MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK
ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
Készítette: Fertő Imre
Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
9. hét
Mezőgazdasági cserearányok
Fertő Imre
Irodalom
• Elmélet:
– Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 10.
fejezet
– Colman, D. (2009): Agriculture’s Terms of Trade:
Issues and Implications. Presidential Address
prepared for presentation at the 27th Conference of the International Association of Agricultural
Economists, Beijing, China, August 17, 2009.
• Alkalmazás:
– Zanias, G. P. (1998). Inflation, Agricultural Prices and Economic Convergence in Greece. European Review of Agricultural Economics, 25, 19–29
.
Mezőgazdasági cserearányok
• A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• Az árak általános szintje változásának mérése
• A mezőgazdasági cserearányok – agrárolló
– Definíció – Mérés
– Tények
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• Eddig az árváltozásokat termékszinten vizsgáltuk
• De a termékszintű, sokszor különböző viselkedést
mutató árváltozások általános szintre aggregálása is érdekes
• A mezőgazdasági árak általános szintjének gazdasági és politikai következményei vannak
– A farmerek gazdálkodásának sikere függ a relatív áraktól
– A fiskális, monetáris és kereskedelempolitika is befolyásolhatja a relatív árakat
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• A mezőgazdasági árak szintjét az aggregált kereslet és kínálat alakulása határozza meg
• Kereskedelmi szintű kereslet – P=D-1(Q,Y)
• P: az élelmiszerek fogyasztói ára
• Q: aggregált élelmiszerfogyasztás
• Y: keresletre ható egyéb változók, pl. jövedelem, lakosság száma, más jószágok, szolgáltatások árai
• Farm szintű származtatott kereslet – PA=D-1(A, P, PB)
• A: aggregált farm output
• PA: mezőgazdasági árindex
• PB: mezőgazdasági inputok árindexe
• P: az élelmiszerek fogyasztói ára
A mezőgazdasági árak általános szintjét befolyásoló tényezők
• Farm-szintű kínálat – A=A(PA,t-1, X)
• X a kínálatra ható tényezők
• PA,t-1= az inputok késleltetett ára
• A három egyenlet segít megérteni, hogy a termelők által kapott árat sok tényező befolyásolja, amelyek
– részben a mezőgazdaságon belülről
– részben a gazdasági más szektoraiból, vagy a nemzetközi gazdaságból származnak
Az árak általános szintje változásának mérése
• A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra
vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri
– Részben módszertani, részben technikai
okokból bizonyos vásárlások, pl. ingatlan
vagy egyes szolgáltatások (természetbeni
juttatások), nem szerepelnek a fogyasztói
árindexben
Főcsoportok A fogyasztói árindexben A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexben
Élelmiszerek 23,223 30,316
Szeszes italok, dohányáruk 9,483 6,305
Ruházkodási cikkek 4,403 2,700
Tartós fogyasztási cikkek 6,851 2,843
Háztartási energia 9,903 16,994
Egyéb cikkek,
üzemanyagoka) 17,272 16,913
Szolgáltatások 28,865 23,929
Összesen 100,000 100,000
a) A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak.
A fogyasztási kiadások megoszlása
A fogyasztói árindex bázisai
• A fogyasztói árindex minden hónapban három bázishoz viszonyítva készül:
– Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal bezárólag bekövetkezett árváltozások
összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez általában hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a
tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre
– A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal egy hónap alatt bekövetkezett változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik
– Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat összegzi, ily módon
hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást, illetve az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát az infláció gyorsuló vagy lassuló voltát
100110120130140százalék
1985 1990 1995 2000 2005 2010
év
élelmiszer fái
.9.9511.05arány
1985 1990 1995 2000 2005 2010
év
Élelmiszerárak és fogyasztói árindex
90100110120százalék
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év
fái mg
.8.911.11.2arány
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 évr
Mezőgazdasági árindex és fogyasztó árindex
90100110120százalék
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év
élelmiszer mg
.85.9.9511.051.1arány
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év
Mezőgazdasági és élelmiszer árindex
Cserearányok
• A probléma a nemzetközi kereskedelem elméletéből származik
• Cserearány:
– Az exportárak és az importárak közötti kapcsolat
– Exportár- és az importárindexek aránya – Ha nő a cserearány, jó az exportáló
országnak
– Ha nagyobb egynél a cserearány az
exportáló ország jobban jár
80 90 100 110 120 130 140 150
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Behozatal Kivitel Cserearány-mutató
Magyarország cserearányai
Agrárolló – mezőgazdasági cserearányok
• Agrárolló
– mezőgazdasági termelői árindex/mezőgazdasági ráfordítások árindexe
• mezőgazdasági termékek termelői árindexe: a
mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a
lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott
mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja
• Ráfordítási árindex: nem csak az ipari, hanem a mezőgazdasági eredetű (pl. vetőmag, takarmány) termékek és szolgáltatások árindexeit is tartalmazza
Agrárolló Magyarországon (előző év=100)
60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok, és állati termékek Összesen
Mezőgazdasági ráfordítási árindex Agrárolló
Agrárolló Magyarországon (előző őv azonos időszaka=100)
80 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130
2004. 2005. 2006. 2007. 2008.
összesen mezőgazdasági folyó termelő-felhasználásra beruházásra Agrárolló (termelőiár-index/ráfordítások árindexe)
A mezőgazdasági és az ipari árak alakulása egy növekvő gazdaságban
P
Q Pi
Pe Pm
S1
S2
Di1
Dm1 Dm2
Di2
Nyersanyagtermékek cserearányai
• Az agrárolló általánosítva
• Prebish–Singer hipotézis:
– A nyersanyagtermékek relatív árai csökkennek
– Mivel a nyersanyagtermékek
többségét a fejlődő országokban
állítják elő, ezért a fejlődő országok
cserearányai romlanak
Empirikus tanulmányok P-S hipotézisről 1817–1985
Emelkedő TOT a fejlődő
országokban
Csökkenő TOT a fejlődő
országokban
Nincs
statisztikai kapcsolat
1817–1900 5 0 0
1900–1949 11 3 1
1950–1985 9 38 34
Forrás: Scandizzo–Diakosavas (1987)
A P-S hipotézis értékelése
• Az empirikus vizsgálatok részben alátámasztják
• Miért lehet igaz?
– Engel-görbe
– Az ásványi anyagok a technológiai fejlődés miatt helyettesíthetők lettek
• Miért nem lehet igaz?
– A technikai haladás a feldolgozóiparban csökkentette az ipari termékek árát, amely inkább a fejlett országokat érintette nem a fejlődőket
– Az OPEC mesterségesen magasan tartja az
olajárakat, amely növeli az olajtermelő országok
cserearányait (fejlett és fejlődőt egyaránt)
Összefoglalás
• A mezőgazdasági árak előrejelzése nehéz feladat függetlenül az időtávtól és aggregációs szinttől, mert azok függnek
– Gazdasági tényezőktől
– Nem gazdasági tényezőktől mint
• Kormányzati döntések
• Időjárás
• Más előre nem látható események
• A mezőgazdasági árak ingadozása ezért inkább normának számit, mint kivételnek
• Ezért az élelmiszerlánc szereplői fenntartják
érdeklődésüket olyan stratégiák és közpolitikák iránt, amelyek csökkentik az árkockázatokat vagy
kompenzálják a bizonytalan cserearányokat
