A Magyar Statisztikai Társaság működése

10. szám. —432-—- 1925,

.

egyik a szakkérdések tárgyalási rendjét fog- lalja magába. a másikba a kongresszus tag—

jainak tiszteletére rendezett fogadások, ki- rándulások és egyéb társas összejövetelek tartoznak. A római kongresszus tevékenysége mindkét irányban a lehető legintenzívebb volt.

Mielőtt az ülések szakmunkásságának rész- letes tárgyalásába bocsátkoznánk, az ugyan—

csak igen fontos társas összejövetelekről kívánunk megemlékezni. Ezeknek az össze- jőveteleknek ugyanis a kongresszisták szóta- koztatásán túlmenő céljaik vannak.

A nemzetközi érintkezésnek egyik. szinte páratlanul sűrű hálózatát képezik a különböző államok statisztikusai közötti összeköttetések.

A kiadványok kölcsönös kicserélésén kívül a statisztika hivatalos és magán művelői állan- dóan igen élénk közvetlen érintkezésben alla- nak. Az érintkezés nem szorítkozik csupán statisztikai kérdések tárgyalására, vagy sta- tisztikai adatok közlésére, hanem az egyes államok viszonyairól, közállapotairól szóló objektív informaciok szinte korlátlan meze- jére terjed ki. Az egymás táiékoztatásánál fennálló viszonosság megbecsülhetetlen erteket képvisel s annak ápolását éppen azért min- den statisztikus kartársi kötelességének tartja.

A világháború megszűnte után is a nemzet- közi érintkezés talán a statisztika terén indult mega leghamarabb s a kölcsönös legőszintébb készség jegyében. Minden állam tudata- ban van annak, hogy statisztikai adatait a külföld csak addig tekinti közállapotai hű tükrének, ameddig azok mindenkor teljes őszinteséggel a nagy nyilvánosság tudomására hozatnak s amíg az adatgyűjtések egész menete a szakszerű kritika részére hozzáfér—

hető. A statisztikai hivatalok és a statisztika egyéb művelőinek benső kapcsolatát fenntar—

tani, kímélyiteni. azokhoz új szálakat hozzá—

fűzni képezi azért a nemzetközi statisz- tikai kongresszusok társas összejöveteleinek fő célját.

A kongresszusokat rendező államok azon- kívül megragadják az ilyenkor kínálkozó alkalmat, hogy ' országuk közállapotait köz—

vetlenül is megismertessék. Ha űgyelembe vesszük, hogy az lntézet kongresszusainak részt- vevői mily kiválóan fontos informatív szol—

gálatot teljesítenek hazájukban, úgy szembe—

szökik e propaganda nagy értéke s érthetővé válik az a versengés, mely a Nemzetközi Statisztikai Intézet kongresszusai helyszínének megállapításánál az egyes államok között folyik. igy a következő XVII. ülésszaka helyé- nek kijelölésénél a siker reményétől kecseg- tetve két kormány, az egyiptomi és a lengyel intézett meghívást az Intézethez. A közgyűlés az előbbi mellett döntött. S így az 1927. évi ülésszak Kairóban ül össze.

A római kongresszus rendezőbizottságának elismerésre méltó agilitása, az olasz nemzet bőkezű vendégszeretete, a társas összejöve- telek tőmőtt egymásutánját fűzte a délelőt- tönkint ülésező kongresszus programmjához.

Az évezredek kultúrájának hatalmas emlékei között eltörpültek a jelenkor népeit elválasztó falak s az örökszép művészeti alkotások cso—

dálatában találkoztak az összes nemzetek.

Valóban a kultúra közös érdekeinek felisme- résére talan sehol a vilagon oly alkalmas hely nincs, mint éppen Rómában.

A multi-ához méltó, jövőjét fegyelmezett munkával épitő olasz nemzet megismerése, a nemzetek közötti hidegség enyhülése, aNem-

zetközi Statisztikai intézet XVI. kongresszusá—

nak társas összejöveteleit a legeredményeseb-

bek közé sorozzák.

(Folyt. köv. —— A suivre.)

Dobro oils Sándor dr.

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activite' de la Société hongroisc de Statistigue.

Résumé. A la se'ance du 14 novembre de la Société Hongroise de Statistigue, M. Fran—

gois Kováts, membre ordinaire, a tenu, sous le titre de Statístitlue et Histoire, sa confe—

rence d"inauguration. Comme—dit-il-on na de documents statistigues modernes gue de—

puis 50 ou 100 ans et gue, pour les temps

antérieurs, on trouve tres peu de données éta—

blies dans un but statistigue la statistigue n a gucre figure jusgu ici parmi les sciences auri- liaires de lhistoire,et les résultats des recher—

ches historigues n'ont guére éte' employés par les statisticiens. M. Kováts a montré par d'inté- ressants ewemples, gu'il n'est pas impossible de recueillir des données statistiaues sur les siecles passe's, car les registres, les écritures etc. des vieilles villes, des domaines et de certaines famil—

les offrent d'abondants matériausc á Feeil initié.

Gest d l'aide de tels documents gue le conferen—

cier avait établi guelle fut, pendant la domina- tion turgue, la vie économigue de la oille de Pozsony, dont it a donné un tableau intéressant.

1925 ——-—433——— 10. szám.

M. le président Gustave Thirring, ainsi gue MM. Aloyse Kovács et Désiré Laky, membres oráinaires, ontensuite pris la pa'role, exposant leurs remargues et faisant zessortir la nécessité dinitier la jeane génération de statisticiens aux recherches de la statistigue de l'historie.

A Magyar Statisztikai Társaság f. évi november hó 14 én Thiwing Gusztáv elnök- lete alatt tartott előadói ülésén Kováts Ferenc r. tag "Statisztika és történelema címen tar- totta meg székfoglaló előadását, melynek tar- talma a következő:

A modern statisztikai anyag igen rövid időközökre vonatkozik. Ezért a statisztika tudo—

mányos feladatainak egyik legfontosabbika:

a számsorváltozások időrendbeli csoportosu—

lását megfigyelni, a hivatalos anyagnál csak

aránylag rövid időre szoritkozhatik. 50—100

évnél korábbi adatgyűjtések csak igen kivé- telesen léteznek. Különösen áll ez a kifeje—

zetten 'népszámnyilvántartási s hasonló ada—

tokra. Igy azok a tudósok, akik statisztikai kutatásokat a mult századokra akarnak kiter- jeszteni, majdnem leküzdhetetlen akadályok—

kal állnak szemben. De ha vizsgálat alá vesz- szük a multnak azon írott hagyományait, amelyek kisebb-nagyobb méretű adatgyűj- tésre alkalmasak, ezek az akadályok csak színleg bizonyulnak leküzdhetetleneknek. Fő—

ként az újkor elmult századai meglehetősen sűrűn ejtettek meg különböző nyilvántartási műveleteket, amelyek gyakran nem egy szem- pontbol érdekesebbek és tudományos szem- pontból tanulságosabbak. mint a modern köz- igazgatási statisztika felvételei.

Mar a középkorban két igen fontos soroza—

tát találjuk olyan nyilvántartásoknak, amelyek az akkori népesség igen érdekes adatainak összefoglalásáttartalmazzák. E nyilvántartások felhasználása előtt azonban tisztába kell jön- nünk avval, hogy a modern népesség politi—

kai tagozódásával szemben mit jelent a népes—

ség középkori és újkori rendisége a XIX. szá- zad közepéig. Minthogy a nyilvántartások egészen más célból készültek, mint a modern statisztikai adatgyűjtések, ennélfogva a népes- ségnek nem összes elemeire vonatkoznak. A középkori közigazgatás igen nagy számban hagyott hátra adatokat, amelyek a népesség határozott részére vonatkoztak s ennek a rész- nek összeírásat,nyilvántartását, illetve különféle adminisztratív intézkedések áttekinthetőségét s ez intézkedések eredményének ellenőrzését céloztak. Ezek az adatok! bizonyos népele' mekre meglepö világosságot vetnek, máso—

kat ellenben éppenséggel egészen elhanya—

golnak.

A legrészletesebbek és leggyakoriabbak azok az adatok, amelyek a városok népessé- gének nagyobb részére, a városi polgárságra vonatkoznak. Alig képzelheti a laikus, hogy egy-egy városi levéltár, amennyiben háborús pusztítás és tűzvész megkímélte s a kiselej- tezés vagy hűtlen kezelés ördöge abban nem dúlt, mily hihetetlenül gazdag statisztikai Ös- anyagot tartalmaz. Ez az ősanyag meglehe- tősen könnyen dolgozható fel, mert javarésze az úgynevezett városkönyvekben örökíttetett meg. A városi autonóm hatóságok közigaz- gatási és igazságszolgáltatási feladatai már korán szükségessé tettek különböző és nagy—

számú nyilvántartásokat, amelyeket könyv—

(füzet—) alakban szerkesztettek. Adókönyvek, számadókönyvek, vámkönyvek, vásárkönyvek egyfelől, földkönyvek, telekkönyvek hagya—

ték— és gyámkönyvek, polgári és büntető- ítéletkönyvek, végrendeletkönyvek, stb. más- felől, egyes városi levéltárakban gazdag soro- zatokban találhatók. Pozsony városa például körülbelül 800 ily városkönyvet őrzött meg.

A városi polgári életnek alig volt fontosabb mozzanata, amelyet ilyfajta városkönyv meg ne örökített volna.

Rosszabbul állunk a vidéki népességet illetően. Nem mintha a vidéken ilyféle össze- írások nem léteztek volna, hanem megőrzésük sokkal ritkább, mint a városokban, hiszen például hazánkban a vármegyéknek a XIX.

századig alig volt levél- vagy irattáruk. Men—

nél régibb korszakról van szó, annál keve- sebb a megsemmisüléstől megmenekült ható- sági adatok száma. Emellettavárosi könyvek hiteles nyilvános könyvek voltak, a város—

könyvi bejegyzés a közokiratot pótolta, mig az országos jog — igen csekély kivétellel ——

ezt a nyilvános jelleget nem ismeri. Hazánk történetének szomorú eseményei miatt a kö—

zépkori általánOs adatgyűjtéseket tartalmazó feljegyzések, amelyek a központi kormány- hatőságoknál feküdtek, elvesztek, illetve csak darabosan, megcsonkultan menekültek meg az enyészettől. Ellenben elég jelentős szám—

ban maradtak fenn feljegyzések, amelyek egyes

— gyakran nagykiterjedésű — birtokok, fal—

vak, sőt egész, megyék jobbágynépességére vonatkoztak. Urbárinmok birtokösszeírások (köztük pl. a XIII. századbeli pannonhalmi), tized—, adó-(dica—)lajstromok, gyakran éles vilá—

got vetnek a. vidék népességi viszonyaira a középkor utolso századaiban.

A mohácsi Vész után I. Ferdinánd által felállított központi kormányhatóságok külön-

10. szám.

zu:

böző összeírásokat és nyilvántartásokat készí—

tettek, amelyeknek nagy része a mai napig fennmaradt. Harmincadadó-, porta-, tizedlajstro—

mok, államháztartási elszámolások stb. mind sűrűbben találhatók az udvari kancellária, a kamara és a helytartótanáes iratai közt. A törökvilág elmultával valóságos népszámlálá- sok is Vitetnek keresztül,igy az 1720.,1780., 1828, 1836, 1846. stb. években.

A levéltárak azonban nemcsak ilyfajta anyagot nyújtanak a társadalom multja iránt érdeklődő statisztikusnak. Ezt az anyagot, amely városkönyvekben, lajstromokban, össze- írásokban, vám- és áruforgalmi naplókban, közigazgatási és bírói jegyzőkönyvekben, tanácsi, vagy kamarai protokollumokban már mintegy félig kész állapotban áll rendel- kezésünkre, igen jelentősen egészíti ki az egyes adatokból összegyüjthető, tehát—mint—

egy nyers állapotú anyag. A jelenkori állami levéltárak, minta régi kormanyirattárak és levéltárak örökösei. a városok és vármegyék s gyakran egyes községek levéltárai, de nem- különben a magán (családi) levéltárak is igen sok lajstromozatlan (vagyis összefoglalásban nem egyesített) anyagot tartalmaznak. Ez az egyedi anyag —— megkülönböztetésül így nevezhetjük az osszesitett (lajstromőzott) anyaggal szemben — már csak azért is fontos, mert segélyével igen sok esetben be- cses kiegészítéseket eszközölhetünk a lajstro—

mozott anyagon, avagy az egyik összeírást egy másiknak adataival egészíthetjük ki. Itt különösen kiemelendő a régi hiteles helyek, a káptalanok anyaga, amely a nemesi rend történetére és statisztikájára vonatkozóan a legfontosabb adatokat nyujtja.

A történetstatisztikai anyagot a modern anyaggal szemben az különbözteti meg, hogy az principialiter sohasem közvetlen statiszti—

kai anyag. A történeti statisztikával foglalkozó tudósnak tehát első és legfontosabb feladata, hogy a legkülönbözőbb kormányzati és igaz—

ságszolgáltatási célokra szolgáló anyagból statisztikai anyagot csináljon. így például az adókönyvek az adóalanyok felsorolását tartal—

mazzák, mint amelyekként rendszerint az adó—

köteles háztartások t'ejei szerepelnek. Városi adókönyvből például hiányoznak mindenek—

előtt a nem birtokos nemes személyek, azután az egyháziak általában, a pauperi, a koldusok, a munkakerülők, de az a városi népréteg is, amely bizonyos tekintetben a modern prole-

tariátushoz hasonlít, az alkalmi munkások és

napszámosok, amennyiben vagyontalanok s végül a városi alkalmazottak is. akik rendsze- rint adómentességet élveztek. Mindezen népes-

_ 434 '—

ségelemekre azonban egyéb összeírások és különböző egyes adatok vonatkoznak, úgy—

hogy nincs kizárva a megközelítően pontos kiegészítés lehetősége. Az adóköteles ház—

tartások f'ejeinek számából, valamint bizonyos mellékköriilmények alapján következtethetünk a háztartás személyzetének fejszámára, a testamentumkönyvek adataiból a kiskorúak átlagos számára, a céhszabályokból az alkal- mazottak átlagos számára, a telekkönyvi ada—

tokból a lakások nagyságára és számára, a városi számadásokból a városi alkalmazottak számára, az egyházi feljegyzésekből a koldu-

sok, kórház-számadásokből a közápoltak

számára, az ítélet- és tanácsiegyzőkönyvekből sok más érdekes és jellemző részletre, amely adatok segélyével, az adókönyv számsorainak alapulvételével, aránylag korai korszakokra rekonstruálhatjnk az illető város lakosságának pontos számát és jellemző összetételét. A telekösszeirások és birtokrendtartások, vala—

mint egyes oklevelek (pl. záloglevelek, örö—

kösödési szerződések stb.) összevetéséből

hasonlóképen egyes vidékek népességét ál- lapíthatjuk még gyakran igen nagy ponto—

ssággal.

A népmozgalmi statisztikának kútforrásai mindenekelőtt az egyházi anyakönyvek, de emellett a városokban igen sok adatot állít—

hatunk össze a polgárkönyvekből, eéhkönyvek- ből, telekkönyvekből, adónyilvántartási lajst- romokból. testamentum— és hagyatéki könyvek- ből, amelyek egyrészt a népesség migráció—

ját, másrészta halálozások okozta birtokválto- zások kapcsán, a halálozás arányát mutatják.

A vidéken az ilyfajta adatok nagyon ritkák és kivételes jellegűek; itt leginkább a telek—

nyilvántartások lesznek felhasználhatók arra, hogy a vidéki népesség fluktuációjára követ- keztessiink. Ott, ahol egyházi anyakönyvek fennmaradtak, a kutatás biztosabb nyomokon fog haladni; ez azonban csak a legkivétele—

sebb esetekben áll.

Persze országos átlagok vagy országos t'őszámok kizárólagosan csak hozzávetőleges becslések útján nyerhetők. Azonban mennél több népességcsoport adatait kutattak fel, mennél pontosabban állapíthatjuk meg egyes városok, faluk, birtokok népességét bizonyos korban, annál több támpontot nyertünk a becslések megbízhatóságára. Habár minden középkori és XIX. század előtti újkori népes—

ségi statisztika csak mozaiktöredékeket ered- ményezhet, mégis ezek a mozaikok, különö- sen, ha módszeresen képzett, helyes történeti érzékkel és intuicióval bíró kutató állította össze, egyes esetekben meglepően jellemző

10. szám.

képet nyujthatnak a népesség állapotáról és mozgalmaról.

A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Laky Dezső, Kovács Alajos r. tag és

Thirrt'ng Gusztav elnök szólt hozzá, akik kiemelték az új statisztikus generáció tör—

ténet—statisztikai kutatásokra nevelésének szükségességét.

A m. kir. közp. statisztikai hiv. könyvtárába érkezett munkák jegyzéke.

Lista des ouvrages arrive's a la bibliothégue de KOffice central royal de stat. de Hongrie.

]. Külföldi hivatalos kiadványok.

I. Publicatr'ons ofűcielles étrangéres.

Annuaire international de statistigue agricole, 1924—25. Institut international d'agriculture, Rome.

Memorandum sur les monnaies et les bangues centrales.1913/1924 I' II Société des nations. Geneve.

Statistik der Landwirtschaft (Aubau, Saatenstand und Ernte; Hopfen- und Weinbau) im Freistaat Preussen, 1924. Preussisches statistisches Landesamt.

Berlin.

Statistisches Jahrbuch für den Freistaat Preussen, 21. Band 1924. Preussisches statistisches Lantlesamt.

Berlin.

Der auswartige Handel Deutschlands in den Jahren 1923 und 1924 vergliclien mit den Jahren 1913 und 1922. Hett II—IX. Stat. Reichsamt. Berlin.

Einkommensteuer und Bcsoldungsstcuer von hö- heren Dienstbezügen in Böhmen. Mtihren und Schle- sien in den Jahren 1914/1918. Stat. Staatsamt. Prag.

Ortsverzeichniss des Landes 'lihüringcn. 'l'hiiringi—

sebes statistisches Landesamt. Weimar. 1925

Beitráge zur Statrstik des Landes Braunschweig.

Neue Folge Nr. 4. Statistisches Landesamt. Braun- schweigt

Untersuchungen betreü'end die Rentabilitát der Schweizerische Landwirtschaft im Erntejahre 1923/24.

11. Schweizerischer Bauernsekretariat. Brugg.

Der Finanzhaushalt des Bundes 1913, 1920, 1921

und 1922. Eidgenössísches stat. Bureau. Bern.

Statistigue du commerce de la Suisse avec l'étran- ger, 1924 Direction générale des donancs federales.

Bern—Bümplíz.

Die genossenschaftliche Milchverwertung und Milchverarbeitung in der Schweiz. Schweizerischer Bauemsekretariat Brugg.

Statistica della emigrazíone italiana per l'cstero 1918, 1919, 1920. Direzione generale della statistica.

Roma.

Annuario storicodstatistico, 1922/1923 I. Utficio stat. del comune di Milano.

Annuario statistico italiano 1919/1921 Direzzione generale della stat. Roma.

Estadistica de los accidentes del trabajo. Occu- ridos en el afio 1922. Direction général du travail et d'action sociale. Madrid.

Statistical abstract for the Netherlands East- Indies, 1924. Central kanton voor de stat" Weltev—

reden.

Jaaroverzicht van den in-en uitvoer van Neder- landsch—Indiö,1924. Weltevreden.

Loyer et logement en novembre 1924. Départe—

mentde stat. Copenhague.

Elections communales, 1925. Département de stat.

Copenhague.

Tables de matieres de la littérature statistigue

danoise, 1924. Département de stat. Copenhague.

Recensement général de la population du Dane—

mark, 1921. Déparrement de stat. Copenhague.

Statistígue de la production industrielle, 1924.

Département de stat Copenhague.

Statistigue des mines et usines en Norvége, 1924.

Bureau central de stat. Oslo.

Entremise publioue et arbitrage. Conventions collectives et contlits du travail, 1924 Bureau central de stat Oslo.

Elections en 1924 pour le ,,Storting". Bureau c.

de stat. Oslo.

Grandes peches maritimes, 1923. Bureau 0. de stat. Oslo.

Statistiuue des télégraphes et des téléphones de l'Etat de Norvége, 1923/4. Bureau central de stat. Oslo.

Annuaire de l'administration générale des pri—

sons, 1923, Bureau central de stat. Oslo.

Statisriuue postale, 1924. Bureau central de stat.

Oslo.

Statistigue de l'assistance publigue, 1920/1921.

Bureau central de stat. Oslo.

Stat. arabok för Göteborg, 1925.

Dödsorsaker, 1920. Bureau central de stat. de Suede. Stockholm

Rusdryckförsaljningen, styrelsen, Stockholm.

Olycksfall i arbete 1922. Riksförsakringsanstal- ten. Kungl. kontrollstyrelsen. Stockholm.

Hyresrákningen át 1924 del i hyresförht'tllandena.

K. socialstyrelsen _

Arbetartillgang, arbetstid och arbetslön inom

sveriges jordbruk, 1924. K socialstyrelsen.

Arbetsinstallelser och collektivavtal samt förlik- ningsmannens verksamhet, 1924. K. socialstyrelsen.

Kooperativ verksamhet i Sverige, 1923. K. social- styrelsen.

Kolonisationsstatistigue, 1925. Bureau central de stat. Helsinski

Exercicv des chemins de fer, central de stat. de l'Eshonie. Tallinn.

Statistigue du commerce du royaume de Bul- garie avec les pays étrangers. Importation, exporta—

tion, entrepöt et transit, 1916, 1917,1918. Direction générale de la stat. Sophia.

Mineral resources of the United Staates, 1924.

Departement of the interior. Geological survey. Wa schinuton,

Marriage and divorce, 1922/1923. Bureau ot the census. Washington.

Mortality statistics, 1922. Bureau of the census.

Washington.

1924. Kungl. kontroll-

1923. Bureau

(Folyt. köv.)