5—6. szám
miniszterelnöknek halála után az Államtudományi Intézet 1941 októberében a kultuszminiszter által alapitott gróf Teleki Pál Tudományos Intézet tagja lett, amelynek elnöke az alapító miniszter: Hóman Bálint úr. Az Intézet ezzel kapcsolatban vált ki a Magyar Statisztikai Társaság kebeléböl.
A munkák és feladatok szaporodásával együtt szaporodott az Intézet tisztviselőinek száma, beren—
_322— 1943
dezése és anyaga. 1939-ben már szűknek bizonyult a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott helyiség és az Intézet átköltözött a Leg- főbb Állami Számvevőszék épületébe. A Gróf Teleki Pál Tudományos intézet megszervezésével egyidejű- leg az Államtudományi Intézet az új szervezet
székházába, VIII., Eszterházy—utca 26. szám alá
költözött. Rónai András dr.
4. A ,,Magyar Statisztikai Társaság" alapszabályai.
Les statuts de la Société Hongroise de Statístigue.
A Társaság cime, székhelye, pecsétje, célja, eszközei.
1. §.
A Társaság címe: ,,Magyar Statisztikai Társa- ság".
2. §.
A Társaság székhelye: Budapest; működési területe: Magyarország; hivatalos nyelve: magyar.
3. §.
A Társaság pecsétje: Körpecs—ét, köriratban:
,,Magyar Statisztikai Társaság", középen a Társaság székhelyének megjelölése: Budapest, 5 ez alatt a Társaság alapítási éve: 1922.
4. §.
A Társaság célja: A statisztika művelése és az idevágó ismeretek terjesztése; különösen a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásának, tanulmányozásának és úgy az országban, mint a külföldön való ismertetésének előmozdítása.
5. §.
E célokat a Társaság
a) hazai, vagy idegen nyelven statisztikai folyó- iratnak kiadása és egyéb statisztikai munkálatok közzététele,
b) felolvasó- és vitaülések,
c) pályatételek kiírása és jutalmazása,
d ) a bel— és külföldi rokontársulatokkal való érintkezés felvétele és ápolása útján,
e) könyv- és irattár létesítésével kivánja el- érni.
6. §.
A Társaság vagyonát az alapítványok és ala- pok alkotják, melyek rendeltetésszerűleg használ- hatók fel és az évi mérlegben feltüntetendők.
7. §.
A Társaság jövedelme:
a) az alapító és pártoló tagok járulékai, b) az alapítványok és alapok kamatai, c) egyéb úton befolyó összegek.
A tagok.
8. §.
A Társaság tagjai magyar állampolgárok és külföldiek.
A magyar tagok lehetnek: tiszteletbeli, rendes, alapitó és pártoló tagok, míg a külföldiek sorából
a m. kir. belügyminiszter engedélyétől feltételezet—
ten, csak tiszteletbeli "tagok választhatók.
Alapitó és pártoló tagokul belföldi jogi szemé- lyek (testületek, intézetek, társulatok stb.) is fel- vehetők.
9. §.
A tiszteletbeli tagok a statisztika fejlesztése és művelése körül érdemeket szerzett férfiak sorából választandók. A Társaság gyűlésein székkel —— és a magyar tiszteletbeli tagok szavazattal is —— bír- nak. .A magyar állampolgár tiszteletbeli tagok a Társaság tagjai sorából választatnak: számuk az ötöt meg nem haladhatja.
A rendes tagok a Társaság ülésein székkel és szavazattal birnak, számuk nem haladhatja meg a százötvenet, ezen határon belül azonban a bevá—
lasztható tagok számát az évi közgyűlés állapítja meg.
Az alapító és pártoló tagok a Társaságnak és törekvéseinek támogatói sorából véte-tnek fel; szá- muk korlátozva nincsen. A; Társaság nyilvános ülé—
sein székük van, szavazati joguk azonban nincs.
10. §.
A tiszteletbeli és rendes tagok megválasztása élethossziglan szól. A tagok általában véve a Tár- saság érdekeit, törekvéseit előmozdítani, a rendes tagok azonkívül a Társaság által rájuk bízott tenni- valókat is elvégezni kötelesek.
A tiszteletbeli és rendes tagok tagsági díjat nem fizetnek. Az alapító tagok anyagi hozzájáru- lásának nagyságát, illetve a pártoló tagok évi tag- sági díját a közgyűlés állapítja meg. Az e tárgy—
ban hozott közgyűlési határozatok azonban foga- natosításuk előtt jóváhagyás végett a m. kir.
belügyminisztérinmhoz terjesztendők fel. Az alapító és pártoló tagsági díjakat a közgyűlés által összeg—
szerűen meghatározott s a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott kereteken belül a választmány is megállapíthatja. A választmány ily határozatainak érvényességéhez a legközelebbi közgyűlés utólagos hozzájárulása szükséges.
A pártoló tagok tagsági kötelezettsége három évre terjed; a kilépés szándékának bejelentése nél- kül további egy évre meghosszabbítottnak tekintetik.
11. §.
A rendes tagok helyüket székfoglalóval foglal- ják el s a tagsági jogok gyakorlására csak a szék- foglaló megtartása után jogosultak.
A székfoglalót a rendes tag megválasztását követő 2 éven belül tartozik megtartani.
Kivételt képeznek a Társaság végleges meg- alakulásáig választott tagjai, kiknek a székfoglaló
5—6. szám
———823-— 1943
megtartására adandó határidő, vagy a székfoglaló megtartása alól való mentesítése tekintetében a kÖZgyt'ilés határoz. Ezek a tagok a tagsági jogokat a székfoglaló megtartásáig is gyakorolják.
12. §.
A tiszteletbeli és rendes tagokat egy vagy több rendes tagnak írásbeli indokolt ajánlatára, a köz- gyűlés, a jelenlevő tagok kétharmad többségével, titkos szavazás útján választja.
Az alapító és pártoló tagokat az elnök veszi fel [és jelenti be a közgyűlésnek.
13. §.
A tagság megszűnik a) halál, b) kilépés, c) tör- lés, d) kizárás által.
Kilépésnél a tagság a kilépés bejelentésének az elnök által való tudomásulvételével szűnik meg.
Törlésnek oly pártoló tagokkal szemben van helye, kik tagdíjfizetési kötelezettségüknek -— fel- szólítás dacára — nem tesznek eleget.
Pártoló tagok tagsági jogának kilépés vagy törlés által való megszűnése eset-én a tagdíjfizetési kötelezettség annak a háromévi ciklusnak végéig terjed, amelynek folyamán a tagság megszűnt.
A Társaság oly tagját, ki a Társaság érdekei célját veszélyezteti, hazadatlan, nemzetellenes, vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanusít, a Tár- saság a választmány javaslatára, a közgyűlésnek, a jelenlevő tagok többségével, titkos szavazással hozott határozata alapján, a tagok sorából kizár- hatja.
A Társaság szervezete.
, 14. §.
A Társaság ügyeit a) a közgyűlés, b) a tisztikar, c) a választmány,
d) a bizottságok és a szakosztályok (intézetek) útján intézi.
A közgyűlés.
15. §.
A közgyűlést az elnök a közgyűlés tárgysoro- zatának közlésével hívja össze, legalább 14 nappal az ennek megtartására kitűzött időpont előtt.
16. §.
A közgyűlés határozatképességéhez általában a szavazásra jogosult tagok legalább harmadnészé—
nek jelenléte szükséges. Határozatképtelenség ese- tében ugyanazzal a tárgysorozattal újabb közgyű- lés -—— mely a megjelenő tagok számára való tekin—
tet nélkül (határozatképes — csak 8—30 nap eltel- tével hívandó össze.
Alapszabálymódosítás, más egyesületbe való beolvadás, valamint a Társaság feloszlása s ez esetben a vagyon hovaforditása tárgyában egybe- hívott közgyűlés határozati—népességéhez azonban a szavazásra jogosult tagok legalább kétharmadának jelenléte s az e tárgyban hozott határozatok érvé- nyességéhez a jelenlevők legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges. Az ily tárgyú határozatok azonkívül foganatosításuk előtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz terjesztendők fel.
Ha az ily tárgyú közgyűlésen a megkívánt számú tag nem jelennék meg, az elnök 8—30 napon belül
ugyanezen tárgysorozat mellett új közgyűlést hív össze, mely a megjelenő tagok számára való tekin- tet nélkül határoz.
17. §.
A közgyűlés a 12. és 16. §-ban foglalt esetek kivételével egyszerű , szótöbbséggel és a személyi kérdések kivételével általában nyílt szavazással ha—
tároz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt. Amennyiben legalább 10 tag kívánja, a szava- zás titkosan történik.
18. §.
A Társaság rendes, rendkívüli és ünnepi köz- gyűléseket tart.
Rendes közgyűlését a Társaság minden év első felében tartja.
RendkívűIi közgyűlést az elnök kezdeményezé—
sére, vagy legalább 20 rendes tagnak indokolt irásbeli beadványára, e kérelem kézhezvételétől számított 21 napon belüli időpontra kell összehívni.
ünnepi közgyűlést a Társaság rendes vagy rendkívüli közgyűlés határozata alapján tart.
19. §.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabályok módosítása, más egyesü—
letbe való beolvadás kimondása,
b) a tiszteletbeli és rendes tagok választása, c) az alapító és pártoló tagsági dijak meg- állapitása,
d) a tisztikar kés a választmány tagjainak meg- választása és a bizottságok és a szakosztályok megalakítása,
e) a költségvetés megállapítása, a zárszámadás jóváhagyása, a fontosabb szerződések s az egyesü- leti vagyon állagát érintő jogügyletek elhatáro—
zása; köteles megállapítani az elnök és a választ- mány utalványozási jogkörét, valamint a házi- pénztárban tartható összeg legfelső határát,
f) pályadíjak kitűzése és odaítélése,
g) az elnök által előterjesztett vagy a tagok által tett indítványok tárgyalása; a tagok indítvá—
nyai 8 nappal a közgyűlésre kitűzött határnap előtt az elnöknél vagy a titkárnál bejelentendők,
h) a Társaság feloszlásának kimondása és in- tézkedés vagyonának hovafordítása iránt.
20. §.
A Társaság mindennemű gyűléséről jegyző—
könyvet kell vezetni, melyet az elnök és a jegyző- könyvet vezető főtitkár, illetve titkár ír alá és az elnök által kijelölt két tag hitelesít.
A választmány.
21. §.
A választmány tagjai: az elnök, a 2 alelnök, a főtitkár, a 2 titkár, a pénztáros, az ellenőr, a volt elnökök és alelnökök, a közgyűlés által választott 12 rendes és 3 póttag, továbbá a szakosztályok (intézetek) elnökei.
22. §.
A választmány választott rendes és póttagjai három évre választatnak.
Min-den évben a választmányi rendes és a póttagok egyharmada kiválik. Az első két évben a kilépő tagokat sorshúzással kell megállapítani.
A későbbi években mindíg a legrégebben meg—
választott harmad lép ki.
5——6.szüm
Ha évközben üresednék meg rendes választ—
mányi tagság, azt a választmány a póttagok közül megválasztásuk sorrendjében tölti be a kivált választmányi tag megbizatásának tartamára.
A választmányt az elnök hívja össze, a szűk-
séghez képest. ,
A választmány 3 tagjának kívánságára az elnök legkésőbb 8 nap alatt köteles rendkivüli választmányi ülést összehívni.
23. §.
A választmány rendszerint nyílt szavazással és szótöbbséggel határoz. ,Szavazategy'enlőség eseté- ben az elnök dönt. Ha a választmányi tagok vala—
melyike kívánja, az elnök köteles a titkos szava- zást elrendelni. Titkos szavazásnál szavazati egyen- lőség esetében az elnök dönt.
24. §.
A választmányi ülés :határozatképességéhez a tagok egyharmadának jelenléte szükséges.
25. §.
A választmány minden íntézkedéséért felelős a közgyűlésnek. A választmány minden határozata a közlést követő naptól számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhető.
26. §.
A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell ve- zetni, melyet az elnök és a főtitkár (titkár) ír alá.
27. §.
A választmány hatásköre:
a) javaslatot tesz a közgyűlésnek: tiszteletbeli tagok megválasztására és tagok kizárására,
b) tanácskozik és határoz a tisztikar, valamint a tagok jelentései és javaslatai felett,
c) tárgyalja az alapszabályok módosítására vonatkozó, valamint egyéb indítványokat és a köz- gyűlésnek azokról véleményes jelentést tesz,
(1) javaslatot tesz a közgyűlésnek az alapitó és pártoló tagsági díjak megállapítása iránt,
e) megállapítja a közgyűlés tárgysorozatát.
A tlsztlkar.
28. §.
A Társaság tisztikarát az elnök, a 2 alelnök, a főtitkár, a 2 titkár, a pénztáros, az ellenőr alkotja. Az elnökség tagjai: az elnök, a 2 alelnök és a mindenkori szakosztályelnökök.
A tisztikar tagjai három évre, a számvizsgáló- bizottság tagjai egy évre választatnak. Az elnök és az alelnökök működési idejök letelte után, a köz- vetlenül következő időszakra ugyanazon tisztségre újra nem választhatók; a tisztikar többi tagjai újraválaszthatók. Ha a megbízatás lejárta előtt üresednék meg valamely tisztség, annak betöltése csak a megbízatás hátralévő időtartamára történik.
A számvizsgáló-bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt sem a választmánynak tagjai nem lehetnek, sem pedig más tisztséget be nem tölt—
hetnek.
29. §.
Az elnök képviseli a Társaságot hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, irányítja a Társaság működését az alapszabályok és a választ-
—324——— 1943
mány, valamint a közgyűlés határozatai értelmé- ben.
Intézkedik a közgyűlések és a választmányi ülések összehívása iránt.
A költségvetésben megállapított kiadásokat az elnök utalványozza, sürgős esetekben rendkívüli kiadásokat is utalványozhat. Ily rendkívüli kiadá—
sok összege a Társaság folyóiratára szükséges költ- ségek tekintetében korlátozva nincsen, egyéb ki- adásoan azonban a 100 pengőt meg nem halad- hatja s minden esetben a legközelebbi választ- mányi ülésen utólagos jóváhagyás végett bejelen—
tendő.
Az elnök a Társaság vagyonának kezeléséről vezetett könyveket és iratokat s a pénzkezelést bármikor megvizsgálhatja.
Az alelnökök az elnököt akadályoztatása ese—
tén helyettesítik s az elnök által átruházott hatás—
körben osztozkodnak az elnöki teendőkben.
A főtitkár vezeti a közgyűlések jegyzőkönyveit, végzi a Társaság levelezését, őrzi a Társaság pecsétjét, okmányait, iratait, szerkeszti az évi je- lentést.
A titkárok a főtitkárt munkájában támogatják s akadályoztatása esetében helyettesítik.
A pénztáros kezeli a Társaság vagyonát a köz- gyűlés által megszabott korlátok között és az elnök utasítása szerint. Az elnök által kiutalt ki- adásokat csekklapok £elhasználásával teljesíti, a bevételeket átveszi és a pénzügyi bizottság által kijelölt módon gyümölcsözőleg elhelyezi. A bevéte- lekről és kiadásokról naplót vezet, elkészíti a zár- számadást, a vagyonmérleget és költségvetést s az évi rendes közgyűlésnek a Társaság vagyoni hely-- zetéről és a pénztári kezelés eredményéről jelen- tést tesz. A pénzkezelésért az ellenőrrel egyetem- leg anyagilag felelős.
Az ellenőr a pénzkezelést ellenőrzi s azért a pénztárossal egyetemleg anyagilag felelős.
A számvizsgáló—bizottság három rendes és két póttagja ellenőrzi a könyvvezetést, ellenjegyzi a pénztári jelentéseket s működéséről a közgyűlés—
nek jelentést tesz. A számvizsgáló-bizottság tagjai a pénzkezelést bármikor megvízsgállhatják, a szám- adási év lezártával pedig kötelesek az évi zár- számadást és a pénzkezelésre vonatkozó összes okmányokat és iratokat megvizsgálni és ennek eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni.
30. §.
Minden hivatalos kiadmányt az elnöknek, a titkárnak, esetleg helyetteseiknek kell aláírni és a Társaság pecsétjével kell ellátni.
Bizottságok.
31. §.
A Társaság a szükséghez mérten bizottságokat alakít. Egyik ilyen bizottsága a pénzügyi bizottság, mely a Társaság pénzügyeinek vezetését irányítja s a tisztikartból, továbbá hat tagból alakítandó, akiknek a fele a tiszteletbeli vagy rendes, fele pedig az alapító vagy pártoló tagok sorából vá—
lasztandó. A Társaság elnöke egyúttal a bizottság elnöke is.
A szakosztályok.
32. §.
A Társaság szakoszályainak számát és figy- körét a közgyűlés állapítja meg.
5—6. szám
33. §.
A szakosztályok hatásköre:
a) felolvasó- és vitaülések tartása,
b) pályatételek kiírása, a beérkezett pálya- munkák elbírálása és azok odaítélése iránt javas- lattétel a közgyűlésnek,
c) általában a Társaság munkásságának szel- lemi nészét illető ügyek megvitatása és intézése, illetőleg ily ügyekben javaslattétel a közgyűlésnek, vagy az elnöknek.
34. §.
A szakosztályok tagjai alapító! és pártoló tagok is lehetnek.
35. §.
Minden szakosztály elnököt és titkárt választ, akiknek megbizatása a tisztikar megbízatásának időtartamára szól. A szakosztályok elnökévé és
——325— 1943
titkárává csak a Társaság tiszteletbeli vagy rendes tagja választható. A szakosztályelnökök az alelnö- köket, illetve elnököt, akadályoztatása esetén be- lyettesítik.
Hivatalos záradék.
36. §.
Azokban az esetekben, ha a Társaság az alap- szabályok előirt célját és eljárását be nem tartja, hatáskörét túllépi, államellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyez- teti, a m. kir. belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és végleg fel is oszlathatja.
Jóváhagyatott a m. kir. belügyminiszter 1942.
év december 14-én 218039/1942/VII. b. szám alatt kelt rendeletével. *
5. A Társaság vezetősége és tagjai.
Bureau et membres de la Société.
!. Tisztikar és választmány.
Le Bureau et le Comité.
a) Tisztíkar és választmány 1942 VI. 23-án.')'")
Le Bureau et le Comité au 23 juin 1942.
Tisztikar:
Balás Károly dr.
Dobrovits Sándor dr.
Benisch Artúr dr.
Elekes Dezső dr.
Thin-ing Lajos dr.
Andreich Jenő dr.
Mike Gyula dr.
Dálnoki—Kováts Jenő.
Elnök:
Alelnökök:
Főtitkár:
Titkárok:
Pénztáros : Ellenőr:
Számvizsgáló—bizottság?) Ajtay József dr.
Farkasfalvy Sán-dor dr.
j' Kresz Károly dr?) Tagok:
Választmány:
Benes Zoltán dr.
Bene Lajos dr.
ifj. Boér Elek dr.
Fellner Frigyes dr.
Gortvay György dr.
Heller Farkas dr.
Ihrig Károly dr.
Imrédy Béla dr.
Nyulászi János dr.
Rendes tagok:
Patak Tibor dr.
Sohne er Károly dr.
Szigeti Gyula dr.
Kenéz Béla dr.') Kovács Alajos dr?)
'l-Konkoly Thege Gyula dr!) ') Laky*Dezső dr!)
Bud János')
Kovács Norbert dr!) Czettler Jenő dr!) Pogány Frigyes dr!) Illyefalvy Lajos dr.')
Surányi-Unger Tivadar dr.') Altenburger Gyula dr!) Tor-may Béla!)
Póttagok: Márffy Albin dr.
Szombatfalvy György dr.
Nagy Iván dr.
Demografiaí szakosztály: ' Elnök: Kovács Alajos dr.
Titkár: Szél Tivadar dr.
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.
Elnök: Balás Károly dr.
Titkár: Thirring Lajos dr.
b Tisziíkar e's választmán ] 2—1 2.
) Le Bureau et le Comité, 532322. 94
Elnök:
Kenéz Béla dr. 1931—1935
Kovács Alajos dr. 1935—1937
? Konkoly Thege Gyula dr. 1937—1940
Balás Károly dr. 1940—-
x)Atizt'k t'l, D i"
és titkára És laarltleii'lgzliaitköazli §?gágufddgggg;imlnigmgű gyarországi Csoportjának elnöke és titkára az 1940—1943.
évekre, a Számvizsgáló-bizottság tagjai az 1942—1943. évre választottak meg. — ') Egyúttal a Pénzügyi—bizottság hatás- körét is ellátja. —— ') Mint volt elnök (Kovács Alajos dr.,
Alelnökök (2) :")
Balás Károly dr. 1931—1933
Bud János 1932—1935
Kovács Norbert dr. 1933—1935
Czettler Jenő dr. 1935—1937
mint volt elnök és mint a Demográfiai szakosztály elnöke)!
—- 4) Mint volt al—(másod-)elnök hivatalból választmányi tag. — ') Az elnökség tagjai: az elnök. az alelnökök és : Demogratiai szakosztály elnöke. —- ') 1- 1942 december B-án.
— ") 1- 1943 június 19-án.
") jegyzetet ]. a köv lapon.
