A Magyar Statisztikai Társaság működése

i t a,,

^{oEGYÉBe '}

Ill-lilll-lI-lll-lnnunn- CIII-"-UID-"I!III-IIICIIIIUIIOIll-I'li.llllll'll-IIIIIII.-Ill!Ill-IIID.III—"I'UIIUICIIIIItlllllllllIIUIIII

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activité de la Société Hongroise de Statistigue.

Résumé. A la séance de la Société 71. de statistigue ayant eu lieu le 1" am'il sous la présidence de M. Ladislas de Buday, M. le dr. Theodore Satie, membre actif, a tenu sa conference inaugurale sur la ,,C'omparaison internationale du commerce eztérieur de la période de guerre*. Il a réussi a obtenir, en employant les méthodes de comparaison, d'élimination et de correction, des bases gui donnent la possibilité de la comparaison in- ternationale des données de valeur inégale des cli/fe'rents Etats. D'apres ses observations les groupes des Etats, forme's suivant les posi—

tions de parti pris pendant la guerre, font i'oir dans leur commerce eztérieur de nom- breux changements indentigues ou analogues.

Tandis gue d'une part tous les Etats de rEntente présentent dans leur commerce eac- térieur une passivité importante, guoigu'ils aient gardé encore un mouvement commercial proportionnellement vii et l'échange de mar- chandises des Puissances centrales, fortement limité dans l'étendue de son mozwementresta constamment passif au cours de la guerre, (lnutre part, les pays neutres de l'Europe ont clos leur bilan commercial, surtout pen- dant la premiere moitie' de la ouerre, —— et les neutres des autres continents pendant la pé- riode entiére de la guerre —— avec un excédent (l'exportation notable.

La conference fut suioie d'un débat.

A Magyar Statisztikai Társaságnak f. évi április hó 1-én Buday László elnöklete alatt lefolyt ülésén Saile Tivadar dr. rendes tag tartotta székfoglaló előadását. A háborús idő—

szak ki'ilkercskedelménck nemzetközi összehason- lz'ttisára három módszert dolgozott ki. Ezek elseje a komparatív vagy összehasonlító mód—

szer a mennyiségi és értékadatok együttes vizsgálatából áll. A második az eliminációs vagy kiküszöbölő mó'dszerrel oly mértékek számítására törekszik, melyeknél az analóg hibák egymást lerontják. Egy ily mérték pl.

a kivitel eredeti értékadatának a beviteléhez való viszonya, amely a világháború idején — az előadó megállapítása szerint valamennyi hadviselőnél csökkent, atöbbi semleges európai és Európán kívül fekvő államoknál ellenben

növekedett. A korrekciós vagy redukciós mód- szerrel először az illető országok nagykeres- kedelmi árainak világháborús gyarapodása arányában redukálja a közzétett eredeti érték- adatokat s azután parin számítja'át az össze—

hasonlítás céljaira azokat, majd másik alkal- mazási formában úgy redukál, hogy a váltó- árfolyamok változásainak figyelembevételével számítja át azokat valamely semleges állam elég állandó pénznemére s azután az illető semleges állam nagykereskedelmi" árainak emelkedése arányában redukál békebeli vásárló erejű pénzre. Az eredmények azt mutatják, hogy az államoknak háborús pártállásuk sze- rint képezett csoportjaiban az egyező vagy hasonló világháborús elváltozások hosszú sora van. Valamennyi ántánt állam nagyarányú külkereskedelmi passzivitást mutat, forgalmuk azonban még eléggé élénk; a sokkal cseké- lyebb passzivitású központi hatalmaknak külső árúeseréje viszont mindkét irányban, úgy a bevitelben, mint a kivitelben nagy arányban korlátozódott. Ezzel szemben az európai sem- legesek, különösen a világháború első felében, a más világrészbeliek azonban annak egész ideje alatt nagy nyereségre tettek szert, mind aktívabb, mind nagyobb kiviteli többletet fel- mutató mérlegekkel zárulnak.

Előadó az ántánt államok s a más világ—

részbeli országok statisztikájának feldolgozá—

sával bizonyította, hogy különösen Anglia, Francia— és Olaszország a világháború idején rendkívüli mennyiségü lőport, egyéb hadiszert és élelmicikket kapott semleges államokból is, míg a központi hatalmak magukra hagyatva saját termelésükből voltak kénytelenek fedezni a háborús szükségleteket. Igen érdekes s az amerikai Unió gazdasági életének alkalmaz- kodó képességét mutatja az a tény, hogy az Egyesült-Allamok, melyek exportjában a világ—

háborút megelőző évékben mindenkor a nyers gyapot volt a legértékesebb kiviteli árú, az első háborús évben a legnagyobb mérvben nem ezt, hanem azonnal búzát szállít, mert a dunamenti államoknak s az Oroszországnak a nyugati világpiactól való elvágatása miatt leginkább erre volt ott szükség, 1915/17—ig azután minden évben a lőpor a legjelentéke—

nyebb exporteikk, míg végül 191738 ban a

3—4. lata. ' ' ——1o4—;

kiéhezett Európa számára szállított tejkonzerv válik azzá.

Az előadást követő vitában Kovács Alajos különösen a délamerikai államok háborús exportjára hívta fel az előadó figyelmét.

Szigeti Gyula rámutatott arra, hogy az a nagyarányú áremelkedés, amely a háború alatt is már tapasztalható volt, elsősorban a pénzmennyiség szaporításának tudható be Szerinte a termelés és forgalom fennakadása folytán bekövetkezett árúhiánynak abban csak másodlagos szerepe volt.

Buday László utalt arra, hogy a nyugat—

európai ántánt államok rendkívül világhábo- rús külkereskedelmi passzivitásának kifejlődé- sében nagy szerepe van annak is, hogy már a megelőző legutolsó békés években kiviteli többlettel zárult a legtöbb európai országok külkereskedelmi mérlege s már akkor is csak a nagy mezőgazdasági termeléssel biró duna—

menti államok s az északamerikai nagy gaz—

dasági termelő egység bírtak aktív mérleg- gel. Az Egyesült-Államok exportjában be- állott nagy eltolódásoktól nem lehet. az Unio termelési rendjének lényeges módosu-

lására következtetni, mivel Amerika hatalmas

termelésének aránylag csak kis része megy külföldre.

Kovács Norbert fölszólalásában hangsú.

lyozza, hogy a mathematikai formulák a sta- tisztikai törvényszerűségek megvilágításának hasznos és nem mellőzhető eszközei. A háború- nak a külkereskedelmi forgalomra gyakorolt hatása közül az előadás által ismertetteken kívül még figyelmet érdemelnek azok a vál- tozások, amelyeket a világháború azáltal idé—

zett elő, hogy a termelés és a esereforgalom- nak új célokat és irányokat mutatott, új gaz—

dasági lehetőségeket tárt föl, világrészeket hozott közelebbi relációkba (új munkamegosz- tás nagy gazdasági területek közt), új talál- mányokra serkentett s a jövedelemelosztást és a fogyasztást szokásaikban fölforgatta. E maradandó hatások beható statisztikai kuta- tását ajánlja a szakértőknek. Végül kifejti, hogy a külkereskedelmi változásoknak az elő- adó által rajzolt képe a szociális viszonyok eltolódását is visszatükrözteti

A demográfiai szakosztály megalakítása.

Formation de la section démographigue.

A llassemblée générale du 27 février 1924 la Société Statistigue Hongroise constitua, sur la proposition du Président M. Ladislas de Buday, une section démographigne, pour l'étude spéciale des moui'enients dcla population.

Dassemblé elut pour president de la section Ill. Aloyse Kovács et pour Secrétaire M.

Theodore Saíle.

M. Aloyse Kovács exprima en mots cha- leureux ses remerciments pour la coniiance de la Société. Il de'signa les táclies gui revien- nent a la section de la splzere d'activité de la Société. La section spccupera de toutes les bran- ches de la statistigue gui ont pour but llétude des conditions de vie de la population. Le déinograplie de nos jours ne saurait suit-re, les anciennes brise'es, la guerre ayant ieneersé les anciennes eonstatations relatives á la composi—

tion et aux conditions de la population et de ses inouvemcnts, et bouleirersé a fond les régulai'ités gne nous avons considére'es, dans les années de la paix, comme irréfragables.

Actuallement, la répartitions de la population suiiant les sexes et l'áge est toute differente de celle davant gueire, le groupement suit-ant l état de famille a également change Le de'placement des fronticres aren verse a fond, dans plusieurs Etats, les proportions des nationa- lités et des cultes. Les changeinents de ces deinieis ont été influencées en outie par la psychose de gueire et les réiolntions. Dans le domaine du inom-ement de la population ce sont la diminution du nombre des naissances, l'accroissement du nombre des en/ants niortnés et des enjants illégitiines gui méritent une attention toute spéciale. Les causes et les condi- tions plus precises de ces phénonzcnes atten- dent (( (tie iéze'lees. La section doit appiofondir ler problemes du systtine dlun enfant, de la mmtalite' infantile et de la tuberculose. Elle pouii'a deployer une actitite' étendue et extré—

mement importante au point de vue national par l'obseri'ation statistigue des conditions des Hongrois titant en deliors de la Hongrie smtont dans les États successeurs et en Amérigite.

A Magyar Statisztikai Társaságnak folyó évi február 27-én tartott közgyűlésén Buday László elnök ismertette a demográfiai kérdé—

sek jelentőségét s rámutatott azokra a szem- pontokra, amelyek sziikségessé teszik, hogy a Társaság kebelében demográfiai szakosztály alakíttassék. A közgyűlés a szakosztály meg- alakulását elhatározta s szakosztályelnökké egyhangúlag Koeács Alajost, titkárrá Saile Tivadart választotta meg.

Kovacs Alajos meleg szavakkal mondott köszönetet a Társaság bizalmáért. Megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a Társaság munkaköréből a szakosztálynak osztályrészül jutnak. A szakosztály művelni t'og'a mind-

azokat a statisztikai ágakat, amelyek a népes- ség életviszonyaival foglalkoznak. A ma demo- gráfusa nem haladhat kitaposott ösvényeken, mert a háború fenekestól— felforgatta az álló és mozgó népesség összetételére és viszo—

nyaira vonatkozó régi megállapításokat és alaposan megbolygatta azokat a szabályszerű- ségeket, amelyeket a békeévekben szinte meg—

dönthetetlen érvényűeknek tartottunk. Ma egé—

szen más a népességnek nem és kor szerint való megoszlása, mint a háború előtt volt, más a családi állapot szerint való rétegező- dés is, az országhatárok megváltoztatása pe- dig sok országban gyökeresen megváltoztatta a nemzetiségi és felekezeti megoszlás szá—

mait. Az utóbbira még a háborús pszihózis és a forradalmak is befolyással voltak. A népmozgalom terén a születések számának csökkenése s a születések kedvezőtlen kísérő jelenségei, a halvaszületések és törvénytelen születések szaporodása feltünő. E jelenségek oka és közelebbi körülményei azonban még kiderítésre várnak. Behatóan kell foglalkoznia a Társaságnak az egyke, a esecsemőhalandó—

ság és a gümőkór—halandóság problémáival.

A Magyar Statisztikai Társaság a Magyaror- szág területén kívül különösen az utódálla—

mokban s Amerikában élő magyarság viszo- nyainak statisztikai megűg yelésével is sok-

oldalú és nemzeti szempontból igen fontos munkásságot fejthet ki.

A Társaság nagy tetszéssel fogadta az elnök által adott programmot, melyhez még Salle Tivadar, Buday László, Benisch Arthur, Szabóky Alajos, Schneller Károly, Thirriny Gusztáv, Némethy Károly, Torma_] Béla és Gerevich Zoltán szólott hozzá.

a

A Magyar Statisztikai Társaság Il. rendes évi.

közgyűlését f. é. május hó 13-án d. u.tartja a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói üléstermében (Múzeum körút 16, fld. 6). A közgyűlés tárgysorozata: 1. El- nöki bejelentések, 2. A számvizsgálóbizottság jelen- tése. 3. Tiszteletbeli és rendes tagok választása. 4.

A választmány kiegészitése. 5. Az alapszabályok módosítása. 6. Az alapító és pártoló tagsági díjak megállapítása.

Az évi közgyűlést követőleg a Társaság május hó 15—én a Magyar Tudományos Akadémia heti ülés—

termében r'tnnepi ülést tart, melynek progjammján Buday László elnöki megnyitója, Dobroeits Sándor titkári jelentése után Kovács Alajosnak Fényes Elek statisztikai munkássáyáról szóló előadása szerepel;

ezt követőleg tartja Vargha Gyula ünnepi előadását ,,A magyarság szerepe Magyarország gazdasági és kulturális fejlődésében" címmel.

A Társaság ünnepi ülésén vendégeket szivesen lát.

Változások a m. kir. központi statisztikai hivatal vezetésében.

Chanyements dans la direction de KOffice central royal honyrois de Statistigne.

Zil. AdrienBánlakt ,sons-directear de Office central royal honyrois de Statistigae a de- mandé sa retraitc Zaar sa hante décision du 14 mars dernier, S. A. 8. M le Regent a conféré a M. Bánlaky le titre de sons--secrétaire d Etat en siyne de reconnaissance pour les services precienx ga il avait rendas par son acttoité inlassable anpays. Son Altesse a nommé en meine temps le conseiller ministe'riel. Zil. Aloyse Kovács an poste de oice-directear de l70ffice.

Par sa haute décision du 25. mars dernier S. A. S. M le Rc'yent a nomme' secre'taire dlE'tat aa Ministire r. h. des Financcs le sous--secrétaire d"Etat et directenr de l'Office central royal honyrozs de Statistigne XII. Aloyse

de Szabóky.

En conse'gnence, III. le ZIIinistre r h. dn Commerce a chargé, M. Aloyse Kovacs, con- seiller ministériel el m'ce- direclear, de remplir a. i. les fonctions de directear et M. Béla de Tormay, conseiller ministe'riel, de remplir a. i les fonctions de vice- directear del Office.

Bánlaky Adorján a m. kir. központi statisz- tikai hivatal alígazgatója nyugalomba venult.

A Kormányzó úr Ö Főméltósága f. évi már- eius hó 14-én kelt magas elhatározásával ez alkalomból buzgó és értékes szolgálata elis—

meréséül neki a helyettes államtitkári címet adományozta s egyidejűleg Kovács Alajos miniszteri tanácsost nevezte ki a hivatal al- igazgatójává.

Folyó évi március hó 25-én kelt magas elhatározásával a Kormányzó úr 0 Főméltó- sága Szabóky Alajos dr. helyettes államtitkárt, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazga- tóját, pénzügyminisztériumi államtitkárrá ne- vezte ki.

Ennek következtében a m. kir, kereske- delemügyi miniszter úr további intézkedésig Kovács Alajos miniszteri tanácsos aligazgatót bízta meg a hivatal igazgatói teendőinek ellá- tásával, a hivatal aligazgatói teendőinek inté- zését pedig Tormay Béla miniszteri tauáesosra bízta.