9 TERÚLET ÉS NÉPESSÉG 0.
illllllllllllllllllllllllllllll-llll-l-IlllllnIll-Il-nlnl-nnnlu.n.-!un.-n-I-nlIll-llni.-I'llllull-nunn
(I, közlemény — FTC publication.)
Re'sume'. — La fin oles guerres entraíne cl"habitude des ehangements typigues olans le mouvement de la population aussi bien gue le debut oles guerres.1) Tels changements sont bien connus déja surtout oles temps ayant
suivi la guerre franco—allemande ele 1870—71 .
A l'e'pogue suivant imme'diatement la guerre mondiale on peut remarguer dans l7Europe toute entiere, en partie les mómes phénome- nes, ainsi gue claautres phe'nomenes inconnus jusgulalors. En voici les principaux:Dans le domaine des mariages, apres le désarmement, et simultanément avec la rentrée des troupes, la nuptialité et son taux rapporte' a la population se mettent a augmenter subi—
,tement. Dune comparaison gui a suivi oles anciens belligérants avec les aneiens neutres il ressort gue llaccroissement ele la nuptialité ayant suivi le cle'sarmement a pris ehez les belligérants oles proportions de beaucoup plus grandes gue chee les neutres. En comparant entre elles les anne'es suivant le desarmement, on constate elans toute llEurope gue llaccroisse- ment de la nuptialite' nla (lure', ni ehez les aneiens bellige'rants ni ehez les anciens neutres gue jusguw 1920; des ce moment la nuptia- lité allait de nouveau en climinuant. Au point de vue des proportions prises par les change-A ments survenus apres le désarmement clans les nombres proportionnels bruts, les bellige'rants oliűérent oles neutres cllune maniereplus margue'e on*au point de vue de l'intensite' clu change- rnent survenu dans les nombres absolus. Les villes des Etats belligerants gui ont eu a la' suite de la guerre, un tauoc de nuptialité plus élevé gue les campagnes ont vu, sitőt la guerre finie, completement disparaitre, ou, clu moius, considérablement diminuer cet avantage. Dans la répartition des mariages aux diíe'rents mois, on volt revenir déja en 1919 les diférences typigues ellavant-guerre connues dans FEurope toute entiere ; en fait de la répartition des liance's suivant l'áge, c'est le nombre des hommes de la classe dláge comptant oles enrőle's dans la proportion la plus considérable (fian- cés áges de 25 a 40 ans) gui s'aceroit apre's le désarmement le plus rapidement. (Test preci—
1) V. Régularités du mouvement de la popula- tion des années de guerre. Revue Hongroise de Statis- tigue 1923, nos 5/6 et 7/8.
Az európai államok népmozgalma a háború után. [_
Mouvement ele la population eles pays européens apres la guerre.
sément a la méme e'pogue gue le nombre oles mariages contractés entre hommes et femmes veufs divorcés et ee'libataires, augmente olans des proportions plus rapides gue le nombre des mariages de gargons avec oles filles; le nombre des (livorces s accroit également, cepen—
olant le taux des mariages mioctes va en elimi- nuant olans toute l'Europe depuis la fin de la guerre.
Már a régi háborúkból ismeretes, hogy a háborúk megszűnésével is járnak tipikus nép—
mozgalmi változások, éppen úgy, mint a hábo- rúk kitörésével?) Ismeretes pl., hogya hadsere—
gek hazatérését a házasságkötések, majd a szü- letések számának gyarapodása kíséri. Rég isme- retes továbbá például az is, hogy a katonák haza- térésükkel sokszor járványok terjedését okoz—
zak s hogy a háborúban legyőzött országokból a kivándorlás'is nagyobb méreteket ölt.t,Mind- ezek és más, részben a régi háborúk statisz- tikáiból szintén ismeretes, részben azoktól elütő, különös demológiai jelenségek látha- tók a világháború befejezését követő évek népmozgalmi statisztikáiban is.A világháború rendkivüli méreteinek következményeképen azonban megszünése is igen széles körben, úgyszólván valamennyi világrész társadalmi és gazdasági életében érezhetövé valt. Euró- pára pedig hatása oly mérvű, hogy a meg- szűnésére visszavezethető népmozgalmi jelen—
ségek is valamennyi európai államban egé- szen hasonló módon alakultak, éppen úgy, mint a világháborús évek alatt mutatkozott háborús szabályszerűségekf) Demolőgiai szem- pontból éppen ebben tér ela világháború igen jellemző 'módon az egykoriaktől, t. i., hogy népmozgalmi hatásai is amazokénál aránytalanul nagyobb számú nemzetet értek s egyidejűleg sokkal szélesebb körben s nagyobb mérvben jelentkeztek. A fegyverletétel után Európaszerte jelentkező mindezen jelenségek közül a legfontosabbak s egyben a legkiter- jedtebben jelentkezők az egyes népmozgalmi
ágak szerint összefoglalva a következők:
a) A házasságkötések körében a fegy- verletétel után, a hadseregek hazatérésével
egyidejűleg Európaszerte megindul
*) L. a háborús évek népmozgalmára vonatko- zólag Szemlénk mult évi 1—2. és 5—8. számait.
7
3—4. szám;
1.' a házasságkötések számának s a né- pességhez viszonyított arányának hirtelen emel—
kedése. Ennek a jelenségnek, mely úgy a há- zasságkötési lehetőségek gyarapodásának, mint az erre való hajlam javulásának folyománya, statisztikai mértékét is megállapították már több régebbi háborúban. Igy például ismere- tes, hogy az 1870/71. évi porosz—francia há- ború után a németországi házasodási nyers
arányszám 10'30/00-1'6 emelkedett az előző évi háborús 8? és a szintén háborús 1870. évi 7'70/00-kel szemben. Emelkedése a legutolsó békés esztendő (1869) nívóját (9'50/00) éppen
úgy felülmúlta (l. Conrad Polit. Oekonomie IV. rész, 113. l.), mint ahogy ez a megelőző bé- kés eredményeken felül való emelkedés Európa—szerte látható a világháború befejezését követő években is. A házasságkötési általános vagy nyers arányszám alakulása az egyes —— ily irányú statisztikával rendelkező — európai országokban a világháború megszűnése után következő években, a legutolsó hat békés esztendő s a tisztán háborús eredményeket tartalmazó évek (1915/17) eredményeinek át- lagával egybevetve ugyanis az alábbi táblá- zatban foglalt képet mutatja.
Látható a nyers arányszámokból, hogy a fegyverletételt követő években a házasság- kötések száma tényleg valamennyi országban hirtelen gyarapodott, s hogy ezen években tényleg mindenütt magasabb arányuk, nem- csak a közvetlen megelőző háborús évek gyér házasságkötésénél, hanem magasabb, mint a legutolsó békés évek átlagában.
Hazánk a fegyverletétel után a házasság-.
kötési nyers arányszám magassága tekinteté- ben azonnal visszanyerte az európai államok sorában azt a kiváltságos helyzetet, amelyet népünk nagy házasságkötési hajlandósága ré- vén már a világháború kitörése előtt is elfog- lalt. A legutolsó békés években ugyanis a házasságkötési nyers arányszám az európai államok közül csak némely balkán államban (így Romániában, Szerbiában stb.) és Szászor- szágban volt mindig magasabb, mint Magyar- országon. A fegyverletétel után hazánk a többi államok ezen arányszáma felett messze ki- magasló eredménnyel (20'63) még 1919-ben adataink szerint Románia után ismét a má—
sodik helyre került. Ebben úgy hazánknál, mint Romániánál szerepe van annak is, hogy népességük nagyobb arányban voltbevonulva, mint a többi államoké s így azok hazatérté- nek hatása is nagyobb jelentőségű volt. 1920- tól kezdve azonban hazánk a házasságkötési nyers ezrelék magassága tekintetében kissé hátrább kerül ugyan, mint 1919-ben de még
_94__"
1924 :
I. Az ezer lélekre kiszámított házasságkötési arányszám alakulása az európai államokban 1919—1921-ben az 1908/13. és az 1915/17. évek
átlagával egybevetve.
Formation dn nombre proportionnel de la nnptialité rédnite a 1000 habitants dans les pays européens de 1919 a 1921, eombine'e avec la moyenne des anne'es
1908—13 et 1915—17.
ÉA tisztán i A csupán A fegyverletétel után 5 békés há orús következő évek, az
; Annes Aáesde Années suívant le Állam ; de paix ( erre dásarmement
Etats 1908/13 1915/17 1919l192019211922
évek átlaga!) é v
en moyenne a n n e' e A) Egykori hadviselők —— Anciens belligérants
Angolország 7-6 8-0 lioo' 10-13 s-5lí 7-9
Skócia. , . . 67 67 ;] 9'2 ;9- 80, 70 lrország. .. 5-2 5-1 a; 6-1 6-0 5—2; —
Olaszország. 78 3-6 l'; 88 12-9 108! — Franciaorsz. 7-8 3—4 ;14-3 15-9 11'6i 9-8
Finnország .) 61 57 i 5'7 7'0 6'91 — Románia . ! 9'4 7'2 ,21'1 12'9 — ——
Belgium. . . * 7-9 4-0 ;12'8 14-0 11 f —
Portugália. . 6'6 5'9 : 7'7 * —— ( ——
Németország 7'9 43 134 14'5 118! — Ausztria. . . 7'0 4'6 12'4 13'6 12'7l10'9
Magyarorszf) % 90 3660 i19'3 11'2 10'5110'5
§! _ _ b) 120 el 162 11 el 10-5
B) Egykori semlegesek —— Anciens nentres Svédország 60 60 6'9 78 66" 62 Norvégia 6'2 6'8 59 "('I 67 64 Svájc ... ; 73 5-6 *; 80 91 8"? 77 Dánia . . . 73 69 -' 8'2 88 82 7-9 Németalföldá" 74 71 ; 8'6 9'63'9'2 8'7 Spanyolorsz.; 7'0 6'5 ij 8'1 8'4É 7'8, ——
l) Az 1914. és az 1918. év, mint úgy háborús, mint békés időszakot tartalmazó, átmeneti év, az átla- gokban nem szerepel. — Les anne'es 1914 et 1918 e'tant des anne'es transitoires comprenant t une période de gnerre aussi bien gn'nne période de pair, ne figurent pas dans les moyennes.
2) 1919-töl a mai Magyarország arányszámai és pedig a) alatt az illető évben magyar közigazgatás alatt állott területre 19) alatt pedig a trianoni határok között levő mai Magyarországra vonatkozó ideigle- nes eredmények. —— A partir de 1919 les nombres proportionnels de la Hongrie aetnelle sont des resultats provisoires soit, a) ceux se rapportant an territoire ayant ete dans l'anne'e oonside'rée sons l'administra—
tion hongrois, soit b) cease relatifs a la Hongrie ao—
tnelle.
mindig az elsők között marad. Ehhez nálunk az 1919. évi eredmény tényleg rendkívül kii- lönös magassága is hozzájárul. A háborúban felszabadult nőtlen férfiak a kommunizmus- ban ngyanis hirtelen oly arányban nősültek, hogy e miatt a következő években az arány- számok nem érhettek el azt a magasságot,
_k_" 95 _
3—44. szám., amelyet a kommunizmus nélkül elértek volna, annál kevésbbé, mert a kommunizmus hábo—
rúja vérveszteségével egyben csökkenő irány-
; ban ható háborús hatás is volt. A hazai arány- számnak a békekötés óta mutatkozó kedvező alakulása annál örvendetesebb, mert hiszen a világháborús évek alatt a házasságkötések gyakorisága tekintetében hazánk egyike volt a legkedvezótlenebb arányt felmutató álla- moknak. 1917-ben például a rendelkezésünkre álló 20 európai állam statisztikája szerint ezer lélekre csupán Olaszországban esett kevesebb házasságkötés(2'7J/00),minthazánkban(4'10/00).
2. Ha az egykori hadviselőket az egykori semlegesekkel hasonlítjuk össze, Európaseerte szembetúm'k, hogy a házasságkó'téseknek a fegyverletételt követő gyarapodása sokkal na—
gyobb mérvű az egykori hadviselőknél, mint az egykori semlegesekrtél. Ez a hadseregek haza—
térésének s a sorozások megszűnésének a jelen- tőségére utal. Az arányszámoknak a semlege- seknél is mindenütt mutatkozó, de sokkal ki- sebb mérvű gyarapodása pedig nem pusztán a gazdasági helyzet javulásának a következ- ménye, hanem részben a népesség összeté- telének megváltozásából is folyik. Az élve- születéseknek a semlegeseknélis'meglévó há.- borús csökkenése ugyanis a fegyverletétel utáni években növelte népességükben a házas- ságkötésre képes korban lévők arányát. Ez pedig a házasságkötésre képes korosztályok változatlan házasságkötési hajlandósága mel—
lett is emeli a semlegesek nyers arányszámát.
Az egykori semlegesek és a hadviselők 1919/21. évi házaságkötéseinek gyarapodása között lévő különbség alakulása igen jól mutat- kozik a fentemlített öt békés év átlagához viszo- nyított indexekben. Ha ugyanis az országok házasságkötési nyers arányszámát a fegy—
verletételt követő legelső évben, 1919-ben a
IDO—zal egyenlőnek választott 1908/ 13. évi át-
laghoz viszonyítjuk, úgy a nyert indexek alapján az országok következő sorrendjéhez jutunk:
1. Magyarország 2292 10. Island. . . 1161 2. Franciaország . 178'1 11. Hollandia . 1158 3. Ausztria . . .,175'3 12. Portugália . . 115"?
4. Németország %70'8 13. Svédország . . 1157 5. Belgium . . 1617 14. Dánia . . 1126 6. Olaszország. . 1381 15. Norvégia . . 1100 7. Skócia . 1340 16. Svájc . . . . 1094 8. Angolország . 1319 17. Finnország . 920 9. rország . . 1173
A sorrendet az egykori hadviselók és pe- dig azok kezdik, amelyek népessége a hábo- rúban legtöbbet szenvedett. Utánuk következ- nek csak azok a hadviselók, amelyek, mint Anglia, nagyobbrészt fakultativ sorozás alap-
ján harcoltak s távol estek a hadszíntértől, mint Portugália. Ezeknél ugyanis a fegyverle—
tételt követő nőtlen férfifelszabadulás ko—
rántsem volt oly mérvű, mint az előbbieknél.
Végül következnek a semlegesek. Ha a sor-
rendet 1920. vagy 1921. évi adatok alapján
írjuk fel, az államok sorakozásának ez a lé- nyege nem változik, csak egymásközt cse- rélnek helyet némely hadviselók és semlege—sek. Erdekes felemlíteni, hogy az 1920. évben, amikor valamennyi állam magasabb indexszel szerepel, mint 1919—ben, a vezetőszerepre jutott Franciaország 2054 indexet nyer. Ez és az 1919. évi magyarországi ugyanis az egyedüli kétszáznál magasabb indexek a há- zasságkötési nyers arányszámnak a fegyver- letételt Európaszerte követő fellendülésében.
3. A fegyverletételt követő éveket egy—
mással hasonlítva össze, Earópaseerte látható, hogy a házasságkötések számának gyarapo- dása úgy az egykori semlegeseknél, mint az egykori hadviselőkne'l csak, 1920-tg tartott.
Igy azután két évvel avilágháború befejezése után, már 1921—ben a házasságkötést nyers arányszám az előző évi eredményhez képest Európaseerte kisse ismét csökkent, bár még mindig magasabb maradt aránya a legutolsó öt békés esztendő átlagánál. A fegyverleté- telt követő harmadik évben mutatkozó ezen
csökkenés mérvét akarva elbírálni a lOO-zal
egyenlőnek választott 1920. évi (előző évi) házasságkötési nyers arányszámhoz Viszo- nyitva az 1921. évi eredményt, a következő indexeket s ennek alapján az államok kö—vetkező sorrendjét nyerjük:
1. Finnország . . 98-58 9. lrország . . 86-45
2. Svájc . . . 9603 10. Olaszország. . 83.89 3, Hollandia . 9593 11. Angolország . 8369 4. Norvégia. . 9519 12. Skócia . . 8349 5. Dánia . . . 93'61 13. Belgium . . 8261 6. Svédország . . 9067 14. Németország . 8139 7. Spanyolország. 9193 15. Franciaország . 7318 8. Magyarország 8864
E sorrendet a semlegesek kezdik s a had—
viselók végzik. A semlegeseknél sem afegy- verletétel után következő, náluk gazdasági okokból előidézett emelkedés, sem ennek le- csillapulása nem volt oly mérvű változás, mint az ugyanakkor a hadviselóknél mutatkozó.
A hadviselőknél látható e nagyobb csökke- nés és igazolja, hogy nálukajelenség lénye- gét tényleg a hadseregek hazatérte okozta.
Az ezáltal nyujtott házasságkötési lehetősé- gek pedig a legintenzívebben a hazatérést kö- vető két év alatt elégittettek ki s így 1921-ben, a hadviselóknél már ez arányszám az előző évhez s a semlegesekhez képest erőteljesen csökken.
Ti
4. A nyers arányszámok fegyverletétel után bekövetkezett változásának mértéke szempontjá—
bo'l az egykori hadviselők Európaszerte inkább különböznek az egykori semlegesektől, mint az abszolút számokban lévő váltOzás mérve tekinteté- ben. Az 1919. évtől kezdődő növekedő arányú házasságkötések nyers arányszámát a hadvise—
lőknél ugyanis nemcsak házasságkötések ab- szolút számának tényleges fokozódása, hanem a népességnek a fogyása vagy a semlegesekhez képest legalább is aránytalanul kisebb mérvű gyarapodása is emeli. Ha a legutolsó békés éveknek ismét az 1908/13. évi átlagához vi- szonyítjuk a fegyverletételt követő évek közül az Európaszerte legtöbb házasságkötést fel-
mutató, 1920. év eredményeit, úgy a semle-
gesek és hadviselök szerint csoportosítva a következő két indexsorhoz jutunk, t. i. a ví—szonyitást egyszer az abszolút számok, egy- szer pedig a népességhez viszonyított adatok között végezve:
n. A házasságkötések indexe 1920-ban.
Indices de la naptialz'te' m 1920.
Ha az 1908/13. éveknek
A 1 1 a m * ]. abszolút 2- a nyers , eredménye arányszáma
E t ;: ; : 100 : 100
a s _Résultat abso- Nombre pro- Iu des annűes portxomzel
; 1908—13 : meg ggg fgggzvfggg
A) Egykori semlegesek —- Anciens natures:
Hollandia . 148'6 130'0
Dánia . . 1341 1197
Svédország . 129'9 121'9
Svájc . 1272 1239
Norvégia . 125'9 113'1
Spanyolország . 1259 1108
B) Egykori hadviselök — Anciens bellige'rants:
Franciaország . . * 194'1 205'4
Németország . . §? 1914 1838
Ausztria . . . . . .3; 1806 * 191'8
Belgium . . . . . .§ 1800 1651 Skótország . . . . . gi 147'4 143'1 Angolország . . . . l 189'0 132'6
Magyarország 1313 1427
Portugáliai) . 124'2 115'7
Finnország . . i 128'6 114'7
Olaszország . . § 1187 1400
1) 1919. évi eredmény. —— Résultat de 1919.
Látható, hogy az első oszlopban a sem- legesek és a hadviselők indexei közelebb van- nak egymáshoz, mint a másodikban. Az első- ben a semlegeseknél az indexek felső határa 1486, az alsó 1259. A másodikban ennél kisebb indexek vannak. A felső határ 1300,
az alsó 1103. A hadviselőknél az eltolódás
éppen megfordítva következett. A 2. oszlop- ban számos hadviselónél magasabb indexek vannak, mint az elsőben. A felső határ is magasabb. Az elsőben 1941, a másodikban 2054. A különbség eszerint a semlegesek és hadviselők indexei között tehát nagyobb a 2.
oszlopban, úgy a nyers arányszámok, mint az ab- szolút eredmények megváltozása tekintetében.
5. A házasságkötésre alkalmas korban levő nem házasokhoz viszonyított tiszta arányszá- mokat jelenleg még nincs módunkban kiszá- mítani. Az 1920. évi népszámlálásnak kor- szerinti feldolgozása a családi állapottal való kombinációban ugyanis még csak alig egy- két európai államból van birtokunkban. A népesség állapotában s a házasságkötések számának alakulásában lévő legfontosabb há—
borús változások ismeretében azonban már most megjelölhető az az irány, amelyben vár—
ható a tiszta eredményeknek a legutolsó bé- kés népszámlálás idejéből származó ugyanezen eredményektől való eltérése. Már most belát- hatjuk azt is, amiben a tiszta arányszámok tanuságai és változásai a nyers és abszolút szá- mok ugyanezen jellemzőitől különbözni fognak.
Amennyiben ugyanis a háború alatt az élve—
születések száma jelentékenyen csökkent, a fegyverletétel után következő években lénye—
gesen kisebb a népességben, a 15 éven alu- liaknak, a házasságkötésre nem képes korban lévőknek az aránya, mint a legutolsó békés években. Ez pedig —— különösen a semlege—
seknél, ahol a népesség kor szerint való meg- oszlásának ezen megváltozását nem befolyá- solja a hősi halottaknak éppen ellenkező irányú hatása — arra vezet, hogy az 1920.
évi tiszta arányszámok az ugyanezen évi nyers arányszámoktól sokkal kevésbbé fog külön- bözni, mint 1910-ben. A fegyverletétel utáni eredményeknek a békés évekhez viszonyított változásában a semlegesek és a hadviselők közötti eltérés pedig e számokban még a nyers arányoknál is jobban megnyilvánul.
Ugyanis a tiszta arányszámokban a semlege- seknél még a nyers arányokban lévő emel- kedésnél is csak kisebb mérvű emelkedés van, mert e számok kimutatják azt, hogy a semlegesek fegyverletétel utáni házasságkö—
tései kismérvű gyarapodásaik egy részét annak köszönhetik, hogy népességük kor szerint való megoszlásában a 15 éven aluliak aránya csök- kent. Az élveszületések a háborús évek alatt ugyanis tudvalevőleg náluk is csökkentek. A hadviselőknél pedig n. e. miatt nem végeznek a semlegesekkel arányos redukciót, mert ná—
luk az élveszületések csökkenését a hősi ha- lottak befolyása —— mint említettük —- ellenke-
_ 924
__97__ 3—4. szám.
zóen befolyásolja, s mert náluk a házasság- kötési nyers arányszámnak emelkedésében lényegileg a hadseregek hazatérése jut kife- jezésre.
_, 6. A fegyverletételt követő években szá-
— mos európai hadviselő állam statisztikájában látható, hogy a városi arányszámnak a vidé—
kivel szemben a háborús évek alatt kifejlődött
* kedvezo" helyzete ismét megszánt, vagy legalább x is csökkent. Hazánkban a két arányszám vi-
szonyában már 1919—ben helyreállott az a viszony, amely közöttük a legutolsó békés években volt. Hazánkban a legutolsó békés években a vidéki nyers arányszám a városok átlagával egyenlő, vagy annál csak néhány tizedessel volt kisebb. lgy1913-ban a váro- soké 96, a vidéké 920/00, vagy 1911- ben például egyenlők, mindkettő 9 20/00. A Világ- háborús években úgy hazánkban, mint Nemet- országban és más európai hadviselő államok- ban is a városok lakosságának a háborúban kisebb mérvben történt igénybevétele révén a vidéki nyers arányszám messze elmaradt a
* városoké mögött. Már 1915-ben 6'70/oo a vá- rosoké, a 2'70/00 sokkal jobban csökkent
vidékével szemben. Ez a viszony megmaradt 1918—íg. 1919—ben már mindkettő ismét egyenlőés pedig 20'60/00, sőt pontosabban számítva
a vidéké magasabb: 2064, míg a városoké csak: 20'610/00. 1920-tól kezdve a városi adat néhány tizeddel már ismét magasabb mint a vidéki, de csak éppen olyan kevéssel, mint a legutolsó békés években. Az erre vo- natkozó adatok ugyanis 1920—tól kezdve akövetkezők:
7. A házasságkötéseknek az egyes hónapok között való megoszlásában már 1919—ben vissza- térnek Earőpaszerte azok a tipikus évről évre megismétlődő különbségek, amelyek az egyes országok házasságkötései havi eredményeinek alakulását a legutolsó békés években jellemez- ték s amelyek a nagy világégés hátterében
—— egészen 1918—ig — érvényesülésükben megakadályoztattak. Hazánkban 1919—ben is—
mét a farsangi, a februári eredmény a maxi- mum 15'60/0-kal, utána a fiziológiai, a májusi
következik 13'20/0-kal, a minimumot a mező-
gazdasági mnnka ideje, aug. és szept. mu-tatják 4'1 és 3'90/o-kal.
8. A házasalók kor szerint való megosz- lása jellemzően mutatja a hadviselő államok- ban, hogy a fegyverletétel után közvetlen kő'—
vetkező években a hadseregek hazatérése okozza a házasságkötések számának fellendülését. A hadviselőknél a vőlegények kor szerint való megoszlásában ugyanis Earópaszerte azok a korcsoportok aránya emelkedik a fegyverleté- tel után, amelyek legnagyobb arányban voltak bevonulva. Igy nálunk 1919-ben a 25— 40 éveseké emelkedik s úgy az ennél fiatalab- bak, mint az ennél öregebbek csökkennek, de nemcsak a bevonult fiatalabb korcsopor- tokat egészen a 30 évig csökkent arány—
ban mutató háborús évekhez, hanem a leg—
utolsó békés évekhez képest is. Hazánkban a vőlegények kor szerint való megoszlása
ugyanis 1913-ban, 1917-ben és 1919-ben a
következő volt:1920 1921 1922 , ,20 20—24 25—29 30—39 40—49 50-59 ,60
T. j. városok 11'80 11'57 10'78 EV ever; — , _ even
Vármegyék 11-86 10-36 10-43 aluh e v 1 g feluli
Orsz. átlag:1) 11'85 . 1049 1050
_ 1913 7'1 409 308 12'6 4'4 2'6 14
Nincs mar koztuk, olyan 'nagymervú ku- 1917 6.2 . 312 28'7 163 7.6 6-1 3.9 lönbseg, mint a Világháborus evek alatt. Jeleul 1919 4.4 351 349 179 48 1_9 10
ismét annak, hogy a hazajövő hadseregek ,
okozták 1919-től kezdve az emelkedést s el—
árasztva (a háború alatt a városoknál jobban igénybevett) vidéket is, azok arányát ismét a városok magasságára emelték. Hasonlóan Ausztriában is visszaállott a legutolsó békés évek aránya. Például Alsó—Ausztriában, hol a háborús évek alatt a Vidék a városi aránynak felét sem érte el, így 1916-ban 3'10/00, Bécs 6'80/00-jével szemben, 1919-ben már ismét csak annak 1/7—ével kisebb. A bécsi nyers
arány ugyanis 1919—ben 13'60/00, az alsó-
ausztriai 11'30/00.
1) Az illető évben magyar közigazgatás alatt ál—
lott területre vonatkozó ideiglenes adatok.
Látható, hogy a 25—40 éveseken kívül a háborús évekhez képest még a 20—24 éve- sek aránya is emelkedett, a békésekéhez ké- pest pedig a 40—49 éveseké is. Mindkettő—
höz képest azonban csak a 25—40 évesek
korosoportjai gyarapodtak. Egészen hasonlóan alakul a jelenség nemcsak az egykori szövet- séges központi hatalmaknál, Ausztriában és Németországban, hanem az ántánt oldalán pl. Angliában is, itt is különösen a már öz- vegységből nősülő vőlegények kor szerint való megoszlásában. Ez Angliában 1913, 1917 és1919—ben ugyanis a következő:
—98— 1924
344. szám.
! §
, ,20 120——24 25—29130—39 40—49l50—59; ,60
Ev even : even
aluli 11 é v i g ifelüli
l 1 l
1
1913 — _lO 5'1 25'8 29'5 22'2§ 14'1
1917 —— 06 4.3! 211 319 248 14'8
1919 — 0—8 6'2127'6 29-5 21-3 122
Egészen u. a. a korcsoport mutat úgy a háborús, mint a békés évhez emelkedést, mint nálunk. A nőtlenek oldalán a jelenség
csak a 30—40 év között lévő koresoportokra
mutatkozik, tudvalevőleg Angliában a fiatal nőtlenek a sorozási kötelezettség elől a há-ború kitörésekor nősüléssel menekülhettek.
Igy katonáik között arányuk alacsonyabb volt.
A jelenség tehát Európaszerte éppen olyan határozottan jelentkezik, mint a háborús évek alattatiatal korosztályok jelentőségének csök- kenése s az öregebbek vicariáló emelkedése.
A menyasszonyok oldalán a fiatalabb kor- csoportok felé kissé eltolódva mutatkozó egé—
szen hasonló jelenség annak a következménye, hogy a vőlegények leginkább magukkal egyenlő- korú vagy néhány évvel fiatalabb menyasz- szouyt vesznek feleségül. Nálunk a 20—39 évesek korcsoportja mutat a menyasszonyok oldalán úgy a háborús, mint a legutolsó békés évekhez képest gyarapodást.
9. Európaszerte mutatkozik még a fegyver- letétel után is a palingam házasságok arányá- nak a protogamokkal szemben való növekedése, melyet a hadiözvegyek házasságai s a kor sze—
rint való megoszlás háború alatti megválto- zásával kapcsolatban már a háború alatt lát—
tunk?) A fegyverletétel után mutatkozó palin—
gam hazassagok aránya éppen ezért nem is mutat minden hadviselőnél a háborús évek eredményeivel szemben emelkedést s csak körülbelül ugyanazon nívón marad s csak a legutolsó békés évekkel szemben általános a
növekedés. Hazánkban 1919-ben 17'70/0
palingamok aranya, magasabb, mint 1913-ban (174) s a házasságkötések számának 1913- mal szemben mutatkozó 129'20/0-os gyarapo- dása révén számbelileg is többetjelent (29.184), mint az 1913. évi (ez csak 18.107, ha az egész magyarországi eredmény — 40.741 ——az ország népességének megfogyásával ará- nyosan "%,-re redukáljuk), de alacsonyabb,
mint több háborús évi, pl. 1916—ban 29'80/0.
Különösen magas természetesen a menyasszo—
nyok körében az özvegyek aránya most is, mint a háború alatt 1919- ben 9'10/0, az 1913.
évi 730/0— kal szemben. Hasonlóan alakul a jelenség Németországban. Angliában a palin—
gam házasságok aránya a fegyverletétel után 1919-ben magasabb, mint bármelyik háborús és békés évben. A menyasszonyok körében Angliában a palingamok aránya 12'50/0, pedig 1918-ig arányuk sohase volt még magasabb
10'6—nál. A vőlegények közül 1919-ben 10'30/0
az özvegy, ami szintén magasabb az előző évek arányánál.
10. Igen jellemzo", Európaszerte — még a semlegeseknél is —— mutatkozó népmozgalmi jelenség a. békekötés utáni években az elválá—
sok számának és a népességhez viszonyított ará- nyának emelkedése, amelyhez számos orszag—
ban még az új házasságkötésekhez viszonyí—
tott arány emelkedése is járul. Az abszolút szám növekedésében a hadviselő allamokban szerepe van számuknak a háború alatt bekö—
vetkezett csökkenésének, a hadseregek haza- tértének s a háborúban hazatért férjeknek nőik hűségében történt esalatkozásának is.
A népességhez viszonyított aránynak az emel- kedését a népesség kor szerint való megosz—
lásának megváltozása is előmozdítja, nemcsak az elválásokra való hajlandóság tényleges emelkedése. Az élveszületések csökkenése miatt ugyanis a fegyverletétel után kisebb a 15 éven aluli házasságra nem képes korban lévők aránya. Ez magyarázza részben a jelen- ségnek a semlegesek körében való jelentke—
zését ott is, ahol a háború alatt az elvá- lások nem voltak csökkenésben. Kétségtelen azonban, hogy itt is megnövekedett az Öelvá- lásokra való hajlandóság is. Hazánkban az
1919. évi zavargások miatt, a törvényhozás
kevés elválást intézhetett csak el, 1920-ból sincs bűnügyi statisztikánk papírhiány miatt.
1921-ben azonban már kétszerannyi statisz- tikai lap töltetett ki, mint a régi békés évek- ben, ez a mai Magyarország népességének fogyását is tekintetbe véve, elválásaink szá- mának a békés évek több mint négyszeresére való emelkedését jelenti. Igy ezt az emelke- dést nálunk a törvényhozási munkálatoknak
az 1919. évi szünet után történt intenzívebb
felvétele is előmozdította. A többi európai országokból rendelkezésünkre álló, az elválá- sok számának növekedését mutató adatok közül a fontosabbak a következők: Ausztriá—
ban számuk 1919—ben 4171—re emelkedett az 1918. évi 1779-el szemben s magasabb, mint bármely előző évben. Németországban 1919—
ben számuk 22. 0-2, az előző évi 13.344-gyel
1) Értem az öregebb kor-osztályú völegényeknek a háború alatt mutatkozott víoariáló növekedését.
Ezek között ugyanis több a palingam. Ez a fegyver- letétel után már elesik, marad csak a hadiözvegyek révén okozott tényleges emelkedés.
1.924 _99_
3—4. szám.
szemben s szintén magasabb, mint bármely előző évben. Angliában 1919-ben számnk3308, s még nagyobb 1920-ban, 6180, míg a már szin-
tén fokozott számmal szereplő 1918-ban csak
2222, mert azelőtt egy évben sem lépte át az elválások száma Angliában a kétezret.Franciaországban 1920-ban pl. az elválások száma 22 ezer, pedig a háború alatt évente csupán 2 és 8 ezer között váltakozott. A sem- legesek körében jelentkező kisebb mérvű gya-
rapodást illetőleg Dániában, 1919-ben 15.002
elválás tűnik szembe az 1918. évi 14.915-tel és Svédországban 1920—ban 1310 és 1919-ben 1170, az előző évi 1046-tal szemben. Az el- válásra való hajlam növekedését még 9 kisebb mérvű emelkedést mutató semleges, pl. svéd adatokban is kimutathatjuk, mert az új házas—ságok szintén növekvő számához viszonyítva is nagymérvű gyarapodást mutató eredménye- ket nyerünk. 1922-ben legmagasabb e %, 397, de 1919—1921-ig mindig magasabb, mint 1918—ban (amikor is 2'710/0 volt).
11. A oegyesházasságok közül —— különösen a vallásilag negyeselcne'l — mutatkozott hábo- rús emelkedés már 1919—ben Európaszerte ismét megszunt. Arányuk az egykori hadviselőkne'l elc- kor már ismét akkora, mint a legutolsó békés években, bár abszolút számuk a fegyverletétel után több helyütt kissé emelkedett, a házasság- kötések számának minden társadalmi réteget érintő ekkori gyarapodásával kapcsolatban. Ez ismét annak a jele, hogy a háborús évek alatt mutatkozott gyarapodásukat tényleg a társada-
lom rétegeinek háborús kuszáltsága, s a hábo- rús — főleg katonai célú — belső vándorlások okozták. Ahogy ezek megszűntek, arányuk azonnal lecsökkent a régi nívóra. Hazánkban a vallásilag vegyesházasságok aránya így 1919- ben már csak 14'60/0 (23. 968), ami csak
néhány tizedessel több az 1913. évi 13 90/0—
nál (ami ugyan számszerint csak 10. 766, ha az egész Magyarországra vonatkozó 24. 023— at a népesség csökkenésével arányosan körül- belül 4/5,-ére csökkentjük). Nem szabad azon—
ban felejtenünk, hogy a háborús évek alatt,
pl. 1915-ben még 22'8"/0-ot (13.882) képvi—
seltek a lecsökkent számú háborús házassáf gok között. Hasonlóképen Németországban a vallásilag vegyesházasságok aránya 1919-ben csak 10'20/0, az 1913. évi 10'50/0-nak meg- felelően pedig a háborús évek alatt ott is emelkedő arányban szerepeltek. Pl.1915-ben arányuk 1430/0 volt. Abszolút számuk a há- zasságkötések abszolút számának fegyverle- tétel után bekövetkezett emelkedésével s a háború alatt annak csökkenésével természe- tesen itt sem fejezi ki e jelenséget s éppen olyan irányban változik el, mint hazánkban.
A mai és az egykori békés hasonló relativ ered- mények igen kismérvű eltérésekben természe- tesen ez országoknál a határok megváltozásá- nak is szerepe lehet, eltekintve attól, hogy ezek az eltérések a rendelkezésünkre álló adatokban nem nagyobbak, mint amilyenek az egykori békés évek egyes eredményei között is voltak. Saile Tivadar dr.
A gümőkórhalandóság Magyarországon.
Les déees eause's par la tuberculose en Hongrie.
Resume'. — Le eontingent le plus fort des de'ees par suite de la tubereulose en Europe est fourni par la Hongrie. Jusgria 1905 slaceru presgue graduellement le nombre des déces eau- sés par la tubereulose, C'ependant a partir de ce date, jusgulau commeneement de la guerre les luttes contre la tuberculose furent eouron- ne'es de succes, de sorte gue le nombre des pertes se diminua —— abstraetion faite dlun eourtes interruption de 1911.—— graduellement.
La tendenee rassurante de llame'lioration fut brisée par la guerre. Dans les années de guerre augmente de nouveau le nombre des de'ebs eau- se's par la tubereulose et il atteigne en 1918 sa nouvelle eulmination. La reehute gui se fait sentir pendant les trois anne'es apres la guerre peut étre attribue'e d lle'pidémie de grippe
de 1918 eausant le mert dune grande partie
des malades tubereuleux. Le mortalite' eauséepar la tubereulose présente pendant les derniers deux ans de nouveau une tendanee eroissante, gui fut sans doute prooogue'e en grande partie par le de'pe'rissement de la situation économi- *"
gue hongroise, diminuant la force de resistance humaine contre les maladies.
Depuz's le de'but de la guerre la propor- tíon ammelle des décés cause's par la tuber—
culose (calcule'e pour 10.000 habiíants) est 25—30, sz' le développement des années de paíxse serait continue sans aucun interrup—
ti'on, ce nombre proportionnelpourrait étre évalue' aujom'd'hui á peu prés á 18—19.
A gümőkórhalandóság Magyarországon
— sajnos — egyike a legnagyobbaknak Euró- pában. Fenti grafikonok érdekesen mutatják, hogy a gümőkórban elhaltak száma és aránya
hogyan alakult Magyarországon 1900 óta. Lát-
