1926 —335——
5 szám.Dissinger A.: Németország kivándorlási mozgalma és kivándorlási statisztikája a háború után.
Zeitschrift für die g esamte Staats- w is s e n 3 6 h a ft (80. évf. 2. sz., Tübingen 1925/26,, nem.) —— Brockhausen : A mai Ausztria politikai strukturája. — Liefmann R.: Szubjektivizmus és ob- jektivizmus az újabb gazdaságelméletben. — Terhalle F. : Az 1925. évi német birodalmi pénzügyi reform.
—— Fehlinger: A nemzetközi munkaszervezet jogköre.
Zeitschrift für die gesamte Staats- w is s e n 8 c k aft (80 évf. 3. sz., Tttbing n 1925/26, ném.).——— Lucas G.: Kartell és jogrend. —- Diehl K.:
Menger Károly ,,A közgazdaságtan alapfogalmai" o művének második kiadasa. ——- Worliczek C.: A cseh—
szlovák földbirtokreform. —- Lotz W.: Brit és német jövedelmi adó. — o'treiter G. : A hivatásos betegápolás Németországban.
Zeitschrift für die gesamte Staats- w is s e n 8 0 h (1 ft (80. évf. 4. sz., Tübingen 1925/26., ném.). —— Ammon A. : Smith Ádám és a nemzetgazda- ságtan alapproblémai. — [fü/me 0. : Bevezetés a
nemzetgazdasági kategóriatan okadatolásához. ——
Jerusalem F. W.: Kelsen államtana. — W'ilhelm R.:
A kínai államgondolat fejlödése. — v. Schwerin C.:
Az európai kultúrfejlődés gazdasági és szociális alapjai.
Zeitschrift für schweizerische Sta- tistik und Volkswirtschaft (62. évf. 1. sz., Bázel 1926, ném.-fr.). ——-— Lüscher—Burckhardt R.: A svájci tőzsdék fejlődése 1914 óta, különös tekintettel a bázeli tőzsdére. — Schenker O.:Lehetöség és való- ság a valószinűségszámítasban és a statisztikában. ——
Rappard E. W.: Észrevételek a vámpolitikáról néhány újabb közlemény alapján. — Thalmann W. : Az emberi munkaerő anyagi értéke. — König R.:
A svájci jelzalogtörvénytervezet a mezőgazdasági földhitelintézeti érdekek szempontjából. — Cagianut:
A városi jelzáloghitel, különös tekintettel a második helyen álló jelzálogokraí — Feld W.: A népjóléti tevékenység statisztikája'Zürioh-kantonban. — Stohler H.: Bázeli halandósági táblázat az 1918—24. éviné- pességi adatok alapján. —— Brüschweiler : Kalózkodas a statisztikában.
A Magyar Statisztikai Társaság működése.
Activile' de la Société Hongroise (lc Statis'tigue.
Résume'. Dans la séance tenue le 11 mai 1926, sous la présiclence de M. Gustave Thir—
n'ng, M. Etienne de Bernát prononga son discours de réception intitule ,Divorcés et suicidésa. Il exposa gue ces derniers temps, llaccroissement des divorces dépassa fort la mesure moyenne, car tandis gu'en 1891—95 il n'y avait eu, en moyenne, gue 1.288 di—
vorces par an dans le teoritoire ancien de la Hongrie, on en enregistra, en 1923, 6.645 dans la Hongrie actuelle Le nombre des suicides augmenta également. il avail éte en 1880 de 1201 dans la Hongrie ancienne, contre 2313, en 1924, dans la Hongrie ac—
tuelle En ce gui concerne le divorce, pour remédier au mal, on devrait changer la loi de 1907, laguelle, en abolissant lappel obli—
gatoire, répandit une ide'e incroyablement le'gere sur la valeur du mariage. Tant au point de vue du diiiorce gal-zt celui alu suicide, le retour a une vie plus simple rendrait la tranguillité et la force de resistance aux ámes, et la vie morale individuelle et de la nation en dei/"ien- drait plus saine. MM. Nicolas _7'ósan, Géza Kenedy, Aloyse Kovács, Philippe Rotten- biller et M. le president Gustave Thirríng ont ensuite présente leurs observations. Le president a annoncé gue la Société soccupera
en une réunion spéciale, des moyens de remé- dier au mal.
A Magyar Statisztikai Társaságnak Thirring Gusztav elnöklete alatt az 1926. évi május hó 11—én tartott előadtülésén Bernát István fog- lalt széket ,,Elvalók és öngyilkosok" című előadásával.
A modern társadalmi élet két folyton ter- jedő és mind fenyegetőbbé alakuló betegségé—
vel, az elválással és az öngyilkossággal foglal- kozott. Az elválasoknak szaporodása különö—
sen az utóbbi időkben erősen meghaladja azt a mértéket., amely korábban atlagos volt.
Az elvalasi statisztika szerint Magyarország régi területén az 1891—95. évek átlagában évente 1.288 elvalas volt, 1923—ban pedig a mai területen, 6.645. Rosszul állunk az Ön—
gyilkossag tekintetében is. Mígugyanis 1880-ban
a megállapított öngyilkossági esetek száma az
, akkori Magyarországon 1.201 volt, 1924—ben
Magyarország mai területén 2.313 esetet sza-
mitottak össze. Az előadó foglalkozott azzal,
hogy milyen okokból ered az öngyilkosságra
való hajlam, milyen korban és milyen vagyoni
viszonyok közöttmutatkozik erősebben. Szembe-
szallt azzal a felfogással, hogy a legtöbb ön-
gyilkosság oka a szegénység volna, hiszen
5. szám.
gazdag országokban sűrűbben fordulnak elő öngyilkosságok, mint a szegényekben.Helyt- állónak tartja amaz állítást, hogy a vallás0s érzés meggyöngülése egyik fóoka az öngyil- kosságok szaporodásának. Az orvoslás egyik közeli eszköze gyanánt megjelöli az 1907. évi elválási törvény megváltoztatását, mert ez a kötelező fellebbezést eltörölvén, hihetetlenül könnyelmű felfogást terjesztett el a házasság értéke tekintetében. Ami a továbbiakat illeti, abban a nézetben van, hogy az egyszerűbb
—386— mem
élethez való Visszatérés visszaadná a lelkek nyugalmát és ellenállóképességét s úgy az egyes mint az egész nemzet lelki és erkölcsi életét egészségesebbé tudná tenni.
Az előadáshoz Kenedy Géza, Józan Miklós, Kovács Alajos, Rottenbiller Fülöp és az elnök szólt hozzá, aki bejelentette, hogy a bajok orvoslását, a kérdés fontosságára való tekin- tettel, a Társaság az érdekelt társadalmi egye- sületek bevonásával tartandó ankéten kívánja megvitatni.
Hírek. — Nouvelles.
Résume'. Reconnaissance des me'rítes de
Ladislas de Buday. Pour récompenser dignement l'oeuvre scientifigue de feu Ladislas de Buday, llAca- — démie Hongroise des Sciences décerna le prix Fran- cois Chorin ;; lyouvrage intitule' ,,Les années de lutte de la HongrieK, alá a la plume de l'illustre savant.
—— Une des rues avoisinontes de l'ijice central royal hongrois de statistigue a été dénomme'e du nom de La- dislas de Buday ancien directeur renomme'de l'Of/ice.
Electz'ons acade'migues. Le 6 mai 1926, l'Aca—
de'mie Hongroise des Sciences a élu membre ordinaire M le D' Gustave Thírring, directeur de l'ijice sta- tistigue de la oille de Budapest, gui e'tait depuis 1902 membre correspondant. Le méme jour, fut e'lu membre correspondant M. le Dr De'siré de Laky, professeur de statistigue et d'e'conomie politíoue appligue'e [i l'Ecole Pelytechnigue de Budapest. — M. Aloyse Kovács, membre eorresponclant, directeur ele FOf/ice central royal hongrois de statistigue, fut élu rapporteur de la
Commission de l'e'conomie politigue.
Nomz'nation. Le 23 mars 1926, M. le Gouver—
neur de la Hongrie a nomme' M. le DV De'sire' de Laky, professeur (i l'Université de Szeged, a la chaire de statistigue el olye'conomie politigue appligue'e de l'Ecole Polytechnigue royale hongroise, oacante depuis la mort de Ladislas de Buday.
Honneur déceme' ;; l'e'tranger a un statis- tieien hongroís. En aoril dernier, M. le consei/ler ministériel Jules de Konkoly Thege, (hef de la section agricole de l'O/fice royal hongrois de statis—
tigue, a été e'lu, par la Société Belge d'Etudes et , (l'Eacpansion de Licge, membre du Comité rle Patro—
nage.
Buday László érdemeinek elismerése. A Ma- gyar Tudományos Akadémia a Chorin Ferenc-jutalmat nehai Buday László dr. levelező tag, a Magyar Statisz-
tikai (Társaság alapitó-elnöke "Magyarország küzdel-
mes évei" című művének ítélte. Az Akadémiát ebben az elhatározásban az a gondolat vezette, hogy ennek a munkának megjutalmazásával, mely abszolút tudo—mányos és irodalmi becsénél fogva önmagában is megérdemelné a díjat, egyúttal az elhúnyt tudósnak
egész élete tudományos és irodalmi müködését méltóan jutalmazza és koszorúzza meg. —— A székesfővárosi közmunkák tanácsának döntése szerint, a m. kir.
központi statisztikai hivatal mellett vezető egyik utca, a Tudor-utca, a hivatal nagynevű volt igazgató- járól, Buday László-utcának neveztetett el.
Akadémiai kitüntetések. A Magyar Tudományos Akadémia 1926 május (S.-án tartott tagválasztó nagy- gyűlésén több évtizedes tudományos munkásságának _elismeréseképen, rendes taggá választotta Thirring Gusztáv dr.-t, Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatóját, a Magyar Statisztikai Társaság elnökét, aki 1902 óta az Akadémia levelező tagjai közé tartozott. Ugyancsak az említett gyűlésen a levelező tagok sorába valasztatott tudományos mű- ködésének jutalmául Laky Dezső dr., a magyar királyi J ózsef-műegyetemen az alkalmazott közgazda- ságtan és statisztika tanára, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke.
Az Akadémia nemzetgazdasági bizottságának elő- adója l917—től 1925 márciusában bekövetkezett halá- láig, néhai Buday László, a tudós statisztikus volt;
1925 őszén Kovács Alajos levelező tagot, a magyar királyi központi statisztikai hivatal igazgatóját válasz- totta meg a bizottság az előadói tisztségre.
Kinevezés. A kormányzó úr Öfőméltósága 1926
március 28-án Laky Dezső dr. szegedi magyar királyi Ferenc József tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt a magyar királyi József műegyetemen Buday László dr. halálával megüresedett alkalmazott köz—
gazdasági és statisztikai tanszékre, nyilvános rendes tanárrá kinevezte.
Magyar statisztikus külföldi kitüntetése.
A liége-í ,,Société Belge dlEtudes et d'Expansion"
1926 április havában Konkoly Thege Gyula miniszteri tanácsost, a m. kir. központi statisztikai hivatal mező- gazdasági osztályának vezetőjét, a ,, Comité de Patronage" tagjává választotta.
Megszűnt statisztikai hivatal. A cseh-szlovák köztársaság területén korábban működött tartományi statisztikai hivatalok közül utolsónak megmaradt egy—
kori osztrák-sziléziai statisztikai hivatal 1925 decem—
ber végén megszűnt.
