12. szám
-—-889-—— 1941
lását ismertető angolnyelvű tanulmánya után 7 monográfiát talál az olvasó. E tanulmányok az elő- szóban említett, 5 a Magyar Statisztikai Társaság által tárgyalási alapul kitűzött szempontok szem előtt tartásával ismertetik a különböző államok, főbb városstatisztikai kérdéseit. Az értekezések feladata volt tájékoztatás az európai, azután az Európán kívüli nagyvárosokban a városi statisztika történelmi multjáról és fejlődéséről, a jelenlegi szervezetéről, munkaterületéről és az e tárgyban megjelent kiad'ványokról, továbbá a városi és állami (tartományi) statisztikai szolgálat viszonyá- ról, arról a szerepkörröl, melyet a városi statisztika a közigazgatásban és az oktatásban betölt, végül jövőbeli fejlődési irányáról és céljáról.
Az említett tanulmányok közül Giusti U. az olaszországi, Lesoir E. a belgiumi, Morgenroth W.
a németországi, Braun 0. a finnországi, Jenny 0. H.
a svájci, Huber M. a franciaországi, v. Bulmerincg E. a lettországi városi statisztikáról számol be.
Külön is említést érdemel Morgenroth W. érte- kezése, mely arról tájékoztat, hogy Németország- ban (1937—ben) 31 városi statisztikai hivatal műkö- dött, a legrégibb a brémai (1861). A városi statisz- tikai hivataloknak két működési körük van: az egyik a rájuk bízott állami statisztikai munkálatok elvégzése, a másik a szorosan vett városi statisztika saját céljaikra. Nélkülözhetetlen kiindulási alapul szolgál a népesség—statisztika, a további feladatokat a gazdasági és szociális statisztika, a speciális köz—
igazgatási statisztika jelentik. Közigazgatási szern- pontból nagy jelentősége van az egyes városi sta—
tisztikai hivatalok által kimutatott eredmények összehasonlításának és kiértékelésének. 1903-ban alakult meg a német városstatisztikusok szövetsége, ez 1934 óta mint a városi statisztika munkaközös—
sége (,,Arbeitsgemeinschaft für gemeindliche Statis- tik") működik. Feladata a közös célok előmozdí—
tása, 'az eredmények közzététele. Tagjai a városi statisztikai hivatalok vezetői. Olaszországban 5, Belgiumban 2, Finnországban 1, Svájcban 3, Franciaországban 23) Lettországban 1 megszerve—
zett városi statisztikai hivatal van.
A városstatisztikai kérdésekkel foglalkozók min—
den bizonnyal örömüket fogják lelni a kitűnő tanulmánygyüjteményben. Gy. F. dr.
. : ' Scholtz Kornél dr.:A trianoni Magyarország egészsé ugye.
__ .Dr omélius Scholtz: Les affaires sanitat'res de la Hongrie de Trianon.
Különlenyomat a ,,Né e észsé ii " 1941. évi 12. 13.
_ és 14. számából. p 3 g gy ' '
Tiragz á part des numéros 12, 13 et 14 du "Népegész- segügy" de 1941.
, * Budapest, 1941. 66 l. —— p.
[Szerző a trianoni Magyarország egészségügyé- nek küzdelmes és eredményben gazdag 20 évéről,
1) A strassburgi ma már német.
az 1921—1940-ig terjedő két évtized munkásságá—
ról számol be értékes tanulmányában. Az első fejezetben, 5 éves ciklusonként, az egészségügyi szolgálat fejlődését ismerteti. Az egészségügyi szolgálat megszervezésében határkövet jelentenek az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. t.-c., a falusi lakosság egészségi helyzetének megjavítását célzó egészség- ügyi mintajárások megszervezése, a Zöldkereszt- mozgalom megindítása, a diftéria elleni védőoltá- sok bevezetése, a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezései—
nek módositásáról szóló 1936. évi IX. t.—c., továbbá az 1940. évi VI. t.-c. a gümőkór és nemi beteg—
ségek ellen való védekezésről.
A második fejezetben szemléletes összehason- litó táblázatok segítségével rajzolja meg az egész—
ségügyi viszonyok alakulását az említett két év- tized alatt. A falvakban, egészségházakban, kór- házakban, klinikákon és laboratóriumokban vég—
zett komoly munka eredménye: az emberi élettar- tam meghosszabbodása, a halálozási arányszám nagymérvű csökkenése, az egy éven aluli korban elhalt gyermekek arányszámának javulása es a fertőző betegségek áldozatainak csökkenése. Az általános egészségügyi helyzet javulásában jelen- tős szerepe van annak is, hogy 1921—től 1938-ig a kórházak száma ISS-ról 304—re, a betegágyak száma 26.451—ről 48.898—ra, az ápolt betegek száma 2434545—ről 636.804-re, míg az orvosok száma 1922- től 1938-ig 4.792-ről 10.590-re emelkedett.
A harmadik fejezet az egészségügyi szolgálat fontosabb szerveit és intézményeit, az általuk nyujtott szolgáltatásokat sorolja fel.
A dolgozat végén tömör német— és angol- nyelvű tartalmi összefoglalás található.
Gy. F. dr.
Matolcsy Mátyás dr.: Mezőgazdasági ter- mények árkérdése.
,Dr Mathias Matolcsy: La guestion des prix ayn'coles. *
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 18. különkiadványa._
Institut Hongrois de Recherches Economigues; publz- can'on spéciale no 18.
Budapest, 1940. 33 l. —— p.
Az ismert nevű szerző e kis munkájában ——
saját szavai szerint ——- vizsgálati eljárást dolgo—
zott ki, nem annyira az egyes mezőgazdasági üzemágak rentabilitásának, mint inkább a renta- bilitás változásainak megállapitására. Célja bizo—
nyos módszertani viták kiküszöbölése, Magát a módszert, mellyel erre törekszik, nem elméleti ok- fejtéssel, hanem a búzára, a rozsra, a labra, a kukoricára és a borra való gyakorlati alkalmazá- sával kívánja bemutatni. Az öt fejezetre oszló munkálat külön—külön foglalkozik ezekkel a ter—
ményekkel, illetőleg áralakulásukkal. Fejtegetései- ben részletesen foglalkozik a termelési költségek—
12. szám
kel, az 1924/25. termelési évig visszamenő adatok- kal és ezek alapján egyes terményeknél ,,kívána—
tos árszinvonalat" állít fel, melyet szembeállít a tekintetbe jövő években tényleg kialakult árszín- vonallal.
Szerző e munkájában tovább fejleszti a ren- tabilitásnak a termelési költségekkel és az árszín—
vonallal kapcsolatos problémáit és kétségkívül hasznos adalékokkal járul hozzá e problémák
tisztázásához. Sző. Gy. dr.
Harkai Schiller Pál dr. —— Varga istván dr.:
Bortogyasztási szokások.
Dr Paul Harkaz' Schiller et Dr Etienne Varga:
Habitudes des bwveurs de min.
Gazdasagpszthológlai tanulmany.
Etude de psycholagíe économígue.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 19. száma különki- advanya.
Institut Hongrois de Recherches Economigues;publica- Hon spéciale n" 19.
Budapest, 1940. 62 I. —— p.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet a m. kir.
földművelésügyi miniszter megbízásából a hazai box-fogyasztasi szokásokat abból a célból tette vizs—
gálat tárgyává, hogy eredményeit módszeresen fel—
dolgozva az észszerű borfogyasztás fellendítésére irányt mutasson s ezáltal a borpiacnak hasznos útbaigazítással, a termelésnek pedig megszívlelendő tanáccsal szolgáljon.
A jelen munka első részében ennek a vizsgá-
latnak fontossága, módszere, továbbá a felvételi
nyomtatványok és a feldolgozás szempontjai nyer- nek ismertetést. Minthogy a borfogyasztásnak in- dítóoka inkább lélektani, mint biológiai, a kitűzött cél érdekében a szubjektiv piackutatási módszert alkalmazták, melynek lényege az, hogy a reprezen- tativ felvétel keretébe vont népességet pszihológiai szabályok szerint az abban járatosak kérdezik ki.
Természetesen figyelemmel voltak mind a reprezen—
tatív módszer, mind a lélektani eljárás elméleti és gyakorlati követelményeire és pedig úgy a megkér—
dezettek kiválasztásánál, mint a felvétel alapjául szolgáló kérdőívek megszerkesztésénél. Külön kérdő- ívek segltségével gyűjtötték be az adatokat a buda—
pesti es a vidéki fogyasztóktól, továbbá a bor- eladóktól. Az így összegyűjtött anyag feldolgozásá—
nak eredményeit és értelmezését adja a munka a további részeiben, fényt derítve a közönség legfon- tosabb borivási szokásaira, a borfogyasztás indító okának különleges tárgyi és személyi motívumaira, egyszóval mindazokra a szempontokra, melyek az észszerű borfogyasztás emelésének érdekében a bortermelés és kereskedelem számára különösen fontosak, de amelyek az objektív statisztikai kuta- tás számára jóformán hozzáférhetetlenek.
Szöveges ismertetés kíséretében táblázatokba foglalt érdekes adatokban számol be a könyv e része a borfogyasztás elterjedtsége'ről, a fogyasztott
a
—-—890-—
bor minőségéről és változatosságáról, a
megszakad,
borhoz való ragaszkodásról s a fogyasztott borok *
kielégítő értékéről. Azt is megtudjuk e mazlim
mikor és mi módon változtatják a borivók a tos ,
gyasztott bort, mikor szoktak inni és mennyit;
továbbá hogy a megivott bor hogy oszlik meg fajta , szerint és mikor milyen bort szoktak vízzel klima * inni és miért—' isszák vízzel a bort. Megismertet a könyv e része az egyéb alkoholféleségek fogyasz——
tásának szokásaival is és ezek fogyasztásának ,e—a' borfogyasztással való ősszefüggésével. Külön fejezeti foglalja össze a borfogyasztás személyi és tárgyi— ', motívumait. Az előbbiben felvilágosítást'kapunkrya ,—
borfogyasztás ösztönzésének és gátlásának okairólt a borivás előnyeiről és hátrányairól táplált vélemé——
nyekről, továbbá az étkezésnek, dohányzásnak és szórakozásnak a borfogyasztásra gyakorolt hatá—
sairól, az utóbbiban pedig az ívási alkalmakről, a borbeszerzés módjáról, az árusítási viszonyokról és; ; az árváltozásnak a box-fogyasztást befolyásoló sze——
repéről.
A munka befejező része a felvétel feldolgozái sának adataiból és elemzéséből összefoglalja és megszívlelendő tanácsként nyujtja azokat a legfon—
tosabb eredményeket, melyek az egész munkának kitűzött célját: az észszerű borfogyasztás emelésé—
nek előmozdítását szolgálják.
Talán még kiterjeszkedhetett volna a felvétel a fogyasztott bor minőségének vizsgálatában a megivott bor származási helyére is. Ennek vizsgá—
latával ugyanis feleletet adhatott volna a tanul- mány arra a kérdésre is, melyik vidék borai örven—
denek a legnagyobb kelendőségnek, ami pedig a termelést és kereskedelmet egyaránt érdekelheti.
A munka gazdasági célokat szolgál, mert kife—
jezett céljául a borfogyasztási szokások vizsgálatát tűzte ki; egy ilyen sokrétű kutatás azonban a bor—
fogyasztási szokások tudakolásán kívül a bor—
fogyasztás hatásainak vizsgálatával (pl. a bor- fogyasztás fiziológiai és pszihikai reakciójának ku- tatás tárgyává tételével) fontos egészségügyi szem;
pontokra is érdekes fényt deríthetett volna, külö- nösen, ha ezeket a hatásokat a fogyasztott bor származási helyének vizsgálatával kapcsolatban vé—
gezte volna el. 825. Gy. dr.
Malcomes Béla báró dr.:
daság.
Dr baron Béla Malcomes: L'économie industri—
elle de la Hongrie.
Budapest, 2 kötet, — Z volumes, 338 —— pages és et 4071.—
pages.
A szerző —- ebben a két kötetre terjedő, hangyaszorgalommal kidolgozott terjedelmes mun—
kájában —— foglalkozik mindazokkal a részben_
már megoldott, részben megoldásra váró alapvetö kérdésekkel, amelyek az ipart érintik. A mű Magyar ipargaz-
