9—12. szam, __ 1923
lparitnunkabérek.
Salalres industriels.
1. Magyarországon az' 1923. év második
felében.
1. Sala-tres industriels en Hongrie pendant le deumiéme semestre de 1923.
A Magyar Statisztikai Szemle 3 —4., 5—6.
és 7—8. számában figyelemmel kísértük az ipari munkabérek hullámzását egyrészt 1910- ben és az 1914. év első felében, másrészt
1919—től 1923. augusztus haváig. A nominális
munkabérek a valuta romlásával párhuzamosan szakadatlan és rohamos növekedést mutattak.Ha azonban a nyers munkabéra datokat a meg- élhetés(drágulás)jelzőszámaihoz viszonyítottuk, vagyis ha a reálmunkabéreket vizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy a fejlődés a gazdasági élet bonyolultsága miatt ingadozásokkal, vissza- esésekkel járt. Legnehezebb volt a munkásság helyzete, az 1919. és 1920. évektől eltekintve, 1923. március havában, mikor a valóságos munkabér a békében élvezett bérnek felét sem tette. Az év tavaszán és nyarán azután számbavehető javulást észlelhettünk.
A munkabérek alakulását azonban nehéz rendszeresen nyomon követni, merta gyakor- latban a munkások csoportosítása, a munkabér megszabásának és kifizetésének módja igen
különböző. A szétágazó adatokat pedig, hogy következtetésekre alkalmasak legyenek, feg—
lalkozási főcsoportok és az alkalmazás mino—
sége szerint kell rendeznünk. Kívánatos volna ezért, ha a munkaadók a jövőben, az érdek- képviseletek irányítása mellett munkabérfizetési jegyzékeíket a statisztikai használhatóság szem- pontjából rendezett alakban vezetnék. A sta- tisztikai megfigyelés eredményessége érdeké- ben különösen fontos: a) az iparágak s egyes foglalkozások adatainak következetes össze- foglalása a statisztikai leírásoknál állandóan használt ipari (foglalkozási) fócsoportokba, vagy legalább az ilyen adatoknak a főcsopor- tok szerint való osztályozása; b) a munkások létszámára és munkabérére vonatkozó ada- toknak a, alkalmazás minősége (szakmunkás stb.) szerint való csoportosítása és rendezése.
A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete által időnként rendelkezésünkre bocsátott adatok, melyek jelentékeny munkás—
tömegekre vonatkoznak, e tekintetben jól fel- használható anyagot szolgáltatnak. Ezek szerint az átlagos kereset óránként a vas- és gép- iparban a legújabb adatok szerint 1923. július-—
november havában következőkép alakult.
[. Munkabérek a vas- és gépiparban.
I. Salaires dans l'industrie side'rurgigue et celle des machines.
Átla—glm kereset óránként — Salaire moyen par heures, fin de
AlkalmaZás miHÖSÉge július ! augusztus szeptember október november
Oualitg' de l'gmploi juillet amit septembrel) nombre?) ; nevemmel?)
_? ___r ,,,,,,,,,, v_§ a é,? 70 _
a) Koronákbcm —— En cement/les
Szakmunkás — Ouvrier gualifle' . . . , 1.067 1.533 1.986 2.180 2.184 Betanitott napszámos — Journalier instrm't 910 1.307 1.558 1.714 1.775 Tanulatlan napszámos — Journ. 'non instrm't 613 880 1.029 1.132 1.177
Női munkás —- Ouoriére . 506 727 865 952 978
Tanone — Apprenti . 188 270 , 274 301 345
'Ifjúmunkás — Jeune ouvm'cr 289 415 527 580 618
b) Indexszámokbanü " En nombres-indíeest)
Szakmunkás —— Ouvr'ier gualifle' . . . . ; 150277 215911 272676 300000 307606 Betanitott napszámos — Journalier instrm't 152660 219 335 261068 290508 300847 Tanulatlan napszámos — Journ. non lnstrult 162911 234 063 278 108 305945 318.108
Női munkás — Ouvriére . 148309 213083 270813 297500 305625
Tanone — Apprenti . 14-t.328 207385 228333 250 833 287500
Ifjúmunkás — Jeune omm'er 169 746 243883 268500 290000 309000
Munkások átlaga —— Moyenne des ouvriers ; 152931 219960 3 268419 295756 307461 .) Szeptember utolsó és október első két hete. — La demiém semalne de septembre et les deux pre—
miéres semal'nes d'octobre.
2) Október végére számitott adatok. —— Dorme'es relatives a la fin dloctobre.
') Október utolsó és november három első hete. — La demiére semaine d'oclobre et les trols premiéres semaines de novembre.
4) Az 1914. év első fele : 100. —— Premiere moilie' de 1914 : 100.
923
A táblázatunkban közölt öt hónap az árak és bérek versenyfutásának történetében neve- etes időszakot jelent. Augusztustól kezdve ugyanis a magyar korona zürichi jegyzése tud- _Valevőleg a stabilizálás jeleit mutatta, amennyi- ben csekély —— szinte békearányú —— kilen- gésekkel 003 körül ingadozott. A szükségleti cikkek drágulása ennek dacára tovább foly- tatódott, de különösen szeptember—november havában észrevehetően lassúbb ütemben. Uj helyzet állott elő a fogyasztótömeg szempont- jából azáltal is, hogy pénzünk belső vásárló- ereje augusztusban már aranykoronákban is a békeparitás alá sülyedt. Ha t. i. bizonyos mennyiségű árú a békében 100 aranykoronába került, ugyanezt a mennyiséget — Dálnoki- Kovács J. számításai szerint — júliusban még 676, augusztusban 1030, szeptemberben 112'6, októberban 123'2, végül novemberben csak
1337 aranykoronáért vehettük meg. Okát e
jelenségnek abban kereshetjük, hogy a piaci árak világszerte az aranyparitás fölött mozog—nak és az árszínvonalkülönbségek kiegyenlí- tésére törekvő gazdasági törvényerejű tendencia a korlátozott kereskedelmi forgalom mellett s érvényesíti hatását. A munkásoknak tehát , augusztustól kezdve már nemcsak azért kell küzdeniük, hogy a munkabérek a békeszín- , vonal felé közeledjenek, hanem hogy a drá—
gaság növekedésével azontúl is lépést tartsa—
ll. Nagy—Budapest vas—
325 9—12. szám.
nak. Az augusztusi fordulópont, illetőleg a drágulásnak viszonylagos meglassulása okozza, hogy a munkabérek névleges összege —— mint adataink mutatják —— a munkások átlagánál augusztusban még 444l/0—kal, szeptemberben 220/0—kal, októberben és novemberben már- csak lOO/O—kal, illetőleg közel 40/O—kal emel—
kedett.
Az alkalmazás minősége szerint a munka—
bérdifferenciák május óta eltolódást mutatnak.
Ha a tanulatlan napszámos órabérét lOO—nak vesszük, akkor a betanított s bizonyos jár- tassággal bíró napszámos órabére májusban 115, novemberben 151, a szakmunkásé má- jusban 137, novemberben 186 volt, a mun- kásnők viszonylagos bérét jelző szám ugyan- ezen idő alatt 68-ról 83-ra, az ifjúmunkásé
49-ről 53-ra nőtt. A változásnak kettös oka
van, Egyrészt a szakmunkások munkabérét
úgy látszik erősebb mértékben emelték, mint a többi alkalmazási csoportba tartozó munká- sokét, másrészt az újonnan felvett nagyobb számú napszámos H— 12'00/0) kezdő munka- bére viszonylag csökkentette a tanulatlan nap—
számosok átlagos keresetét. A tanoncoknál a természetbeni ellátás miatta készpénzmunkae bér viszonyítása különösebb tanulságot nem iger.
A vas— és gépipari munkáslétszám hullám—
zásáról alábbi összeállításunk tájékoztat.
és gépipari munkássága.
Il. Ouvriers de l'industrie side'mrgiguc et de celle des machines de Grand-Budapest.
e novembre.
Mint a Magyar Statisztikai Szemle 7—8.
,_ számában kimutattuk, a vas— és gépiparban foglalkoztatott munkások száma Budapesten és környékén júniusban 41.986 volt. Tehát augusztusig közel 123/0-kal csökkent. Az aratás elejezése után azonban október végéig az
1929 1 9 2 3 Növ. (a) az 1923.
_ _ " , d cember ____,_,,,,,,,, , , , , ,. __," augusztus havllét-
Alkalmazás minosege ? , augusztusl) § szeptember?) október-3) szammal szemben
(,)llaliíé (lc licmploi decembm amit septembre octobre Augmentatíon 'H—)
, , ————— ar com arat 0
Szám 0 Szám (,, ! Szám 0 ! Szám 0/ 5 l'eÚ'ecíő' d'asoílr;
Nombre /0 Nnmbre IO § Nombre /0 ! Nombre 0 1923
, " l l
Szakmunkás — Onvrier gualt'űé . 16.788 38'5 16.577 40'1i16.584[ 37'4 17.027 88'3l —§— 2'7
*Betanított napszámos — Journalier § % "
insirm't . . . . . . . . . 6.390 146 6.002, 14'6§ 6.190§ 140 6.657 1503 %10'9
Tanulatlan napszámos — .]ournalíer $ § § ?,
, mm instruit . . 10.432 239 9.089) 22'1 10.852 23'4l10.180 2295 —§—12'0 Női munkás —— Ouvm'érc . 6.237 14'3 5.985 146 6.955 157 6.819 153; 4— 13'9 Tanonc —— Apprentí . 3.045 70 2.762 67! 3.348 7'5§ 2.789 6'8§ —§—— 0'9 Ifjúmunkás — .Tezmc ouvm'cr . 759 1'7, 78'! 1'9§ 889 2'0§ 971§ 22§ $24'5
Összesen _; Total §§4ae51100-0§§41.195l100-o§44.318§100-0§44.443§100—o§§ 4,— 7-9
[; l
l) Aufrusztus első fele. —— Premiére moitíé dunai. 2) Szeptember Vége s október eleje. —— Fin de
Ö 4 _
eptembre et commmcement d'octobre, 3) Október vége s november eleje. —— Fm d*octobre et commencement
augusztusi létszám jelentékenyen (7'90/0-kal) szaporodott, sőt 1923. október végén az elmult téli (1922. decemberi) létszámot is (1'80/0-kal) meghaladta. A vidéki vas— és gépipari telepek munkásságát a Vasművek és Gépgyárak Or- szágos Egyesülete szintén kimutatja, de az
23*
9—12. szám. _ 326 — ' 1923 _
alkalmazás minősége szerint nem részletezi.
Egyébiránt a munkáslétszám hullámzása a vidéken hasonló irányzatú, mint Budapesten.
Augusztusban ugyanis a vidéken a vas— és gépiparban 3880, szeptemberben 4292, október
"végén pedig 4325 munkás volt alkalmazva.
A szóbanforgó iparok munkástörzse az egész országban júniusban 46.101, augusztusban 45.075 (— 2'20/0), szeptemberben 48 610
H- 780/0), végül októberben 48.768 H— 3 30/0)
egyénből állt.Hazánkban, mint ismeretes, az ipari és mezőgazdasági munkások közt nagyarányú évszakos munkasátáramlás folyik. Legkevésbbé érinti ez a gazdasági árapály a tanult, tehát állandó alkalmazású, munkássereget. Ezért a.
nehéziparban is a szakmunkások száma úgy—
szólván változatlau, a betanított napszámosoké is szeptemberig csupán 3'10/0—kal, októberig
összesen 10'90/0—kal nőtt. Legnagyobb az ipari
létszám hullámzása a fiatalkorú munkásoknál, amennyiben az ifjúmunkasok száma augusz- tustól októberig 24'50/0—kal szaporodott, a ta—
noncoké pedig szeptemberben (4—21'20/0)kul- minált s október végén ismét az augusztus havi létszámra esett vissza. Az őszi létszámnöveke- dés a többi munkásesoportnál is jelentékeny.
A létszámváltozáson kívül a munkabér- viszonyok megítélésénél jelentős támaszpont a létszám megoszlása az alkalmazás minősége szerint. A minősített és magasrendű munkát végző vas- és gépiparban a munkásoknak állandóan közel kétötöde szakmunkás, ugyan—
csak közel kétötöde napszámos, mely utóbbiak kisebb tele betanított munkás. Ezenkivül min- den BWT-ik alkalmazott női munkás. A több- ször panaszolt tanonehiány miatt kedvezőtlen tünet a tanonook aránylag nem magas szá- mának (minden 14-ik alkalmazott inas) gyors és jelentékeny hullámzása.
A névleges munkabéreket a megélhetés drágulásához a szokott módon viszonyítva azt látjuk, hogy a reálmunkabérek a szükségleti cikkek árainak emelkedése mögött nem marad- tak el, sőt szeptember—noVemberben, mikor a drágulás rohama meglassult, a békeszínvonal felé való mérsékelt előretörést is jeleznek.
A drágulás ugyanis. mely Dalnoki—Kováts J.
szerint júliusban 97'00/0—kal a legnagyobb gyor- sulást érte el s még augusztusban is 46'20/0-0s volt, szeptemberben 13'90/0—ra, októberben 9'40/0—ra, novemberben 8'60/0—ra mérsékelődött.
A reálmunkabérek az élelmezési szükség—
leti cikkek áraihoz viszonyítva jóval alacso- nyabbak, mint az összes szükségletek mérle—
gelt átlagával kifejezve, mert az élelmiszerek az utóbbi időkben nagyobb arányban drágultak,
llla) A drágaság és a vas- és gépipari munkabérek.
IIIa) La cherté de la vie et les salaires de l'industrie side'mrgz'gue et de celle des machines.
A me élhetés " .
i drággulása § § iReálmunkaber —_, ' Lermchérl'ssement ; § ,; Salaire rég!
de la vie 373 i
m ' :? § (: ;; 'l
'%s § "§ mi: 53; 55 l
; s "3, o m s. us x: tn
*: N :4 "9 '2 ": _. i § *
, v: _. . " V: u '— ;
Ev r:: "* lá % § % ":: ?; P
) 3 : , É S ? i,: 33 § É "?
, o — -— _ 5 *u 4- -..
Annec is; Ea E§533§',§M s—g
ga est ami.s§s§rgs a:
, § :! e ": . s) 9 u: d:: ; . 13 *
110 —.:c:u§ n; NNMw' "5
. 1$ɧ§ eir- [ ÉEÉW? ne',
mats § es ; ?: ;; ( § "*: az 2? 's!
tacsa—: o.!t §81w o..
'ooga za; usage?) hág
_ E be _;- ..'_ - :; w a. :E .;
Naon: Srí? fuss; '*'?
3 m ._. — o k — _ —-— __ 0 s
%i is l§3§ %s
%m § :: §: ; z § % a ;: *
v 1 s :; o n y s z á m
__ en n 71b1'ES-í7
x,, . ,, _ _ , _ "_
1914l.felében§5 , 3 , í
I.semeslrcií 100; 100§ 10011 100 ; 100
július —,
juillet . .f 25U.549* 225263152931' 61 68
auguszt. . _
co aoűt. . .1 417532 329507 219360 "it (57 W szept.') ,
a, septembrd 468450 375 1508268 419 58 72
októberi-33 *
octobre .11 511485; 41052931295556 57 72 novemb.3)i
lnmembmt 541043 428.11eHao7461 57 72
lJ) Lásd az 1. tábla 1—3. — l'oir les notes 1—3 du F" tableau.
jegyzetét.
mint a többi áruk Aranykoronz'ikban a Köz—
gazdasági lfigyelő t. évi 23 száma szerint
az élelmiszerek ára október 31--én 16830 a
megélhetés általában 123 20/0- os színvonalon mozgott. Azért a reálmunkabe'r 72-es viszony- száma azt jelenti, hogy a munkások a vas- és gépiparban békeszínvonaluknak 280/0-kal alatta maradtak, dacára. annak, hogy a béké- ben élvezett munkabe'rüknek aranykoronákban ma már átlag 91'60/0-át keresik meg.Megjegyzendő itt, hogy illa) táblánkban a megélhetés drágulás-ának novemberi viszony- számait nem a Dalnoki—Kováts J. kimutatásai- ban' szereplő november 304iki állapot szerint.
mutattuk ki,. hanem a különböző jelzőszámok alapján körülbelül a november lö—iki szin- vonalat rögzítettük, mert —— mint I . táblánkon láttuk a vas- és gépipari utolsó munkabér—
adatok október hó végére és november hó első három hetére vonatkoznak. llymódon a novemberi reálmunkabérek kiszámítása a való—
ságot pontosabban közelítheti meg, amit az is reálmunkabér látszik hogy a
megerősíteni
8—12. szám.
zonyszáma három hónapon át változatlan.
ltalaban az utolsó időben a munkaadók ré- _zéról a bérmegállapítások, béremelések al- almaval az a törekvés látszott érvényesülni, Ogy az ipari munkások keresete egyelőre a ékeszínvonal 750/o-anal tartassék.
Mint ideiglenesen számított adatok IIIa) blankba nem állittattak be, de a Vasművek s Gépgyárak Országos Egyesületének kimu—
atásaban szerepelnek a december hó elején árható átlagos kereseti tételek, melyek a következő képet nyújtják:
lllb) Munkabérek a vas- és gépiparban 1923.
december elején (ideiglenes adatok).
Illb) Salaire dans l'industric side'rm—gigue et celle zdes machines au commencement de (lécembre 1923.
(Donne'es provisoires.)
li ?: u.n * lm : ,; .L *
las És i§s§ las %%
: i .: ;) ?S
a; agg—' H ifi—§ sem , ;; EÉDiSÉE 545 ass
Alkalmazas ! § s $$$ lag? § gay, 333 minősége i ,; § §g§ [ : §§ §; %? $$$
is? §§§ Ela Fait—Ess
(,)ualz'té de y' §: § 2313 "Ek—IE !É'Sgí §§
Pemploi %: § § gin: § ! 5 511335 3
i _ , N ; :: . _
3 % § Zsá más sísZÉ
geg uns g— lÉw—§*§V ilfs Sam MÉG países
husit/) Z N E "4 gimáVlokr;
'Mi H ; u 1
f Szakmunkás —— , ; ;
§ Ouvrier gualitie' 2.298 498 48223585 72 TBetanitott napszá—É' " ?
mos —- Journattnri [ l ;
mmm . 4.864 501 i313932; 71
, Tanulatlan napszáí [ §
mos —— Jouwmlier; , i ,l
mm istrm't . , .l 1.236, 5-01 [33 4 054, 74
! . i i,
Nor munkas —— j l, i ;*
lOuvrzi'w . . . 31.027 501 3320 937' 72
Tanonc _ § ,
— Apprentt . 3624 4'92 it'/301667 68
; Ifjúmunkás —— § i ,
** Jeune ouvríer % 649, 501 ,324.500,; 72
Munkások átlaga —i ; !
Mayan des out—rítus; 1.635 500 iii-321885 72
i *,
A reálmunkabér tehát a nehéziparban de—
cember elején is teljesen változatlan maradt.
(D. K. J. szerint 72a, az élelmezési szükség- letek átlagos költégei alapján számítva 57.) Érdekes, hogy itt a reálmunkabér viszony- száma az alkalmazás minősége szerint el—
enyésző mértékben módosul csak, míg az egész iparra nézve alább jelentékeny kilen—
géseket észlelhetünk.
Az egész iparbaudolgozó munkások at- lagos munkabér-viszonyait Szemlénk 5—6. szá- maban 1923. május haváig bezárólag ismer- tettük. Az alábbi táblázat a munkabérek további
június—októberi alakulását hasonló forrásokból merített adatok alapján s hasonló módszer szerint világítja meg.
Megjegyzendő mindenekelőtt, hogy ezek
az adatok a fokozatos százalékos béremelés alapján lévén számítva, csak a megállapított munkabérek átlagát mutatják, a munkások tényleges átlagos keresete, melyről csak a vas- és gépiparra nézve vannak adataink, az elterjedt szakmanybérrendszer miatt a kimu- tatottnál rendszerint magasabb. Minthogy to- vábbá a munkások létszámáról a többi ipari főesoportra nézve nincsenek adataink s így mérlegelt átlagokat nem számíthattunk, az ipari munkások átlagos napi munkabérét csak külön- kíilön az alkalmazás minősége szerint mutatjuk ki Végül novemberi adatokat, úgy mint a vas- és gépiparban, az egész iparra nézve még nem állíthattnnk be, mert csak néhány ipar- ágra vonatkozólag állottak szórványosan adatok rendelkezésünkre.
A férfimunkások realmunkabére júniusban és júliusban a legrohamosabb drágulás idején alacsony színvonalon (49—54) vesztegelt, de októberig lassan 62-re emelkedett. Arany-
koronákban azonban a férfimunkasok 1923.
októberben 750/0-at kapták 1910. évi munka- béríiknek. A női munkások munkabére gyors fejlődést tett. Már szeptemberben elérte az 1910. évi békestandardot. Természetesen nem ugyanazon munkaalkalmak jövedelmezősége emelkedett ennyire, hanem a nők nagy hányada ma, mint többször jeleztük, magasabbrendű munkát végez, mint 1910—ben. A tanoncok 1922. július havában állottak 61-es viszony—
számmal a mélyponton s jelzőszámuk októberig fokozatosan 72-re emelkedett. Sajnos, az ifjú—
munkások 1910. évi munkabére nem ismeretes.
De nem alkalmazunk túlmerész eljárást, ha a fiatalkorú munkások 1923. évi munkabér- adatait ugyanezen munkascsoportnak a vas- és gépiparban kimutatott s 1914. év első felében érvényben volt keresetével (napi 160 K) vet—
jük össze. Ez alapon az ifjúmunkások reál- munkabére viszonyszámokban júniustól október végéig kb. 7 3—ról 89—re emelkedett volna.
Az egyes ipari főesoportok közül említésre méltó a munkabérek hullámzása mindenek- előtt a ruházati iparban, ahol októberben a nominális napi munkabér a szakmunkásoknál 13.909, a betanított napszámoSUknal 12.178, a tanulatlan napszámosoknál 6947, a női mun- kasoknál 6464, a tanoncoknál 3355, Végül az ifiúmunkásoknál'4599 korona volt. Ugyan—
ekkor a férfimunkások reálmunkabére az
1910. évi adatokhoz viszonyítva, aranykoro-
nákban 93—as, a megélhetés általános mér,-9—12. szám. 328 1923
lV. Ipari munkások átlagos napi munkabére 1923. június—október havában.
I V. Salaz're guoíídien moyen des ouvriers industriels pendant les mois dc juin ú octobre 1923.
_ Reálmunkabérmapibér)
Átlagos napi Salm're re'el (salaire journalier)
munkabér , . , , , ."
koronákban Égfjgííbahasagálgbkx -
Alkalmazási _ _ , arany— Kováts 4- L Elza viszony-
minösége Salm JMWI koronákban ;mszar,;laatt szamokba"
moi/(m * d'yachatd'avantguerre CVL nombwg_
aut-te— a O'" faffinitása—37.07; waces
, A ! DálnoJaí-Kova'ls
lemploz * _ ., m—
1 9 2 8 1 9 2 3 ; 1 9 2 3 1 9 2 3
;1910É gS._—5;__i_ $$$-Já _É23.Ná,.1910-§Él§a.'§
T 1 5 ! 1— M—
1. Szakmunkás —— 1 ; I ! h i !
Ouvrz'erguali/ie' . 2942 501! 8466 10.323S 12.105 224 2'66 257 297 3'51 2'57 2'34 2'57 2'75 2'95 ' l
2. Betanított nap- 4 —' ' *
számos — Jour- : !
nalier instruit . (372 2236 3930 6753 8443;! 9434 170 21)? 205 2'43 2'74 1'96 1'74 2'05 225 230 100 54 49! 54 60 62
3. Tanulatlan nap- ;
számos —— Jour— ,4 f
nah'er mm in- ( § ' f i
strm't . . [723 3315 5120 65861 7114 131 175 1'5' 1'89 2'07 1'51 147 155 175 1731 l
4. Munkásnö —— ;
Ouv'riére . , . 1'86156728384793 72151 7692 119 1'50 1'46 2'08 2'23 137 126 145 192 187 100 73 67 77 103 100'
5. Tanonc 4— Ap- §
prenti . . . . 1'09 81715002338 28271 3230 0132 079 0"?! 0'81 094 07] Mi? 071 075 079 100 65 61, 65 68 72 _
6. Ifjúmunkás — ;
Jeune ouvricr . — 133225514288 60861 5853 1'01 1'35 1'30 1'75 1'70 117 113 130 162 143 ——- — — — —
§ ' ; l
!
l
legelt drágulását figyelembe véve 77-es jelzö- számmal fejezhető ki. A női munkásokra nézve
89-es, illetve "(ö-ös, a tanoncokra nézve 102-es, illetve 88-as jelzöszámot kapunk.
A textiliparhoz tartozó telepeken ugyancsak októberben a szakmunkás 13.632, a betaní- tott napszámos 7466, a tanulatlan napszámos 5678, a tanonc 3329 K átlagos napibérben részesült. A női munkások és az ifjúmunká-Á sok napibére ebben az iparcsoportban isme- retlen. A férfimunkások reális munkabére az
1910. évi és az 1923. októberi adatok össze-
hasonlítása alapján aranykoronákban 880/0—os, a békebeli vásárlóerejű koronákban pedig 760/0-08 volt.A sokszorosító— és műiparban a szakmun—
kás átlagos munkabére októberben 13.016
K-ra, a betanított napszámosé 9382 K—ra, a női munkásé 7807 K-ra és az ifjúmunkásé 6521 K-ra tehető. A férfimunkások reál- munkabére a papirosfeldolgozóiparban arany—koronákban az 1910. évi keresetnek 880/0-a, a megélhetés drágulása szerint 710/0—a, a női munkások reálmunkabérét viszont a 120—as, illetve lOl-es indexszámok jelzik.
Ezenkívül még megemlíthető az élelme- zési ipar, hol a szakmunkás októberben 12.906,
.
a nöi munkás 11.520, az ifjúmunkás 9116 K napibér mellett dolgozott. Az alkalmazottak többi csoportjáról ebben az iparban nincs hasznavehető adatunk. A reálmunkabér az ismert számítási eljárás szerint a szakmun—
kásnál 1030/0, a női munkásnál 1330/0 volt.
Általában azt mondhatjuk, hogy a nominális munkabér tekintetében a konfekciós és rokon iparok, a viszonyított valóságos munkabér te- kintetében pedig az élelmezési iparok vezetnek.
A többi ipari fócsoporttal szemben feltűnő alacsony munkabéradataink vannak a vegyé- szeti iparra vonatkozólag. A szakmunkás a vegyészeti gyárakban és műhelyekben ezen adatok szerint október hó folyamán átlag 7937, a betanított napszámos 6657, a tanulatlan napszámos 5633, a női munkás 5207 K napi- bért kapott. A tanoncok munkabéréröl ebben az iparban nincs adatunk, az ifjúmunkásoké
pedig 4122 K volt. A fértimunkások reál—
munkabére az 1910. évinek a vegyészeti ipar—
ban a korona vásárlóerejét tekintve 500/0-a, a női munkásoké 730/0—a.
Az eddig vizsgált s bár óvatosan értelme- zendő, de több irányban rendkívül érdekes tájékozást nyújtó statisztikai anyag jórészt nem hivatalos közléseken, adalékokon alapszik.
923 9—12. szám.
_A budapesti hatósági munkaközvetitő útján hetenkínt felajánlott munkabérek 1923 október——
december havában.
.Salaíres oűertes par l interme'diaíre de l Offtce public de placement a Budapest de semame en semaine pen- (lant les mats doctobre a décembre 1923
35 'n "0
_ A z 1 9 2 8 33 8333"
._ _. .. _..1 .. .. ..l—M'Ug
5—3; §—'%%§ 3 §—%*§g 5758 3 §.aege este;: 37333: LÉG§
_x . ,'7a':c§ óogng—a: ;§::, ';33 706123 ;wvül 923.
Boglalkozas, nem 3 a _gom "m'—23 %73: _ 233 3 .a— % .hm —'".E'v£33'§gg ! §?)
3uÉx: $ɧ23ggxz 533335832 532: 683: ,á's 3a
, - x:":c Gr.-N— cnn evezve-ove avatta (zh-una o.N8ao
Professzori, sem 3 o 3 : " *3 : :: 3 : 's 'a 33§§$§N§
31 — ' ' " "M- ;; sense—_
no.._
ter edő héten fela ánlott órabér koronálaxl'lanl — Salaíres ar heures ÉN' . 30-— '3
3 J P damage:
, ojj/ertsea comonnes pendant la dun'e des semaínes cí—dessus indiguées §——'3u'€
.
3 li
Férfi — Hommes
Bádogos —— Ferbtantter .
Lakatos —— Serrarier . . . . — — ' 1600 : —— ; —— —— 3; 12
Kovács, vasbeton munkás — For- 33 , ( í 3'
geron, ouvrier de béton arme' . - —— — í —— , 1280 ;, — 3 — —— 19
Asztalos vegyes m. — Menuisier i 3 f ; —
de dtű'e'rentes branchcs . . . 3 2500 w 2000 ——- 3 2500 3 — — ) 37
Asztalos, bútor m. —— Menuisz'er 3 , 3 3 3
de meuble. . . . . . - , 2000 : 2500 ——— 2150 —- — : — :' 45
Asztalos, hálókocsi munkás —— , 3 "
Menm'sier de wagons—lits . . § — —— — __ __ 3 ... ; 270033 12
Szabó, önálló —— Tailleur, tndé— 3 * , 3
pendant. . . . . . . 3 ___ —— * 2150 3 — 3 _— — 3 — 33 10
Szabó, kézi munkás — Tailleur, 3 , ; ; 3 3 % 3
ouvrier manual . . . . . 1100 : 1750 — ' 1850 —— 3 — . —— '3 33
Kőműves, vegyes m. -— Magoop 3 :
de diffe're'ntes branches . . . 3 — —— , — ; 2500 3 — § — 3 — 3 11
Napszámos, állandó könnyü m. —— í * * 3 3 3 3
Journalier, permanent a, travail " , 3 ; 3
facile . . . . . . . . . _ 850 800 800 $ 1250 ; 800 i 900 3 11003; 179
Napszámos, kis könnyű m.—Jour- ? ' f ; - i'
"alter a petit travail facile. . 1190 1250 * 1415 * — 1250 ; — — ; 66
Napszámos, nehéz m. —— Journa- 33 - 3. 3 33
lier, a travail lourd . . . . 1575 _ ' ,— í 1800 ' 1150 3 _ 61
Gyári munkás állandó könnyü '*' *' §
m. —— Ouvrier de fabrígue, per- * * '
manent [( travail faczle . . . 700 ' — ' —— ; -— 3 — — — 10
3 3 '
Nő —- Femmex 3 . 3
Napszámos, állandó könnyü m. ——— § ,
Journaliére, permanente u tra— ,
vall facile . . . . . . . — 300 —— — —-— 900 — 34
, ,
Napszamos, állandó kis nehéz m. 3 3 3 § 3
—Joarnaliere permanenteá pe— _, ; 3 ; :
til travail lourd . . . . . m : 900 — — —— ; —— —- 3 _ ; 10
Napszámos, kis könnyü m. —Joar- ' *
naliére a petit travail facile 900 — _ 33 11
1) A felajánlott legkisebb és legnagyobb órabér átlaga azoknál a foglalkozasoknál, ahol egy hét alatt 10 vagy több közvetítés történt. —— Mogenne des salaires minima et maa—ima aux professions oil pendant une semaíne 10 oil plus de placements ont ezt lieu.
9—12. szám, — 330 _ 1923
Az ipari munkabérviszonyok alakulásáról raj- zolt képünket kiegészíthetik még azok a hiva- talos adatok, amelyeket az állami munkaköz- vetítő hivatal bocsátott rendelkezésünkre. A munkaadók által a közvetítések alkalmával felajánlott munkabérek foglalkozásonkint hét—
ről hétre vezetett kimutatását kapjuk így. A felajánlott munkabértételek zöme órabér, vagy órabérre átszámítható heti—, napibér. A darab- (ill. akkord-)bérek adatai statisztikailag bajo- san használhatók. Minthogy továbbá a vidéken s részben Budapesten is a minimális és maxi—
mális munkabértételek nagy tömegénél csak egy, vagy néhány igen kevés közvetítési eset- ról van szó, egyelőre jelen tanulmányunk ke- retében csak olyan átlagos felajánlott munka—
béradatokat közlünk. amelyek a munkapiac helyzetét legalább tíz közvetítési eset össze—
vont adatai alapján jellemzik. Következő — V—ik — táblázatunk tehát az így kiválogatott adatokat a budapesti hatósági munkaközvetitő területén egyes foglalkozások (munkanemekl szerint hetenkint mutatja ki.
Budapesten az 1923. évi október 28- ától december 15-1g lefolyt 7 hét alatt legtöbb (179)
határozott munkabérajánlattal jaró közvetítés az állandó könnyű munkára alkalmazott napszámos foglalkozásra történt. Az órabérek összege erősen hullámzott, de igen érdekes, hogy az egész kimutatott időszak átlaga 8 órás napi munkaidőt számítva, 7280 K napi—
bért adna s ezzel szemben IV. táblánkon az egész ipar átlagára nézve a tanulatlan nap- számosok 7114 K napibérrel szerepeltek. A jó összhangzás (-l—2'3"/o) az adatok megbízható- ságát és jelentőségét bizonyítja.
A forgalom a napszámosmunka többi vál- fajánál is tekintélyesnek mondható. A kis könnyű munkára szegődtetett férfinapszámosok
a tárgyalt időszak alatt összesen 66 esetben
fogadták el a felajánlott órabért, mely átlag- ban 1276 K— t(napibérre átszámítva 10. 208 K t) tett. Nehéz férünapszámos munkára 61 bér- ajánlattal összekötött közvetítés történt. A je—lentékeny (360/0- os))eltéréseket mutató órabé1
tételek átlaga 1508 K volna, ami 12. 064 K napibéinek :,felelne meg.Legmagasabbak a munkabérek a közveti- tési forgalom szerint az asztalosiparban (átlag 2020 K órabér), hol szintén szépszámú (82) munkabérajánlattal összekötött közvetitésről van adatunk. A munkaközvetitő hivatalok útján nyert munkabéradatoknál szintén igen kívána—
tos volna, haa szerteágazó tételeket ipari főcso—
portok és alkalmazási csoportok szerint ren-_
dezve kapná a statisztikai kutatás. Ez esetben a becsesebb vidéki adatokat is hasznosíthatnók.
2. Nemzetközi összehasonlított munka- béradatok.
?. Comparaisou des données internationales.
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal nemrég tartott (október—november havi) kongresszu- sán a nemzetközi munkabérstatisztika elmé—
letével és gyakorlati keresztülvitelével, vagyis a jövőben tervezett egységes megszervezésé—
vel bőven foglalkozott. Különböző országok munkabéradatainak összehasonlítása és tudo- mányos következtetésekre alkalmas alakba öntése rendkívül nehéz statisztikai feladat.
A munkabérek ugyanis az ipar fejlettsége s a gazdasági tényezők szünetlen ingadozása és eltolódása miatt igen sokfélék és folyton változnak. Az ilyen részletadatok tömegét egyszerűsíteni, rendezni és jellemző nagy átlagokba foglalni össze egy ország keretén belül is csak részletes és ismétlődő adat- gyüjtés alapján lehetséges. Oly alapos adat- felvétel pedíg, minő pl az egyéni laprend- szer volna, rendkívül költségessége miatt a gyakorlatban rendesen nem jöhet szóba. Igy a felhasználható hivatalos és nem hivatalos forrásokból csak tájékoztató, főleg a munka—
bérek hullámzását jellemző adatokat lehet ösz- szeállítani, mint ahogy azt hazánkra nézve a Magyar Statisztikai Szemle és a Közgazda- sági Figyelő ismételten megkísérelte.
A nemzetközi munkabérstatisztikánál a nehézségek még fokozódnak. Tekintetbe kell itt venni a foglalkozási ágak pontos egyez- tetését, a ,,munkása kifejezés egyöntetű hasz—
nálatát (pl. az irodai személyzet, a háztar- tási alkalmazottak stb. szintén munkások-e?), a munkások csoportosítását munkarang, al- kalmazási minőség, nem, kor stb. szerint.
Ezenkívül természetesen a munkaidőt, a pénz valutáris és vásárló értékének különbségeit, szóval a névleges és reálmunkabért, továbbá a munk abérrendszercket (időbér, darabbér stb.).
Addig is, míg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak sikerülni fog az egyes államokkal az egységes munkabérstatisztika megvalósi- sítása tekintetében megállapodásra jutni, ér- dekes adatokat nyújt a munkabérek nemzet—
közi összehasgnlításának egy kísérlete, melyet Hilton J. ,,Összehasonlított reálmunkabérek
Nagybtitanniában. Franciaországban, Német- országban, Belgiumban és az Egyesült--Államok ban" címen a Manchester Guardian Commer- cial függelékében (Reconstruction in Europe) 1922 október 26—án közzétett s mellyel a
Monthly Labor Review 1923. évi februári
száma behatóan foglalkozik. Ha az említett nehézségekre gondolunk érthetőnek fogjuk
9—12. szám.
rni, hogy H. J. ada'tai csak néhány kivá—
tott iparágra és a felsorolt országok te-
tének csak egy részére (London, Francia—
ág északi ipari vidéke, Berlin, Bruxelles, erpen, Mons, St. Nicolas, végül New—
k) vonatkoznak.
A nyers munkabéradatok, melyek ugyan—
munkaidőre vonatkozólag mindegyik or- pénznemében külön-külön fejeztemek ki, észetesen nem alkalmasak összehasonli- a. Hasznavehetetlenek ezek az adatok akkor is, ha a munkabéreket közös pénz- re (pl. az angol valutára) számítjuk át.
, rrásunk által felsorolt harmadik módszer Érez adatok célszerü (összehangolására ve- E szerint ugyanis figyelembe vétetnek a élhetési jelzőszámok a különböző orszá—
kban a háború előtt és a háború után.
Az 1922 április—május havában fizetett 48 órás heti reálmunkabérek nemzetközi összehasonlitása.
.Comparaíson internationale des salaz'res re'els hebdomadairs payés pour 48 hcures de travail aux mois diavril et de mai 1922.
Az előbbiekhez alapul szolgáltak a Labor Department of the Board of Trade által az 1905—1909. évekre vonatkozólag megejtett vizsgálatok eredményei, melyek szerint a fon- tosabb szükségletek (háztartási cikkek) árai alapján számítva a munkásosztály megélhe—
tése Nagybritanniában 100. Németországban 114, Franciaországban 11Ó, Belgiumban 92 és az Eszakamerikai Egyesült—Államokban 145 jelzőszámokkal volt kifejezhető. A háború utáni drágulás viszont 1922 tavaszán index—
számokban (háború előtti adat : 100) Nagy- britanniában 182, Németországban 3.,571 Franciaországban 302 Belgiumban 366, az Egyesült-Államokban 167 volt. Ha már most ezeket a viszony számokat megfelelően tekin- tetbe vesszük, a következő összehasonlítható munkabéradatokat kapjuk:
Reálmunkabér Salaire réel
M viszonyszámokban (Nagy-Britannia 44100)
1 D a l' á, g WENíranykoronákbaní—A en coarozmes or 4011norm—res-índl'ces(Gde—Brelagne:.100)
a a, ! 3 U: a.) v:
'3 § : , § s J— 'N §.É § . % J—xÉ
Branche Windustriw ÉL. ÉÉÉ $$$" "§? §- § § ig? §1 . %%? ti,-Ég _§§§ § §, %%?)
WESÉEN %% sos-0 ass ?Eássrs %a; es 323
Hám5m 2031 GÉLZ És: zni—%S "Zeus zo-a ECS m$ mit—§,
.a H ,. ,. M 1 ) . Húú
i: l ,
őmüvesek —— Maga-ns , . ;, 105'6 530 707 624? 2257 100 50 Co 59 214 csok —— Chaajpentiers . . í; 1056 530 872 GOBí 2081 100 50 ! 83 i 57 192 _Gépmunkások — Machínistes . ! 94'8 551 680 56'13 1390 100 58 ! 66 ; 59 147
zedők (nyomdászok) —— Compo— l É , !
siteurs (typographes). . Éji 114'0 491 7515 6243 1678 100 43 _ 66 l 55 168
annlatlan fémmunkások —— Métal- ' ; , § ,
lurgistcs non instmits . 73'2 51'9 i 524 l 43 7 [ 54 2 100 71 69 i 60 76
Átlag _ Moyenne li 98-6' 554 ese 570; 1628 100 54 70 58 159
-A különböző országok háború utáni gazda- helyzete hűen visszatükröződik néhány lalkozási ág adataiban is.A munkabérek
r Amerikában háromszor annyit keres a
nkás, mint Németországban.
'Legkisebbek az országok közti reálmunka- rkülönbségek a fémiparban, feltűnő nagyok Zont az épitőiparban, ahol a két angol—
elvű kultúr-terület közt is lOOO/b-OS kereseti erenciák mutatkoznak. Az egyes iparágak zt a munkabérek nivellálódása a közölt atok szerint Franciaországban és Belgium—
n sikerült leginkább.
A magyarországi munkabérekről az 1922, április-május havára vonatkozólag nincse—
ek megfelelő adataink, de Gál Benő az
ugatról keletre csökkennek. Angliában két—_
,,Árak és bérek alakulása az 1930—22.
esztendőkbena cimű 'fiizetében 1922 de- cember 81—1'61 a következő 48 órás heti munkabéradatokat közli: kőműves 7920, ács 7080, gépmunkás 5040, nyomdász 6361, segítő fémmunkás (lakatos és kovács átlag) 4.488 K. Ha az öt iparág adatainak átlagát (6178 K-át) a megélhetés Dalnoki-Kováts J —fele jelzőszámához (1922 december 31-én 25.6240/0) viszonyítjuk, akkor 265 békebeli vásárló erejű korona heti átlagos munkabért kapunk. Mindezek alapján s még az angol munkabéradatokat és a háború utáni drá—
gaságot Angliában (182) is figyelembe véve, a magyar indexszám (Nagybritannia : 100) 49, tehát a Németországénál is valamivel ala- csonyabb.
9— l2. szám. 1923
Az öt iparágat külön-külön véve szemügyre, Magyarországon is — úgy mint mutatis mu- tandis Amerikában —-— az építőipar kézműves munkásainak a helyzete a viszonylag leg-
kedvezőbb. A kőművesek ugyanis 67—es, az
ácsok 48-as jelzőszámmal szerepelnek, míg a gépmunkások az angol kereseti színvonalnak
csak 380/o-át, a szedők (nyomdászok) 40"/o-át, végül a tanulatlan fémmunkások 440/0'át
érték el.A forrásunk által felemlített negyedik mód- szer, mellyel a nemzetközi munkabérviszonyo- kat megvilágíthatjuk, az volna, hogy a leg- fontosabb s gondosan megválasztott élelmi—
szerek összehasonlított kiskereskedelmi ár- adatai alapján kimutatjuk, hány órát kell dolgoznia a munkásnak a különbözö orszá- gokban azért, hogy táplálkozását egyenlö
; mértékben biztosíthassa. Egészen más és kényesebb statisztikai eljárás ez, mint ugyan—
azon országra nézve két időpontról készíteni hasonló mérleget, amit Magyarországra vonat- kozólag a háború előtti és az 1922. évvégi viszonyokról Gál Benő ,.Az életszínvonal ala- kulása az 1914—22. esztendőkbenu címü füze- tében szemléltetően megoldott.
A módszert itt részletesen nem boncolgatva, csak azt az eredményt említjük meg, hogy a VI. táblában szereplő ötféle iparág átlagában Magyarországon 1922-ben 8 órai munkával lehetett az ipari munkásnak ugyanazon meny- nyiségű és minőségű élelmiszert megszereznie, mint Németországban 772, Belgiumban (il/2, Franciaországban 51/2, Nagybritanniában 31/2, végül az Egyesült-Államokban 21/2 órai mun- kával.
Ezeket az adatokat természetesen csak hozzávetőlegeseknek s igen mobilisaknak kell tekintenünk.
Ha abból arrendkívül heterogén s némely vonatkozásban részletes, más irányban viszont igen hézagos reprezentatív statisztikai adat- tömegből, amelynek tükrében az ipari munka- bérek élénk hullámzását vizsgáltuk, általános törvényszerűségeket akarunk kihámozni, leg- határozottabban a következő jelenségek ötle- nek szemünkbe: 1. A világháború után az új egyensúlyt kereső gazdasági élet erös zajlá- sában az ipari munkás mindenütt az 1920—
1922. években szenvedte át a legalacsonyabb reálmunkabérek korszakát, de azután —— leg-
alább hazánkban kétségtelenül —— az 1923. év
folyamán fokozatosan és lényegesen javítha—
tott helyzetén. 2. A világdrágaság szintjének az aranyparitás fölé emelkedése s makacs ott—
tartózkodása okozza, hogy a reálmunkabér a békeszinvonalnak átlagában még mindig csak háromnegyed részét, sőt gyakran csak két- harmad részét üti meg. 3. A munkabérviszo—
nyok tekintetében az egyes iparok közt jóval élesebb különbségek és eltolódások mutatkoz- — nak, mint a háború előtt (1910—1914). 4. Foko- zottabb mértékben áll ez azonban az egyes államterületekre, mert nemcsak a győztes és legyőzött országok közt, hanem a győztes államoknál egymás közt is szembetűnő elté- rések észlelhetők. Az északi félgömb azon országai sorában, amelyek a békében meg—
szokott intenzív csereforgalmukkal, valamint
az ipari termelvények tömegével és minősé- gével tűnnek ki, a munkabérek összehason- lított mértéke tekintetében az Egyesült-Államok vezetnek s a középeurópai országok foglalják el az utolsó helyeket. Hazánkat azonban csak az 1922. évi kedvezőtlen s hiányos munka- bérátlagok alapján kellett egyelőre ide soroz- nunk. 5. Az ipari munkásnépesség megélhe- tési gondjai tekintetében a gazdaságstatisz- tikai szempontból számbajöhető országokat két fócsoportra lehet osztannnk. Az első cso—
portba tartozó államokban, ahol az állam politikailag és pénzügyileg többé-kevésbbé erős, s az ipari termelés nem a nyersanyagbeszerzés bajaival, hanem a magas munkabérek és a volt piacokon élő tömegek elszegényedése miatt az árúelhelyezés nehézségeivel küzd,, a munkást a munkanélküliség és a munka- bérleszállítás réme fenyegeti. Viszont a má- sik csoportban exportlehetőség és munka- alkalom van bőven, de a munkás nominális számokban folyton növekvő keresetéből szű—
kölködik, sőt gyakran nyomorog s a reálmun- kabérenrelést csak lassan bírja kiharcolni.
Allitásunkat jól megvilágítja az a tény is, hogy a munkanélküliek arányszáma 1922 tavaszán, amely időpontra összehasonlított reálmunkabéradataink vonatkoznak, Ameriká—
ban (Massachusett) 18'8"/o, Nagybritanniában 16'3",/o, Belgiumban 5'20/0, Németországban 1'10/0 volt, vagyis a munkanélküliség aránya a munkabér magasságának megfordított függ- vénye gyanánt jelentkezett.
Kovács Norbert dr.
