséget.
A t—ulajdonképeni termelő munkát végző munkagépek hajtóenergiáját szolgáltató hajtó- vagy erőgépek ugyanis két nagy cso- portba oszthatók. Az egyik csoportba azok az erőgépek tartoznak, amelyek a természe- tes (ásványi, vizi stb.) eredetű energiákat közvetlenül alakítják át hajtóenergiává és így elsődleges vagy iulajdonke'peni erőgé—
peknek nevezhetők, míg a másik csoportba azok a másodlagos ei'r'ígépelcnek tekinthető gépek, elsősorban villamosmótoz'olc foglal—
hatók össze, amelyek a tulajdonképeni erő—
gépek által előállított energiákat —— tehát a természetes energiákat már csak közvetve
—— használják fel feladatuk betöltésére.
A villamosenergiának más gépi hajtó—
energiával szemben mutatkozó előnyeire eb—
ben a keretben szükségtelen kitérni, mégis rá kell mutatnunk arra, hogy például a ki- sebb üzemek, amelyeknek tőkereje nem en—
gedné meg az általában nagyobb típusú és drágább gőz— .stb. erőgépek invesztálását a kisebb nagyságtípusú és így olcsóbb vil—
lamosmólorokkal összelbasonlíthatall—anul könnyebben mechanizálhatják üzemüket.
Kiemelkedően jelentős többek között a villa—
mos energia szerepe abban a tekintetben is,
hogy az egyéb hajtóenergriák sokféle-
7, szám ————- 429 —— 1942
1. A gyáripar gépi berendezésének teljesítőképessége.
Puissance des machines de l'industm'e manufacturiére.
ségével szemlben, minőségének egyöntetűsége révén az ipari üzem gépi hajtóenergiával
"való ellátottsága is általában kevesebb ne- hézségbe ütközik.
A gépi hajtóerönek a fent említett kettős csoportosításából természetszerűleg követke—
zik ezek után, hogy az egész gyáripar ter- melésében résztvevő gépi erő lemérésekor az energiaátalakításrd szolgáló erőgépeket fi- gyelmen kívül kell hagyni, minthogy azok—
mak munkája a másodlagos erőgépek mun- kájában már egyszer számításba vétetett.
A villamosmótorok térnyerésének helyes értékelése érdekében tehát feltétlenül szük—
séges számításon kívül hagyni a közhasznú villamos energiatermelő telepek és áram- elosztó alakulatok által alkalmazott gépi erőt. A magyar gyáripari termelésben részt- vevő elsődleges és másodlagos erőgépek ösz- -szes teljesítőképessége ezzel a korrekcióval 1925—ben 695.168, 1939—ben pedig 1,072.109 lóerő volt. A villamosmótorok teljesítőképes- ségének százalékos részesedése ebből 1925- ben 45'5%, 1939—ben pedig 62'7%, tehát t-érnyerésük sokkal szvámottevőbb, mint azt a közhasznú áramfejlesztő és elosztó tele- peket is felölelő fenti ladatok mutatják. (1.
sz. táblázat.)
Az erőgépek teljesítőképességére vonat- kozó így nyert adatok azonban még további kiigazításra szorulnak. Az első sorban saját célra szolgáló villamos energiát termelő, de a közhasznú villamos energiatermelő telepek közé be nem sorolható ipartelepek
Az erőgépek A villamosmótorok Az erőgépek és villamosmótorok Machines thermi- Moteurs électrí— Machines thermigues et moleurs
guss gues élecm'gues
teljesítőképessége — Puissance
; , . . 16 m az egész gyáripar—
hv — Ame anaar;sizfsarajgmgaaanatat írásaira ;g;,;s,g;nsmtg;;5_
?! thermigues et moteurs electrigucs des centrales électrigues facturz'ére
" " Index lóerő Index lóerő Index lóerő Index
céggőgtx— 19353? chevaux— 195330 chevaux- ugrál—0130 chevaux- giai-230
WWW 19292100 WWW mg,—400 WW" 19292100 "aim" 1929:700
1925 . . ... 378.768 108'0 316400 80'8 695168 93'7 1,080.152 808
1929 ... 350542 1000 391489 1000 742181 1000 1,336.310 1000
A 1930 ... 351.641 100'3 415016 1060 766657 1033 1,476.686 1105 1931 . . . ... 346540 5988 425382 108? 771922 1040 1,480.739 1108
1932 ... 340209 970 438394 1121 779103 1050 1,476.486 110 5
1933 ... 338.786 9663 453123 115'9 792509 1068 1,538.756 115'1 1934 . . ... 339082 96? 474486 121'2 813568 1096 1,553.426 1162 1935 ... 351.615 1003 504735 128'9 856350 1154 1,603.620 1200 1936 . , ... 344597 98 3 532.176 135'9 876173 1181 1,632.971 12232 1937 ... 350567 100 0 565.963 144'6 916.530 123'5 1,691.731 1266 1988 ... 355855 101'5 599408 153'1 955263 128'7 1,735.886 129'9
% 1939 ... 399637 1140 672472 1718 1,072.109 144'5 1,904.276 142'5
ugyanis szintén alkalmaznak energiaterme- lésre erőgépeket, amelyek teljesítőképességét statisztikailag kimutatni nem tudjuk s így a fenti adatokban benne foglaltatnak. A kő-
vetkezőkben azonban lehetőség szerint mó-
dot keresaürrk az ebből eredő hiba kiküszö—
bölés-ére.
A mellékelt I. számú grafikon szembe—
tűnően mutatja a villamosmótorok teljesítő—
képességének szinte egyirányú rohamos nö—
vekedését szemben az erőgépek teljesitőké—
pességének 9 évig tartó süllyedésével, majd az 1934etől kezdődő, egyik—másik évben ki- sebb, végre a visszatért felvidéki területsáv és Kárpátalja gyáriparának bekapcsolódása folytán jelentkező 1939. évi nagyobb emel—
kedésével. A tulajdonképeni erőgépek telje- sitőképessége ugyanis 1929—től 1939-ig csak
14%-kal, 1925—től számítva pedig csak 567 -
kal emelkedett, míg a villamosmótorok tel—
jesítőképessége 1919—től 1939—ig 71'8%-kal,
1925—től pedig 112'6%—kal növekedett meg.
A villamosmótoroknak ez a térnyerése nem- csak viszonylagos, hanem abszolút értelem- ben is mutatkozik, amennyiben teljesítőke- pességük 1925-ben mintegy 65 ezer ló—
erővel alatta maradt az erőgépek kapacitásá—
nak, míg 1939—ben már több mint 272 ezer lóerővel felülmúlta azokét.
Ezeknek az adatoknak megvilágítása más oldalról is szükségesnek látszik, mert a teljesítőképességi adatok csak el- méleti értékűek maradnak, ha a hajtógépek munkája nem kapcsolódik bele a termelésbe,
27
?. szám
_ . _
l. A Mmm nnnúatwen TELJESMKÉPESSÉBÉHEK ALAKULÁSA
ll ENERGIATERMELÚ TELEPEK ADATAI NELKUL
PUISSANCE DES MACHINES MOTRICES DE L'INDUSTRIE MANUFAGTURIÉRE ' SANS LES CENTRALES ELEGlRlOUES
1925—1939
450 , , ! , , 490
::ng 1929 : 100
470 m 470
I
460 ' 460
I' 450
450 ,
l' )
4 1.0 4 40
/ !
4 3 O 4 30
/
4 2 o , ' 'I 4 2 o
,4' / )
440 ! 440
NN ,. /
400 *N/ 400
'
90 , 50
./
BO ; 80
90 $ 70
§§E§§§§§§§z᧧§
o—-o—-o-—o-—o Erógépak—Machines thanniaues
__ _...— Villamosmólomk — Mateurs mim-iss _ Erőge'pek es vullamosmo'tnmk
Machines lhermiauas a! mlaurs úlectiiuuss
[Mmmm - Mmmm
azaz, ha a gépek részben vagy egészen üze- men kívül állnak. Feltétlenül szükséges tehát a teljesítőképesség önmagában való vizsgá—
lata mellett röviden kitérni a gépi erő által végzett munkateljesitméfny, azaz 'a kapacitás- Icihasználás mértékére is. Ennek le'mérésére a rendelkezésre álló adatok közül az erőgé-
—430— 1942
pek üzemanyagfogyzasztása látszik a leg- alkalmasabbnak, minthogy a végzett munka-—
teljesítmény változása —— jelentéktelen tech-—
nikai okokból adódó eltéréssel —— természet—
szerűleg szoros összhangban van az üzem-—
anyagfogyasztás alakulásával.
A magyar gyáripar gépi berendezettségé—- nek megfelelően a tulajdonképeni erőgépek legfontosabb üzemanyag—ának a szén tekinte hető.
A kazánfűtésre (géphajtá-sra) felhasznált
szén mennyisége az 1929. évi 21.375 ezer g-ról 1939-ig 20.733 ezer g—ra, a visszacsa—
tolt felvidéki és kárpátaljai területek adatai nélkül pedig 20.090 g—ra csökkent. Az éven- kinti felhasználást mutató sor alakulásában szembetűnően jelentkezik az 1929. után be—
következett depresszió hatása, mélypontját
_— 1929-hez viszonyitva 35'5%—kal csök—
kenve —— 1932—ben, illetve 19344ben érte el., (2. sz. tábla; II. sz. grafikon.)
Átlagoson egyenlő kalóriaértékű szén—
volumennel számolva, az erőgépek szénfe—
gyasztása tehát 1939—ig, a felvidéki és kár-—
pátaljiai területek gépi erejével megerősödve sem érte el az 1929. évi szintet, ami azt bizo—' nyitja, hogy az elsődleges erőgépek kapaci- tás—kihasználása —— teljesítőképességük tény- leges kisebb arányú növekedése mellett ——
sokkal kisebb mértékű volt, mint 1929—ben.
Mindezeket összefoglalva azt látjuk, hogy amíg 1929—től 1939—ig —— a gazdasági válság mélypontján áthaladva — a magyar gyár—
2. A kazántüzelésre ill. mótorhajtásra felhasznált szén és villamosáram mennyisége a villamos- energiatermelő telepek adatai nélkül 192946] 1939—ig.
Charbon et énergz'e électrz'gue, employe's comme combustible sous les chaudiéres ou pour actionncr les motews, les centrales électrigues non comprises, depm's 1929 juszzu'en 1939.
A kazántüzelésre, illetőleg mótorhajtásra felhasznált Employés comme combustible ou pour actionner les mat.—wry
idegen telepről beszerzett Saját MSP?" telfmelt .. 4 , .
, , . , , . 'l t . energzle elcctngue osszest— energuz
Ev, szencililiaefbngásege effgfíedíeáeggff prodtízlíísííggíll eta— electrzgue toiale
Amwe Villamosenergia mennyisége — guantíté de cette énergíe:
; . , 1 d ' I d
1000 g L.- Em 1000 kwó— mi? * milieu" 1000 kwó— ,ÉJÉÉCXL/ 1000 kwó-l 434551:
; 1929:10011932:100 kWh ,19292100j19322100 mm 1932:100 kWh figsezioo .
1929 . 21.375 1000 154'9 187407 1000 104'8 . — . I
1930 . 18.335 858 1329 205570 109-7 115-1 . —— . !
1931 . 16.189 75'7 117'3 187513 1001 104'9 . —— . l
1932 . 13 796, 645 1000 178.759 95'4 1000 93 856 1000 2726151
1933 . 14 637 68'5 1061 213327 113 8 119'3 90.938 969 304265
1934 . 13.726 6422 99'5 265444 141'6 1485 99.605 106'1 365049) 1935 . . . 14.880! 69'6 107'9 323255 172'5 180'8 106569 113'5 429824J 1936 . . 18.188 85'1 131'8 355.716 189'8 199'0 109926 117'] 465642 1937 . . 17.746 83'0 128'6 401629 2143 2247 133268 142'0 534897 1938 . ,. 18.355 85'9 133'0 413822 2208 2315 127.661 1360 541483 1939 . . 20.733 97'0 1503 513547 2740 2873 161494 1721 675041
* ! ; § § §
7. szám
ipar termelésének volumene mintegy 31% —os emelkedést mutat, addig az erőgépeknek az üzemanyagfogyasztással mért munkateljesít- ménye még az első területgyarapodással megerősödve sem érte el 1939—ig az 1929.
évi szintet. Ez a visszafejlődés viszonylago- san jelentősnek mondható, s magyarázatául elsősorban a villamosmótorok nagyarányú térnyerése szolgálhat.
Még kedvezőtlenebb eredményt nyernénk, ha a fentebb említett energiatermelése]
is foglalkozó, de a közhasznú áramfejlesztő telepek közé be nem sorolható ipartelepek energiatermelésre szolgáló erőgépeit figyel—
men kívül hagynánk. Ezeknek a telepeknek energiatermelése 1932—től 1939-ig 128 mil-
lió kvvó-ról 347 millió kwó—r—a emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy az energiatermelésre szolgáló erőgépek kapaci- táskihasználása jelentősen növekedett, illető- leg új! —— vagy eddig más célra használt —- erőgépek állíttattak ennek a célnak szolgá- latába. Természetes tehát, hogy a teljesítő- képesség're és a szénfogyasztásra vonatkozó fenti adatok a valóságnál kedvezőbb képet mutatnak a munkagépeket hajtó erőgépek tényleges munkateljesítményéről.
A villamosmótorok munkateljesítménye ezzel szemben a tárgyalt 11 év alatt jelentő- sen emelkedett. Már abszolút teljesítőképes--
ségük is hatalmas, 71'8% -os fejlődést mutat, amelyet energiafogyasztásuk —— ezzel mérve
"tényleges munkateljesítményüket —— még túl is szárnyal.
Közbevetőleg meg kell itt jegyezni, hogy a villamosmótorok aszerint, hogy idegen te- lepről beszerzett, vagy saját telepen termelt energiával tartatnak—e üzemben, két eso—
portbta Oszthatóuk. Ez a megosztás elsősorban energiagazdálkodási és üzem-racionalizá- lási szempontból fontos. A tárgyalt szem—
pontból már kevésbé jelentős, mégsem ke- rüllheti el azonban figyelmünket, hogy az idegen telepről beszerzett energia mindin- kább előtérbe lép, a saját telepen termelt energia jelentősége pedig Lassankint hát- ténbe szorul. Az összes villamosmótorok tel- jesítők—épességének 1929—t—ől 1939—ig történt 71'8%—os emelkedésével szemlben ugyanis az idegen energiával üzemben tartott móto—
rok teljesí—tőképesslége 116'2%-kal növeke—
dett, a saját energiával üzemben tartottaké pedig O'4% —kal csökkent.
Figyelembe kell venni ezt a körülményt azért is, mert a villamosmótorok energia- fogyasztását bemutató adatok az összes mó- torokra vonatkozólag csak 1932-től kezdve
——431—— 1942
II. A Murüzatsne. ILLETVE MÓIORHAJTÁSRA FELHASZNÁLT SZÉN Es VILLAMOSÁRAM MENNYISÉGE Az ENERGIATERMELÚ
mem mm vanm
Il. CHARBON ET ÉNERGIE ÉLECTRlOUE EMPLOYÉS COMME COMBUSTIBLE DES CHAU—
DIÉRES OU POUR ACTIONNER LES MOTEURS. SANS LES CENTRALES ÉLECTRIUUES
300 maz—1939
lndex ! ! lndices 1932 : 100
300 280
260 240
220 200
//
§. % %,
Szén —— Charbon
Idegen telepről beszerzett villamosenergia Énergie électriaue regue du dehors
Saját telepen termelt villamosenergia Energie électviuue produite par l'établissement Összes villamosenergia —Total de l'énergie électriaue
M. SL Sz. 1942 R, H. ne St. 1942
állnak rendelkezésre. Ezek szerint 1932-től
1939-ig energiafogyasztásuk 147'6%—kal
emelkedett, míg az erőgépek szénfogyasztá- sában ugyanez alatt az idő alatt csak 50'2
%—os növekedés tapasztalható.
Kizárólag az idegen energiával üzemben tartott villamosmótorokra vonatkozólag az energiafogyasztás mennyisége 1929—től 1939-ig 174% —os emelkedést mutat. Ugyanez alatt az idő alatt az erőgépek szénfogyasz—
tása, amint azt fent láttuk, valamivel csök- kent. A villamos energiafogyasztás alaku- lása természetesen ugyancsak megérezte a gazdasági helyzetváltozások hatását, de az 1932-ben elért mélypont után ismét rotha—
mos fejlődésnek indult.
A villamosmótorok teljesítőképességének tényleges kihasználását más oldalról vilá- gítja meg az egy lóerőre eső évi energia- fogyasztás mennyisége. Az erre vonatkozó adatok tanúsága szerint a Villamosmótorok munkateljesítményének növekedésében nem
27'"
7. szám —— 5432 —
'*1942 (_
3. A vlllamosmótorok egy lóerőre eső energiatogyasztása l929-től l939-lg a villamosenergia- termelő telepek (ll/b. ipari főcsoport) adatai nélkül. , _ Consommation d'éneraie par cheval-vapeur des moteurs électrigues, non compris les centrales éleetrigues
(groupe principal II/b de l'industrie), depuis 1929 jusgu'en 1939.
, A villamosmótor—ok hajtására lóerőnkint átlagosan felhasznált
Energie électríguc, par cheval-vapeur, emplayée pour acíionner les motem's électrigues saját telepén , idegen telepről beszerzett —— regue du dehors Prggígíeáím ÖÉÉÉÉ ÉV
l'établixxemmt
, villamogenergia mennyisége az
A""99 I. ! Hal lll. HV.) v. [ Vl. $vn.l vm. ! xx. ] x. lxu. egész gyáripatban
ipari főcsoportban*)—dans les groupesprin'cipaux defindustríe'? dans toute l'mdusírw manufaclunere
. , l d 1 d
k H a t t ó k '; H h Indexmzdm kwó 1343; kwó tildfcxe
UW ra " 1 MM ' H'" 1929.—.;1932: kwh1932: len/h 1932:[ 100 100 100 100
l i i ! I í ! 1
1929 547 598 1.182 298 758 1.002(604 1.703 1.099 835 449772 100'0 134'7 —— —— —— ——
1930 601. 380 1.067 248 707 1.122 656 1.851 1.152 568 440735 5952 128'3 —— — —— —-— _ 1931 462 341 934 242 74141021£530 1.919 945 449 37 632 819 110'3 — —— — -——
1932 425 233 581 229 661. 1.2434465 1.740 933 439 319573 7432 1000 741 1000! 621 10001 1933 483 254 548 264 606 1.393549 1.051 956 68235 28 813 109'6 800 108'0 671 108?!
1934 582 315 642 289 681; 1.5231553 1.429 1.030 883 376 752 974 131'2 820 110"? 769 1238 1935 774 376 740 308 733í1.520,426 1.760 1.010 897 415843 109'2 1471 879 1186 852 1372 1936 752 446 895 355 705'1.607;549 1.676 976 918 420872 1130 152'2 885 119'4 875 140'9' 1937 756 506 1.007 368 787; 1.503(566 1.600 968 967 412902 1168 1574 1.104 1490 945 15232 1938 813 510 1.053 349 776, 1.404.613 1.483 931 987 425 83 114'44154'1 978 1320 903 1454 1939 827 621 1.211 277 771 1'602-716 1.718 1.006 1.217 41 979 126'8 1709 1.094 147'6 1.004 161"?!
; ! r ! i ? I
*) I. Vas- és fémipar, Il. Gépgyártás, Ill. Kő—, agyag-. üveg— stb. ipar, IV. Fa- és esontipar. V. Bőr- sörte-, ruggyanta- stb. ipar, VI. Fonó- és szövőipar,
VII. Ruházati ipar, VIII. Papirosipar, IX. Elelmezési cikkek gyártása, X. Vegyészeti ipar, XII. Sokszorositó- és müípar. —— I. Sidémrgie et métallurgie, II. Con-
struction mécanigue, III. Poterze, verrerie, etc., caoutehoucs, etc., VI. Industrie textile,
chzngue, XII. Imprime'rie et polygraphie.
csupán teljesítőkéspességük emelkedése ját—
szott szerepet, hanem kapacitásuk abszolút kihasználása is döntő tényező volt. Egy 16- erő teljesítőképességre 1932-ben összesen 621 kwó, 1939-ben azonban már 1.004 kwó
energiafogyasztás esett, ami 61'7% -os növe-
kedésnek felel meg. Az idegen telepről be—
szerzett energiáva'l üzemben tartott móto- rokra vonatkozólag ez az emelkedés 1929—től
számítva 26'8%—os volt. Az egy lóerőre eső
energiafogyasztás mennyiségének alakulása-n a gazdasági helyzet változása már erősebben
érezteti hatását. így az 1929. utáni depresz-
szióból való kiemelkedés után 1938-ban is mutatkozik még kisebb visszaesés, aminek magyarázata abban található, hogy né—
hány, villamosmótort jelentős mértékben al- kalmazó iparág, így pl. a textilipar termelé—
sében átmenetileg kisebb hanyatlás jelentke- zett (3. sz. tábla; III. sz. grafikon).
Érdekes felemlíteni azt. hogy az egy ló—
erő—teljesitőképesslégre eső energiafogyasztás mennyisége a saját telepen termelt energiá- val üzemben tartott mótoroknál magasabb, mint a mótorok másik csoportjában. Ennek oka minden valószínűség szerint az, hogy azok az ipartelepek, amelyek idegen és saját
IV. Industrie du bois et de l'os, VII. Habillement, VIII. Papeterie, IX.
V. Industríe des cuirs, poils, Alimentation, X. Industrie
termelésű áramot is használnak, elsősorban a saját maguk által termelt energiát és így az azzal üzemben tartott mótorokat igyekez- nek jobban kihasználni.
Természetesen más kérdés, hogy a kapa—
citáskvilhasználás, amelyet eddig viszonylagos értékben mutattunk be, abszolút értelemben mit jelent, vagyis a minden évben rendelke- zésre álló névleges teljesítőképesség milyen mértékben vétetett igénybe. Számadatok erre vonatkozólag nem állnak rendelkezésre, mégis különböző elméleti meggondolások és megközelítő számítások alapján becslés sze- rint ez az abszolút kapacitáskihasználás 1939-ben mintegy 47—50%-os lehetett, a villamosmótorokat legintenzívebben hasz—
náló egyik iparágban, a textiliparban pedig körülbelül 60%-o.s. Ezek a számok látszólag túlságosan alacsonyak. Figyelembe véve mégis azt, hogy azoknál a gyáraknál, ame—
lyekben a munkamegosztás elve alig érvé—
nyesül, a termelésnek egyes mótorikus erőt nem igénylő fázisai üzemenkívül állásra kényszerítik a villamosmótorokat, a fenti becslés már közel sem látszik túl alacsony—
nak.
:k
7. szám
A fentiekben bemutatott néhány adat a gyáripar egészére vonatkoztatva tárta fel a villamosmótorok egyre növekvő jelentőségét az általános mechanizálódás keretén belül.
Erdekes megfigyelni ezt a jelenséget az egyes iparágakra vonatkozólag is, amelyek termé—
szetüknek és viszonyaiknak megfelelően más—más képet tárnak elénk.
Különbséget kell tenni mindenek előtt az egyes iparágak között abban a vonatkozás—
ban, hogy 1929—től kezdődőleg —— függetlenül az esetleges konjunkturális és egyéb okok—
tól. —— milyen mértékben vettek részt az ál—
talános gépesedési folyamatban. Vannak iparágak, amelyekben alig észlelhető ez a jelenség és vannak olyanok, amelyek gépi erejüket a tárgyalt 11 év alatt jelentősen megnövelték. Ez utóbbiak közé tartozik elsősorban a papiros—, a vegyészeti—, a tex- tilipar, míg alig volt számottevő a gépi erő növekedése a nyomdaiparban, a gépgyártás—
ban, a ruházati iparban, továbbá a kő-, föld—, agyag—, valamint a faiparban, jóllehet ez utóbbi kettő a visszatért felvidéki és kár—
pátaljai területek gyáriparának gépi erejé—
vel az előbbieknél nagyobb mértékben erő—
södött meg.
Az általános gépesedési folyamaton belül jelentős eltolódások tapasztalhatók az erő- gépek és villamosmótorok igénybevétele kö- zött. Különösen szembetűnő ez a gépgyár- tásban. Ennek az iparágnak gépi ereje 1929—
hez viszonyitva 7%—kal növekedett meg, de ennek keretén belül erőgépeinek teljesítő—
képessége több mint 50% —kal csökkent, mig
a villamosmótorok teljesítőképessége 42 %—
kal emelkedett. A villamosmótorok térnye—
rése gépgyártásunkban tehát igen jelentős volt, sőt teljesitőképességüknek növekedése szinte kizárólag csak az erőgépekkel szem- beni térfoglalásuknak tudható be.
Hasonló jelenség tapasztalható a kő-, föld- és agyag-, valamint a faiparban is, kii- lőnösen .ha a felvidéki és kárpátaljai terüle- tek géni erejét figyelmen kívül hagyjuk. Az előbbi iparágban a tégla-, továbbá a cement- gyártás okozzák a fent említett eltolódást, az utóbbiban pedig a trianoni terület fű—
résztelepei.
A ruházati ipar gépi ereje jelenték- telen, összesen sem érte el 1939-ben a 4.000 lóerőt, mégis megfigyelhető az erőgépek tér—
vesztése a villamosmótorok teljesitőkép—essé—
gének emelkedésével szemben. A ruházati iparban gépi erőt 1939-ben kizárólag vil—
tamosmótort _— főként a cipőgyártásnál al- kalmaztak.
—* 433 —— 1942
Ezekben az iparágakban abszolút érte- lemben is csökkent az erőgépek teljesítőké- pessége, azonban a magyar gyáripar más iparágaiban a két gépcsoport különböző ütemű fejlődésén keresztül szintén észre- vehető a villamosmótorok javára történt el- tolódás.
A vas— és fémipartban, az élelmezési ipar—
ban, a vegyészeti iparban —— különösen ha e két utóbbinál a visszatért területek gépi erejét számításon kívül hagyjuk —— jól meg—
figyelhető az erőgépek teljesítő-képességének lassúbb emelkedésével szemben a villamos—
mótorok rohamosabb előretörése. Az élel—
mezési iparnzál különösen azért figyelemre—
méltó ez a jelenség, mert ennek az iparágnak egyes erő-gépekkel eredetileg is erősebben el- látott és jelentős gépierőt alkalmazó alcso—
portjaiban (pl. a cukorgyártásnál, a malom- iparban) kevésbé nélkülözhető az állandó nagy erőkifejtésre képes erőgépek nagyobb teljesítményű munkája. Jelentős ebben az iparágban a saját vil-lamosenergiatermele's is.
Textiliparunk jellegének megfelelően már eredetileg is elsősorban villamosmótorokra rendezkedett be és erőgépeinek legnagyobb része villamosenergiatenmelésre szolgál. Az új gyáralapitásokkal és nagyobb inveszti—
ciókkal 1985 körül erősen fejlődésnek indult papirosipar elsősorban szintén villamos- inótorokat alkalmaz, de természetének meg- felelően az erőgépek hő— és gőzfejlesztéssel járó nagyobb teljesítményű munkáját sem
nélkülözheti (pl. cellulózegyárlás).
A vegyészeti ipar mótorikus erejének fejlődése főként a csontszén-, egyéb vegyé—
szeti szerek, de legkivált a brikettgyártásban emelkedik ki. Ez utóbbinál az erőgépek tel- jesítőképessége 1.769 lóerőről 176 lóerőre csökkent, mig a villamosmótoroké ugyan- ez alatt az idő alatt, tehát 1929-től 1939—ig 2.038—ról 4.600 lóerőre emelkedett (III. sz.
gnafikon).
A villamosmótorok teljesítőképességének kihasználása is kivétel nélkül emelkedett minden iparágban, ami azt jelenti, hogy nemcsak teljesitőképességük növekedése ál- tal, hanem munkateljesítményük emelésével is fokozták részvételüket a gyáripari terme- lésben. Természetes, hogy a kapacitáski—
használásrnak ez a mértéke nagyobb különb—
ségeket mutat az egyes iparágak között, ami—
ből azonban további következtetéseket le—
vonni csak kellő mérlegelés után szabad.
Vannak ugyanis iparágak, amelyek termelé—
sük folyamán állandóan alkalmazhatnak gépi erőt, míg mások a termelésnek csak egyes fázisaiban vehetik azt igénybe.
7. szám -—* 454 — 1942
70 ezer — Lóerö— Ghevaux-vapeur
80
M az enústm Es mumusmúmm matstmxtpisststnex mat—tót sztuímn uüvexenése.
ILLETÓLEG BSÖKKENÉSE mmm mm FÚBSOPURTONKINT
AUGMENTAHON OU DIMINUTtON DE LA PUISSANCE DES MACHINES THERMIOUES El DES MÚTEURS ÉLECTRIOUES DE 19?9 A 1939 SUIVANT LES GROUPES PRINGIPAUX DE L'INDUSTRIE
ban a konjunkturális vál—
tozásokj hatását viselte magán, mégis az élelme—
zési iparban ez a hatás alig jelentkezik .s még a.
depresszió legnehezebb éveiben sem mutatkozik
mme- 70
60 jelentős visszaesés. Ennek magyarázata az lehet,
50 40
50 hogy a villamosmótorokat 40 _ tekintélyes számban alkal—
SO
mazó :malomipar és eu- 3 o korgyártás termelésére
20
nem annyira az általános eo
'lO
gazdasági válság, mint in- kább a mindenkori mező—
Wl 40
(
!?
, .,.O ...%
gazdasági termelés hatása érezhető a legjobban.
%
I'm—Ot
Nem érdektelen végül
0 no———*
'lO
A
röviden kitérni arra, hogy egyes iparágakban a vil—
40
20 . V . _.
: vu m w V VI vu
Erógépek —— Machines thenmauos
A visszacsatolt felvidékla és Kárpátatiára esik Erógépek — Machines thermiauos
M. St. Sz. 1942
Jellegzetesen ez utóbbiakhoz tartozik a vas— és fémtípar, valaminta gépgyártás,amint idesorolható a ruházati (elsősorban a cipő- gyártó—) és nyomdaipar is. Mindezekben az iparágakban a mótorok kapacitáskihaszná—
lásának mértéke általában alacsonyabb az átlagosnál.
A villamosmótorok teljesítőképességének tényleges kihasználását jelentősen befolyá—
solja továbbá a végzett munkálat kampány—
jellege is. Észrevehel'o' ez különösen a ma
még inkább erőgépekre berendezett fűrész—
átrngyártásnál, téglagyártásnál, nem ke- vésbbé a cukorgyártásnál és még számos más iparágban.
Az ú. n. villamosmótorigényes iparokban a textil-, továbbá a papirosiparban a villamosmótorok kapacitáskihasználásának mértéke az eddig említett iparágakénáj ter- mészetesen sokkal magasabb. Az egy lóerőre eső energiafogyasztás 1939—ben az egész gyáriparra vonatkozólag 1.004 kwó volt évenkint, míg a textiliparban, 1.602, a papi- rosiparban 1.718 kwó.
Érdekes megfigyelni, hogy a kapacitás-
kihasználás iparágankinti alakulása általá-
W! IX
% Vmamosmótomk — latom étectiíaues
Dans ta zona du Nord et en Subcarpathie revanuea ;; la Hongrie
Viltumosmótorok —- Moteurs étectriaues ') A villamouanamia termelő telepek adatai nélkül 7— 89: las cantrates étectriaues
20 lamosmótorok fokozottabb üzemfbxeállítására — akár erőgépekkel szembeni tér—
nyerés, akár további me- dhanizálódás alakjában ——
még jelentős lehetőségek mutatkoznak. Általános—
ságban azt láthatjuk, hogy gyáriparunk gépesítése a világháború utáni rohamos fejlődés irányát követve még ma is nagy lehetőségek előtt áll, és ennek keretén belül új Villamosmóto—
rok beállítására és az eddigiek teljesítőképes—
ségének fokozottabb kihasználására szintén mód nyílik, ami energiagazdálkodási és ra—
cionalizálási szempontokból mindenképen kivánatos is lenne.
Különösképen örvendetes lenne azon- ban, ha ezen az általánosításon túlmenőleg néhány iparág, így pl. ruházati— és faipar (asztalosipar stb.) — elsősorban a könnyen kezelhető Villamosmótorok fokozottabb be- állításával —— erőteljesebben kezdene mecha—
nizálódni.
Arra a kérdésre ezek ulán, hogy az erő—
gépeket milyen mértékben szorítják ki a jö—
vőben a villamos-motorok, elsősorban az ál—
talános energiagazdálkodás tudna kielégítő feleletet adni. A további haladást kétségkívül az szolgálná a legjobban, ha a világháború után hatalmas fejlődést felmutató villamos—
energiaermelésünk a megnagyobbodott Ma—
gyarországnak még eléggé ki nem aknázott lehetőségeit fokozottabb mértékben kihasz- nálva fejlődésének eddigi ütemét a jövőben
is megtartaná. Gosztonyi Pál dr.
im
. R.E.MSUM?
