Magyar Statisztikai Társaság

11. szám.

Tersztyánszky Ákos, a M. *kir. Posta vezér- igazgatója.

Thírring Gusztáv dr. kormányfőtanáesos, Budapest Székesfővárosi Statisztikai Hi- vatalának nyug. igazgatója.

Tormay Béla, a M. kir. Postatakarrékpénz—

tár vezérigazgatója.

Varga István dr. egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazga—

tója.

Weis István dr., az Országos Társadalom—

biztosító Intézet vezérigazgatója.

— 1040 ——

1935

Titkárság:

Főtitkár: Dobrovits Sándor dr. miniszteri

osztálytanáesos.

Titkár:

titkár.

vitéz Mike Gyula dr. miniszteri

Jegyzők: Dubrav'zky László dr. miniszteri fogalmazó.

Hollós István dr. miniszteri fogalmazó.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statístigue.

Résume'. lA Poeoasíon du centenaíre de la mori de M.olihus, la Soei'e'te' Hongroise de Statis- tigue a tenu le 26 novembre 1935 une se'ance dans la salle des séances hebdomadaires de PAcadémie Hongroise des Sciences.

Le président de la K 0 D a' c s,

Société, M. Aloy'se ou—vl'ant la séance, a prononce' un discours, évoguant la mémoire de Malihus. Puis, M. Charles Balás, membre ordinaire, fit ime conference intitule'e: Malthus et le pro—

bléme démographígue de nos jours.

Nous publions dans ce numéro le discours du Président et la conference de M. Balás.

A Fordre du jour de la séanee dlétude du 3 décembre 1935, tenue sous la pnésidence de M.

Aloyse Kovács, figuraít une étude de M. Gus—

iave Thirring, membre

de 1804. Llauteur éton—t em—

péché par sa maladie de prendre part á la se'anee, c,est M. Louis Thírring, secrétaire de la So—

cie'té, (lui donna lecture de Pétude.

honoraire, L 0 r e—

eense m ent

A Magyar Statisztikai Társaság 1935 november 26—án Malthus halálának 100. évfordulója alkal- mából a Magyar Tudományos Akadémia heti ülés- termében emllékül—ést tartott.

Kovács Alajos elnök megnyitó beszédet és Balás Károly r. tag ,,Malthus és a népesedés mai problémája" címen előadást tartott. Az elnök megnyitóbesz—éd—é't és az előadást folyóilratunk más hely-én közöljük.

A Társaság 1935 december ?y—án Kovács Alajos elnöklxésével tartott előadóülésén Thirríng Gusztáv tiszteletbeli tag: ,,Az 1804. évi népösszeirás" című tanulmánya volt tárgysorozaton. Az előadó meg- betegedése folytán a tanulmányt Thirríng Lajos, a Társaság titkára olvasta fel. Az előadást legköze- lebbi számunkban közöljük.

I-I. Pálfy Ilona vendég azzal az információval

szolgál, hogy az 1804. évi népösszeínásna'k a bécsi levélt-tárban őrzött példánya másol—ama az eredeti-

nek, melyet sikerült megtalálnia az itteni levéltár-

ban. A néplösszeirás eredményeinek egy másik példányát nemrégiben kínálták megvételre az Ofr—

szág—os Levéltárnak, ezt a példányt bemutatja. Ér—

demes volna kiaknázni a XIX. század elején tar—

tott többli népösszeíráls—ok anyagát is. Különösen az 1828-es összeírásróll áll hat'alllmzas anyag az Or—

szágos Levéltárban rendelkezesre.

Kovács Alajos elnők: Mélltatj—a a régi népössze- írások feltárásának nagy jelentőségét. Th'irr'ing Gusztáv érdeme, hogy e téren úttörő munkát vég—

zett. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásá- ból nagyszabású tanulmányban dolgozta fel az 1787. évi II. József—félve nléipösszeí'rás adatait.. E munkájában javasolta, hogy az 1787. évi inépöts—sze- írás adatai, amelyek számos vármegyéről közsé—

genkint is megvannak, ily részletességgel közzété—

t—essenek. A maga részéről azon lesz, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal e lközségenikinti adatokat publikálja. Érdemes volna azonban ezenkívül a további összeírások, nevezetesen az 1804. Levi s a

XIX. század első három évtizedében ezután való—

szinűleg évről—evre tar-tott többi össz-elírások ada—

taivall is a reszletekbemenlően foglalkozni. Az 1787.

évi névpősszeírás .községenkintli adatait össze kell—

lene vetni a többi összeírások feltehetőleg közsé- gen—kint is meglévő adataival, amely vizsgálódás kétségkívül igen becses bizonyítékokat szolgáltatna a magyar faj propagatílv erejéről. A községenkint'i adatok e (tüzetes vizsgál—ata kimutatná, hogy a sza- ponodás azokon a vidékeken volt a legerősebb, ahol a magyarság a legnagyobb tömegekben élt.

Bizonyitható ezekkel az adatokkal, hogy a ma—

gyarság nagy térnyerése a XIX. század folyamán nem erőszakos magyarosítás következménye, hanem természetes folyamat volt. A török kiűzése után az ország legmagyaralbb resze, az Alföld előtt a fej- lődés lehetőségei megnyíltak. E meggy'érült [népes-

11. szam, —— 1041 —

1935

s-égü országrész a természetes szaporodás s a be—

szivárgó teltepiilők beolvadása folytán hamarosan benépesült. Egyes időszakokban a régi országterület központi reszenek népgyarapodása sokszorosan felülmúlta a szélső országrész-eket. Megerősíti ezt T.lriri'ing Lajos számításainak az az eredménye is, hogy 1869 óta a trianoni területrész népességének

szaporodása kétszerese volt az elcsatolt területek nép—szaporodásának. A regi adatok kutatásának ezekne'tltfogva kett reindkívüzlii jelentőséget tulajdo- nítani s ezért tartozunk köszönettel 'Ilhirring Gusz- távnak, aki korábbi búvárkodásaiivael is ma ismer-

tetett tanulmányával is igen végzett.

ertekes munkát

Személyi hírek. — Nouvelles personnelles.

Zawadowski Alfréd 'i' (l862—l935.) A magyar közélet markáns alakját, a pénzügyi

közigazgatás és tudomány kimagasló szakemberét vesztettük el Zawadowski Alfréd, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke elln'inytával. Zawa-dowski n-emresak szakmájának volt elméleti és gyakorlati téren elhivatottja .és k—itű—nósege, de számos kapocs fűzte a statisztikához is.

1862 november 20-án született 'l'emes'vár'ott.

Középiskoláit a budai II. kerületi gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a bécsi, berlini és budapesti egyetemeken végezte. Rendkívüli matematikai ér- zéke a főiskolán is kezdetben ily irányú tanuhná—

nyokhxoz vonzotta, később a jogi szakra tért át. En—

nek elvégzése után matematikai hajlamainak s jogi képzettségének megfelelt, hogy a statisztikai pályát választotta hivatásuk 1884—ben az Országos Statisz- tikai Hivatal szolgálatába lépett, ahol 1888-ban segédfogalmazó, 1890—ben fogalmazó lett. A Sta—

tii'sztiikra-i Hrivataltbói pénzügyi szolgálatba lépett s 1892—ben plénziiigyti tilkár'rá, 1904-ben pénz- ügyminiszt-eri titkár—rá, 1909-ben tosztálytzaniácsossá nevezték kti. A Statisztikai Hivatalban szerzett ismereteinek, saját bevallása szerint, a pénz—

ügyi szolgálatban is nagy hasznát vette. Tehetsége és használhatósága folytán pályája ezután gyorsan ívelt előre. Mint osztálytanáxcsost a Pénzügyminisz—

térium költségvetési osztályának vezetésévet bízták meg. E minőségében nemcsak a magyar áilami költségvetési munkálatokban tevékenykedett, hanem élénk részt vett a magyar—osztrák közös ügyek tár—

gyalás-sában is .s itt a magyar érdekek képviseleté- ben igen értékes szolgálatot végzett. 1911—ben köz—

igazgatási bíróvá nevezték ki. 1920-ban mint alelnök került a Legfőbb Állami Számvevőszékhez is már mint ilyen megbízást kapott e hivatal vezetésére.

1921 május 12—vétől kezdve haláláig a Számvevő—

szék elnöki tisztét töltötte be. E nagyfontosságú

közjogi állásában nagy érdeme, hogy a háborús és háború utáni zaivanokból' kivezette hivatalát s annak hátralékait tis ]JikVi'dáibíl. November 23—án bekövet- kezett halálát énexlmeszesediésből eredő bántalmak okozták,

Ötvenegyévcs állami szolgálata alatt több ízben

részesült magas 1911-ben a III.

osztályú va—sikoronarendet kapta, 1926-ban az al. osz- tályú magyar érdemkeresztet, 1931—ben :a teljes dí—

csérő elismerés arany érdemérmét.

kivtünte hésekben.

Hatalmas adminisztratív működése mellett igen számottevő tudományos munkásságot fejtett ki.

Statisztikai szolgálata alatt írta meg i,,Magyarország vizeinek statisztikája" című tanulmányát (Hivata—

los Statisztikai Közlemények I., II. rész. 1891.). A nagyszabású tanulmány ,a folytonos árvizek által indokolt vízügyi statisztikai felvétel eredményeinek közzététele kapcsán vízrendszeriinket s a vízsz'abá—

lyozás pnobl—émáit alapvetően tárgyalja. Másik ha—

talmas munkája pénzügyi szolgálatának gyümölcse:

Pénzügyi törvények, szabályok és rendeletek gyüj- temiénye (I—V. kötet. Budapest, 1909—13., későbbi pótzfiüzettcl). E Pavlinovié—csazl közös munkája ma is nélkülözhetetlen forrásgyüjtemrény és szaikmunka.

Ezenkivül számos szakcikket írt bel. és külföldi folyóiratokba, amelyekben különösen Magyarország pénzügyi viszonyairól ad tájékoztatást.

később is szakvizsga- A tstat'iisztikávaitt valto kapcsolatait

megtartotta. Tagja volt (a statisztikai

bizottságnak, majd 1922 óta a Magyar Statisztikai Társaságnak.

Mint ember is nagy volt. Magánélete példás, műveltsége, nyelvtudása, művészi érzéke kivételes, szerénysége, jószív't'íségte közismert volt. Barátainak, munkatársainak impozánsan nyilvánult részvéte kísérte utolsó útjára.

Nemzetközi jelzőtábla, 1934.

Tableau économigue international, 1934.

A legfontosabb nemzetközi statisztikai adato—

kat összefoglaló táblázatunk ezúttal is részben évi átiagokat (az állomány— és rokonadatok, ren- desen hófve'igi adatok alapján kiszámítva), rész-

ben évvégi adatokat (a többi adatok) közöl.

A közölt adatok forrásául elsősorban a Nép—

szövetség adatgyüjteményei, főleg a Népszövetség Statisztikai Évkönyve szolgáltak, ezenkívül igény- bevettük egyéb nemzetközi intézmények saz egyes államok hivatalos kiadványait is.