Munkanemek és munkabérek az ipari foglalkozásokban

(1)

^SZOCIÁLIS STATISZTIKA

Munkanemek és munkabérek az ipari foglalkozásokban.

:

Résume'. Le total dessalaires paye's, en 1923, en Hongrie, monta suii'ant les résultats prélimi- naires a 82 millions de couronnes—or. Du salaire, il revenait, ii un oui'rier de fabrigue, par jour—

nées de travail, 1'78 couronnes-or en moyenne,

tandis gu'en 1910, les ouwiers avaient gagné

en moi/enne 3'13 couronnes-or par jour, donc,

ils gagnaient en moi/enne en 1923, 56'8"/,, du salaire de 1910. Toutefois, nu gue la capacité d'ac/iat de Mr fut, en 1923, plus grande gu avant la guerre. la valeur réelle du salaire faisait plus de 56 8"/,,; et elle aztomenta encore dans la premiere moitié de 1924; par contre. elle se stabilisa plutőt pendant les six derniers mois de cette année—la.

Guant a la valeur réelle des salaires, il n'est gucre possible de tirer (les conclusions (les chiifres de [a statistigue de l'assurance sociale, chi/Tres. gui présentent dans 8 catégories de salaires la répartition des personnes appartenant au moucement industriel.

Cependant, on peut voir, au detail, la formation (les. salaires, si l'on étudie les données de salaires four-nies par les bureaux publics de p'acement, lesguellcs inrliguent les salaires selon les professions industrielles. Il est urai gue ces données-la ne mettent en lumiere les salaires gu'uu point de vue des fluctuations enreoistrées au marché du travail, car elles contiennent seulement les olfresrde salaires faites, par les patrons, aux ouvriers nouielle- ment embauchés, donc elles sont, en général, au-dessous de la valeur moi/enne des salaires, mais, maloré cela, elles sont parfaitement bonnes a étudier les c/uu'iyements de salaires.

Les tableach annexes a l'étude (]ue nous résumons ici, font connaitre. au détail, les données en guestion dont on s,cst servi, pour faire ces tableach de —di17érentes fagons.

()n y voit gue, dans les sia' premiers mois de 1924, les salaires augnientaient fortement au fur et a mesure de la baisse accentuée de la capacité dlachat (le l'argent; on y voit aussi ginte guoiguelles aient aug/mente de beaucoup moins de juillet a octobre 1924, cette augmentation, bien gue petite en 0/0, a contribué a améliorer réellement la situation des ouvriers.

En/in, vers la fin de 1924, la crise écono- migue s'atténuant et le nombre des sans-travail

Genres de traz'ail et salaires dans les professions industrielles.

augmentant dans plusieurs métiers, les salaires baisscrent, surtout en province, dans une cer/aine mesure.

A Budapest, ce sont les petits tonneliers gizi gagnaient beaucoup (en décembre 1924, en inog/enne 13 OOOcouronnes !! theme); par contie, les commissionaires (7741 couronnes (: lbeure) et les employés de restaurant (4520 couronncs) étaient le moins bien payés.

Si l"on calcule en couronncs-or les moyennes de salaires des principauac groupes de profession, on voit gue le salaire lioraire moyen des ouwiers (le Budapest était, dans les trois premier-s mois (le 1924, 35 fillérs—or: dans les trois mois suirants, 92; en juillet, en amit el en septembre 40 eten ocfmobre cn novembre et en tléccmbrc, 53 En tenant compte des changeinents de la capacité dac/tat de la couronne-or, on obtient les nombres propor- tionnels suivants; a Budapest, dans les guatre trimestres successifs de 1924, les ouvriers ont _i/agnef, suiz'ant llordre des triincstres 44, 88, 4-3 et 48 couronncs—or ft lllteure : et les oui'ricres, 29, 28, 30, 32; on province, dans les mémes périodes, les ouvriers ont gat/né 37, 32, 37 et 38 cnwonnesor, et les

ourriéres, 23, 17, 20 et 23.

Pour étudier les salaires, on trouve de bons renseignements dans les tableaux gue les représentants des usines de fer et des ateliers de construction de machines ont fait. de temps en temps, sur les salaircs re'els moyens (les ourriers appartenant aux deux groupes industriels principausc. D'apres les c/ei/fres en guestion, dans la lourde industrie, les salaires moyens des ourriers ont en général augmente' sensiblement en

automne de 1924 et au commenccment de 1925, car l7indice des salaires passa, (le septembre 19.24 au mois de janvier 1925, de 13.279 it,— 13.827 , ce (lui correspond a une augmentation de 4'50/0. Un fait remarguable pour la situation des ouvriers, est gue, pendant neuf mois, le nombre des ouvriers de l'industrie du fer et des machines diminua successiiement, par suite des circonstances détavorables pour la production. () est en avril 1924 gue nous avons eu le plus d ouvriers embauchés (40. 692);

cest en 1925 gue nous en aoons eu le moins (33.013). Fait réjouissant, la moyenne du

(2)

1925 _ ₁₄₁ _——"

7

5—6. szám.

salai're réel passa, de décembre 1923, de 72, á83. Les salaires attetgnat'cnt leurs extremes vtt gala Budapest, les out'riers le miatta; paye's gagnaient, en moyenne deux fois plus,—— et, en 777'7,0tmce une et demie fois plus. —— gue les employe's les mzeuaf 7étrtlmés.

Az ipari munkabérek alakulásának vízt- galatálioz a következő statisztikai források—

ból meríthetünk adatokat: A gyáripari üzemi és termelési statisztika iparágankint és ipari főesoportonkint részletezi az évenkint kifizetett munkabérek összegére és az alkalmazás minősége szerint, fizetett munkabérka tegóriákra vonatkozó anyagot. Az átlagos munkabérek kiszámításához rendelkezésre állanak az évi legnagyobb munkáslétszz'im és az október első hétköznapi tigynevezett jellemző munkáslét- szám. gyáíip ari termelési statisztikábt'lisme- retesek az 1921.,l1922. és 1923. évi előzetes eredmények. Minthogy azonban a munkabér- kategt'n'iák adatai még feldolgozas alatt *annak, a részleges munkabérátlagokat ez alapon még nem számíthatjuk ki s a munkabérkérdés meg—

világításához csak a kifizetett munkabérek ösz—

szege nyújt egyelőre támaszpontot. A kifizetett összes munkabér (a tisztviselők illetményei kivételével) az 1923. évi előzetes eredmények szerint 82 millió aranykorona volt, ebből az október elsei munkáslétszám alapján egy mun- kásra üzemi munkanapoukint átlag 178 aranykorona esett. Az 1910. évi gyáripar-i, üzemi és munkásstatísztika szerint egy munkás átlagos napi keresete 3'13 aranykorona volt. eszerint tehát a gyári munkás 1923 ban átlagban 568 0/0 -átkerestemeg békebeli (1910. évi) munka- bérének (aranykoronában) Minthogy az arany vásárlóereje 1933-ban még nagyobb volt mint

a békeben'ta megélhetési viszonyszám Dálnoki

Kováts (7. szerint aranykorona alapon 38—790/0

közt ingadozott) a reálmunkabér ennél jóval magasabb arányára becsülhető.

A munkabérek az árviszonyoknak, később általában a gazdasági viszonyoknak erős inga—

dozása következtébeuaz 1923. évbenés az 1924. év első felében jelentékeny hullámzást mutattak, még pedig a realnutnlmbér az 1924.

év első felében emelkedett, második felében inkabb stabilizált'alott. A mnnkabérviszonyok megvilágítására, annak a bér színvonalnak kinyomozására, amelyen a munkabérek állan- dósnlni törekedtek s ezen túlmenőleg a szanálás és avele járó gazdasági válság hatásainak megállapítására oly' részletes adatokra van szükségünk, melyek alapján a munkabérek alakulását munkanemenkint területi és egyéb természetü módosulásaiban az egész 1924.

7

éven át vegig kisérhetiük. Mielőtt azonban az erre a célra jelenleg egyedül alkalmas statisztikai forrás ismertetésére térnénk át, még néhány más adattömeg használhatóságát kell megvizsgálnunk.

A társadalmi biztosítási statisztikát'al kap—

esolatban rendelkezésünkre áll az egész ipar—

forgalmi népesség dolgozóinak megoszlása nyolc napibérosztaly szerint. Ezek az adatok, melyek feldolgozása az 1924. év első negyedé—

nek végéig haladt azt mutatják, miként oszlik meg a betegség ellen biztositásra kötelezett ipari és kereskedelmi alkalmazottak létszáma (1924 március 31—én 809830) az utóbbi évek fol'amán többször Változott keretű napibér—

osztályok kozott munkásbiztosito és betegse- gélyző pénztárankint (tehát területi vonatko- zásban is) és országos összegben. Foglalko- zások szerint ez a statisztika az anyagot nem részletezi. Ezek az adatok nagyon beesesek volnának, mert nagy tömegekre vonatkoznak, évnegyedénkint rendszeresen ismétlődnek és

— ami a többi statisztika kényes pontja — itt a munkabérkategóriák megállapításánál a terme- szetbeni járandóságok pénzegyenértéke tekintetbe vétetett. A keretek változása nem volna baj, mert az aranykoronára átszámított átlagok az összehasonlításra alkalmasok volnának. Saj—

nos azonban az inflacios gazdálkodás kora- ban a maximális, a XIII -ik napibérosztályba az alkalmazottaknak mindig oly nagy hányada került, hogy ezeknél semmiféle átlagot számi- tani s a munkaberek valodi nagyságára követ—

keztetni nem lehetséges A társadalmi bizto—

sításailátartozó munkástörzsnek ugyanis 192 3 március 31 én 19 öo/o-ajnnius 30 án %o 0/_, a, szeptember 30-án SO'OO/O-a, december 31-én 39'20/0-a, végül 1924 marcius31-é11 3880/0-a tartozott a VIII., a legmagasabb munkabér—

osztályba, dacára annak liogy a hivatalosan számitott mnnlabérátlag ebben az osztálv—

ban a felsorolt időpontokban sorra 81,7 114, 116 és 995 aranyfillér volt, tehát újabban erősen emelkedett, A keretek emelése gya- korlati celbol történt, de mert az osztályozás az utolsó rendezés előtt a valo élettől nagyon elmaradt s ezenkívül a reálmunkabérek javu- lása leggyorsabb ütemű ugyanezen időközben volt, a legmagasabb napibérosztályba még min—

dig oly nagy tömegű alkalmazott tartozott, hogy statisztikai megállapításokra részletesebb adatok ismerete nélkül ez alapon még nem vállalkozhatunk. Biztosan remélhető azonban, hogy ez az adatforrás —— ha a napibérosz- tályok kereteinek megállapitása jobban az élet- hez fog simulni —- a pénz- és árszínmoz- gas leosillapulása folytán körülbelül a jövő

(3)

5—6. szám.

—142;

₁₉₂₅

I. A) Közvetitések száma a budapesti hatósági - munkaközvetitőnél az 1924. évben havonkínt.

I. A) Nomb're des placements effectue's, en 1924, par l0fft'ce publics de placement de Budapest.

!. B) Közvetitések száma a vidéki hatósági

munkaközvetitőknél az 1924. évben havonkint.

I. B) Nombre des placements efectue's, en 1924, par les Offices publics de placement de province.

l

használt

gokki- oymmes

Időköz (kelet) Périodc (date).

gesdontons'esísem/íá calculerlesm Nombredesembaucha— desalaires

Összes—Total Amunkabér-áta [számításánálfel

közvetítések szám—a Nombre d embau- Nombredessemaínes

Hetekszáma Amunkabér—átlagokki'-

Időköz (kelet) Période (date)

számításánálfelhasznált Nombredesembaucha- calculerlesmoyennes gesdontons'estsen/ía desalaires

Összes_Total

közvetítések száma Nombre d'embau—

chages

Nombrerizssemainfs

Hetekszáma

chages

( !

1

1923 dec. 31—1924 '

febr. 1 —— Du 31 ! dés. 1923 au 1 févr.

február 4—máre. 1 Du 4 fém—. au 1 mars márc. 3—máre 29 Du3marsau29mars márc. ill—április 26 Du 31 mars au 26 av.

április 28—május 31 Du 28 avr. au 31 mai június 2—június 28 Du 2juin au 28 jm'n , június 30—aug. 2

Du 30 juin au 2 aoüt aug. 3 —aug_ 30 DM 3 aoút au 30 amit szept. l—szept. 27 Du 1 sept. au 2? sept.

szept. 29—okt. 31 Du 29 sept. au 31 oct.

nov. 3—nov. 29 DM 3 nov. au 29. nov.

dec. lwdee. 27 Du 1 (léci azt 27 déc.

1924. év összesen:

Total en 1924:

Január Janeier Február Féwier Március

Mars Április

A vril Május M ai J únius

Jm'n Július

Juillet Auguszt.

Amit Szept,

Septt Október

Octobre N ovemb.

Nov.

Deeemb.

Déc.

2111 1387 2048 1386 2095 1315 2467 1564 8090 2035

%OYPPth-PCJT

2723 1892

/

2921 1915 1860 1028

Phil?-01

2495 1609 2546 1649 1853 1268 1108

17.766718 l

27.317!

1923 dec. 31—1924 febr. 1 — Du 31 déc. 1923 au ( fe'vr.

február 4—márc. 1 Du 4 févr. au 1 mars márc. S—máro. 29 0743 mars au 29 uz ars márc. Ell—április 26 Du 31 mars au 26 av.

április 28—május 31 Du 28 avr. azt 31 mai június 2—június 28.

Du 2jwin aa 28 juin június 30 _aug. 2 Du .?ij'n cm 2 aoüt aug. 4—aug. 30 Du 4 aoút au 30 amit szept. l—szept. 27 DM 1 sept. du 27 sepl.

szept. 29—okt. 31 Du 29 septau 31 oct.

nov. 3—nov. 29 Du 3 nov. au 29 nov.

dee. l—dee. 27 Du 1 (léc. du 27 de'c.

1924. év összesen:

Total m 1924: . 52 Január

Janvler Február

Féwier Március

Mars Aprilis

Avril Május Mai Június

Jut'n J úlins

Jm'llel Auguszt.

Aoílt Szept.

Sep 15.

Október Octobre N ovemb.

Nov.

Deeemb.

Déc.

415 315 397 381

533

568 536 393 631 Oil-PPUYPPOWD-Pl—PPP—U'l

700

^s^z^u^-^*^— ¹²²² ³¹⁵556

^löSBíE¹⁹ 5790

évjanuár hó elsejétől kezdve a munkabér- viszouyok megállapításánál igen hasznavehető segédeszköz lesz.

Részletes betekintést nyerünk a munka—

bérek alakulásába az egyes ipari foglalko- zások és foglalkozási árnyalatok szerint a ható- sági munkaközvetítők útján felajánlott munka- bérek adatai alapján. Ezek az adatok ugyan a munkabéreket csak a munkapiac hullám—

zása szempontjából világítják meg,

munkaadók részéről csak az újonnan felvett (a megürült munkahelyekre alkalmazott) mun- kásoknak eleinte fizetendő bérajánlatokat tar- talmazzák s így a munkabérek átlagos mér—

tékénél általában valamivel alacsonyabb bér—

viszonyokat mutatnak, de tárgyi és időszerinti összehasonlitásra, vagyis a gazdasági viszo—

nyok eredője gyanánt jelentkező irányzatok statisztikai feltárására teljesen alkalmasak. A

mert a -

Szemle 1923. évi 9—12 számában kezdtük meg ezeknek az adatoknak az ismertetését.

Akkor azonban csak azokat a munkabér-téte- leket dolgoztuk fel, amelyek legalább tíz köz—

vetítési esettel kapcsolatban fordultak elő.

Minthogy most az egész 1924. év munka- bérviszonyait kívánjuk taglalni, még pedig a foglalkozási árnyalatok közt mutatkozó elté- rések behatő figyelembevételével, az adatok elaprózasanak elkerülése végett nagyobb anyagot vettünk igénybe s igy kiterjeszkedtünk mindazon munkabérajánlatokra, amelyek leg- alább két közvetítési esettel függnek össze.

Viszont szigorúan csak azokat a munkabéreket

vettük tekintetbe, amelyek kizárólag kész-

pénzben voltak kifejezve, elhagyva a teljes ellátással, vagy csak élelmezéssel, mint ter- mészetbeni munkabérrészlettel kapcsolatos bér- összegeket. A hetenkint kimutatott adatokat

(4)

1925 ——143— ^5—6. ^szám.

havi átlagban vontuk össze. Az átlagok kiszá- mításánál a mérlegelt átlagszámitás módszerét teljes szigorúsággal keresztülvittük?)

A havi, heti és napibéreket őrabérre szá- mítottuk át.

Minthogy az előfordult munkaközvetítések- nek csak egy része volt kapcsolatban kimutatott munkabérajánlattal s ezenkívül a mun—

kabéradatok egy részét a fentebb ismertetett elvek alapján nem használtuk fel, az l. táb—

lákban feltüntetjük az összes és a munka- bérátlagok kiszámításánál felhasznált közve—

títések számát. Budapesten a közvetítéseknek

650/0—a, vidéken, ahol sok a természetbeni

munkabér, csak 300/0—a volt feldolgozható. A heti adatok átszámítási módját havi átlagokra szintén az I. táblázat mutatja meg.

A II. és III. tábla a hatósági munka—

közvetítők útján felajánlott munkabérek havi átlagait foglalkozás szerint csoportosítva mu—

tatja ki a közvetítéseknek megfelelően rész—

letezett számával együtt. Itt a budapesti és a vidéki munkapiae eredményeit s mindkét területi csoportban a férfi és nőmunkaerők adatait külön-külön kellett kimutatnunk, hogy a túlságosan elmosódott jelentőségű globális átlagok keletkezését elkerüljük. Ugyanebből az okból mellőztük az országos átlagok és a reálmunkabérek megvilágítására szolgáló jelzőszámok képzését is. A vidéki munka—

béradatok a debreceni, győri, miskolci, pécsi, soproni, szegedi és szombathelyi hatósági munkaközvetítők forgalmi adataiból vonattak össze. Szerencsére a pénzérték állandóságá- nak meglehetős mértékű megteremtésével az

1924. év második felében a nominális munka-

bérek közvetlenül is tűrhető bétekinthetést nyújtanak a kereseti viszonyok alakulásába.

Adataink alapján azt látjuk ugyanis, hogy a munkabérek: a) az év első hat hónapjában a pénz vásárlóerejének akkor még jelenté—

kenyen lefelé mozgott görbéjével kapcsolat—

"ban erősen emelkedtek; b) július—október hónapban viszont jóval kisebb százalékos

)) Például a H. tábla minden egyes munkabér- adata a következőképen történt számítás eredménye:

Hzin

íHi[All(l—j—A3 K2'i_A3 K3—j_... %HISI

H_, K,—(—K2—l—K3—l-...4rlxn

Itt a H a heteket jelenti (m :: négy vagy öttel), A az egyes foglalkozási árnyalat munkabéradata, amely árnyalatokból az első tábla foglalkozási ágai össze- vonattak, K az elemi munkabéradathoz tartozó köz- vetítések száma. Gyakran maga az A is egy minimum és egy maximum átlaga

arányban, de most már a dolgozók helyze- tének effektiv javulását jelentő módon tovább növekedtek; 0) Végül az év vége felé a gaz- , dasági válság kibontakozásával és a munka- nélküli tömegek szaporodásával több foglal- kozásban, különösen a vidéken bizonyos fokú visszaesést mutatnak. Mint később a vas— és gépipari adatok alapján látni fogjuk, ez nem jelenti a munkabérek általános csökkenő .

irányzatát, hanem csak azt, hogy az újonnan megnyilt munkaalkalmakra vonatkozólag a munkaerő tartalék megnövekedése és a vál—

lalkozási viszonyok megromlása a kereslet és kínálat törvényénél fogva gyakran károsan befolyásolta a kereseti lehetőségeket. A munkapiac adataira támaszkodó munkabérstatiszti—

kának különben is számolnia kell azzal, hogy hónapról hónapra ingadozó, a valóságot nem egész híven visszatükröző adatokkal áll szem- ben, mert az új közvetítési. esetek között váltakozó és egyenlőtlen mértékben szerepelnek a jobban fizető nagyipari és a kisebb értékű munkát igénylő, vagy alacsonyabb munkabérrel dij azott kis— és kézműipari munka—

, alkalmak.

Az egyes foglalkozások közül Budapesten magasabb munkabérrel tűnnek ki a bognárok (decemberben 13.000 K órabér-átlag), kár- pitosok (12.000 K) és a szabómunkások (11.696 K), 10.000 K-án felüli órabérrel, de kevés közvetítési esetben szerepelnek még a kőmivesek, továbbá a szobafestők és mázo- lók. A legkisebb munkabértételeket a kifutók—

nál (3.741 K) és az éttermi alkalmazottaknál (4520 K) találunk. Mindezen adatok a férfi- munkásokra vonatkoznak. A női mnnkásoknál nincsenek ekkora szélsőségek, de mégis meg- említendők a vasalónők 7.746 K és a varró- nők 7.256 K órabérátlaggal, míg az ellen- kező végletet a csomagolónők (3.094 K) és a gyári munkásnők (3973 K) képviselik.

Vidéken, hol az adatok szórványosabbak, csak annyit tartunk említésre méltónak, hogy a férfimunkások közül a szabók (13.393 K) és a kőművesek (12.000 K) munkabérszámai mozognak a legmagasabb színvonalon.

Mindenesetre a II. táblában az órabér- átlagok számtalan és szétágazó különböző- ségeket takarnak.

A felajánlott munkabérekre vonatkozó adatainkat havonkint az alkalmazás minősége szerint is csoportosítottuk (IV. tábla). Ezeknél a halmozott adatoknál azok a jelentékeny különbségek és hullámzások, amelyek a fog- lalkozásonkint kimutatott órabéreknél jelent- keztek, jórészt eltűnnek s csak a munka minősége szerint módosuló és más adatforrás

(5)

H.Abudapestihatóságimunkaközvetitőútjánfelajánlottmunkabérekhaviátlagafoglalkogásszerint1924január—decemberhavában. Il.Aloyennemensuelle,parprofessions,desaalairesofcrts,en1.924,parllewtrcmisede[Office(leplacementdeBudapest Foglalkozás,nem Profession,sense Afelajánlottórabérekhaviátlagakoronákban Moyennemensuellemcouronnesdessalm'resoffcrtsú 1924

mg apo 1929180 utluwldas Jegmaudezs mon

79111"!

smml' um

." .

mm e ntem zulm Slllld?

sumu sngojyux .munaf mulna;

snzzsnSne

!

mmm!

Manuel"

20 S

a,

00

[_

(§

XC

*?

30

N

Férfi——Hommes Kertimunkás—-Jardinicrs., BádogosM—Ferblanticrs... Bronzműves——Ouvriersenbronze Kovács——Forgerons.... Lakatos——Serruriers.... Egyél)fémiparimunkás——Autres ouvrie'rsmétallwgistes... Bognár——Charrons..... A*ztalos——-Menuisiers.... "zlesztergályos*Tournewssur boís.......... Kádár——Tonneliers..... Szijgyártó——Ouvriersencom'roies Kárpitos——Tapissiers,... Kötélgyártó——Ouvriersencorde Cipész_Cordonniers.... Szabó—Tailleurs,.... l'lttermialkalmazott——Employe's derestaurant...... Cukrász—mPátissicrs.... Sütő——Boulangers..... Ács——Charpentiers..... Cserepes(tetőfedő—(!ouvrem's Kőműves——Magnus..... Kövezö_Paveurs.,... Szobafestőésmázoló——_Peintres __enbűliments....... llveges——Verriers..... Kocsis_Cochers..... Kifutó——Garg'onsú,fairedes commissions.......

)

s

l

2854 2639814844936243792384028615881994299398 71609400 17242410326453804842561669426500724772504 2015217032474582477755337555693870647146 20042668327785661187372277509737387268158 2177284435544700761575777938826284247821 2413275343845128718371618542888090489549 262535535111725082509500 l 222224273740540885006028:7900 3017325049506050700010000897795001235711100

6 1 2 5 1 _ _

148237674233572567706473_ 22363186429362517762810187249181'1099010368 67895011461600205231143272837834923493

_ _ _ _ — _ _ _ 6 5 0 0 _ 5 2 0 8 7 9 5 2 6 2 5 0 7 8 1 2 _ 1 1 4 5 3 _ 3 1 5 0 _ _ 9 3 3 3 1 0 2 5 0 _ _ 1 2 2 8 5 2 6 0 0 4 1 7 0 6 0 4 5 7 0 9 0 9 1 1 2 9 3 3 1 1 0 5 0 0

__3000_____i__ ——2500452568827702925099351253311192711167 9000

1 5 6 2 1 8 9 7 2 8 8 7 3 9 4 4 4 5 2 5 5 5 6 1 6 7 9 8 6 8 — 3 9 6 3 7 4 6 8 5 2 8 0 3 9 6 9 1 3 2 1 1 3 2 0 2 4 9 4 3 0 2 6 3 3 3 1 2 7 3 2 3 6 0 0 3 5 7 6

,;

9.441";ij

mguzmou 43171 14 nf muuvl'

!

snplgul H §

w ;

5

CO names/ep **

JaawaAou "'

__";

M$

___92819722 20222440'4000635466436500103008500800011071

_ 2 6 5 0 3 8 4 0 6 1 9 6 7 7 0 8 7 9 6 7 1 0 5 0 0 _ 1 2 0 0 0 1 0 9 0 0 1 0 6 9 8 1 0 § 3

Közvetítésekszáma.—Nombredes entremisesfuitesparl'Of/íccdep.

VH

31

m

v—4 _{['I/M n}

Slll

smzsnzűmz

won .ugmymp Jag meoap

augulmou

Jaaweru

mmm);

,lajAde

19111"!

snuní

5117!!!

3.711 ejt/350 Jeuwmdezs l

l l

Jdr; **

Od _ u 01

?) 03 F'!

01 C GI Gt

GC v—

[—

LC v—4 um;

nun)! — "! *

§" _

,29

ID

[_

LO (—

(H 0

!chx

12815

[—

H

00 A:

1— m 13 ez es ::

nr: 5:

01 co va: a

[ 01 59 m 01

LT:

.,.

l :

-Z'4520597441 13241411141 "o3452123907!

)

%

m.

OJ'EHCXDCDWt—L

—r

H

146160184

51

v—i

m 30

L..

es 00

12897122121

2 4 - 3 1 0

'f't

bí oo

—-r4

'—

er ::

m vh

L.

co co

O) 153

(;

H

01

_ !

a ] u':

o co co co m

[—

1 : co en 19 go n 1—

[—

dd m c: m

01 l—

0 es

l

l l

l

i

u':

011