A gazdasági munkabérek I.

(1)

5—6. szám -—299— 1942

A gazdasági munkabérek.

Les salaires agricoles en Hongrie.

Résumé. C'est pour des raisons sociales aue le gouvernement hongrois a été amené, ces derniers temps, a réglementer les salaires agricoles. La Ioi XV de 1940 fixait les salaires agricoles minima, pour empécher auton ne paye des salaires infé—

rieurs a ce gui est nécessaire pour vivre. Les salaires insuffisants tenaient a ce au,il y avaii trop diouvriers, et gue Pagriculture était peu rému—

nératrice. Mais cette situation a changé depuis la guerre actuelle. Au cours de celle-ci, le gouverne—

ment, pour parer a une inflation mone'taire et a une forte hausse des prix, a taxe' ces derniers, ce gui a rendu nécessaire gu'on fixát officiellement les salaires. (Test pourauoi le president du Conseil a établi, dés mars 1941, par son décret no 1520 (gui fournissait aussi une base á la fixation des salaires maxima), les salaires minima a payer aux journaliers et aux ouvriers saisonniers, en autorisant les patrons á donner, en sus du salaire maximum, une prime de 10% aux ouvriers faisant un travail au—

dessus de la moyenne, et cette prime a été élevée a 20% par le de'cret n() 4520/1941 du president du Conseil.

Pour maintenir les prix taxe's, un de'cret, pris également par le président du Conseil (no 8610/1941), prescrivait (]uien 1942 les salaires fussent confor—

mes d ceux de 1941. II ajou'tait aue les salaires trop bas ou trop hauts pourraient étre rectifie's avec l'autorisation préalable du ministre de PAgricul—

ture, vu aue le prix de la vie a continué () augmen—

ter dans la seconde moitié de 1941 et aue les Com- missions de'partementales (et manicipales) insti- tuées pour fixet les salaires niavaient pas use' par- tout de leur droit d'élever les salaires maxima. En vertu de ce décret, les salaires agricoles ont été rectifiés en 38 comitats. La présente étude indigue la situation en tenant compte de cesWrectifications.

Cette année, les salaires payés en argent aux journaliers, y compris la prime de 20%, sont, pour le pays entier, en moyenne de 3'96 pengős par jour guant aux ouvriers de Ire classe. Ils montrent une augmentation de 79'I% par rapport a Panne'e 1939, depuis Iaauelle Ie coüt de la vie a monte de 54%,

et le prix des objets d'alimentation, de 67%. Pour les travaux particuliérement difficiles ou deman—

dant une instruction spéciale, ces salaires sont augmentés diun supplément de 20 a 50%, de sorte gue guand le travail agricole bat son plein, ils félévent d 6, 7 ou 8 pengős.

Les salaires mensuels des ouvriers saisonniers (en exprimant en argent la rétribution en nature), représentent 112'50 pengős guant aux ouvriers de Ire classe, accusant une augmentation de 33% sur

' süllyedtek.

Pannée préce'dente. Cette augmentation est de 3870 si on compte aussi Ia prime de 20%.

Les salaires annuels des valets agricoles, (lui sont aujourd'hui de 1.187 pengős contre 930 p. ezt 1941 (en considérant ce guiíls recoivent en argent), représentent, pour leur valeur effective, 1.583 pen- gős (en 1941, 931 p.), montrant une augmentation de 28%.

Les salaires agricoles dits partiaires, gut ont depuis la guerre une si grande importance dans la production Iiongroise, niont pas change' en 1942. La valeur des salaires partiaires, grandissant a raison de la hausse des prix, s,est éleve'e, pour un ,,couple de moissonneurs" et pour 10 arpents cadastraax de terre, a 363 pengős guant au fro—

ment, a 282 p. guant au seigle, a 313 p. guant ír Forge d'automne, a 295 p. avant á Forge de prin—

temps, et a 285 p. guant a Pavoine, augmentant, par rapport á lianne'e derniére, respectivement de 36%, 5370, 29%, 25% et 26%.

Én 1942, les Commissions dont nous venons de parler ont, selon les principes établis par le gouvernement et les limites inférieure et supérieure indiguées par décret, fixé pour toutes les eproita—

tions forestiéres les salaires minima et maxima guant aux journalíers et aux ouvríers a salaire forfaitaire ou partiaire. m Pour les gardesforestiers, on a fixé des salaires minima (et en certaines regions, des salaires maxima) égaux a ce aue regoivent annuelle—

ment les valets agricoles.

* I. Rész.

A háborús viszonyok hatásai.

1942-ben már a (harmadik esztendeje van annak, hogy a mező— és erdőgazdaság- ban törvényes alapon szabályozott munka- bérekkel számolunk. E rövid idő ellenére eseményekben igen bővelkedő volt munka- bérszabályozásunk eddigi útja.

A korszerű fejlődés vállalása nálunk is a munkabérek szabályozásához vezetett, aminek a mezőgazdaságban kézzelfogható indokai voltak. Az ország területén Trianon alatt állandóan nyomta a munkáskínálrat az egyébként is túlzsúfolt munkapiacot és a munkabérek széles vonalon mélypontra

A magyar faj védelme köve- telte. hogy a létminimumot a munka- bérek legalsó határának megszabásával

minden munkásnak biztosítsuk. így jött

létre 1940. év közepe táján a legkisebb gazdasági munkabérek szabályoz—ásáról

(2)

5—6. szám —300———

1943, * *

szóló törvényünk (1940:XV. t.—c.) Az 1940.

év alapjában véve a szervezési munkák jegyében folytf) Az 1941. év az örvendete—

sen bővült országtenületen nemcsak a szer- vezés befejezését, hanem munkabérszabá—

lyozásunk terén a mezőgazdaság követel—

ményeivel is számoló rendszer kiépítését eredményezte?) A rendszert illetőleg csu- pán a következőkre utalunk.

A mezőgazdaságban a munkabérszabá—

lyozás feladatát szükségszerűen az e célból alakult vármegyei (városi) munkabérmegx állapító bizottságokra kellett bízni, mert a termelés és a munka intenzitása az adott magyar viszonyok között igen eltérő, kövvet- kezésképen az egyes vidékek teherbíró- képessége és megélhetési viszonyai sem azo—

nosak. Ezt a munkabérek szabályozásánál is figyelembe kell venni. A munka—bérmeg- állapító bizottságok az érdekelt munka—

adólnból és munkavállalókból alakulnak, akiket a mezőgazdasági érdekképviseletek Saját kel,—elriikből választanak; Az elnöki (helyettes elnöki) tisztségre a mezőgazda- sági kamara ajánl kinevezésre megfelelő személyeket. Ezzel tehát érvényesült az a kívánalom, hogy maguk az érdekeltek dönt—

hessenek a termelés és megélhetés annyira fontos kérdéseiben.

A mezőgazdaságban szükségszerűen szá—

molni kell a különféle bértípusokkal is, mert a mívelési ágak ökonomikus csoporto- sitásának, úgyszintén az emberi, állati és gépierő egyenletes kihasználásának felté- telei üzemenkint eltérőek és ennek meg-

felelően változó a gazdálkodás üzemrendje is. Amikor a munkabérek megállapításánál, illetőleg a munkavállalói és munkaadói szempontok özsszeegyeztetésénél az annyira fontos termelési és üzemi kérdéseket is mérlegelni kell, a mvunkabérmegállapító bi—

zottságok munkájában nélkülözhetetlen a megfelelő szakemberek közreműködése.

Éppen ezért a bizottságok a földmívelés—

ügyi szakigazgatási szervek (gazdasági, erdő, szőlészeti-borászati, kertészeti, stb.

felügyelőségek) képviselőinek jelenlétében tartják üléseiket és a munkabérmegállsapí- tásra vonatkozó szakszerű előterjesztést is e szervek meghallgatásával kell elkészíteni.

1) Nádujfalvy J.: ,,Az első gazdasági munka—

b_érmegállapítás eredményei". Magyar Statisztikai

§zemle 1940. évi november havi számában.

, _ 2) _Nádujfalvy J.: ,,Új munkabér-helyzet a ma—

gyar mezőgazdaságban". Magyar Statisztikai Szemle

11341. évi 3—4. számában. ' '

A bizonyos mértékig meg-kiváltható egy- ség biztosításáról is történt gondoskodás.

A törvény alapján felállított Országos Gaz- dasági Munkabérmegállapitó Bizottság a munkabérek megállapítása tekintetében kö- telező irányelveket szabott meg, amelyeket a vármegyei bizottságoknak figyelembe kel—

lett venni (kivétel eddig az erdélyi ország— _

rész). Az országos bizottság irányelvei biz- tosítják azt, hogy a törvény célkitűzései , háttérbe ne szorulhassanak. Arra az eSetre, ha netán a munkabérmeg-állapitó bizott- ság a feladatát elhanyagolná, a földmíve- lésügyi miniszter az országos bizottságot felhívhatja a mulasztás pótlására. Ugyan- csak kötelezővé teheti akár országosan, akár csak egyes területekre kiterjedőleg a munkabérek megállapítását. Röviden

összegezve a mondottakat, sikerült meg—

teremteni a mun-kabérszabályozás terén olyan rendszert, amely egyaránt méltá—

nyolja az ország különböző vidékein az el- térő termelési és munkáltatási viszonyokat, valamint a sz.akszefrűségi követelményeket.

Teljes mértékben érvényesült az érdekkép—

viselet gondolata is, de ugyanakkor a munkabér-szabályozás egysége is a szüksé—

ges határok között megvédetett.

1941févben már Magyarország is foko—

zódó mértékben a háborús viszonyok ha- tása alatt áll. Az előző világháború szo—

morú tapasztalatai éberségre és megfelelő

intézkedések szükségére intettek. Élénken

emlékezhetünk még arra, hogy annak ide- jén az ár és pénz infláció milyen veszélyt

jelentett a dolgozó társadalom megélheté-

sére. Ennek az állapotnak megismétlődése el-é minden rendelkezésre álló eszközzel gátat kellett emelni. A kormány tehát mind szociális, mind pénzügypolitikai szempont- ból az árrögzítés bevezetés-ére kényszerült.

Az árrőgzités fenntartásának feltétele azonban, hogy a munkabér, mint .az egyik leg—

fontosabb termelési tényező ugyancsak rög—

zítve legyen. A munkabér jelentőségét pedig ebből a szempontból eléggé bizonyítja az, hogy a mezőgazdaságban a munkabér a

termelési költs-égnek ma több mint 50%—át

jelenti. A háborús viszonyok között egyéb szempontok is mérlegelést kívántak.

A nemzet csak egy pár évvel ezelőtt rázta le .a trianoni bilincseket. A visszafog- lalt területeket a legrövidebb iidőn'belül be kellett illeszteni a nemzet testébe és ehhez minden áldozatok árán meg kellett terem—

teni az anyagi feltételeket. Mindez egybe

esett a honvédelmünk kiépítésével és ,létü

(3)

, 5—6. szám —— fölül — ¹⁹⁴² veszélyeztetése okán a háborúba való be-

lépésünkkel. Rendkívüli mértékben meg—

nőttek tehát az állam kölelezettségváll—alá- sai, s az 1938-ban vállalt milliárdos beru- házási progrramkeretből 4'5 milliárd lett.

Ezek az erőfeszítések természetesen igény—

beveszik legmesszebbmenően a lakosság teherbíróképességét. Az adott helyzettel szá- molni kellett a munkabérpolitika terén is.

A rendkívüli viszonyok között csak arról lehet szó, hogy minden dolgozó ember szá- mára bthOSíllVft legyen a létminimum, mig a szociális téren kívánt messzebbmenő fej- lődést a veszélytelen idők nyugodt munká—

jának kell meghoznia.

A tenmelés háborús fontossága is ren-d—

kívül megnőtt. Ma els—ősomblan honvédelmi érdek követeli, hogy a termelés sikere minden Vonalon biztosítva legyen. A termelő munka időben való és kifogástalan elvég- zése békeviszonyok között is igen fontos, mert a természeti tényezők által szabott korlátok között a mulasztás pótlására nincs lehetőség. A kedvezőtlen időjárási viszonyok a termelést még nagyobb erőpróbák elé állítják. De éppen azért, mert a terme- lés sikere ma annyitra exisztenciális kérdés, a konjunkturális tényező szerep-ét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Amikor az élelmiszerek kényszerű adagolása, .a terme—

lés irányítása és a rendelkezésre álló ler—

més számbavétele elkerülhetetlen, a hábo—

rús konjunktúra és a nagyobbmérvű ipari foglal-koztatottság révén kintlevő nagyobb pénzmennyiség az elsőrendű fontosságú élelmezési cikkek iránti keresletet fokozza, ez pedig az árak felhajtását idézheti elő.

Ez az állapot a jövedelem és vagyon- eloszlásban a legkedvezőtlenebb eltolódá- sokkal szokott járni, ami a nemzeti terme-

lési tényezők sorában először a munkát,

azután a tőkét szokta végzetesen meggyen- gíteni. Ha tehát nem volna árrögzítvés és nem volna munkabérrögzítés, akkor ez a folyamat, amely teljesen ugyan nem volt megakasztható, végzetes méreteket öltihetne.

A röviden vázolt háborús viszonyok ha—

tással voltak a munkabórszabályozás to- vábbi menetére is. A munkabérszabályo- zást, mint említettük, szociális szempontok tett—ék kormányzati feladattá. Maga az alap-- törvény is a legkisebb munkabérek szabá—

lyozásáról szól, vagyis a munkás megélhe- tését nem biztosító alacsony munkabérek ellen kívánt határt szabni. A túlzsúfolt munkapiac és a mezőgazdaság kilátástalan helyzetewamelyek előidézői voltak az elég-

telen munkabéreknek, a második—világ—

háború alatt megváltozott. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság mumkástartaléka a területi gyarapodások következtében más- fél millióra emelkedett,— a munkapiac túl- zsúfoltsága átmenetileg megszűnt, sőt szá- mos helyen áll—andó munkásshiány keletke- zett. Ennek okai közismertek. Az iparban megnőtt foglalkoZtatás,_ a honvédelmi köle- lezettség teljesítése és a beruházási pro—

grammok egyidejű végrehajtása armező- gazdaság munkás—tartalékából jelentős tö- megeket elvont. Nem volt közömbös az a hatás sem, amelyet a gyáripar'ban és a köz—

munkáknál elérhető magas munkabérek váltottak ki. Ilyen körülmények között a mezőgazdaságban mind erősebb lett a mi—

nél magasabb munka—bérekre irányuló tö- rekvés, aminek nem minden ok nélkül han—

goztatott indoka a megélhetési költségek emelkedése és különösen az iparcikkek nagyobbmérvű drágulása volt. Mint már említettük, az árrögzítés kizárta azt, hogy a gazdák a túlzott munkabéremelések ter- heit átháríthassák, és így a termelés fenn—

akadása következett volna be, ha a gazdák a munkabérek vonalán nem kapnak védel- met. Ennek a védelemnek a gazdasági munkabérek rögzítésében kellett megnyilat- koznia, másszóval a szociális védelmet nyujtó minimális bérekkel szemben a ter—

melési és egyben fogyasztói érdeket védő maximális munkabéreket kellett bevezetni.

A már kialakított árrendszer és a mun- kalbérrendszer egyensúlyba hozása a mező—

gazdasági munkabérek frontján különösen a készpe'nzmrunkabérekben mutatkozott szükségesnek, mert a készp-énzb-érek a mun- káskínálatot meghaladó kereslet folytán erősen emelkedtek. A munkapiac kihaszná- lásának lehetősége mellett egyes helyeken a munkateljesít'me'ny is csökkent. Ezekre tekintettel jelent meg az 1520/1941. M. E.

Számú rendelet, amely egyrészt törvényes alapot teremtett a gazdasági munkabérek maximálásána, továbbá 1941. év március 15-től kezdve —— a munkabérmegállapító bi- zottságok részére a módosítás jogát fenn- tartva —— rögzítette, illetőleg maximálisnak nyilvánította a legkisebb napszámbéreket és az idénymunkásokk legkisebb havibéreit, ezenfelül pedig megengedte a munkaadók- nak, hogy a maximális munkabéren felül legfeljebb 10%—os jutalmat fizethessenek azoknak a munkásoknak, akik átlagon fe—

lüli munkát teljesítenek. A jutalom összegét a 4620/1941. M. E. számú rendelet %%-m

19

(4)

5—6. szám

emelte fel. A prémiumrendszer a munka- kedv serkentését kívánta szolgálni, közvetve pedig azt a célt is szolgálja, hogy a mun—

kások a jutalom kiérdemlése mellett kár- pótlást találhassanak a szükségleti cikkek áremelkedéséért. A természetbeni munkabé- rek, amelyekre a gazdasági munkabérek zöme esik, legtöbb helyen a kialakult minimális határon maradtak. Ezeket egy—

részt a szociális szempontok figyelembevéte- lével méretezték, másrészt ezeknél a Vá- sárlóerő csökkenése szerepet nem játszott, minthogy a természetbeni munkabért rend- szerint a munkás családja elfogyasztja. Ha pedig a természetbeni járandóság egy részét értékesíti, az árszínvonal emelkedésének

előnyeit maga is élvezi.

Az 1941. év végére esett az a kormány- zati intézkedés, amelynek célja volt már előre gondoskodni az 1942. évi munkabér—

helyzet meghatározásáról. A kormány ár—

politikai szempontból a gazdasági munka—

bérek változatlansága mellett foglalt állást.

Ezért a 8.610/1941. M. E. számú rendelet az 1941. évi munkabéreket irányadónak mom- dotta ki az 1942. évben is. Mérlegelni kellett azonban, hogy ez a rendelkezés nem volt maradéktalanul alkalmazható a szabályozott munkabérek egész területén. A minimális szinten maradt természetbeni munkabérek—

nél a helyzet kevésbbé látszott problema—

tikusnak, mert a megélhetés drágulása ezek—

nek értékét alig befolyásolta. A készpénz—

bérek tekintetében azonban más volt a helyzet. A napszámbéreket és a hónapos idénymunkások béreit rögzítették még 1941.

év elején, mely idő óta a megélhetési költségekben jelentős emelkedés állott be.

Ezek a munkabérek ennek ellenére a leg—

több helyen a kiindulás szintjén maradtak, mert a bizottságok csak kisebb számban és nagyobbrészt csak az év második felében éltek az emelés jogával. Hasonló volt a helyzet azokban a maximális munkabérek—

ben is, amelyeket még annak idején ina——

guk a munkabérmegállapító bizottságok állapítottak meg, tehát nem a kormányren- delet alapján lettek ilyenekké. Ilyen körűl—

mények között ezeket változatlanul kiter—

jeszteni a jövő évre igazságtalan lett volna.

Éppen ezért a kormányrendelet felhatal—

mazta a földmívelésügyi minisztert, hogy megfelelő előterjesztés esetében egyes mun- kabérek kiigazítását (arányosítását) enge—

délyezze, ha azok túlzottan alacsonyak vagy

túlzottan magasak (az utóbbiaknak alig

—302—-—— 1942

volt gyakorlati jelentősége). Ennek alapján, 1941. év végén és 1942. év elején, az előze- tesen kapott engedély alapján 38 vármegyé—

ben hajtottak végre munkabérkiigazítást.

Az 1942. év elejére esett az erdőgazda- sági munkabérek általános rendezése. A

111.222/1942. F. M. számú rendelet alapján

mindenütt, ott pedig ahol ez előzőleg meg- történt, újonnan meg kellett állapítani az erdőgazdasági munkabérek legkisebb és legnagyobb mértékét. Ezzel tehát az erdőgaz- daság egész területe is rendszeres munka- bérszatbályozás alá *vonato'tt. A szakszerűségi szempontok és a munkabérmegállapítás te- rén szerzett tapasztalatok messzemenően érvényesültek az erdőgazdasági munkabér—

sza'bályoztás előkészítésénél és ennek meg—

felelően az eredményeket jelentős aktívum—

ként könyvelhetjük el a fejlődés útján.

Az irányadó munkabérek ismerete mind a gazda, mind a munkavállaló társadalom elsőrangú érdeke?) A részletes és szaksze- rűen feldolgozott kép megismerése azonban országos viszonylatban is fontos. A mező- gazdaságban a munkabér, ellentétben az iparral, nem pusztán kalkulációs és áthárí—

tási kérdés. A munkás helyzete sem teljesen hasonló az ipari munkáséhoz a termelési té—

nyezőkkel való viszonylatban. Míg az iparban a munkabér a termelési költségnek 25%-a körül van, addig a mezőgazdaságban a termelési költség fele a munkások kerese—

tére esik. Az is figyelembe veendő, hogy a munkásoknak jelentékeny része maga is gazdálkodik, tehát őt a gazdálkodáshoz még külön kapcsolatok is fűzik. A termelői és a munkavállalói érdek tehát szorosabb kap- csolatban áll egymással és így a munkabé- ren keresztül a termeléssel kapcsolatos problémákat, úgyszintén a magyar föld el—

tartó képességét közvetlen közelről láthat—

juk. Amikor a mezőgazdaság fejlesztése kor'mányprograinm lett és ennek a prog—

ramnak végrehajtására már most felké—

sziilünk, igen fontos, hogy a munkatervek elkészítésénél számot vessünk azokkal a ha—

tásokkal is, amelyeket a mezőgazdasági munkabérek területén észlelhetünk. Az 1942. év munkabérhelyzetéről adott beszá- molónk mindkét vonalon hasznos útbaiga—

zítás lehet.

1) A minimális és maximális béreket törvényes rendelkezés alapján minden törvényhatóságban közzé és közhírré kell tenni. %

(5)

5—6. szám —303— 1942 A napszámbérek?)

Minden munkabércsoportban, így a nap-

számbéreknél (órabéreknél) is az anyag

nagy terjedelménél fogva vizsgálódásunkat csupán két vezérszempont irányíthatja. Az egyik, hogy 1942—ben milyen átlagot mutat a munkások által elérhető kereset ország- r—észenkint és országos viszonylatban, másod—

szor, hogy ez a kereset milyen lépést tartott a megélhetési költségek emelkedésével. Fon—

tos szempont továbbá az is, hogy a munka- béreknek milyen hatásai lehetnek magára a termelésre.

Az OMGE üzemi számtartási statiszti—

kája szerint a napszámbérek 1940—ben (a legutolsó tév, amelynek adatai ismeretesek) az 1 kat. hold mezőgazdasági területre eső

munkabérköltségnek csupán 126 % -át

(1939—ben 13%-át, 1938—ban 10'9%-át) tet- ték. Ez az adat az összes nagy— és középüze—

mekre vonatkozó országos átlagot jelöli.

Jóllehet a napszámbérek százalékaránya alacsony, mégis irányukba fordul elsősor- ban az általános figyelem. Mielőtt ennek okaira és következményeire reá mutatunk, szükséges, hogy vázoljuk a napszámbérátla- gokra vonatkozó adatokkal az országos helyzetet.

A 44 vármegyei munkabérmegállapító

bizottság közül 30 napszámbéreket (egye-

) sek ezek közül teljesen azonos órabéreket), 14 pedig órabéreket állapított meg. A váro—

sokban működő 6 bizottság közül kettő fog—

lalt állást órabérek megállapítása mellett.

Akár országosan, akár országr—észenkint kí- vánunk tájékozódni a helyzetről, az átla- gok mérése céljából elengedhetetlen, hogy az órabéreket a napszámberekkel közös ne- vezőre hozzuk. Éppen ezért az átliagaokra vonatkozó kimutatás (lásd (1) alatt) elkészí—

tésénél akként kellett eljárni, (hogy az óra- béreket az illető hónapban figyelembejövő munkaórák számával beszoroztuk (az egyes hónapok szerint a pihenőidő levonásával napkeltétől napnyugtáig terjedő időre vo- natkozó szorzószám: januárban 7-5, feb—

ruárban 9, márciusban 10'5, áprilisban 11'5, májusban 12'5, júniusban 13, júliusban 13,

augusztusban 12, szeptemberben 11, októ-

berben 10, november 8, decemberben pedig 7 óra volt).

A napszámbérátlagok természetesen hóe napok szerint változnak, mert hiszem a munkaidő sem azonos minden hónapban.

1) Ide tartozik az I. sz. tábla.

A helyzet általános jellemzéséül szolgálhat- nak a 12 hónapból kiszámított országré—

szenkinti átlagok. A napszámbér évi átlagá- nak összege az I. 0. munk—ások csoportjában a Kisalföldön 327, .a Dunántúlon 334, a Duna-Tiszaközén 360, a Tiszántúl 338, az

Északi Dombosvidéken 3'61, Kárpátalján

3'16, Erdélyben pedig 294 pengőt tesz.

Az országos évi átlag ezek alapján 3'30 pengő. Természetesen a munkásság szem- pontjából legfontosabbak azok a napszám—

bérek, amelyeket a mezőgazdasági munká—

latok főidejében kereshetnek meg. Ha ebből a szempontból nézzük a képet, úgy az or- szágos évi átlag májusban 2382, júniusban 4'17, júliusban 4'30, augusztusban 4'08 és szeptemberben 3'53 pengő. Ezek az átlagok azonban még nem foglalják magukban a prémium címén hozzászámítható 20 száza—

lékot.

Az I. osztályú munkás napszámb-érének a II. osztályú munkás normális viszonyok között 75%-át, a III. osztályú munkás pedig 50—60%—át szokta megkeresni. Ha e 3 cso- port kőzött viszonyítjuk egymáshoz az or- szágos évi átlagokat (ami az 1. o. munkás—

nál 330, a II. 0. munkásnál 2'57, a Ill. 0.

munkásnál pedig 197 P), akkor azt látjuk, hogy az I. 0. munkás keresetéhez képest a II. 0. munkás keresete 78%-ot, a III. 0.

munkásé pedig 60%—0t tesz. A munkás—

osalád megélhetéséhez a II. és III, osztály- beli munkások (nők, gyerekek) keresete mindíg jelentékenyen hozzájárul, miért is a napszámbéreiknek magasabb százalékos szintje szociális szempontból kedvező. E je- lenségnek a háborús termelés szempontjá—

ból is fontossága van, mert az alkalmi munka elvégzése a katonai behívások foly- lán nagyobb részben ezek vállaira hárul és így a magasabb kereset több munka válla- lására serkentőleg hat.

A továbbiakban érdekel bennünket az, hogy a napszámbérek emelkedése a mult—

hoz, helyesebben szólva a megélhetési költ—

ségek emelkedéséhez képest milyen volt.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Ma- gyar Gazdaságkutató lntézet számításai azt mutatják, hogy az általános kereskedelmi árszínvonalunk emelkedése az 1939 augusz- tus vége és 1941 november vége (vagyis a

háború kitörése és a legutolsó hivatalos adatközlés ideje) között 56%—os, a létfenn—

tartási költségek sorában szereplő élelme- zési kiadások emelkedése kereken 54%—os, az ü. n. élelmiszerkosár költsége pedig or-

19*

(6)

5—6. szám -— '304 —

1942"

l. A legkisebb és legnagyobb mezőgazdasági napszámbérek, illetőleg órabérek a 28 Salaires minima et maxima payés aux journah'ers agricoles, avec indicatiaw ,

(Jelmagvagázat -— Légende): állóbetüs számjegyn— Oíchl Ireos droits — lelg salaíre minimum el á la fois maximum; 1. :: I., H. H

napszámbérei, illetve órabérei a hivatkozási számok alatt a lábjegyzetben találhatók. ——

kisebb munkabér — salaíre minimum;

osztály ú munkás —— ouwíers de In ou de lle eg dühbe-tás Le tableau indigue les salan'es

1. osztályú munkás napszámbére (órabére) lillérben _

Salaíre jaurnalíer (el koraig) d'un ouvríer de Ir: classe, en Sam,-§, %7722323332k037305)

Vármegye (város) j; "s' en * ;.

E - — 2 B %a ;;

g Cormtats (el wlles) GÉ _; ; E m m m § § § § § 53; ; § 32 m m

e :; íg §§ cg %; %s :s' a.a- grg; es; És 85 §; ;, §? $$$; ag

% .1—3 air; a: %a es tali El.-i %% 333 %% 8§ %% aa aki E§ §§ §; zza

Kisalföld — Dans la Peíile A B C D E F G H I J K L A B C ' D E F

Plaine

! Bars és Honti). 250 250! 280 330 350 400 440 400 350 330 250 250 190 190 220 200 200 310 2 Esztm'gomz) 220 220 260 260 320 320 340 320 320 260 220 220 180 180 220 220 240 240 250 250 300 320 380 400 420 400 380 320 200 250 200 200 260 280 300 320 8 Gyór—M.—Pozsony3) . 30 fillér órabér — Salaire horaire: 3!)f.") 24 fillér óra Dér -

4 Komárom4). 180 180 180 220 240 260 300 300 260 220§180 180 120 120 120 150 160 180

2 10 210 220 260 340 380 420 420 340 3001 250 250 160 160 130 220 280 230

5 Nyitra-Pozsony5) 36 fillér órabér —— Flaíre horaire: 36 _f.[ 28 fllléf órabér ——

l l

8 Sopron") . 220 220 240 260! 320 360 420 420 320 280 240 220! 180 180! 200 220 240 280 260 260 280 320 300 420 400 460 360 320 280 260 200 200 220 200 280 320 Dunántúl —-— En Trans—

danubie

7 Baranya7) . 200 200 260 260 260 340 340 340 260 260 200 200 190 180 200 200 200; 260 230 230 300 300 300 420 420 420 300 300 230 230 200 200 230 230 230 300-

8 Fejérs) . 230 230 270 290 320 350 850 350 320 290 290 230 170 170 210 210 230 250

290 290 330 360 400 440 440 4 10 400 360 360 290 220 220 260 260 290 320

!) Somogy") 250 250 250 330 330 400 400 400 330 330 250 250 200 200 200 260 260 330 10 Tolnai") . 250 250 300 300 300 350 350 350 300 300 300 250 180 180 220 220 220 200

? 1 300 1 3501 ) 300 250; 220 260] :

ll Vasi!) 1'2 liíg. bví'xza óírabér —- Salaire honlzire:1 2 kilo de froment 09 kg. búza órabér ——

l l , l l * l l l, l *

12 Veszprém") . 36 fillér órabér —— , ,, : 36 ]. 28 fillér órabér ——W

! l

!8 Zala' a) 160 180 200 200 230 250 300 300 300 300 180, 160 120 130 150 150 170 200

200 250 270 300 350 400 400 400 300 300 250; 200 150 180 190 200; 250 300

Duna—Tisza köze —- Enire '

le Danube et la Tisza ) ;

§ l

14 Bács-Bodrog") . [36 ültlér órabérl— Scitlaíre] honlzíre: .?b'f. 27 fillér óra0ér —

! l * ? 1 l l ?

Szabadka") 38 fillér órabér — , ,, .- 38 f, ' 26 fillér órabér —

1

15 Pest—P.—S.-K.15) . 220 2204 290 290 350 350 410 440 350 350 280 280 200 200 230 230 280 280

; 440 350 350

Budapes t1 e) . 300 3001 400 400 520 520 520 520 420 420 300 300 250 250 350 350 440 440 Kecskemét") . 220 2201 280 280 320 320 480 480 300 300 220 220 200 200 250 250 290 200

; 480 300 430

Tiszántúl —— Au dela '

de la Tisza I

18 Beregis) . 25, 36 fillér órzíbér — Sallaíre horaire : 251) j., Jőf. 20, 30 illlér óraFér "

l l i ! l' ! l ! l l !

17 Békés"). 30, !4 fillíár órattbér !— l" , .- 30 f., 34 1. ' 24, 28 mm;!- órabér _,

l l l l l l l 3 i 4

[8 Biharn) , 36 fillér órabér —— ,, ,. : 36 . ) 27 fillér (')ralíaér —

l l !

19 Csanádzl) a 230! 230; 250 280 320 3601 400! 320 300 320i6 ÉM! 230 75 0/u—a az I. 0. napszámbérltlek ——

l l

20 Csongrád"), 23 36 fillér órabér — Salaire homire: 28 f.,?. 21, 27 fillér órabér -—

l l l l * l l l 1 ;

Hódmezővásárhely") . 28, 45 miér órabér _ ' ,, * .- 28 ] 45 ]. 21321 flllér órabér J

!

Szeged: 4). 2500 250! 800 800t 350 350t 360 360 824 275 207l 184 180 180 210 210 240] 240 250 250 300 300! 450 450 420 420 384 330 252. 224 180! 180 .? m 210! 300i 300 21 Hajdu"). 220 220 280 320 340 360 400 340 300 280 220 220 75 0/0 a 8231. 0 napszámbémek -—

Debrecen"). 240 260 280 340 360 330 420 360 320 280 240 240 750/0411 az I 0. napszámbémfk—_

! l 1 l % l

(7)

5—6. szám —— 305 — 1942 o/o—os jutalom összege nélkül (a napszámbérek, órabérek élelmezés nélkül értendők).

des salaires horaires; sans la prime de %% (non compris la nourm'ture).

számjegy — alám—es inclinés :: legnagyobb, illetve legkisebb és egyuttal legnagyobb munkabér — salaíre maximum, respectivemem de 111: classe. _ A táb1ázatban foglalt napszámbérek, illetve órabérek az átlagos munkákra vonatkoznak. A különleges munkák payes pour les travaux ordmaíres. Les notes mises sous le tableau indiguml les salaífes payés pour travaux spécíaux.)

sgámbére (órabére) üllérben , .III. osztályú munkás napszámbére (órabére) üllérben §

d im ouvner de IIe classe, mjillers, en Salan'e Journalter (et horaire) d'un ouvríer de III: classe, en fllérs, en 3

0

"3 ; 3-4 m 33 §

5 'a s.; 2 ; V) 3 ,.0 s a; e

m ? § 3 E % s %

_{-_.}

3 .a

_.

a m w m ?: § 5 § % %,

E—' 503 3—4 —o . 83— o. 53 E; a? az ,a... .a: :;- 51— a.; %. ma. 0, §

31—i 53 %% EI: oo 313) §§ 3.3 ***3 a: **!3 _E': 333 $$$ 93 Én Bo 8—3 :

was mü am oo G§ u": _a_ 4'3x Ea mu Es %% max az ám oo :: 'U'VS 2

,

G H I J K L A B C D E F ; G H I J K L

! 370 310 290 260 190 190 140 140 170 220 240 260 320 260 240 220 140 140

260 240 240 220 180 180 140 140 180 180 200 200 220 200 200 180 140 140 2

340 320 300 280 220 200 160 160 220 240 260 280 300 280 260 240 180 160

Salaire homire : 24 f. 16 fillér órabér — oalaíre homire: 16f. 3

200 200 170 160 120 120 100 10') 100 100 100 100 130 130 100 100 100 MX)

320 320 21870 250 190 100 120 120 130 130 170 170 200 200 150 1502 140 140

Salaire horaire : 281122 fi 1ér ómbér — Salaíre horaire : 22 f. 5

1 l ! 1 ]

300 300 280 220 200 180 120 120 140 1601 180 200 200 200 180 140 140 120 6

340 3 40 320 260 220 ' 200 140 140 160 180 200 220 220 220 200 160 160 140

260 260 200 200 180 180 100 100 140 140 140 180 180 180 140 140 100 100 7

300 300 230 230 200 200 120 120 160 160 160 200 200 200 160 160 120 120

250 250 230 210 210 170 120 120 140 140 170 170 210 210 180 160 160 120 s

320 320 290 260 260 220 140 140 170 170 220 220 260 260 230 200 200 140

330 330 260 260 200 200 150 150 150 200 200 2401 210 240 200 200 150 150 9

260 260 220 220 2201 180 120 120 150 150 160 180 180 180 150 150 150 120 10

1 220 : 1801 1 150 1 _ 180! 1 15 ; 1201

Salaivei horaiire: 09 kilo de Women! 0 7 kg. búza órabér T Salaií'e horaire: 07] kilo del fromeínt 11

l 1 1 ! * 1 1 i l 1

, ,, : 28 ]. * 22 fillér órabér -— ,, , .- 22 ]. X 12

1

250 200 200 130 180 80 90 100 100 110 180 150 150 1501 150 90 80 13

300 300 200 200 180¹¹¹¹ 150 100 130 140 150 1 70v 1 200

200 200 1501 150 130 110 18 fülét órabér -- Salaire horaíre : 18 j. 14

Salaire horaíre 27 j. 1 1 [ E 1 1

' 1 1 * 1 a E

I ,, ,, 26 f. * 1 l 20 fillér órabér— ,, ,, .- 20 f.

' 1

350 350 280 280 230 230 180 180 180 180 220 220 260 260 220 220 180 180 15

280 250 220

440 440 350 350 250 250 210 210 280 280 3 70 370 370 3 70 280 280 210 210

430 430 260 260 200 200 180 180 220 220 260 260 380 380 2201 220 180 180

260 380 220

falazni horailre: 20 ff., 303". 1 ! ! 1.51, 24 filllér órab:ér —— Sízlm're líomire:l 15 f., [24 f. i 1 16

; ,, 1 ,, : 24 ;f., 28f. ! l § 18!' 22 ülllér órabiér —- 1 ,, § , li 18 f., ÉZf. ! § 17

,, ,, , : 27!. 1 21 fillér órabér — ,, ,, : 21f. 18

750/0 11114 salaítre joulfnalier de Ir: classe 50 olc-a az 1. osztályú naI számbL'rnek 1 500/' du salaire journalier de Ire cllasse 19 .,Salaire horaire: 21 f., 27i . ! ; 155, 18 fillér órablér — Szlzlairz hlorairej 15 f., !18f. ! 20

I ,, : 21lf., 34f. ! l ; 151, 23 filllér órablér —- ! ,, 1 ., :l 15 f., [Zá'f ! I

276 276 240 198 144 120 160 160 180 180 200 200 240 240 216 176 126 112

312 312 288 242 180 144 160 160 180 180 250 250 264 264 240 198 144 128

%% du salaire journalier de In classe 50 Dio-a az I. osztá1yú napszámbémek ——- 500/0 du salaire journalier de Ira class: 2!

i

l 1

50/0 du salaire journalier de 17: classe 50 %—a az . osztályú napszámbémek -— 50010 du salaire journalíer de In classe

A gazdasági munkabérek I.