A Magyar Statisztikai Társaság működése

lglulan-I

EGYÉB

Ill-nlllllnnnnl-nnlnn....ccl-n-nnlnnnnn-....Ill--lllU.I.-nunnlllnlonnnnnlnlnn....u...-n--n--nun-...nu-nln—un...n-u-I-unlollulnl-

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activité de la Société Hongroise de Statistigue.

Résumé. A la se'ance tenue le 9 mars, sous la présidence de M. Gustave Thírríng, de la Société Hongroise de Statístigue, ill.

André Andor a prononee' son discours de réception sur ,,la lutte (les autorités contre le cliőmage Selon lui il serait nécessaire, (l ane part, (l élablir eles Of/ices publzos de place- ment embrassant toutes les professions et ba- sés sur l'obligation générale de déclaration, et d'autre part, de développer les Offices de placement existants. On devrait, en outre, tenir compte du chómage lors de la réparti- tion des travaux et des transports publics, et réglementer llassurance en cas de chömage, en l'étendant sur toutes les branches de pro—

fession et en cre'ant un fonds s'alimentant de la contribution des palrons et des sa- larie's.

Depuis la gaerre, cost en 1925 gue le marché du travail fut le plus (le'favorable. Or.

le conférencier estime gu a la [in de 1925, le nombre oles cliömeurs devait étre de 50.000 au plus, (150/0), ce gui dépassait de 60/(, le nombre normal de Hongrie. A la fin de la séance, MM. Aloyse Kovács et Norbert Kovács ont cxpose' leurs remargues sur le sujet développe' par M. Andor.

A Magyar Statisztikai Társaság f. évi március 9— én Thirring G ISZtáN elnöklete alatt tartott ülésen Andor Endre foglilt széket ,, Hatósági küzdelem a munkanélküliség ellen blagyarorseagon" című előadásával.

Tíizetes és eddig részben ismeretlen ada- tokkal világította meg azokat a törvényhozási és kormányzati intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági és ipari munkanélküliség le- küzdése érdekében nálunk különösen a há- ború után három irányban és pedig a munka—

közvetítés, vagyis a meglévő munkaalkalmak felderítése, továbbá új munkaalkalmak terem- tése és végül a munkanélküliek segélyezése érdekében történtek.

Megállapította, hogy nálunk a baj ellen a hatósági küzdelem a kezdet kezdetén van és még pártatlan munkanélküliségi statisztikánk sincs.

A minden foglalkozási ágra kiterjedő s az általános bejelentési kényszerre alapított hatósági ninnkaközvetítésnek mielőbbi meg—

szervezése, illetőleg kiépítése, a közmunkák és közszállításoknak a gazdasági téli és az ipari évadszerű— (szezon-) munkanélküliségre figyelemmel leendő tervszerű kiadása, végül a munkahiány esetére szóló biztosításnak az összes foglalkozási ágakra a dolgozók és a munkaadók hozzájárulásaiból teremtendő alap terhére kötelező szabályozása mellett foglalt állást.

A munkanélküliek számát az iparban az 1925. év végén, melynek munkapiaca a há—

ború óta eltelt évek közt a legrosszabb volt,

legfeljebb 50.000-re, az összes ipari alkal-

BO/O—kal haladja meg.

Ez adatok világánál érthetőnek jelezte,

hogy a kormány az 1925/26. és 1926/27. évi budgetekben jelentős összegeket vett fel köz- munkákra és komolyan foglalkozik a munka- hiány esetére kötelező biztosítás gondolatával melynek valóraváltása egyik hathatós eszköz lesz kisebbíteni ama szakadékot, melyet a háború és forradalmak, illetőleg rövidlátó kezek ástak és ásnak a magyar nép felső és alsó rétegei közé.

Az előadáshoz Kovács Norbert és Kovács

Alajos