A mezőgazdasági és ipari munkabérek

4. szám,

—259—

lődvén a nagyon is 1350yatékos közlekedéssel míglMostar, sőt Travnik, Dalmáciáva ] egye síttetnek, bár a közlekedés e vonalakon még sokkal gyatráhb Később: ,,Ha van szilárd alap, amely a tágabb jugoszláv hazaiisáf alapépítménye gyanánt szolgálhat, az —- jobban mint a szerbek, horvátok és szlove nek versengő erzelmei —— Szerbiának ll or- Vátországnak Dalmáciának, Boszniának stb. sajállagos hagyománya Ez országok mindegyike a nemzeti eletet különleges er- tékkel gyarapíthatja és az a kísérlet, melu történelmi egyformaságot kíván itt terem

teni, egyben bűnös és reménytelen. Különö- sen Horvátország, amely autonóm helyzetét nvolc századon át a Magyarországgal való egységben is megőrizte, olyan passziv re—

z'isztenciára képes, mely a belgrádi centra- listákat is próbára fogja tenni."

Ezekhez az idézetekhez részünkről nem kell kommentár. Seton NVatsonnak aki lud- valevőleg legnagyobb propagálója volt Auszt—

ria es Magyarország felosztásának és ma—

"3 arbarátsággal sohasem volt vádolható,

ebben a kérdésben velünk teljesen egyező Véleménye van. Kovfas Alajos (Ir.

" ...-III-

A mezőgazdasági és ipari munkabérek.

Les saluires agricoles et industriels en Hongrie.

Résume'. A) L e s s ala ire s ag r i (: o- les. En Hongrie, 55776 de la population s'occupent de production du sol dont plus de 2 millions sont (zeti/'s, et [a statistigue des salaires ayricoles y a pour base les relevés du ministere (le l'Agríeulture. Nous nous bornerons ici au.'r ouvriers non nourris, laissant de (töté les ouvriers nourris (: cause des difficultés gue présente le ('al—

(ful, en argent, de la nourriture.

Les salaires agricoles different beau—

coup suiva'nt les ('ol'nitals. I)"apres [es moyennes générales établies par nous (;

líaide de moycnnes ponde're'es sur la base (les chi/fres relatifs aux, ('omitais et du nombre des ouvriers agrieoles, le salaire journalier des hommes non nour—

ris est en moyenne de 286 pengős au prin- temps, 4'37 p. en e'té, 3'20 p. en automne, 2'34 p. en, hiver. C'est dans I'AIföld (lue les ouvriers agrieoles gagnent le plus. ll en es!

(le méme (les ouvrieres rurales; le salaire journalier en est, en moyenne générale, de 2'12 p. au printemps, 317 p. en été, 2'31 p.

en automne, 1'86 p. ('n liiver. Bien union Wait pas de base suffisante pour ('aleuler la moyenne (les salaires saisonniers, on peut établir, a l'aide de moyennes pondére'es, am:

[a moyenne annuelle en est de 3'45 p. aux hommes et- de 2'53 p,, aux femmes. ()n n*a pas de données sur les journées faites par an.

Les diffél'enees, (l'un ('onu'tat a l'autre, (les salaires ont plusieurs ('uuses: fluetua—

tions de Po/I're et de la demande, prix loeaux des articles de premiere néeessite,rapport des

(,(nres de travaux mieux payés au travail effeetué, densite' de la population, répartition différente des catégories de propriétés, etc.

B) Les salaires industriels.

l)'apres Ia statistiau e des usi—

n e s e t [' a [) r i a u (* s, il y avail en acti—

vité en 1928 3.578 établissements industriels gui ont, en moyenne annuelle, payé 61 238111 onvriers 36/1 millions de pengős de salaires. Le salaire annuel moyen montait a 1.529 pengős, dépassant de 59 pengős ('elui de 1927. Le salaire jonrnalier moyen, calculé (liapres [*efi'eetif moyen des ouvriers et les journées faites, (: été de 5'33 pengős, de sorte aue le salaire nominal a augmenté

de 4170. Cependant, le niveau des salaires feels, ani s'était rapproché en 1925 de celui des salaires nominaux, présentait depuis une teruiance plutót (leseendante.

Les salaires journaliers ont atteint leur maximum dans llindustrie de la reproduc—

tion (9'46 p) et dans les usines die'lectricite' (7 52 p.) et leur minimum, dans l'industrie textile (4719 p.).

Bien aue la statistiaue des

([ s s u ra n (7 e s s o (' i a 1 es montre un sa—

laire moyen ínférieur (( (*elui aue nous avons fait ('onnaitre plus hant, ("ar les salariés les mien!" payés Ify sont pas compris, elle est tres propre (: Ilobservation des fluetuations.

A la fin (le 1928, le nombre des salariés assurés montait (( 767485, et le total des salaires journaliers payés (( 2'8 millions de pengős. Sur ('ette base, les salaires pay-és dans l'année ont représente 883 millions de

4. szám.

pengős, augmentant de 53 millions (6'496)

par rapport a l'année préeédente. Selon la statistigue des assurances soeiales, le salaire nominal a été de 3'65 pengős () la fin de 1928, donc il nya augmenté gue de 2'()%, et depuis 1926 le salaire re'el baz'ssaít' de plus en plus par rapport au salaire nominal. Les variations saisonnil'res n'ont pas présente de grands écarts. Le salaire journalier a été de 367 p. aux assures et de 292 p. aux assurées.

()uant aux salaires ol'ferts aur, Offices de placement, nous les avons groupés a l'aide de moyennes pondé—

rées, en prenant pour Budapest 213 genres de profession et de travail et pour le reste du, pays, 98. Comme on ne peut se servir ici guej des salaires en argent, nous n7avons dé—

pouillé gu'environ la moitie (14.977) des cas de placement de Budapest et le guarl (6.587) de ceux de province. A Budapest, au point de vue des salaires et en ne con—

sidérant gue les hommes, l'industrie de la pierre oecupe (avec la céramiaue et la ver- rerie) le premier rang (1'25 pengő () liheure); vient ensuil'e liindustrie tertile ('1'01 p.), tandis one le commerce (avec un salaire horaire moyen de 39 lele'rs ) et les journaliers (ll-8 fillérs) sont au dernier rang.

Pour les salaíres d'ouvrieres, a Budapest I'industrie du bois et de I'os (71 űtlérs) es!

á la premiere place et I'industrie du papier á la derniere (30 f.,). Le reste du pays offre, le meine tableau, avec de moimlres salaires.

Au point de vue de la (Iualité de l'emploi, les salaires Izoraires moyens sont les sui—

vants () Budapest: ouvriers aualifiés: 71 fil- lérs; journaliers dresse's: 53 f.; journaliers non dressés: 43 f.; oavrilres: 40 f.: domesti- gues: [l'/t f. En provinee les ouvriers ()uali—

ítés gagnent' ?6595 de moins au'a Buda- pest. En général, le niveau des salaires no—

minaur varie fort; il s'éieve (lurablement en 1928. Le salaire réel est infe'rieur de pres de 1570 au salaire nominal et présente une diminution de 12370 depuis 1925. Pour

liensemble du pays, la moyenne (les salaires horaires offerts aux Offices de placement est de 53 fille'rs en 1928 (55 f. aux hommes, 43 f. aux femmes).

L'Association de [*industrie du fer et de la construction me—

c a n i (1 n e a releve' 38.420 ouvriers pour octobre 1928; c'est une augmentation de

ll'6% par rapport au mois de janoier de la

meme anne'e. Les ouvriers (]ualifiés y for—

maient les deux cinauiemes des salarie's.

——260— 1930

Le salaire horaire e/feetii était le suiva'nt:

ouvríers gualifie's, 90 fillérs; journaliers dressés, 75 f.; autres journaliers, 50 f.,;

ouvrieres, 43 f.; apprentis, 16 f.; jeunes ouvriers, 32 f. Pour la moyenne des ou—

vriers, les salaires nominauzx: y ont augmenté

de 5'6% par rapport a 1927. Liindice du salaire réel (911. ) était en général station- naire; la moyenne des ouvriers n'a pas en—

core atteint le niveau diavant-guerre. Seloi!

les données détaillées par professions, Fin—

(lice des salaires maxima (minimum;

100) a été au—dessous de 500. A. Budapest, les ouvriers le, mieuse payés ont été les clzefs diéguipe de souifleurs de verreries (168 fille'rs a l'heare) et les chefs djégui—pe (Pouvriers du cuivre (150 f.). Abstraction faite des apprentis et des gargons et jeunes [illes journaliers, ce sont les porteurs 'de rivets (]ui gagnaient le moins (33 f. á l'heure).

()uelaues chi/Tres sont disponibles pour 1929. Diapres les données provisoires et re—

latives () septembre 1929 des Offices de pla- cement, Ie salaire journalier moyen des onvriers gualifiés a baisse a 5'20 pengős

(—— 396 ) et celui des journalíers, (: 3'28 p.

(——— 22376). Dans l'industrie du fer et dans la construction mécanigue, le salaire jour-- nalier (Pol-tabu? 1929 (728 pengős pour les ouvriers altali/tés", /r()8 pengős pour les journaliers) presentail une [egere augmen—

tatíon.

Done, la moyenne générale des salaires nominauzr (d'apris la statistiaue des usines et fabrigues, 5'33 pengős, d'apres la statis—

tigue des assurances soriales, 365 p., dlapres tes releve's des ()ffices de placement, rela- tifs aux salaires o/"ferts, 4'24 p., (l'apres l'Assoeiation de Findustrie du fer et de la construction me'canigue, 5'37 pengős) a augmenté en 1928 de 21) a 4'5%. A cause de la hausse du eoút de la vie, le salaíre réel avait une tendance descendante tant en 1927 guien 1928. La crise e'conomitple de 1929, gui a dépasmí toutes celles on*on eui' depuis ia guerre, a augmenté le ('llÖ—

mage et fait baisser le'gerement les salaires

nominaux. *

A) Mezőgazdasági munkabérek.

Az 1923. év óta évről évre ismertettük a Szemle hasábjain az ipari munkabérek hul—

lá'mzását, amennyire azt a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették. A szam—iális stra- tisztika legfontosabb ága a munkaviszo- nyok ismertetése s ezen belül kiemelkedik

4. szám.

a munkabér kérdése. A munkabér, mint ter—

melési költség, szintén vizsgálat tárgya, de messze kimagasló jelentőségű a munka jö—

vedelmezősége jöved-elemeloszlási, megélhe—

tési és társadalompolitikai szempontból.

Többször ismertettük azokat a nehézségeket, amelyek a munkabérek átlagos színvonalá- nak és bonyolult részletjellenségeinek statisz- tikai feltárása elé tornyosulnak. Ezek a fő—

leg" tárgyi, de nem kis részben pénzügyi és technikai akadályok különösen a munka- bértételek 'áltozásainak sűrűbb időközök—

ben (leg—alább é'venkint) való kimutatását nehezítik meg. Ennek dacára külföldön és belföldön egyaránt sikerült általános képet adni az ipari munkabérek alakulásáról.

Már az ipari munkabér megvilágítása sem egyenletes. Általában a gyáripar, s különö- sen egyes fontosabb ipar'esoport—ok (nálunk a vas- és gépipar) munkástömegeinvek kere—

seti viszonyairól megbízhatóbb és részlete—

sebb adatok szerezhetők be. Rendszerint nélkülözzük azonban a mezőgazdasági mun—

kabérek ismertetését. Az adatgyűjtő itt sajá- tos nehézségekkel áll szemben.

Azok az okok, amelyek miatt a mező- gazdasági munkabér-kérdés háttérbe szo—

rul, főleg a következők:

a) Az urbanitás, a városi lakosság prob—

lémáinak előtérben állása mindinkább arra vezetett, hogy a társadalompolitikus és a statisztikus elsősorban az ipari és kereske—

delmi foglalkozások körülményeit és viszo- nyait vizsgálta.

b) Az ipartelepnek, mint egységnek, al—

kalmasabb volta mindennemű statisztikai adatok megi'illapítz'isára és csmiortosítására.

c) Az érdekelteknek, munkaadóknak és munkásoknak egyaránt, jelentékenyen na- gyobb szervezettsége, amely szervezetek részben nyomást gyakorolnak a kormány- zatra, részben maguk is gyűjtenek (s tesz- nek közzé használható adatokat.

d) A szociális statisztikai adatok és így

a munkabéradatok is gyak 'an csak mellék- terményei más célú egyszeri, vagy rendsze—

res statisztikai tielvi'iteleknek. Már pedig az ipari, termelési, üzemi és munkz'lsvédelmi, különösen pedig a társadah)mbiztosítási sta- tisztikai adatgyűjtések sokkal alkalmasab- bak a munkabéradatok közbeiktatására, mint a mezőgazdasági kevésbbé tagolt adat—

gyűjtések.

e) A mezőgazdasági munkabérek meg—

állapítása, pénzben való kifejezése önmagá—

ban is igen nehéz, részben lehetetlen feb adat, A mezőgazdafági munka nagyrészéért.

gyak 'an a legérh'ik—esebb munkanemekért a

-—-261—— 1930

legkülönbözőbb természetbeni járandóságok fizettetnek. A gazdasági csel—édekről és a pénzértékre szinte átszámíthataitlan járandó- ságok, konvenciók tarka sokféleségéről nem is beszélve, ott vannak a sommás (egyébl

munkabérek különböző termrelvények és fo- gyasztási cikkek alakjában, a helyben lakás (éjszakázás) bizonyos munkanemeknél (aratás). Számítsuk ehhez hozzá az árak különbségeit piaconkint és az árucikkek töblűéle árnyalatait. Minő más és mennyire kideríthetetlen a munkások foglalkoztatott—

sága idény szerint, helyváltoztatása, sőt 'án- dorlása, munkanemcseréje, mint az ipar- ban. Milyen nehéz a már vázolt adatokat valamelyes egy nevezőre hozni, terület és egyéb szempontokból cso—portosítani, alább látni fogjuk.

f) Végül meg kell gondolnunk, hogy a munka jövedelmezősr'xge szempontjából lé—

nyeges sajz'itossága a mezőgazdasági mun- kának az, hogy a munkát végző egyének nagy hányada részben sajátját műveli, rész—

ben másnak dolgozik, tehát részben vagyon—

ból (s munkából, részben pusztán munká—

ból él. 'Fermészetesen a mezőgazdaságban csak napibérről lehet szó, (')'abérről semmi- esetre. Már pedig a napi munka mennyisége s így termelékenysége és jövedelmezősége munkanem, idény, időjárás és sok más té- nyező szerint 'áltozik és módosul.

g,) A gyiermekanunkának sehol sincs olyan tere és jelentősi'ége, mint a mezőgazda- ságban s így a gyermekmunkabérek is ki- mutatandók. Viszont a nem közvetlenül bérért dolgozó családtagok munkája nagy szerepet játszik mint termelési és megélhe—

tési tényező, de jövedelmezősége külön ki nem mutatható.

Magyarország népességének 55'796—a ős- termelő, akik közül több mint kétmillió kv—

reső volt. Meg kell tehát kísérelnünk min- den nehézség ellenére a legnagyobb magyar dolgozó tömeg munkabérviszonya'inak fel- derítését. A magyar kir. földművelésügyi minisztérium által rendelkezésűnkre bocsá—

tott kimutatások szolgáljanak forrásul. Az ismertetendő adatokat a földművelésügyi minisztérium saját szerveinek jelentései alapján évenkint állítja össze. Pap Dezső dr. az Ungarisches Vr'irtsehal'tsjahrlmehban többször fölhasználta ezeknek az adatok—

nak főbb eredményeit és a nyers átlagok alapján évekre visszamenő visszatekintést is nyújtott. Az 1928. évre vonakozólag ,mi csak azt a célt tűzzük ki, hogy a könnyeb- ben értelmezhető adatokat hasznosítjuk,

4. szám. -—262——— 1930

1. Mezőgazdasági munkabérek vármegyénkint az 1928. évben.

Salaires agricoles en 1928, par comitais.

1. Élelmezés nélkül —- _{Ouvriers mm nou rris.}

, _ " '_ _ , §] Férfi —— Hommes §§ Nő — Femmes 013251ng .]ell'egu gazdasagl V'dek! § % munkások napibére — salai're journatz'er

varmegye § tavasszal nyáron ősszel télen tavasszal nyáron § ősszel télen Régions et comitats 'w'inlemps él:! automne híve; §§printemps été Éautomne kiver !

.; pengő fillér—pengó's_{__§} !;

*;

!. Dunántúli dombosvidék: * '

Transdanubie Ym

Baranya .. .. .. . uoniizaz 280 480 380 280 280 380 280 280 k

Fejér... ,, 2'40 400 300 2'40 : 200 300 2'40 200

Györ, Moson és Pozsony v 2'40 300 2 50 200 180 2'50 1'80 1 60

Komárom és Esztergom * 300 400 500 300 260 350 350 200 W:

Somogy. ,, 2'80 400 2 80 180 § 210 300 2 10 1 30

Sopron ,, 300 450 300 200 § 200 300 200 1'50 §

Tolna. , ,, 2'50 460 250 250 200 3 00 200 200

Vas ,, 2'20 3'20 2'50 100 100 220 1'70 § 1'40 ;

Veszprém . . . . . . . . . . . . _ 200 280 200 150 100 2 30 1'60 1'20 Zala .. .. .. .. .. ., 270 380 § 2'70 2'30 2'20 280 2'20 1'80

§,

* !?

n. Északi dombosvídék: .— Nord _

V , § ,

Abaúj—"Torna .. . .. co'íínm 2-50 3—50 3—20 2-20 2-00 280 260 180

Borsod (tömör és Kishont .. , 250 360 250 230 200 250 1'90 1 60

Heves .. .. .. .. .. " 2'20 400 280 200 100 260 200 150

Nógrád és Hont . . . . . . . . ,, 2'50 350 230 200 100 200 1'40 1' 20

Zemplén . .. .. . ., 8 00 400 300 200 § 200 300 200 160

Hl. Alföld: — Grande plaine §

V . § ! §

Bács-Bodrog. .. .. .. .. .. (willing: —; 4—00 5-00 ' 400 2450 § 3-00 4-00 3-00 2-00 ;

Békés .. .. .. .. .. .. .. * § 300 660 450 200 180 4550 300 1'80 "

Bihar. .. . .. ,, § 300 500 300 200 ; 2'50 4'00 2'50 1'50 *

Csanád Arad és lorontál .. ,, 450 660 550 400 3'00 § 500 400 § 3'00

Csongrád . . . . . . . . . . . . ,, § 3'50 6'50 4'00 3'00 § 230 4550 3' 00 § 2'50

Hajdu .. .. .. .. ,, g 300 4180 380 180 § 200 340 2'40 1'50

Jász Nagyknn Szolnok . . . . ,, 280 350 260 240 1 100 200 180 , 1'70 **

Pest Pilis Solt Kiskun .. .. .. ,, 360 500 3'60 3'20 § 2'80 4'00 2'80 2'80 Szabol es és Ung . . . .. ,, ;; 2'10 3'10 § 2'40 1'80 § 1'60 2'80 1'80 1'30

Szatmár, Ugocsa és Beleg . ,, 220 320 300 200 : 100 250 220 : 1'50

Mérlegelt átlagok országrészenkint —- .Woyennes pondére'es par re'gions

I. Dunántúli dombosvidék — Trans- : § j

danubie . . ' 2'42 3'85 ."87 ,2'()()' '3'07 53193 2'15) Z 1'77

II. Északi dombosvidek ——Nord .. 2'46 3'78 '! 70 209 § I'HO f 5 [291 l'ől, III. Alföld —— Gumdr plain! .. .. .. 3121 481 ] ("W 2'50' § 2228 3'5!) 3'56 2'05 Országos átlag — Mag/erme générale 2'86 4'37 ! 3'20 2'34 § 2'12 § 317 231 § .1'86

§ §

mérlegelt orszz'igos átlagokat számítsunk s a területi és idényszeri'i eltéréseket vizsgál—

juk. A behatóbb számítások és elemzések ugyanis fölöslegesen késleltetnék az egész tanulmányt. tehát az ipari niunkabé'radatok közlését is. Jövőre igyekezünk beszerezni majd a járási adatokat is, ezek alapján vé—

gezni korrelációs száxinitúsr'rkat, továbbá mó—

dot találni a sommás és cselédmunkahérek vizsgálatára.

A mezőgazdasági munkabéreket az 1.

tábla vármegyénkint, nem es idény szerint mutatja ki. A törvényhatósági jogú Városok adatai mellőzhetők. A gyermekmunkabé—

feket pedig egyelőre részletesen nem közöl—

jük. Érthető, de nagy kár, hogy a mezőgaz—

dasági munkások száma terület es idény szerint nims kimutatva. A munkabértételek két fontos csoportra oszlanak: az élelmezés nélkül és az élelmezéssel kapott készpén—

zekre. Mi lehetoleg az élelmezés nélkül meg—

szabott kószpénzmunkabérekkel fogl alko—

4. szám. —— 263 —— 1930

1. Mezőgazdasági munkabérek vármegyénkint az 1928. évben.

Salaires agricoles en 1928, par comitats.

2. Élelmezéssel —— Ouvriers nourris.

, , 'll (1 d ,. 'd'k Férfi _- Hommes H Nő "T Femmes

Orszagresz Je eg gaz asagl VI 6 " munkások napibére — salaz're journalier

vármegye , . , — ' . 1", ,

. . tavasszal nyaron osszel telen ; tavasszal nyaron osszel telen Régwns et COMZtaiS príníemps été automne hiuer lprintentps été _) autonzuemwlzíner

pengőxillérmpengős

[. Dunántúli dombosvídék:

Transdanubie vm

Baranya .. .. . cowlitat 200 380 300 200 180 ' 2'80 2'00 1'80

Fejér.. .. .. .. .. .. .. .. ,, 1'60 3'00 2'40 1'60 120 1 200 140 1'20 Györ, Moson és Pozsony.. .. ,, 1'50 2410 180 130 130 * 1'70 130 100

Komárom és Esztergom .. .. ,, 2'50 3'50 360 250 200 ' 2'40 2'40 2'00

Somogy .. .. .. ,, 180 300 1'80 080 110 200 110 050

Sopron . .. .. .. .. ,, 200 300 200 150 150 200 150 120

Tolna. .. .. .. .. .. .. .. ., 1'50 , 300 200 1'50 100 200 100 100

Vas __ ,, 1'50 240 180 130 130 170 130 100

Veszprém ., .. .. .. ,, 1'20 1'80 1'20 1'00 100 160 100 080

Zala .. .. .. .. .. .. .. .. ,, 200 280 180 150 160 2'20 160 100

II. Északi dombosvidék: — Nord

V .

Abaúj-Torna .. .. .. . . vállam; _ 200 280 2'70 1'80 1'60 220 190 140

Borsod, Gömör és Kishont ,, ( 2'30 2'80 2'50 180 1150 1'90 160 120

Heves .. .. .. .. .. .. __ , 1'60 2'80 2'40 1'50 1'20 2'00 1'60 1'00

Nógrád és Hont .. .. .. .. ,, 1'40 2'50 180 130 120 180 160 1'10

Zemplén .. .. .. .. .. .. .. ,, 2'50 3'50 250 160 150 250 1'50 100

III. Alföld: —— Grande plaine ?

, V . '

Bács—Bodrog. .. .. .. .. .. coTnitat 3'00 400 300 1'50 200 300 2'00 1'00

Békés .. .. .. .. .. .. .. ,, 250 600 4'00 3130 160 400 250 150

Bihar.. .. .. .. .. .. .. .. ,, 2'U0 400 200 120 160 300 1'50 1'00

Csanád, Arad és Torontál .. ,, 3'50 600 500 300 250 450 3'50 2'00

Csongrád , 3'00 5'50 3'50 250 180 3'50 2'50 2'00

Hajdu .. .. . . .. .. .. .. ,, 2410 450 320 140 140 300 200 110

Jász-Nagykun-Szolnok.. .. .. ,, 2'40 3;0 220 200 1'50 250 160 1'30 Pest—Pilis-Solt-Kiskun ., .. .. ,, 2'40 3'50 12-40 200 200 2'40 2'00 1'60

Szabolcs és Ung .. .. .. .. ,, 170 260 210 1'50 130 180 150 120

Szatmár, Ugocsa és Bereg ,, 1j90 2'90 270 170 1'60 220 190 1'20

Mérlegelt átlagok országrészenkínt —— Mayemzcs ponde're'es par re'gions

[. Dunántuli dombosvide'k — Trans- ! ; ' * §

" danuhie . . . . . . . . . . . . . . 1'72 2'85 1'93 1'43 1'33 ,9'05' 1'40 I'OH II. Északi dombosm'dék —— Noul . . 1'90 2'84 2'36 1'57 1'38 202 I'h'l I'll III. Alföld —— Grande plaine :2'41 ] 400 270 ,2'01 [ 1'71 [ 274 2'00 l 1'30

Országos átlag — Mag/erme générale 213

pénzegyenérlélkének kiszámítása nem egy- szerű és megbízhalatlan adatokat eredmé—

nyezhet. Elméletileg a kétféle munkabér úgy hozható Össziell'üuggéxsbe, hogy

M1 % P ""Mg

ahol M1 a munkabér élelmezés nelkül, M, él—elamezé'ssel és P az élelmezés pénzegyenér- téke. A gyakorlatban a természetben nyúj—

tolt élelmezés aránya és jelentősége sokféle-

kép módosul az eleln'licikkek neme, minö- sége, sőt mennyisege szerint, főleg pedig

a helyi piac árai szerint. így a képlet gy ak—

ran csak durva megközelítésnek tekinthető.

A l'ré'rviszwnyokat tehát a továbbiakban az élelmezés nélkül megállapílott bérlételek alapján xf'izsgáljuk abban a feltevésbuen, hogy a magasabb készpénzbérek az élelmiszere- kert is pótolják s a munkabérviszownyo'k jel—

lemzésére alkalmas adatokat nyújtanak.

A mezőgazdasági munkabérek várme-

*)u

4. szám. 64 —— 1930

A'l.

MEZDÉAZDASAGI MUNKASDK NAPlBERE VAR

NYÁRON —f/v ['ff'

för/7- Han/nes

M$! femmes

' n Jar/wie 5 a' A; Mr, W;

[:l § aaa EÉ

——'l'no 1'01—1'50 o 2'01-2'50 2'51-300 301-3'50 351-lo'uo lrm-Lrso

gyénkint igen szélízgzm') tarka képet mutat—

nak. A legmagasabb nyári nanibérek lérli—

munkásoknál pengőbrn Békés vm.-bien (650), Csanád, Arad, Torontál k. e. e. vm.- ben (660), Csongrád vm.—bon (6'50) for- dulnak elő. Már jóval alacsonyabbak, de az úllagon felüli bérekkel (5'00) szerepelnek Bihar. Bács-Bodrog, valamint Pest-Pilis—

Solt-Kiskun vármegyék, Legalacsonyabb a l'őrlimunkabér szintén a nyári idényben Veszprém vmfben (2'60), azután Győr, Mo- son, Pozsony k. e e. vm. (3'00), Szabolcs.

ós L'ng k. e. e. vm. (3'1 ()) , Vas és SzalmanUgo- csaBereg k.—e.o.vm. (3'20) következnek.'l'élen a téli munkák természetének megfelelően alacsonyabbak a munkabérek, a legnagyobb tételt itt a férfimunkásoknál Csanád, Arad, Torontál k. e. e. vm.-ben (lom találjuk és

Sa/a/kve a' ágba/we? des gum/ém ay/yba/espaf' camüa/s.

Vármegye.

MEGYÉNKINT

. Abaúj—Torna.

.M

1 Bács—Bodrog.

Baranya.

Békés.

Bihar. *

Borsod. Gömör Kishont.

Csanád, Arad és To—

ronlál.

3st

és

Csongrád.

. Fejér.

.Győr. Moson és Po- zsony.

11.

12.

13.

Hajdu.

Heves.

Jász—Nagykun- Szolnok.

14. Komárom és lisz- tergom.

. Nógrád és Hont.

. Pest—Pilis—Snlt—Kiskun.

. Somogy.

. Sopron.

. Szabolcs és Ung.

. Szatmár. Bereg és Ugocsa.

. Tolna.

' Vas.

. Veszpréx'n.

. Zala.

)? Zemplén

M.5( 51 1950

6'01—

Lrsa- Erno 5'01—8-00

vzenkivül csak még Pest—Pilis—Solt—Kis- kun vm. (3'20) említendő. A téli minimum szintén Veszprém vm.-re esik (1'50), azután Somogy vm., Hajdu vm., továbbá Szabolcs és Ung k. e. e vm. egyaránt 1'80 P bértéto'lt mutatnak ki. A különbségek tehát igen na—

gyo—k. Ha ugyanis a minimumot 100—zal vesszük egyenlőnek, akkor a maximum nyá—

ron 250, télen 267. A női munkasok napi—

bére alacsonyabb és nyáron 2'00—5'0!) P télen l'20————3'(l() P-ig terjed, vagyis a diver- gálási mutató a nöi munkásoknál télen—

nyáron 250.

A földművelésügyi minisztérium kimuta—

tása által közölt átlagok számtani közép—

arányosok. ngkíséreltük az átlagokeat vi—

dé'ke'nkint és országosan mérlegelt átlag—

számítz'lssal állapítani meg. A mezőgazda—

4. szám. ^"( 1930

Vármegye.

!. Abaúj-Torna.

_le

Bács—Bodrog.

..

Baranya.

Békés.

!). Bihar.

.t.—

6. Borsod, Gömör és Kishont.

u Csanád, Arad és To- rontál.

MEZÖGAZDASÁGI MUNKÁSOK NAPIBÉRE VÁRMEGYÉNKINT.

Sa/a/ne a' /a_/bume'e des oz/wv'er's agr1b0/es,par wmi/als

TÉLEN-zw ;"pr

fél!/7- Hammes

A2.

8. Csongrád.

9. Fejér.

Győr, Moson és Pu- zsony.

ll. Hajdu.

12. Heves.

13. Jász—Nagykun—

Szolnok,

14. Komárom és lisz—

tergom.

15.

16.

l7.

18.

Nógrád és Hont.

Pest—Pilis—Soll—Kiskun.

Somogy.

Sopron

19. Szabolcs és Ung.

20. Szatmár, Bereg és Ugorsa.

21.

22.

Tolna, Vas.

Nő— feln/7793

23. Veszprém.

. Zala.

M$! 524930

' . Zemplén. [

_-

———l'uu lui—150 1'51—2'00 2'01—2150 2'51—300 3—01—3'50 3'51—4'00 [Um—450 LFE'I— oo Stu—6170 S'm—

sági munkások száma ugyan csupán az 1920. évi népszámlálás alapján ismeretes-;.

de ha a munkások szalmát az 1928. évi ki—

számított népesség arányában emeljük.

végeredményben nem követünk el nagy hi—

bát, mert ha a viszonyok egyes vármegyék-—

ben észrevehetően megváltoztak is, az ellé—

rések nagyrészt kiegyenlítik egymást és az így kiszámított mérlegelt, átlagszámok min—

den valószínűség szerint csak elenyésző mértékben térnek el a valóságtól.

AZ l. tábla llláSOdlk I'ÖSZÖ ()I'SZáU'I'ÓSZ-n elledű *azdasá'n Vldéküllklnl tünteti [Ul

?! , o

az általunk számított átlagokat, nem és idény szerint. Az olclmezés nélkül megsza—

bott férfinapihér tavaaszal 2'86, nyáron 4'37,

ősszel 320 és télen 2'34 pengő. A napi mun—

kabér az Alfi'üdőn a legmagasabb (nyáron

férfinél 4'81 pengő, nőnél 369 l)). A két tlmnhosvidék átlagai körülbelül ] pengővel Maebhek és egymás közt nem nagyon külön- hőznek. A női munkások napihórv országm átlagban tavasszal 212. nyáron 317, ősszel 2'31 és télen 1'86 pengő.

Érdekes volna az országos átlagnál az itlónyln'neket is egy nevezőre hoan annak megz'lllapitasa végett, mennyi az Ó—vi átlagos mezőgazdasági munkabér. Erre a célra azonban statisztikai szempontbt'ü biztos módszerünk támaszpont hiányában távolról sincs. De megemlíthotjük. hogy Reichen—

őut'h Béla egyetemi tanár üzemtani inté—

zete szerint a kózimnnkanap—szükség redu- kált l'órtimunkanap alakjában a következő:

l nv'ari férfimunkanap, %, téli férümunka- nap. 2/3 nyári női munkanap. 1/3 téli női

4. szám. —-266— 1930

T'

fe'rf'i— Hammes

B ) A MEZÖGAZDASÁGI MUNKABÉREK

B) Mig/enne généfa/e des sala/res agf/ba/es.

onszÁsos ÁTLAGA.

! Nó'-— femmes

]

Úe/mezásse/

tie/mazás ne'/kúl í////Á////% Sans naurri/ure W Avec la muff/Tura

, %A 7

/

X

ő"

7

xx

X X X ^X

X X

%% ^,/

§ .

X 5 s

W

W W X X X X X X X X X X X

X

717 fi'l/Éf : [] : 70 nllérs

7// //

;

/ /

X

s X X X

X,

L/A

Tavassza/ Mia?—an Ússze/ Ta'/en Tavasszal Nya'r'an ússza! Télen

Eu pr/h/emps En e'fé [n aufomne En Int/er Au pn'nfemps En été En aura/me En hit/er

_

munkanap es %; nyári gyermekmunka- pengő. Legsúlyosabb a nincstelen mezőgaz—

nap.') Ez alapon számítva a redukált napibór évi átlagban 242 pengő volna élelmezés nélkül. Az idényberek számtani középará—

nyoxsa férfiaknál 3'19 P, nőknél 2'37 P. Ez a számítás azonban merev és helytelen. Vé—

leményem szerint nem követünk el nagy hibát, ha úgy számítunk mérlegelt átlagot, hogy a tavaszi és őszi béreket 5()——5()-nel.

a nyári béreket "fö—tel, :) teli béreket pedig 25-tel szorozzuk s a nyert összeget ZOO-zal osztjuk. E szerint a l'ertimnnkás-ok napi ke- resete átlag 3'45 P, a női munkásokó 2'53 pengő lenne. Statisztikai szempontból min—

denesetrr elsősorban az egy éven át tény—

leg munkában töltött napok számát kellene ismernünk. Gyakran hallunk becslési ada—

tokat a mezőgazdasági munkások evi ke- nesniényert'il, ezek azonban teljesen megbiz- hatatlanok s kellő támaszpont hiányában ilyen becslesre nem is szabad vállalkozni.

"természetesen mindezeket az adatokat csak a legnagyobb óvatossággal es fenntartással szabad értelmezni. alacsony színvonaluk [mégis ijesztően szembeszökő. Az iparter—

galmi mmmkavállab'tk napi átlagos keresete, az öregségi stb. biztosítási statisztika 11927) szerint, a gyerm—ekmun—kások es a háztar- tási alkalmazottak beszámításával is 4'43

1) Megjegyzendő, hogy a gyermekmunkabérek- nőt a földművelésügyi minisztérium által kimutatott nyers országos átlagot tnyáron 1'70 Pt használtuk.

dasági munkások helyzete, akik kizárólag két kezük munkájából élnek. A törpebirto- kosok megélhetési viszonya—i körülbelül az ipari munkavállalók viszonyainak szintjen

mi vzoghatnak.

A mezőgazdasági munkabérek országos átlagait egyébként nem és idény szerint a B ) ábra világítja meg.

Fentebb láttuk azokat a nagy különb- ségeket, amelyek a munkabérek között vi—

déken—kínt és vármegyenkint előfordulnak.

A munkab—érviszonyoknak ilyet/én sokféle—

séget az A) rajz térké'pei szemléltetően mu—

tatják, Milyen tényezők lehetnek azok, ame—

lyek a munkabér—adatsorok változatosságát es jelentékeny szórását elővitdt'ézik? Valószí- nűleg nem egy okra vezethető vissza ez a jelenség s a különböző okok különböző fokú batóerővel játszanak közre. Az okok kuta—

tásánál, sajnos, közvetlen, világos és elég—

séges adatok nem állnak rendelkezésünkre, hiszen ilyen adatokat csak egy Önálló, rész—

letes (s ezért költséges) felvétel szolgáltat—

hatna. Kézenfekvő meggondolás alapján mondhatjuk azonban, hogy a mezőgazda- sági munkabérek nagyságát elsősorban az alábbi körülmények szabhatják meg:

1. Az elsőrendű szükségleti cikkek helyi piaci árai. Bár a mai Magyarország területe kicsiny s közlekedési hálózata eléggé fej—

lett, mégis jelentékeny eltérések lehetnek az