A gyáripari statisztika a konjunktúrakutatás szolgálatában

A világ kakaótermése és fagyasztása.

Production et consommation mondiale du cacao.

A Gordian c. szaklap nyomán a világ nyers' kakaőtermésének és fogyasztásának 1922—26. évi adatait két láblázatunkban közöljük.

Á nyerskakaótermés 1924—ben áll a maximu—

mon, amikor a világtermés 504000 tonnát tett ki.

Ez a mennyiség hétszeresc a 30 év előtti termés—

nek. 1925-ben valamivel kevesebb volt n termés.

Nyers'kakaótermés.

Production du cacao brut.

* ! l

333 : $ % §

Év 53939. ÉN usw—§ 33

A,, auguu§;§'ztlrgc32§

WW ggg M:; 52 ggg: 93.51:

59.55159 ám!;Z—árám 555

% í () () (l !

1922 411-3' Las-si 48'6 31-8' 44—14! 229

I 1923 4564 197'2L 653 334 309 30'7

1924 '51'42l2223 661 378 315 256

1925 4969! 216'7 ! 6532 41 7 ( 309 22 4 1926 479 3 2295 658 ! 36 4 , 201) 22 7

- i , l l

mint az előző évben 5 1926-ban újabb 3'4% esés-

§él 479300 tonnárat Csökkent.

A kakaó főtermelőhelye Nyugat-Afrika (Arany—

part). A század elején ez'a vidék még a világ- lermés elenyészően csekély részét szolgáltatta, ma

már egymagában többet telmel, mint a világ többi kakaótemielőhelyei együttvéve.

A termelésben második helyen Brazil—ia áll, amelynek kakaőtermése szintén csak az újabb idők- ben lendült fel.

A kakaófogyaszlás a termeléssel kb. párhuza—

mosan halad. A maximumot itt is az 1924. év kép—

viseli 476090 lon'na nyel—okakiíófogyusitássál. 'Áz

Nyerskakaófogya'sztás.

Consommofion du cacao brut.

*m_§ :: .É 33 ) bí)

%% § 54§ gen s; ; § §; [ 'g ?

de 3533— sklz—s— "33 3

Ev §§r§§we§1§§a§§§ fia

esete—_ 1 § §§ §§

;xtÉx'3l-UÉIÉTE5'Ji2-É (EK

*1; A'— t

1 M , ,

1922 4212 1507 840 51'3 36'1 38'6 1923 4334 18l9 50'7 506 39'1/ 2'8'4 1924 476237 165'5; 88 1 52 7 411 43'3

1925 4747§ 165-65 ero 57-2 444 435

1926 4749; 1979! 615! 57-3 44-1 41-7

n * 3 [

utolsó három évben egyébként a fogyaszt᧠szín—

vonala alig változott. Fő l'ogyasztólerület az Ame-

rikai Egyesült Államok, amelynek fogyasztása a háború folyamán Németország kikapcsolódása miatt a világfogyasztás felét tette.

' . ha...-inin-ziiu ll'l'll' Ill.... uncia-lo nun" Ill.-"IIIIIIMIOIII ." ulloi-....) inni.—"u.i.-unnenouo-nnunnn d.u.-cnn

A gyáripari statisztika a kaníunktúrakutatás szolgálatában.

La si'alisligue de la grande industrie au service de la, recherche de conjunclures.

Ré'sumé. La staiistíoue des conjonctures d'industrie Il est pas encore ossez appro- fondie, le recu'eillage des donnees se heur- loni 61 de grandes diűicultés.

Lllnsiitut de la recherce de conjonc lures de Berlin a construit graduellement Son sysiéme dlindices de production indus- lrielle. Ágont établi d'abord les indices des principales matieres industrielles, ensuite ceux des díiféreníes branches d*induslríe, il a fixé, en 1927, un índíce régulier comprenanl 8 especes de matieres premiéres et 6 demi—

produits et produits finis. La filiale d'Éssen de Illnstitut allemand de la recherche de conjonctures o dressé une statistioue tres

détaillée silr les conjonctures manufactu—

riéres, la région industrielle de la Ruhr et de la Westphalíe ayant besoin surtout

de données industrielles, et principale-

ment sur l'industrie lourde. En Angle—

terre, Io Royal Statísticnl Society ment de

mettre au point un projet ayant pour but

dlétobli'r des séríes (Findíces camctéri—

sont ln marche de la production industri—

elle. Mentionnons encore Findice industriel de la Federal Reserve Board (États—Unis), oni compi—end 22 prineipoux articles.

Én ce gui concerne Io Hongrie? guoí'gue Io recherche des cenjonctures industrielles y soit également bien importante, touiefois,

1. szám.

_a?— les

en raison des díűicultés de recueillir et de dépouiller les chiffres, elle niy peut étre cultivée gue sur une base représenta—

tive, et celle—ri a [es éléments nécessaires.

Ia statistiaue de l'industrie étant établie annuellement en Hongrie. En outre, la statistigue industrielle hongroise porie aussi sur les changements survenus, a de plus grands intervalles, dans Findus—

Irie et dans la strurture de celle-ei.

La statistigue des eonjonctures de grande industrie permet, d'une part, diéta- blir des indices généraua', et (Pautre part, d,eycaminer en détail, a la lumiére des don—

nées fournies par elle, la situation éeono—

mígue particuliere des diffe'rentes branches d'indushie.

Des données, les plus importantes sont celles des matieres de fabrication et de la production. Le groupement convenable des chiffres (par matieres premiéres, demi—pro—

duits, produits linis, etc.) et la formation réciprorlue des courbes en résultant, offrent des données particulierement précieuses pour les pronostics. Il est tres juste de séparer, ainsi gue cela se fair en Alle- magne, les industries (les biens de consom—

mation de celles des biens de production.

Llexamen des changements de Peffectif d'ouuriers est partieuliérement important en Hongrie, ou les releues de ehómage des syndicats professionnels njoffrent pas de base suffisante pour des conclusioas plus approfondies.

De'jd, les travaux préparatoíres ont été accomplis pour Pélaboration du projet de Penguéte (! effertuer trimesiriellement sur Pindustrie hongroise, mais les guestionnaires ne pourront étre rédigés (lé/initivement, (]ue , lorsguion aura fait sur place les essais

de relevé de nécessaires.

Az ipari termelés helyzetét feltüntető statisztikai adatsorok, még pedig úgy a szo—

ro'sabban vett termelési eredményekre, mint az üzemi viszonyok alakulására vonatko—

zóak a konjunktúrakutatásnak igen érté—

kes, bár eddig még aranylag kevésbbé ki—

aknázott területét képezik. Az ipar külön-—

leges érdekeit szolgáló részletvizsgálatok mellett az általános gazdasági helyzet meg- állapítása céljából is fontos szerephez jut—

nak azok az adatok, melyek az iparnak,

mint a közgazdaság egyik legjelentékenyebb ágának mindenkori viszonyait feltüntetik.

A gyáripar a piaci helyzetbe úgy a ter-

melési tényezők, mint a fogyasztási javak piacába _— érös mértékben kapcsoxódlk be, minek folytán termeloteve'kenységének és az azt visszatükröztető statisztikai adatoknak alakulása a konjunktúra—változások iránt igen érzékenynek mutatkozik, ami adatait a kutató munka szempóntjaból még inkább értékessé teszi.

! Kétségtelen, hogy az ipari helyzet meg—

figyelése és a bekövetkezo változások nyo—

mon kísérése bizonyos mértékben közvet—

len ipari adatgyüjtés nélkül is történhetik.

Olyankor ugyanis, ha közvetlen ipari kon—

junktúrastatisztika nincs, vagy meg nem valósítható, más adatgyüjtésekből származó

közvetett adatok is felhasználhatók. így a

külkereskedelmi statisztikának a nyersaruA behozatalra és a készgyártmány—kivitelre vonatkozó adatai az ipari termelő munka intenzitását jelzik, míg az ipar készgyárt—

mányainak behozatala az iparcikkek for—

gyasztásának megítélésénél használható fel.

A gyári termelés menetére :] munkanélkü- liségi és munkaközvetítési adatok is világot vetnek, s az ipari fizetésképte'lenségek és váltóóvatolások száma szintén alapul ve- hető az ipari konjunktúra vizsgálata cél-

jából. '

Ahhoz azonban, hogy az ipar egész te- rületéről a kimerítő és oknyomozó kutató munka megindítható legyen, az ipari vál—

lalatokról közvetlen adatok szükségesek.

Az ipari konjtinktúra-statisztika megte—

remtése azonban igen nagy nehézségekkel jár. Hogy a kutató munka szempontjából megfelelhessen, elsősorban az anyag aktua—

litása szükséges 5 e miatt az adatok be- gyűjtésének rövidebb időközökben pl. ne—

gyedévenkint, a legfontosabb ipari alap—

anyagokra nézve pedig havonkint kell tör- ténni. Ezáltal egyrészt az adatszolgáltatók—

kal szemben lép fel fokozott igényekkel, úgy az anyag precíz és aktuális volta iránt támasztott követelmények, mint a sűrű idő—

közökben történő beszolgáltatás következ—

tében, másrészt azonban a feldolgozó hiva—

talra is nagy, pontos és költséges munkát

ró. Épp ezért, hegy az adatok frissesége és megbízhatósága, a begyűjtés és feldolgozás közvetlensége ne szenvedjen, a kutatás külső terjedelmének, az adatszolgáltatásba bevont egységek számának csökkentése útján kell a megvalósítást lehetővé tenni.

A kisipar nem igen vonható be a meg—

figyelés körébe, mely még az alaposan elö—

készített' és csak hmszablridőközökben megismételt felveteleknek is alig hozzáfér—

50

. ,1, szám.

%

—68——

1928 hető. Még a gyáripar összeségétől sem vár—

ható, hogy egy gyors időközökben ismét- lődő és nagy igényeket támasztó statiszti- kának megfeleljen, a nagy anyag gyakori feldolgozásával járó nagy munka és költ—

ség különben sem biztatna vele arányos eredménnyel.

A gyáripari konjtinktúra-statisztika ezért észszerr'icn csakis reprezentatív alapon va—

lósítható meg. Ez nemcsak gyorsabb és megbízhatóbb anyagot szolgáltat, hanem _a nagyobb üzemek kiragadása módszer- tani szempontból sem lesz hátrányos, amennyiben a tőkeszervezetbe nagyobb mértékben betagolt és jobb piaci értesült- séggel bíró nagyüzemek a konjunktúrahul- lámzás iránt érzékenyebb anyagot képvi- selnek. lyen módon tehát az ipari terme—

lésről nagyobb mértékben reagibilis sorok állíthatók fel. A reprezentatív ipari statisz—

tika azonban csak a gyáripar egészének tel—

jes és részletes statisztikai ismeretén épül—

het fel s így szerencsés körülmény a ma- gyar konjunktúrakutatásra nézve, hogy rendszeres évi iparstatisztikával rendelke—

zik. A gyáripari termelésről folyó évi adat—

gyüjtés ugyanis egyrészt az ipari konjunk- túrastatisztika megtervezését könnyíti meg.

amennyiben a konjunktúrakutatás szem—

pontjából értékes adatsorok kiválasztását teszi lehetővé. Másrészt a reprezentatív elv folytán az iparvállalatok közül kisebb számú nagyüzem kiemelése válik szüksé—

gessé, ami szintén a' gyáripari statisztika alapulvételével történhetik meg.

Ahol ez a rendszeres alap hiányzik, a közvetlen adatbevallás helyett az érdekkép—

viseletek, ipari szervezetek közvetítésére kell támaszkodni, melyek az üzemekkel a kellő kapcsolatban állnak. Az általános gyáripari statisztikának azonban nemcsak előkészítő szerepe van e téren; a gyorsabb időközökben lepergő ciklikus mozgásokat vizsgáló konjunktúrakutatás mellett a hoszy szabb időközökben végbemenő változáso- kat, továbbá az ipargazdaság struktúravál—

tozásait hivatott nyomon kísérni, aminek

ismerete nélkül jól megalapozott konjunk—

túrakutatás fel nem építhető. Ugyancsak a rendszeres gyáripari adatgyüjtés alapján ál—

lapítható meg a konjunktúrakutatás céljá—

ból igénybe vett telepek jelentősége az or—

szág összes ipari termelésében s ez az arány évről évre nyomon kísérhető. Erre annál nagyobb szükség van, mert a repre—

zentatív statisztika a konjunktúraváltozá- soknak csak az adatszolgáltatásba bevont

telepekre való hatását állapítja meg, míg az új alapítások és megszűnések által oko- zott eltolódásokat nem veszi figyelembe.

A berlini ,,Institut für Konjunkturfor—

schung" fokozatosan dolgozta ki az ipari termelés statisztikáját. Eleinte csak néhány fontosabb ipari nyersanyag és félgyártmány,

mint: szén, koksz, nyersvas és hengerelt

vasáru termelésének számbavételére szorít—

kozott, melyből 1913. évi bázissal készit indexet. Az elektromos áramtermelés ada—

tait 1925 elejétől havonkint gyűjti 122 áramfejlesztő teleptől. Ez az index, mely- nél az 1925. évi adatok vétettek IDO-zal egyenlőnek, messzemenő egyezést mutat az ipari alapanyagok indexével. Az egyes ipari érdekképviseletek (Verbánde) bevonásával lassankint adatokat szereznek a különböző iparágakra nézve, legelőször a textiliparra, melynek pamutfonó és szövő, továbbá len- fonó és szövő ágainak foglalkoztatottságá—

ról állítanak össze indexet, az 1924 július—

tól 1926 júniusig terjedő időszakot véve alapul. Azután kerül a sor a faipar és pa—

píripar termelőtevékenységének, majd a gépgyártás adatainak számbavételére. A termelési statisztika megvalósítása tehát az adott lehetőségekhez alkalmazkodva sze—

rény keretek között indult meg. A rendsze- resebb termelési index az 1927. évben va—

lósult meg, 8 különféle nyersanyag, továbbá 6 l'élgyártmány— és készáru termelési ada—

tainak felhasználásávalf)

Az adatok begyűjtése havonkint törté- nik, amiből a munkanaponkinti termelés számíttatik ki. Az index az 1913. évi árak alapulvétele útján készül.

A termelés mennyiségére vonatkozó ada—

tok mellett gondot fordítanak a gyáraknál történt megrendelések adatainak begyűjté- sére is. A rendelési adatok úgy egyszerű he—

gyiijthetőségük, mint konjunktúraérzékeny—

ségük miatt értékes anyagot képviselnek.

Különösen a gépiparra nézve építették ki az adatgyűjtésnek ezt az ágát, de rendelési adataik más iparágakra vonatkozólag is

') Vierteljahrshefte zur 1927. évi 2. szám, 26. oldal.

A termelési indexben szereplő 8 ipari alap—

anyag a kőszén, barnaszén, nyersvas, nyers ingot, hengerelt gyártmányok, káli, mész, cement. A feldolgozó ipar gyártmányai közül a pa—

Konjunktu rforseh ung

következő:

mutfonál, lenfonál, kenderfonál, papirosfélgyárt—

mány, papiroslemez és'papír adatai használtat—

nak fel.

1. szám.

vannak. A gyárak foglalkoztatottságának megítélésére a szakszervezeteknek a mun- kanélküliségre és a teljesen foglalkoztatott munkások számára vonatkozó adatai, to—

vábbá a munkaközvetítő intézetek kimu—

latásai nyernek felhaszm'ilást.

Széleskörű alkalmazást talál a gyár—

ipari statisztika a konjunktúrakutatás cél—

jaira a német konjunktúra—intézet esseni liókintézeténél (Abteilung ,,Westen" des

Alnstituts für .Konjunkturforschung)a mely a-— Ruhrvidék és West/(Hid ipar—vidékének k'onjunktúraanalízisét végzi. A kutatás súly—

pontjának az ipari (és bányászati) kérdé- sek felé való eltolódását a Ruhrvidék köz—

ismert gazdasági viszonyai kellőleg meg magyarázzák: Németország nagyipari mun- kásságának 26176 -a él e területen, mely a birodalom területének csupán 5'8%—át al—

kotja. A kis területen elhelyezkedett és erő- sen kartellált gyáripar könnyebben hozzá—

férhető a kutatás céljaira; az 1922. évben külön e vidék számára végzett iparstatisz- tika, továbbá az 1925. évi általános ipari felvétel pedig a munkához szükséges alapot biztosítják. Az iparstatisztika részletesebb kiépítésére annál nagyobb szükség van, mert a külkereskedelmi statisztika értékes segítségét nagyrészt nélkülözni kell. a vi- dék áruforgalma— ugyanis statisztikailag nem igen különíthető el.

Az intézet munkaprogrammjáról annak igazgatója, dr. Diibritz nyújt képet a ,,VVirt—

schaftliche Nachrichten für Rhein und Ruhr" 1927. évi 1. számában?) A vidék gazdasági jellegét a nehézipar adja meg, a 4.973 nagyipari vállalatból 758 a bányászat, 2.015 a vas— és fémipar körébe tartozik, az 11/2 milliót meghaladó ipari munkásság 50'7%-a a bányászat— és kohászatnál, 27'0%-a pedig a vas- és fémiparban keresi kenyerét?) Ennélfogva a kutatás is első—

sorban a nehézipar felé irányul. A fekete—

és barnaszénbányászatnál nemcsak a szén—

termelést, hanem a koksz, brikett és amel- lékterme'kek (benzol, ammóniák) gyártási adatait is kutatás tárgyává teszik. Tudakol—

ják ezenkívül az üzemben levő kokszkemen—

cék és brikettprések számát, az elszállított szénmennyiséget, az üzemek önfogyasztását.

1) Dr. Dábritz: Der rheinisch- westfálische ln- ldustriebezirk als Objekt der Konjunkturforschungj

Wirtschaftliche Nachrichten für Rheín und Ruhr,

Essen, 1927. évi 1. '

T 2) Az 1922. évi ipari számlálás adatai, melyek az 50 munkásnál nagyobb üzemekre vonatkoznak.

szám.

__őgw _1928"

(

a raktárkészletet stb. A vasiparra nézve a, vasérc-, nyersvas-, és acéltermelés, a hen-

gerművek termelése, az üzemben levő nagy- olvasztók száma, továbbá a fogyasztási és értékesítési adatok dolgoztatnak fel. Ha- sonlóképen adatok gyüjtetnek a vasfeldol—

gozó ipar és a gépipar állapotáról. Az elek- tromos centráléktól az áramtermelésre és fogyasztásra vonatkozó adatokat kívánják, ez utóbbiakat az ipari és házi fogyasztás szerint különválasztva. Hasonló adatgyüj—

tés folyik a gáz- és vízművekre nézve is.

Az adatok beszerzése részben az érdekkép—

viseletek, kartellek és szindikátusok útján,

részben az üzemek közvetlen adatbevallá—

sával történik. A kémiai—, textil-, kő— és ce- mentipar, továbbá a kézműipar szintén be—

vonandók az adatszolgáltatásba, de a mun—

kaprogramm megjelenése idején a kutatás ezen ágai még nem voltak kiépítve. A gyí—

rak foglalkoztatottságára jellemző munkás-

létszámra, továbbá a munkabérekre nézve"

iparágankint gyűjt adatokat az intézet, ez utóbbiakat munkáskategóriák (szak-, tanult és tanulatlan munkás) szerint elkülönítve.

A gyáripari konjunktúra—statisztika szem—, pontjából (tehát az esseni intézet különle- ges figyelmet érdemel, melynek kutató mód- ; szerei a jövőben valószínűleg még nagy fej—

lődésen fognak átmenni, munkáját ugyanis csak az 1926, év nyarán kezdette meg.

A gazdasági kutató munkának az ipar terére való kiterjesztése Angliában is élénk visszhangot váltott ki az érdekeltek köré—

ben. A kérdésre vonatkozik A. W. lf'lux—nek a 'Journal of the Royal Statistical Society- ben megjelent értekezésef) mely tulajdon- képen az Angol Statisztikai Társaság tit—

kársága által készített javaslat az angol iparstatisztika kiépítése tárgyában, s mely a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek kairói ülésszakán is bemutatásra került. A csak!

hosszabb időközökben megismétlődő részle— ' tes ipari felvételek (Census of Production) között Angliában kiváltkép szükség van az ipar-időközi hullámmozgásainak figyelem- , mel kísérésére.

A felvétel tárgyát képező adatok leg—

fontosabb csoportjánál, a termelési adatok- nál kétségesnek tartják, hogy a termelt ja—

vak összértéke, vagy pedig a felhasznált, anyag árának levonása után maradó tiszta , termelési érték (net output) tétessék-e vizs-

1) A. W. Fluarr Indíces of Industrial Productive Activity. Journal of the Royal Statistical Society,

Vol. XC. Part II. 1927.

l . szám

gálat tárgyává. Utóbbinak megállapítása körülményesebb, a nyers termelési érték azonban a gazdasági hullánnnbzgásoknál kisebb kilengéseket tanusit. Minthogy sürü időközökben a termelési érték megállapí- tása nehézségeket okoz a javaslat szüksé—

gesnek tartja a termelés menetére jellemző indirekt tényezök számbavételét az index megállapítása céljából. ilyenek _a termelés tényezői, hová a fontosabb nyers- és segéd—

anyagok felhasználására, a munkagépek üzemben tartására, az erőgépek teljesít—

ményére és a mankáslétszámra vonatkozó adatokat sorolja. Szerepel az angol terve- zetben a gyárak által kapott megrendelé—

sek felvétele is, melyek változása az ipari termelés alakulását időben megelőzi Az eladások, illetve elszállítások szintén hasz—

nalbaté anyagot képviselnek, a termelést azonban fázisban később követik. A ter—

vező igen fontosnak tartja a még nem tel—

jesített rendelések számbavételét, melyek az iparnak munkával való ellátottságát hivatottak jellemezni.

Az ipari termelési indexre vonatkozó ed- digi angol kísérletekre nézve a ,,London and Cambridge Economic Seruice" által is el—

fogadott Howe—féle index említhető, mely azonban a mezőgazdasági termelés adatait is felhasználja, mig az újabb tervezet ez utóbbiakat ikiküszöbölendöknek talaja.

Az amerikai hivatalos gazdaságkumtó szerv, a Federal Reserve Board ipari kon—

junktúrastatisztikájaról általában kevés ada—t kerül nyilvánosságra. Legismertebb az alapvető ipari anyagok termelésének

indexe, melyet a Federal Reserve Board az nna. év alapulvételével havonkint állit ösze. Az index 22 cikk termelését foglalja öfze, melyeknél a szezoningadozások (ki- kiiszöböle'st nyertek. Feltűnő, hogy az in- dexben szereplő cikkek között nem csupán szorosan vett ipari, hanem bányászati, sőt mezőgazdasági termékek is szerepelnek, továbbá, hogy az index felépítésénél nem- csak termelési adatok, hanem a nyersanya- gok fogyasztására és a gépi üzem kihasz- nálására Vonatkozó adatok is felhasznál- tattak. A '22 sor egyébként a következő:

nyersvas, acél inget, pamutfogyasztás,

gépi füzemmenet agyapjúiparhan, búzaliszt

és cnkortermelés, sertés-, szarvasmarha—, borjú- és birkavágás hatósági felügyelet alatt, fűrészelt fa, bitumenes szén és antra—

cittenmelés, réztermelés a bányákban, cink- lemez—, tatpbőrelőállitás,

cement-, nyersolaj- és dohánygyártás (még

_m—

újságn—yomtatás, *

teas

pedig külön a szivar— szivarka- és piga—

dohány)

Amint az előzőkből kitűnik, a külföldi

allamok—ban folyó gazdaságkutató munk—§ * nagyrészt összefoglaló ipari indexek __,

vagy ipari barométerek ——- készltésére

használja fel gyár-ipari adatait. Az ipari indexgörbéknek szerep jut úgy az ipar különleges helyzetének, mint az általában konjunktúra—helyzetnek megállapításánál. A gyári termelés a gazdasági hullám!—tk _ iránt való érzékenysége mellett mégis nehezebben alkalmazkodik a piaci lehe—

tőségekhez, mint az áralakulás,- A ter- melési viszonyok késői _alkalmazkodáaa ugyan maga is a válság bekövetkezté—

nek egyik okául szolgálhat, mégis, mim—_

hogy a gyárak nagyrésze az adott utani

helyzetheze igazodik, termelésének alaku—

lása a piaci árhullámzast csak fazisban elmaradva követi. Minthogy azonkíyül adtak

tainak begyűjtése is hosszabb időt igényel,, a gyáripari statisztika kevésbbé aktuális anya-

got képvisel s így elsősorban ,a konjunktúra—

mozgás menetének ellenőrzésére és a prognóg

zis alátámasztására szolgál. Az _adatgyü—jtéa'

tervének, főként pedig a feldolgozás me—

netének céltudatos kialakítása azonban messzebbmenő értéket adhat az ipari kon—

junktúrastatisztikának s azt .prognosztikus célokra is alkalmassá teheti. A fontosabb gyártott iparcikkek termelésének megfelelő csoportosításával (nyersanyag, fél- és kész—

gyártmány) iellemző általános mennyiségi

indexek alakíthatók melyek esetleg egy fix év áraival mérlegelhetők Felette ter- mékenynek bizonyult már mindkét német

kutató intézet munkájában az adatoknak

a§ermelési és fogyasztási javak ipara sze—

rint való kettéválasztása. A két görbe egy—

mashoz viszonyítva ugyanis a konjunk- nirafázisra jellemző alakulást mutat

amennyiben fellendülés és feszültség (Hoch—

spg'nnungl alkalmával a termelési javak, vakág és depresszió idején pedig a fo- gyasztási javak termelésének indexe áll magasabban.

A gyáripari adatok vizsgálatának azon—

ban az üzletmenet általános jellemzésén kin-üst még más feladatai is vannak. A kellő részletességgel végrehajtott adatgyűjtések anyagot szolgáltatnak azon részletvizsgála—r tok elvégzésére, melyek célja az_,egyes ipar- ágaknak a többiektől különböző _m— epe—"

ciális körülmények által meghatározott 4—4—

helyzetét megallapitani. Ez annál fonto- sabb, mert az egyik termel—ési rág részé—we

1. szám.

konjunkturális helyzet adódhatik, míg a közgazdaság más csoportjai lefelé menő irányzatot mutatnak, s így a részletkuta- tás a gazdasági helyzet belső alkatára vet világot. Szükség van azonban e részlet—

kutatásokra akkor is, ha általános ipari index felállításáról van szó. Ez esetben is csak messzemenő előzetes tanulmányok alap—

ján jelölhetők ki azok az adatsorok, melyek megbízhatóságuknál, jellemző voltuknál és konjunkturaérzékenységüknél fogva egy általános ipargazdasági görbe felépítésénél alapul vehetők.

Igen kiterjedt részletvizsgálódásokkal találkozunk a német kutató intézet kiadvá—

nyaiban, hol az egyes iparágak viszonyai sokoldalú Inegvilágitásban részesülnek. A közvetlen ipari adatok itt nyernek kiegé—

szítést az illető iparág termelvényeinek kül- forgalmi, belső áruforgalmi adataival és áralakulásával, továbbá a munkapiae adat- soraival. Nagy fontossága van e részlet—

vizsgálatoknak Magyarországon, hol az

ország kis területe, a külföldtől való erős

függő helyzete és tőkeszegénysége mind az exogén hatások jelentős szerepét engedik sejtetni, melyek csak a gazdasági élet le—

hető tág területét érintő, beható részletku—

tatások alapján küszöbölhetők ki.

A munkáslétszám konjunktúrastatiszti—

kájának rendszeres alapokra fektetése kü—

lönösen Magyarországon fontos, hol a szer—

vezett munkásság összlétszámának isme—

rete nélkül a szakszervezetek munkanélkü- liségi adatai viszonyszámokban ki nem fe—

jezhetők (mint ahogy az Németországban történik) s így a munkásság foglalkozta- tottságára nézve csak bizonytalan képet nyujthat. Hasonlóképen értékes eredmé- nyekkel biztat a munkabérstatisztika is, a Magy. Vasművek és Gépgyárak ()rsz.

Egyesülete által negyedévenkint úgyis kö—

zölt órabérstatisztika volna csak az ipar egészére kiterjesztendő.

A gyáripari konjunktúrakutatás az ár- görbék vizsgálatához is nyujthat anyagot.

Az előállított iparcikkek mennyiségének és ezek eladási árának adataiból a gyári egv- ségár állapítható meg. A gyári termelői ár pedig a nagy- és kiskereskedelmi árakkal szembeállítva az árviszonyok vertikális tagozódásának részletesebb vizsgálatára ad alkalmat. A gazdasági élet különböző ré—

szeiben uralkodó árviszonyok indexszámai ugyanis nem követnek párhuzamos ala—

kulást, hanem egymással szemben hol ki—

sebb. hol nagyobb eltolódásokat mutatnak.

__71— 1928;

Az árak sugárkévéjének nevezett ez a jelen—

ség a konjunktúrakutatás lényeges segéd- eszköze, s további kibővítése újabb eredmé—

nyekkel biztat. L'

A gazdasági liullámmozgásnak jelentős tényezője az árukészletek alakulása. A készletképződés mennyiségének megállapí—

tása igen nehéz, irányzatának methéiésére azonban jellemző azon két indexgörbe ala- kulása, melyek egyike a készletképződést elősegítő tényezők (termelés, behozatal stb.), másika pedig a készletesökkentő tényezők

(kiskereskedelmi forgalom, kivitel stb.) in—

dexeinek Összet'oglalásából áll, A gyárak anyagt'elhasználásának, termelésének és értékesitési adatainak indexe (egyéb hasz—

nálhatóságuk mellett) újabb tényezőket ad—

nak a fenti ,* készletoliónak (Lagersehere) nevezett ? görbék felállításához. '

Már néhány felsorolt s teljesnek távol- ról sem mondható elvi szempont is kétség- telenné teszi a gyáripari adatgyüjtés nagy értékét a konjunktúrakutatás szempontjá- ból, ami teljes egészében csak akkor fog kibontakozni, ha az adatgyüjtésből nyer—

hető statisztikai sorok véglegesen megálla—

píthatók lesznek.

A Központi Statisztikai Hivatal ipari osztálya már a konjunktúrakutatás kérdé—

seire vonatkozó előzetes tárgyalások során előkészítette a kutató munka szempontjá—

ból szükséges negyedévi ipari adatgyüjtés tervezetét.

Az adatszolgáltatásnak feltéttenül ki kell terjeszkednie a már említett munkás—

létszám- és munkabérstalisztikai anyagra.

A gyári üzletmenet megítélése szempontjá—

ból a napi! munkaidő, a túlórázások, az esetleges üzemsziinetelések és munkaidő- redukciók kutatása válik szükségessé. A felvétel legfontosabb részét természetesen a gyárak (myugl'elhasználásám és termelé—

sére vonatkozó kérdések alkotják. A rep—

rezentatív elv e kérdőpontok t'eltevésénél is érvényre juthat olymódon, hogy csak az előre kiválasztott legfontosabb anyagok fel—

_használása és gyártmányok előállítása té—

tetik kutatás tárgyává. Hasonló módon történhetik a gyáripar anyagkészletének felvétele is. A termelés összértékének ku—

tatása helyett célszerűnek látszik az eladott iparcikkek értékét, tehát a kiszámlázás összegét tudakolni negyedévenkint. ami egyrészt kevesebb munkát jelent az adat—

szolgáltatóknak, másrészt esetenkint a könjunktúrakutatás szempontjából is elő—

nyös. amennyiben a raktárra való terme—

1. szám.

—— 72 —

1928 lés zavaró hatását kiküszöbölve a gazda-

sági helyzetről tisztább képet adhat.

A gépi berendezés kihasználásának mértéke, továbbá a megrendelések adatai szintén értékes anyagnak mutatkoznak az adatgyűjtés szel'npontjz'aból. azonban úgy

ezek felvétele, mint az előzőkben már emlí-

tett statisztikai anyag végleges megállapí—

tása és a kérdőpontok végső megszövege—

zése csak próbat'elvételek útján történhe-

tik, miután az érdekelt adatszolgáltatók—

kal való helyszíni tárgyalás alapján tisztál- zódtak a vitás kérdések.

A gyáripari konjunktúrastatisztika nagy jelentősége mellett elenyésző az a csekély munkatöbblet, melyet az érdekeltek ma—

gukra vállalni kénytelenek, s melynek a minimumra való csökkentése már az adat—

gyűjtés megtervezésénél is kifejezésre jut.

Bene Lajos.

A világ műselyemtermelése és műselyemkereskedelme!)

Production et commerce mondiauw de la soie artiű'cielle?)

Az utolsó években ,a műsclyemfermelés terén — nagy lendület mutatkozik. A háború előtti terme- lés csaknem megtízszereződött, sőt az 1926-es ler- melés is több mint kétszerese az 1923. évinek.

. A _int'iselyem a természetes selyem rovására nyert teret. Míg 1913—ban a műselyemtermelés csak 40%—át tette a természetes selyem termelési adatá—

nak, a viszony ma kb. fordított. (I. sz. tábla.) Az egyes országok műselyemtermelésének nagy megnövekedéséről ll. sz. táblázatunk tájékoztat.

Táblázatunkból kitetszőleg :) háború előtt—(Né- metország és Anglia állottak vezetőhelyen, az Egye—

sült Államok termelése aránylag csekély volt. Je- lenleg az' Egyesült Államok termelése messze túl-

1) A néxpszövelség és Wirlseh. u. Stat. adatai alapján. —— D'aprés les chi/fres de la Société des Nations et He Wirtsch. a.rStal. ,

II. A világ müselyemtermelése. —

szárnyalja a többi államokét s második helyre

Olaszország került. .

I. A legfontosabb fonóanyagok vílágtermelése.

Production mondiale des principales matieres á űlerl

Megnevezés 1913 1923 1924 1925 1926 Déx'fignaíion ,, * _,

1 () () 0 t,." _ Műselyem ——

Soieartl'fía. 112 4450 642 857 995 Nyersselyem

Soie bruto . 273 305 391 399 422

Gyapjú —

Laine . . . 1.473'51.233'51.273013529143883 Gyapot ——

Colon . . . 4.759'14.214'25383'75961'3

1

Production mondiale" de la. soic arii/iciclle.

, 1913 ; 1924 I 1325 ) 1926 1913 ] 1924 ] 1925 ! 1936

Orszag—Pays ——

" _4

10001 (, 0/0

Amerikai Egyesült Államok —- Etats- !

Ums d'Amérigne . . . . . 0 7 * 17'0 23'5 ; 28'8 6'22 26 48 27'42 28'94

Olaszország — Italic . . Ojlö 80 140 159 133 12 46 16'34— 15'98 Németország —- Atlcmagne . M 3'5 105 120 11'8 3111 ' 16'35 14 00 1186

. Franciaország — France .

Németalföld —— Pays-Bus

Nagy—Britannia — Gr -B'retagne * 301'5

—

11'060

2-0

12080

4-0

111379

6'6

26 67133;

_

17'13

312

9'35 14'00

4—6?

933 1166

663

704

Belgium —— Be/gígue 1'3 4'0 50 59 11'56' 6'23 5'83 5'93

Svájc —— Suisse . 015 20 25 36 1 33 3 12 2192 3 62

Japan - Japan . —— 06 07 ! 2'9 —— 0'93 ; 081 291

-Ausztria —— Autriohe . 07 10 1 5 * 6'22 1'56 1'75

Lengyelország —— Pologne . . . — 0'85 1'0 , —— 1 33 1'17 ] Cseh-Szlovákia —— Tche'oo—Slovagnie . —— 06 08 § —— 0104 094

Spanyolország — Espagne — 0-09 0—1 [ ?)4-5 § —— 014 072 ; 453

Svédország —— Suede . — 0'07 0'07 ' —— 010 () 08 '

Oroszország —— Russie . —— 004 003 : _ 006 004

Magyarország —— Hongrie . 023 045 05 223 070 058 ,

Összesen —— Toial 11-2' 642 ! 85-7 99-55 two-oo zoo-oo (10000 10000

2) Ebből Magyarország 02 —— Dont Hongrie: 0'2.