Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

5. szám

—-340——— - 1941

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongrois, au sein de la Société Hongroise de Statistigue, de Z'Um'on internationale pour llétude scientifigue des problemes de la, population.

A Csoport ülései. —— Séances du Comité.

Az 1940/41. munkaévi második (a sorrendben tizenkilencedik) ülést a Csoport 1941 április 30-án rendezte meg. Elnökölt Balás Károly dr., a Csoport elnöke. A jól látogatott ülésen Schneller Károly dr.

tartott térképekkel és grafikonokkal illusztrált elő—

adást ,,Ötven év a székely nyelvhatát, az erdélyi magyar szigetek és szórványok életébenw cimen.

Schneller Károly dr. mélyen szántó és részlete—

sen kidolgozott előadásában kimutatta, hogy a Székelyföld népesedési válsággal küzdött az impé- riumváltozás előtt is. A telepítési és kellő ipar- politika hiányában, valamint a szlnszékely vidékek közlekedési elhanyagoltsága miatt a Romániába és a városok felé irányuló vándorlás a 15—40 éves korcsoportokban nagy réseket ütött, ami miatt megduzzadt az öregek tábora; ez azután a székely—

ség vitalitását a Székelyföld vegyes jellegű közsé—

geivel szemben rontotta. Az átlagosnál egy árnya- lattal kisebb születési arány és némileg nagyobb halandóság voltak a következmények. A román im—

périum példátlan egzisztencia-rombolása valóságos bujdosássá fajuló népvándorlást idézett elő. A cse- lédsor vállalása még gyakoribb lett. A 15—19 éves férfire jutó nők száma az 1930. évi román nép—

számlálás szerint Udvarhelyen már csak 748, Csík

két színmagyar járásában meg éppen csak 680. A négy székely megye színmagyar községeiben a 20 év alatti (1910 és 1930 közti) szaporodás mind- össze 1'29%, az 50——90%-ban magyar községekben mégis már 4'l3%, ellenben a nem magyar többsé- gűekben 104970; ez vádlevél a magyarirtás ténye

miatt is. Ilyen jelenséget a magyar államhatalom—

mal szemben sohasem lehetett beigazolni. A nyelv-

határ magyar és nemzetiségi zónájában együttesen a magyarság aránya 60'8%-r61457'4%—ra esett visz—

sza, ami sokkal kisebb hanyatlást jelent az egész Erdélyben mutatkozó visszaesésnek Mindössze bás—

rom határsávba eső falu magyar jellege vált két—

ségessé, ezzel szemben azonban egy hódítás is van

(Erősd). A gazdaságilag értékes Maros-völgyét el-

árasztották a románok és Marosvásárhelytől Szász- régenig a magyarság indexét ez le is szállította 209 : IDO-ról 182 : IDO—ra. Ezzel szemben néhány na- gyobb mezőségi magyar faluban a magyarság ará—

nya javult l26:100-ról (románokat IDO-nak véve) 138 : IDO—ra. A hatalom birtoka az elsöbbrendű vi—

dékekre és városokba segítette a románságot. A nagyobb magyar medencék közül legjobban tar—

totta magyarságát a kalotaszegi 28 falu, ahol81'9%- ról 78'9%—ra hanyatlott ugyan a magyar elem, de 9 faluban javult _a magyarság aránya; több az aggasztó jel a kiskiiküllői összefüggő magyar falvak közt és

nagy a visszaesés a tordavidéki magyar falvakban:

70'4%-ról 60'5%-ra hanyatlott magyarságuknak aránya. De itt még abszolút fogyás nincs. A mező—

ségi és egyéb szórványok népessége ellenben 50—60%—kal megfogyatkozott. Pedig ezek a hidak az összetartó láncszemek Kolozsvár—Kalotaszeg és a Székelyföld közt.

Balás Károly elnök a nagy tetszéssel fogadott előadásért a Csoport nevében mondott köszönetet és kiemelte az igen mélytartalmú s nagyon tanulv ságos előadás nemzeti szempontból is rendkívüli jelentőségét.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet közgyűlése.

L'Assemblée Générale de FI'nstitut Hongrois de Recherches Economigues.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet 1941. évi április hó 29-én tartotta meg ezévi közgyűlését.

Az elnöki széket Baranyai Lipót foglalta el.

A megjelentek üdvözlése után az elnök az Inté- zet elnöki tanácstagjanak, Péchy Tibornak elhúnytá- ról emlékezett meg. Péchy Tibor az állami igazga- tás egyik előkelő, nagy teljesítményt és áldozatkész- séget igénylő helyét töltötte be és az Intézet mun—

kásságát erről a helyről nemcsak elismeréssel tün—

tette ki, hanem közvetlenül is támogatta. A köz—

gyűlés Péchy Tibor emlékét a jegyzőkönyvben megörökítette.

Varga István dr., a Magyar Gazdaságkutató lntézet igazgatója a következőkben terjesztette elő az Intézet működéséről szóló jelentését:

Más években a 13 éve működő Intézet mun—

kásságáról szóló beszámoló homlokterében az intézet új munkálatainak és további terveinek ismertetése állt. A jelenlegi helyzetben azonban a külföldi kapcsolatoknak kérdése nyomult előtérbe, mert ezeknek fenntartása nélkül nagyon nehéz volna a munka eredményességét biztosítani. Ezért igyekszünk a külföldi országokban létező testvér—

intézményekkel a legszorosabb kapcsolatokat fenn—

tartani. Az utolsó esztendőkben Európában külö—

nösen a Németbirodalomban működő konjunk—

lúra— és gazdaságkutató intézetek tevékenysége bővült. E tekintetben érdekes, hogy a bécsi Institut für Wirtschaflsforschung-ot, amellyel az Intézet régóta igen szoros kapcsolatokat tart fenn, épp az