una-ze.-
e EGYÉB
A Magyar Statisztikai Társaság müködése.
Aladár Fáy: La statistigue et la biologie.
Séance d*étude du 14 décembre 1926, sous la présidence de M. Gustave Thirring.
—— MAladar Fáy, membre titulaire, pro—
nonce son discours de re'ception intitulé la Statistigue et la biologie. Ayant exposé % rőle importantgue les résultats mathé—
matigues des relevements statistigues jouent dans la biogénése, lanthropologie, la biologie
héréditaire et dans les sciences sociologigues,
il démontre oombien les reeherches et les ex- périences biologigues et les calculs mathéma- tigues sont en corrélation au point de vue de
la solution des problemes biologigues. — M.
Thirrin g, president, M. Désire' Laky, vice-president, 4 M. Theodore Saile, Jules A lt en burge r, Charles Goldziher, mem- bres titulaires, et M. Georges Gortvay,
présentent leurs observations.
;, Gustave Thirring: Tendances in-
í— - terna'tio'nales sur le terrain de la statistigue internationale.
Séance d*e'tude du 11 janvier 1927, sous la présidence de M. Désiré L a le g M. Gustave T hi r r i n 9, president de la Société, lit une eom- munieation intitulée Te n d a n c e s i n te r — nationales sur le terrain de la statistigue munioipale. Il fait lhisto—
rigue des efforts visantla publication des données statis igues eompare'es des grandes villes, gráce auxguels le premier Annuaire international ré—
digé par M Thirring et édite par llnstitut, pourra paraitre ee printemps. Puis il parte des difficulte's gue seavent les travaux statistigues
internationauo: rencontrent meme alors gu ils ont, derriere eux, ime institution jouissant d'une reputation mondiale. La culture de la statistigue internationale de vil/es est entravée par la difference entre les organisations muni—
cipales, ainsi gue par ee fait gue la statistigue municipale n a pas cette comparabilite' —— et encore moins de homogénité — gu on voit, plus ou moins dans la statistigue d Etat.
D une part, lInstitut International de Sta- tistigue devrait proposer gue les grandes villes nayant pas encore de service statistigue or-
Activite' de la Société Hongroise de Statistigue.
Előadóülések — Se'ances d'étude.
ganisassent une statistigue munieipale; dai/tre part, il devrait obtenir gue les bureaux muni—k
cipaux de statistigue étendissent leurs inves—
tigations, au moins, aux principauoo faits de la vie publigue, en les observant suivant des méthodes aussi analogues gue possible, et en publiant les résultats sous une forme propre a servir de base de comparaison. Done, les efforts visant la creation de lastatistigue in- ternationale des villes auraient dű étre pré- cédés d'une certaine uni/ication des relevements statistigues. —— M Désiré Laky expose ses remargues.
Etienne Sajóhelyi. Le röle des sinistres dans la vie économigue de la Hongrie.
Séanoe ol étude du 18 janvier, sous la présidence de M. Gustave T h% r r i n g.
M. Etienne S a i ah e l y,i membre titulaire, prononce son discours de réception, intitulé le Rőle des sinistres dans notre v i e é a o n 0 mi g u e, gue nous publions d'autre part. —— M. Jules de Konkoly Thege, exposant ses remargues, fait ressortir gue la statistigue o/ficielle devrait relever non seulement les données des lieux totalement ravagés par les sinistres, mais aussi les dommages partiels.
Fáy Aladár. Statisztika és biológia.
A Magyar Statisztikai Társaság 1926 december 14 én Thirring Gusztav elnöklete alatt tartott előadóülésén Fáy Aladár r. tag ,,Statisztilca és biológia címen tartotta meg székfoglaló előadását. Ismertette azt a fon- tos kezdeményező szerepet, amelyet a sta—
tisztikai adatfelvételek matematikai eredmé- nyei a biogenetikaban, antropológiaban a társadalmi tudományokban es az átöröklési biológiában jatszottak s kimutatta, hogy a bio—
lógiai kutatások és kísérletek. valamint a matematikai számítások mennyire egymásra vannak utalva, hogy a biológiai problémákban az igazságot kideríthessük.
A biometrianak, vagyis az emberi testre vonatkozó statisztikai tömegmérésnek első nyomait már az ókorban megtalaljuk, de a későbbi korok festői és szobrászati is fovlal- koztak, művészeti szempontból, az ideális
1. szám. 1927
emberi alak megszerkesztése céljából, ily méré- sekkel. 'Az antropológusok, különösen a tilo- genetikai embertan művelői, már az ember eredetét és fejlődését kutatva, végeztek össze- hasonlító tömegméréseket a legkülönfélébb emberfajoknál. Főleg a koponyaméréseknek tulajdonítottak nagy fontosságot.
Az antropometrikus kutatások feilődése során statisztikai mérésekkel az átlagos ember- típust és az attol eltérő variánsokat s azok gyakoriságát igyekeztek megállapítani. Guetelet és Galton alkalmaztak először biológiai jelen—
ségek megfejtésem matematikai és statisztikai
modszereket s arra az eredményre jutottak, hogy a házasságok, születések, halálozások, sőt a lelki megnyilvánulások is szabályszerű előfordulást mutatnak Kezdetben a faji jelle- gek állandósága és variabilitása volt a kutatá- sok célja, migzakésőbb a testi és szellemi tulaj- douságok átöröklési folyamatának a mikéntje érdekelte a kutatókat. Guetelet megalkotta _ az átlagember fogalmát s felállttotta azt a tételt, hogy nagvobb tömeg vizsgálatánál a testmagassági mérések eredményei tömegesen , egy közepes nagyság körül csoportosulnak s megállapította a- növekedési szabályt is. Galton, az eugenetikának és a modern biometriának megalapítója, Gnetelet vizsgálatait sok b oló- giai vonatkozású törvénnyel gyarapította. Főleg az emberi sajátságok átöröklési kérdésével foglalkozott s azt kutatta statisztikai módszer—rel, hogy egy bizonyos népességben az egyé- nek guantitativ eltérései az átlagos biotípustól öröklődnek—e vagy sem. Visszaütési vagy regressziós törvénye szerint a típustól vala- mely irányban eltérő szülők gyermekei is ugyanabban az irányban térnek el, de kevésbbé, mint a szülők. A szellemi tulajdonságokra vonatkozó statisztikai felvételek al vpján pedig az ősök átöröklési törvényét állította fel, amely szerint az ivadék biológiai. örökségét a szülőktől felerészben, a nagyszülőktől ne- gyedrészben stb. örökli s minél távolabb áll egy szellemileg kiváló egyéntől az ős vagy ivadék, annál kisebb számban nyilvánul meg náluk a kiválóság. Galton kiindulási pontja téves, mert vizsgálatánál a nőket figyel—
men kívül hagyta. Törvénye kiegészítésre is szorul s tulajdonképen így szólna: az átlagos biotípustől eltérő egyének ősei és leszármazói is ugyanabban az irányban térnek el az átlag—
tól, de csekélyebb mértékben. Johansen sta- tisztikai alapon tanulmányozza a tiszta szár- mazéksor ivadékainak z'ttöröklési viszonyait.
Megállapította, hogy a Galton-féle recessziós kiválasztódás csak vegyes összetételű populá- cióban fordulhat elő bizonyos mértékben, de
tiszta származéksoroknál a közepes biotípus megmarad s a fluktuáló egyéni eltérések a külső miliőnek tulaidonithatók. Johansen vivs- gálatai is arra mutatnak, hogy az élő termé—
szetben Galton törvénye nem érvényesül s az átlagtípustól előnyösen elterő egyének kiválo—
gatása és továbbtenyésztése nem lehetséges.
Érdekes tény, hogy a biológia legfontosabb kérdéseit, az átöröklési törvényeket a statisz—
tikai mődszerű kutatás vetette először felszínre.
Az első kutatók azonban abba a hibába estek, hogy a statisztikai adatgyűjtés számszerű ered- ményéből alkotott törvényeket minden esetben érvényes biológiai törvényeknek is képzelték, holott a társadalmi plazmának ,összezillása nem lévén egységes, az átöröklési viszonyok rendkivül komplex jelenségek, amelyek meg—
fejtésénél egyszerű statisztikai módszerel nem érünk célt. De nem szabad az ellenkező végletbe sem esni, amely ellenhatásként je- lentkezett, csakis a biológiai kutatást — kísér- letet — tartván alkalmasnak biológiai törvé-Ú nyek megállapitására. Az igazs g a közepén van: a statiszu'ka a kísér eti kutatást nem pótolhatja, de utat mutat a' kutatónak és reá—
lisan alátámasztja az eredményt.
Igen fontos szerepük van a statisztikai adatgyüjtéseknek, a biometriának új, szociál- higiénikus vonatkozású részében is, amely a testrészek összehasonlító mérését bizonyos munka teljesítésére való alkalmasság megíté—
lése és bizonyos betegségek elkerülése céljá- ból gyakorolja
A biológia manapság legfontosabb prob—
lémája, a testi és lelki átöröklés kérdése is szoros kapcsolatban van a statisztikával és
matematikával. Az ú. n. mendelezés (mende- lizmus) is statisztikai adatgyűjtés alapján szü- letett meg. Igy az egyformasági szabály, amely szerint az első ivadék rendszerint közbülső (intermédier) helyet foglal el a két szülő kö—
zött s a tapasztalat szerint az első ivadék minden egyéne egy bizonyos vizsgált deter—
minánsra nézve mindig egyforma; a hasadási szabály (helyesen szétválási szabály), amely szerint a második ivadékban az első ivadékban egyesülve volt átöröklési egységek szétválnak, úgyhogy a második ivadék fele a szülők sajátságát tartja meg, egynegyede a nagy- apara, evynegvede a nagyanyára üt vissza;
a gaméták tisztaságának, önállóságának sza—
bálya, amely szerint az egyes átöröklési egy- ségek egymáStól függetlenül mennek át az ivadékba, tehát szabadon egyesülhetnek és szétválhatnak.. A mendelezésnek előadó sze- rint nincs meg az a jelentősége, amit annak tulajdonítanak, a lényeges faji tulajdonságokra
1. szám. — 90 1927
nem vonatkozik, mert azok nem variálnak.
hanem apáról és anyáról ugyanazok, a külső morfológiai sájátságok pedig nem lénye—
gesek.
Az előadást vita követte7 amelyben Thirring Gusztáv elnök, Laky Dezső másodelnök, Saile Tivadar, Attenbm'ger Gyula, Goldziher Károly r. tag és Gortvay György vett részt.
Laky Dezső szerint az előadó által ismer- tetett kérdés gyakorlati szempontból is nagy jelentőségű. A statisztika hivatalos vagy tár- sadalmi szerveinek kezdeményező lépéseket kellene tenniök, hogy Magyarországon is meg- induljon a munka a biológia statisztikai tanul—
ságainak megállapítására s az eredmények értékesítésére, különösen abban az irányban, hogy a faji továbbfejlődés és nemesedés elő- mozdíttassék.
Altenburger Gyula rámutatott arra, hogy Németországban vizsgálatokat folytattak annak megállapítására, hogy a halandóság milyen összefüggésben van a testméretekkel, testi típusokkal; módját kellene keresni, hogy a népszámlálással kapcsolatban vagy külön adat—
gyűjtéssel Magyarországon ily vonatkozású adatok a legszélesebb körben begyüjtessenek.
Goldziher Károly utalt arra, hogy az antro- pometrikus és a biometrikus statisztika terén az orvos-statisztikusokra vár az a feladat, hogy az idevonatkozó differenciált munkála- tokat elvégezzék; a matematikai statisztikus csak segitőtárs lehet az adatok feldolgozásá—
nál. Amerikában ebben az irányban nagy—
szabású tevékenységet fejtenek ki, különösen az életbiztosítási orvosok vezetésével.Az angliai Pearson-féle iskola inkább a módszertant fej- lesztette. Lényeges az újabb fejlődésben, hogy eltérve avalószinűségszámítási sé máktól. melyek biológiailag nem vezethetnek előre, a felette szövevényes talajnak önálló statisztikai meg-x művelésére törekszenek. Sokkal komplikáltabb sajátos módszertanra van e téren szükség, mint amilyent a valószinüségszámítás ridegrend- szere nyujthat. Ebben atekintetben már nagy haladás észlelhető és a statisztiknsra nézve az a fontos, hogy ezen a területen érvényesültek legelőször azok a pontosabb módszerek, me- lyekre az elméleti statisztikusnak is nagy szüksége van.
Gortvay György felemlítette, hogy az egész—
ségügyi reformiroda az egészségügii szolgálat renrganizációjára irányuló munkája kapcsán vizsgálta a nemzet testén észlelhető degene- rálótlást, amelynek során megállapittatott a magyar faj erős vitalitása. Szabolcsban a vitalindex (IDO-szoros születési arányszám osztva a halálozási arányszámmal) a 200-at
is eléri, holott 150 már erős vitalitást ielent s
például a szláv faj vitalindexe csak 107, a nig-
róké 70. Fontos feladat volna megtalálni azokat a sztigmákat, amelyek a degeneráciő mérvét a nemzet törzsén megállapítják. A reformiroda erre irányuló munkáját népszámlálási vagy hasonló statisztikai adargyüjtéssel is támo- gatni kellene.Thin-ing Gusztáv: Nemzetközi törekvések a városi statisztika terén.
A Társaságnak 1927 január 11-én Laky Dezső elnöklete alatt lefolyt előadóülésén Thiwing Gusztáv, a Társaság elnöke ,,Nemzet- közi törekvések a városi statisztika terén" címen tartott előadást.
Ismertette a nemzetközi városi statisztika történeti előzményeit. Az 1872. évi szent- pétervári kongresszuson felvetett indítványra Kőrősy József bizatott meg az első város- statisztikai kiadvány szerkesztésével. A vá- rosi statisztika fejletlen volta azonban ab- ban az időben nem kedvezett az ilyen nemzete közi munkásságnak. Előadó 1907—ben inditotta meg a nagyvárosok összehasonlító statisztikai évkönyvének munkálatait, amelynek első kötete
— kézirat gyanánt kinyomva —— meg is jelent, de folytatását a világháború meghiúsította.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1923. évi
brüsszeli ülésén előadó újból felvetette az évkönyv ügyét, javaslatát az Intézet elfogadta s külön szakbizottságot létesített a munka
elvégzésére. 82 nagyváros bocsátotta rendel—
kezésre a szükséges, bő statisztikai anyagot, melyet az előadó rendezett sajtó alá. Az első nemzetközi évkönyv az Intéyet kiadásában a folyó év tavaszán fog megjelenni.
Kedvezőtlennek látszó arány, hogy az adat- szolgáltatásra felkért 184 nagyváros fele sem szolgáltatta be a kívánt kimutatásokat. Nem szabad azonban feledni, hogy az adatszolgál- tatásra való felhívást az europai nagyvároso- kon kívül az összes tengerentúli nagyvarosok is megkapták. Ezek között pl. csak ázsiai vá- ros is több, mint 30 van olyan, amelyek köz- reműködésére alig lehetett számítani. Ugyanez áll, ha kisebb mértékben is, amaz amerikai és afrikai városokról, amelyekben a statiszti- kai szolgálat még nagyon kezdetleges vagy teljesen hiányzik. Ilyfurmán száznál többre alig volt tehető ama nagyvárosok száma, amelyek részéről a munkában való részvétel némi ki- látással várható volt. Altalaban mondhatjuk, hogy azok a nagyvárosok, amelyek statiszti- kai hivatalokat vagy egyébként szervezett sta—
tiszxikai szolgálatot tartanak fenn, szinte ki- vétel nélkül eleget tettek az adatszolgáltatásra
]. szám.
való felhívásnak. De a statisztikai szolgálatot nélkülöző városok közül is több olyan akadt, amely — a nemzetközi vállalkozás fontosságát átértve —— mindent elkövetett, hogy a kapott felhívásnak a lehetőség szerint megfeleljen.
Kétségtelen, hogy a felhívások megismétlése fokozni fogja a statisztika iránt eddigmég kevés érdeklődést tanusító városoknak e téren való tevékenységét. Az adatgyűjtés mintegy próbaköve volt annak, hogy a nagyvárosok- ban folytatott statisztikai munkásság mennyi—
ben kimerítő s hogy az összegyűjtött statisz- tikai anyag mily mértékben alkalmas nemzet- közi összehasonlításra. Megállapítható, hogy a statisztikai adatgyűjtés igen sok nagyvá- rosban nem terjed ki még ama legegyszerűbb alapszempontok mindegyikére sem, amelyek a mostani egyszerűbb és korlátozott terjedelmű kérdőívek kereteibe felvetettek, vagy pedig az észlelés nem történik egységes alapon. A föld- rajzi, meteorológiai, épület— és lakásadatokat, az álló népességre és a népmozgalomra vonat- kozó adatokat tartalmazó évkönyv következő folyamai közegészségügyi, társadalmi, közmű- velődési, közgazdasági és pénzügyi adatokkal fognak bővülni.
Előadó rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a nemzetközi statisztikai munkálatok elé tornyosulnak, még akkoris, ha e munká- latok mögött egy világszerte elismert tekin- téllyel rendelkező tudományos intézet áll.
A nemzetközi városi statisztika művelését fokozottan nehezíti a városi szervezetek el—
térése s az a körülmény, hogy a városi statisz-
tika —— országokon és *városokon belül e
nem mutatja a homogenitásnak, vagy leg- alább összehasonlilhatóságnak azt a fokát, amely az állami statisztika terén többé—kevésbbé már megvan. A Nemzetközi Statisztikai Inté- zetnek kezdeményező lépéseket kellene tennie oly irányban, hogy a városi statisztika tért foglalhasson ama nagyvárosokban is, amelyek eddig nem szervezték a statisztikai szolgálatot.
Másrészt oda kellene hatnia, hogy a városi
———91 —— , 1927
statisztikai hivatalok megfigyeléseiket terjesz—
szék ki legalább a közélet alapvető fontosságú jelenségeire, ezeket lehetőleg azonos mód—
szerek mellett észleljék és észleleteiket össze- hasonlitásra alkalmas formában tegyék közzé.
A nemzetközi városi statisztika megalkotását célzó törekvéseket tehát voltaképen meg kellett volna előznie a statisztikai felvételek bizonyos egységesítésének. A nemzetközi városi statisz- tikának megalkotását, továbbfejlesztését és helyes kiépítését tehát, az összes statisztikai szervek közreműködésének céltudatos és terv- szerű igénybevételével, csakis a Nemzetközi Statisztikai Intézettől kellene várnunk. Városi statisztikai anyag gyűjtésével, szűkebb-bővebb terjedelemben, ma egyes városok is foglal- koznak. Ily egyéni adatgyüjtés érdeke lehetne az illető városnak, de a városok nagy számá—
nak ily munkával való gyakori megterhelése alig indokolható s a nagyvárosok statisztikai évkönyvének megjelenésével nagyrészt teles- leges is.
Az előadáshoz Laky Dezső szólt hozzá, aki sajnálatosnak tartja, hogy Magyarországon csak a fővárosnak van statisztikai szerve.
Kívánatos volna, ha a statisztikai törvény revíziója kapcsán gondoskodás történnék, hogy egyes vidéki városok is statisztikai hivatal- hoz jussanak.
Sajóhelytl István : Az elemi csapások szerepe gazdasági életünkben-.
A Társaság f. évi január hó 18-án Thin—ing Gusztáv elnöklete alatt tartott előadóülésén Sajóhelyi István foglalt széket ,,Az elemi csa- pások szerepe gazdasági életünkben" című elő- adásával. Az előadáshoz, melyet Szemlenkben más alkalommal közlünk, Konkoly— Thege Gyula szólt hozzá, aki kívánatosnak tartja, hogy a hivatalos statisztika ne csak a teljesen elpusz- tított területek adataira szoritkozzék, hanem keresse módját a részleges károk kimutatá—
sának is.
