5 — 6. szám
ményeképpen a részleges területrevizió be- következett. A statisztika ezen a téren éppúgy erős fegyverül szolgált, mint ahogy a visszatért területeket leltározó s a szétdarabolt országrészek újbóli össze—
forrását elősegítő országépítő munkának is egyik fő eszköze volt.
A Társasággal kapcsolatos intézmé-
nyek —— Államtudományi Intézet, Népes—
ségtudományi Unió Magyarországi Cso- portja —— szintén kivették részüket a
nemzetközi vonalon végzett munkából skülönösen az Államtudományi Intézet
—317— 1943
működése folyt nemzeti szempontból is életbevágóan fontos munkaterületen.
Társaságunk fennállásának húszéves fordulóját világégés közepette értük meg.
Sorsunk, létünk múlhat azon, mint tel—
jesíti kötelességét ma egyén és közösség, tudomány és társadalom. Fegyver és tett éppúgy szolgálja az ország javát, mint
gondolat és kultúra. Örtállani a magyar
tudományos és kultúrális élet egyik posztján — ezt tekinti Társaságunk e világtörténelmi órákban fő hivatásának.
Elekes Dezső dr.
2. Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar tatisztikai Társaság kebelében.
Comité hongrois, au sein de la Société Hongroise de Statístigue, de l'Union internationale pour l'étude scientifigue des problemes de la population.
A Magyar Statisztikai Társaság munkásságá- ban kezdettől fogva bő tér jutott a statisztika leg- ősibb ágából, a népességstatisztika köréből szár- mazó kérdések beható megvitatásának!) Ezirányú tevékenysége 1936—ban, mely évben a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében megala- kult. nemcsak fokozódott, hanem új szinekkel gazdagodott, a népességkutatás tágabb munka—
területeire is kiterj—eszkedett.
A Nemzetközi Népességtudományí Unió néhány évvel a Magyar Statisztikai Társaság megszerve- zése után, 1928-ban jött létre. Megszülete'sét a népességi kérdések — születés-zsugorodás, elörege- dés, látszólagos túlnépesedés. mennyiségi és minő- ségi népesedéspolitikai problémák, élettér-kérdések stb. —- egyre fokozódó súlyának köszönheti. Az első világháborút közvetlenül követő esztendők válságai, megélhetési nehézségei közepette ugyan eleinte a gazdasági kérdések állottak az érdeklő- dés homlokterében; 1927 táján azonban már a sokágú népességi probléma kimagasló jelentőségét világszerte egyre jobban elismerték. Ennek jegyé- ben gyűltek össze ebben az évben első (genfi) konferenciájukra a népességtudomány művelői. Az első népességtudományi kongresszus,) eredménye- képen alapították azután meg egy évvel utóbb Párizsban a Nemzetközi Népességtudományi Uniót.
Az új nemzetközi intézmény szigorúan tudo- 1) A népességstatisztika alapvető jelentőségé- nek elismerése kifejezésre jut abban is, hogy már két évvel a Társaság megalapítása után, 1924-ben létrejött a Társaság Demográfiai szakosztálya.
') A népességi kongresszusok Genfben meg- kezdődő sorozatát bizonyos mértékig az első világ—
*háború előtti egészségügyi és demográfiai kongresz- szusok folytatásának tekinthetjük.
mányos célok szolgálatára alakult megl) Fő célja a népességkutatással kapcsolatos tudományos mun—
kálkodás élénkítése, a tárgykörébe tartozó kérdé- sek minél szélesebb keretek közti megvitatása, a demográfiai, valamint a népességi vonatkozású gaz- dasági, szociológiai és biológiai adatelemzések módszereinek egyöntetűsitése stb.; általában tehát az igen tágan körülhatárolható népességtudományi kutatómunka előmozdítása és nemzetközi össze- hangolása. Munkáját a már fennálló nemzetközi szervek munkakörének gondos szem előtt tartásá- val végzi, mégpedig az általában két vagy több—
éves időszakban megrendezett közgyűlésein és az azokhoz rendszerint kapcsolódó nemzetközi népességtudományi kongresszusokon,') továbbá nemzetközi tudományos kutatóbizottságaiban és kiadványai —— ,,Population. Journal of the Inter- national Union for the Scientific Investigation of Population Promblems" c. folyóirata, vaskos vagy többkötetes kongresszusi ill. közgyűlési beszámolói
—— segítségével; végül és talán legfőképen a népes- ségtudományi kutatómunka országonkinti megszer- vezése és kiépítése céljából az Unió alapszabályai- nak megfelelően létrehívott helyi tagozatok: nem- zeti csoportok (bizottságok) közreműködésével.
A népességtudomány terén így kialakuló nem—
zetközi tevékenység iránt a magyar tudományos
1) Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert az 1927. évi genfi összejövetelen még a neomalthusista irányzatok is érvényesültek.
*) Az Unió részéről (illetőleg az Unió közgyű- léseivel kapcsolatban) a következő nemzetközi kongresszusok megrendezésére került sor: az 1931.
évi londoni, az 1935. évi berlini és az 1937. évi párizsi nemzetközi népességtudományi kongresz—
szusra; ezenkívül az Uniótól függetlenül 1931-ben Rómában is lezajlott egy Nemzetközi Népesség- kutató Nagygyűlés.
5——6.szmn
körök, különösen a Magyar Statisztikai Társaság részéről a magyar demografia nagy multján ala- puló komoly érdeklődés nyilvánult meg. A Társa- ság már egyik 1929. évi választmányi ülésén fog- lalkozott az Unió munkásságába való bekapcsoló- dás gondolatávalf) tagjai pedig előadásokkal és részben személyesen is jelentkeztek a Magyar- országi Csoport megalakítása előtt megrendezett berlini, majd az azután megt—artott párizsi kongresszuson?) A döntő lépés az Unió hazai szer- vezetének kiépítésére azután 1936-ban történt meg, amikor sír Close, az Unió akkori elnöke felkérte Balás Károlyt arra, hogy az Unió Magyarországi Csoportját alakítsa meg; a magyar tudományosság külföldi értékelésére nyilvánvalóan igen jó fényt vet az, hogy ez a felkérés a legilletékesebb kül—
földi oldalról hangzott el.
A kongresszusokon szerzett tapasztalatok arra utaltak, hogy az Unió munkásságában a statisz- tikai színezet szinte dominál. Ezért, valamint az erők szétforgácsolódásának elkerülése céljából az Unió Magyarországi Csoportja a külföldön is jól- ismert és megfelelő irodai szervezettel rendelkező Magyar Statisztikai Társaság kebelében alakult meg 1936. április 24-én?) Megalakulását először a Magyar Statisztikai Társaság 1936. évi közgyűlése vette tudomásul, majd az Unió következő (1967.
évi párizsi) közgyűlése is.
A Társaság alapszabályai értelmében a Cso- port bizottsági formában szerveztetett meg; élén, mint elnök, kezdettől fogva Balás Károly áll. Tag- ként a Társaság alapszabályainak szellemében nemcsak társasági tiszteletbeli és rendes tagok csatlakozhatnak és csatlakoztak is a Csoporthoz, hanem más szakférfiak is!) A Magyar Statisztikai Társaság és a Csoport közti szerves kapcsolat ki—
fejez-ést nyert az igen szoros személyi vonatkozá—
sokon túl egy nagyobbszabású tudományos szak—
értekezl-et közös megrendezésében, az adminisztra- tiv munka közösségében, az űlési elnökléseken és többek közt abban is, hogy a Csoport munkássá- gáról a Társaság Journalja ugyanolyan módon és
terjedelemben számol be, mint .a szoros értelem—
ben vett társasági tevékenységi-öld)
1) Mégpedig Thirring Lajos tájékoztatása és javaslata alapján.
3) Hasonló módon vett részt a magyar tudo—
mány az 1931. évi római népességkutató nagy- gyűlésen.
') A Csoport megalapítói Balás Károly, Elekes
Dezső, Kovács Alajos, Schneller Károly, Szél Tiva- dar és Thirríng Lajos voltak.
*) Utóbbiak az alapszabályok értelmében egy—
szersmind a Társaság pártolótagjai közé is soroz- tattak.
") Hasonló módon szentel teret a Csoport ütési beszámolóinak a Magyar Statisztikai Szemle is.
—318——- 1943
A Csoport tehát munkáját az Unió célkitűzései- nek megfelelő keretekben kezdte meg és végezte 1936 óta, olymódon azonban, hogy harmonikusan beilleszkedett a Magyar Statisztikai Társaság feladat- és munkakörébe. Örömmel szegezhetjük le, hogy szabad mozgásában a társasági keret a legkisebb mértékben sem gátolta; úgyhogy lényegi- leg mindazoknak a feladatoknak az ellátására törekedh-etett, amelyek reánehezedtek volna, ha önálló társasági formát ölt magára.
Minthogy a Csoport bizottsági formában ala- kult meg, tagjainak száma főleg eleinte meglehe—
tősen alacsony volt. A kezdeti 6-ról ugyan még 1'936-ban1) 23-ra ugrott, azután azonban lassabban gyarapodott és 1937-ben 28—ra, 1938-ban 36-ra, 1939aben 41—re, 1940-ben pedig 42-re emelkedett;
1941-ben a taglétszám kettővel tovább nőtt, de ugyanekkor elvesztette a Csoport két, még 1936- ban csatlakozott tagját, Thin-ing Gusztávot és Teleki Pál grófot, úgyhogy tagjainak száma válto- zatlanul 42 maradt, majd 1942-ben 45—re növeke- dett. Fennállásának 1936—1942. évi első szaka- szában tehát a Cso—portnak összesen 47 tagja volt;
a teljes tagnévsort a Csoporthoz való csatlakozás időpontjának jelzésével itt adjukz')
Abay (Neubauer) Gyula (1937. XI, lő.).
Balás Károly (1936. IV. 24.).
Barsy Gyula (1939. IX. '5.).
Bartucz Lajos (1939. II. 21.).
Benes Zoltán (1937. XI. lő.).
Bene Lajos (1936. XI. 11.).
Benisoh Artúr (1942. III. 10.).
Bodor Antal (1938. II. 4.).
Bud János (1937. XI. lő.).
Dobrovits Sándor (1986. X. 26.).
Doros Gábor (1939. IV. 14.).
Elek Péter (1938. II. 4.).
El—ekes Dezső (1936, IV. 24.).
Gortvay György (1936. VI. 10.).
Heller Farkas (1936. VI. 10.).
Hollós István (1937. XI. 15.).
Illyefalvy Lajos (1986. VI. 10.).
Johan Béla (1936. VI. 10.).
Kardos B'éla (41939. 11. 11.).
Kenéz Béla (1936. VI. 10.).
Kogutowicz Károly (1936. X. 26.).
1) A taglétszám megállapításánál mindíg a Magyar Statisztikai Társaság évközepi közgyűlésé—
nek időpontja volt az irányadó.
") Ezidőszerint a Csoport tagjai közül Doros
Gábor, Elek Péter, Mendó'l Tibor és Nemeskéri János pártolótagként, a többi pedig rendes (ill.
tiszteletbeli) tagként tartozik a Magyar Statisztikai.
Társaság kötelékébe. —— Az 1942. évi közgyűlés után csatlakozott a Csoporthoz Kiss István, aki:
a Társaságnak szintén pártoló tagja.
5—6. szám
1' Konkoly Thege Gyula (1936. VI. 10.).1) Kovács Alajos (1936. IV. 24.).
Kovács Norbert (1936. VI. 10.).
Kováts Ferenc (1936. VI. 10.).
Laky Dezső (1936. VI. 10.).
Melly József (1936. VI. 10.).
Mendöl Tibor (1942. III. 10.).
Móricz Miklós (1936. XI. 11.).
Mozolovszky Sándor (1936. VI. 10.).
vitéz Nagy Iván (1936. XI. II.).
Nemeskéri János (1941. I. 27.).
Pezenhoffer Antal (1936. VI. 10.).
Révay István gróf (1939. 11. II.).
Rónai András (1939. II. 11.).
Schneller Károly (1936. IV. 2'4.).
Soholtz Kornél (1936. VI. 10.).
vitéz Surányi-Unger Tivadar (1937. XI. 15.).
Szabó Béla (1936. VI. 10.).
Szárdeczky—Kardoss Tibor (1942; VI. 22).
Szél Tivadar (1936. IV. 24).
Szombatfalvy György (1937. XI. lő.).
'j' Teleki Pál gróf (1936. VI. 10.).*) T Thirring Gusztáv (1936. VI. 10.).')
Thirring Lajos (1936. IV. 24.).
Varga István (1936. VI. 10.).
Vita Sándor (1941. I. 27.).
A népességtudomány egyes elméleti és gyakor- lati kérdéseinek megvitatása túlnyomórészben a Csoport ülésein történt meg. 1936 és 1942 közt a Csoport —— az 1936. április 24-i alakuló értekezlet- től eltekintve —— összesen 21 ülést rendezett,*) mégpedig az 1936/37. és az 1937/38. egyesületi év- ben 4—4, az 1938/39. évben 3, az 1939/40. évben
—— a kétnapos szakértekezlet mindegyik napját külön ülésnek számítva -— 6, az 1940/41. és 1941/42. évben pedig 2—2 ülést!) Bár a Csoport munkásságának teljes kifejtését az elmult évek rendkívüli viszonyai ——- a területvisszacsatolások- kal kapcsolatos nagy munkaerőigénybevétel, a háborús körülmények stb. -— természetszerűen erősen hátráltatták, az ülések száma elég élénk és főleg rendszeres tevékenységéről ad képet.
Tudományos szempontból, a népességtudo- mány fejlesztése szemszögéből a Csoport ülésein elhangzott mélyrehatoló előadásokban és az azok- hoz sok esetben csatlakozó élénk és tartalmas
1) Időközben, a Társaság 1942. évi közgyűlése után (1942. december 6—án) elhúnyt.
') Elhúnyt 1941. április 3-án.
') Elhúnyt 1941. március 31—én.
*) Ebből két értekezletszerű ülés a Magyar lStatisztikai Társasággal közös rendezésben zaj-
ott le.
') Naptári évek szerint 1936-ban (az alakuló- értekezleten kívül) 1, 1937-ben 4, 1938-ban 3, 1939-ben 3, 1940-ben 6, 1941—ben 2 és 1942. első felében szintén két ülés zajlott le.
—3l9—— 1943
vilákban jut kifejezésre a Magyar Statisztikai Tár- saság kebelében életrehivott népességkutató szerv életképessége és szükségessége. A Csoport arra törekedett, hogy összejövetelein a népességtudo- mány minél több fejezete, tág munkaterületének minél több részlete nyerjen beható megvilágítást.
Az 1936—1942. évi ülések napirendjén 21 egymást többé-kevésbbé kiegészítő téma szerepelt. A Cso- port ülésein bemutatott előadásokat nagyobb tárgykörök szerint a következőképen csoportosit- hatjukzi)
A népességtudomány általános elméleti és gya- korlati kérdéseiről elsősorban Balás Károlynak a Csoport első ülésén tartott elnöki megnyitója em- lékezett meg, mely egyszersmind az Unió és a Csoport célkitűzéseit is ismertette?) A népesedés- elmélet lényegét Abay (Neubauer) Gyula, a meny- nyiségi és minőségi népesedéspolitika gyakorlati eszközeit pedig Doros Gábor világította meg, míg a népességtudomány statisztikai megalapozásának fontosságáról Konkoly Thege Gyula nyujtott képet néhány időszerű népességtudományi kérdést statisz- tikai megvilágításban tárgyaló, a Csoport első ülé- sén elhangzott — tehát bevezető jellegű —— elő—
adásában.
A statisztika és a népességtudomány szoros kapcsolatait feltáró utóbbi munkálaton kívül az általános, átfogó témák körébe sorolható még a népességtudomány és más tudományos szakmák
—— így a közgazdaságtan, az emberföldrajz és a közigazgatástudomány — közti összefüggést megvi—
lágító néhány előadás; főleg Balás Károly ,,Nyers—
anyag és népesedés" című tanulmánya, to- vábbá Mendől Tibornak a városföldrajz népesség- tudományi vonatkozásait taglaló dolgozata és Benisch Artúrnak a népesség és a közigazgatási beosztás szerves összefüggéseire fényt derítő
eszmefuttatás.
Szoros értelemben vett módszerproblémálckal, a népességstatisztika egy, a népességösszetétel és egyben a népesedés helyes figyelemmelklsérése szempontjából különösen nagy jelentőségű felvételi kérdésével Elekes Dezsőnek a nemzetiségi számba- vétel elvi és technikai problémái felett tartott szemléje foglalkozott. Az ennek alapján össze- hívott kétnapos szakértekezleten a nemzetiségi számbavétel problémáit és az azzal kapcsolatos kérdéseket a statisztikai szempontokon messze túl-
1) Az előadások jelentős része a ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue" hasábjain is megjelent s így megfelelő csoportosításban a Ma- gyar Statisztikai Társaság 1932—1942. évi műkö- déséről szóló beszámolóban is szerepelt
") Ugyanerről, valamint a Csoport munkássá—
gáról a Magyar Statisztikai Társaság rendes évi közgyűlésein Thirring Lajos, a Csoport titkára szá- molt be rendszeresen.
21
5—6. szám
-—-320—
1943menő népességtudományi, sőt még tágabb vonat- kozásokban tárgyalták meg a vitában élőszóval résztvevők — Barsy Gyula, Kovács Alajos, Ká—
szonyi Ferenc, Egyed István, Benísch Arthur, vitéz Nagy Iván, vitéz Móricz Kálmán, Rudai Rezső, Kovács Norbert —, valamint a kérdéskör megvita- tásába irásbeli felszólalással bekapcsolódó öt szakférfiú, ú. m. Thirring Gusztáv, Földes Béla, Kenéz Béla, Csekey István és Schneller Károly.
A népességismereti szempontok domináltak Elek Péternek a népesség és gazdasági élet szerves kapcsolataim is utaló dolgozatában Csonka- Magyarország népsűrűségéről és a mezőgazdasági életforma vizsgálatáról. Ugyancsak népességisme—
teti szempontból bővelkedett számottevő anyagban az a három előadás, mely egy kisebb területnek (országrésznek), Erdélynek demografiájáról rajzolt képet. Közülük kettő még a második bécsi döntés előtt hívta fel a figyelmet az erdélyi kérdés sú- lyára és megoldásának szükségességére, ú. m.
Rónai Andrásé Erdély népességi problémáiról és Kovács Alajosé az erdélyi magyarságra vonatkozó román statisztikai adatok kritikai méltatásával.
Schneller Károlynak már a területvisszacsatolás után bemutatott —— nemzetpolitikai jelentőségű -—
előadása a székely nyelvhatár és az erdélyi ma—
gyar szigetek és szórványok ötvenéves történeté—
nek statisztikai képét festette meg.
E túlnyomóan az állónépességre és a népes- ségfejlődésre vonatkozó anyagon alapuló csonka- magyarországi ill. erdélyi vizsgálódásokhoz csatla- kozó négy további előadás hasonlóképen statisz- tikai bázison a népmozgalom alakulásába világí- tott bele. Schneller Károly hazánk népmozgalmát európai keretben boncolta, mig Varga István a népmozgalom és a konjunktúra összefüggéseiről, Szél Tivadar pedig a városképződés és a népmoz—
galom kapcsolatairól emlékezett meg; az előbbi előadást a népességtudománynak a közgazdaság- tannal, az utóbbit a közigazgatástudománnyal való összefüggéseit taglaló, már fentebb említett előadá—
sok kiegészítésének is tekinthetjük. Az egyik leg- fájdalmasabb népmozgalmi jelenséggel, a születés—
zsugorodással Kogutowicz Károlynak a dunántúli egykéről tartott előadása foglalkozott az e kérdést általánosságban érintő előadásokon túlmenő rész- letezésben.
A népességtudomány tág munkaterülete tőb- bek közt az embertaní problémákat is felöleli. Ide—
vágóan Bartucz Lajos a magyar embertani kuta- tások történetét és a magyarság, faji összetételét
ismertette, Nemeskéri János pedig egy községnek, [vádnak népét a statisztika és a családantropológia tükrében taglalta.
A népességtudomány terén folyó nemzetközi munkát Balás Károly már jelzett elnöki megnyitó- ján felü! Thirring Lajosnak a Párizsban 1937-ben megtartott Nemzetközi Népességtudományi Kon- gresszusról beszámoló előadása jellemezte.
A Csoport fennállásának mindössze hatéves első szakaszában természetszerűen nem választha- tott témát megvitatás céljából a népességtudo- mány mindegyik kérdésköréből. Az előadások tár- gyának felsorolása azonban arra világithat reá, hogy így is több olyan kérdés szerepelt az ülések napirendjén, melynek megbeszélésére a népesség- tudományi kutatómunka magyarországi megszer—
vez'ése nélkül talán egyáltalában nem, vagy csupán szükebb keretek közt került volna sor.
A hat esztendő leforgása alatt végzet munkát egy magyar nyelvű népességtudományi és népese- déspolitikai folyóirat, vagy [évkönyvszerű kiadvány igen (hasznosan egészíthette volna ki. Ennek hiá—
nyában a Csoport tevékenységét a Magyar Statisz- tikai Szemlében rendszeresen közölt beszámolók révén kísérhetik figyelemmel azok, akik a mun—
kásságba közvetlenül, vagy az ülések látogatása útján nem kapcsolódhattak bele. De a Csoport működését a külföldi szakkörök is nyomon kísér—
betik. Ezt elsősorban a Csoport tagjainak kon—
gresszusi részvétele tette lehetővé. Azután az, hogy a ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue"
is számos előadás szövegét publikálta és rendsze- resen közölte az ülési beszámolókat is; a Journal e közlései alapján a Csoport cserekapcsolatokat is létesített, főleg a külföld hasonló intézményeivel.
Ezenfelül tagjainak néhány tanulmánya az Unió ,,Population" c. folyóiratában vált közkinccsé.
Megemlithetjük végül, hogy a Csoport elnöke néhány kérdésben az üléseken elhangzott előadá- sok és viták nyomán javaslattal fordult a kor—
mányhoz, vagy az illetékes miniszterekhez. Szoros értelemben vett népességtudományí munkássága így népesedéspolitikai vonásokkal is kiegészült.
Tudományos és gyakorlati irányú tevékenységét a háborús rengés elmúltával természetesen még job- ban és szervesebben szándékozik kiépíteni, hogy célkitűzéseit minél hiánytalanabbul valósithassa meg és minél erőteljesebben szolgálhassa a magyar és nemzetközi népességkutatás egyre nagyobb horderejű ügyét.
Thírring Lajos dr.
