Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

lO. szám

—. 898 ——

1940

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité kongrois, au sein de la Société Hongroise de Statistigue, de l* Union internationale pour

llétude scientifigue des problemes de la population.

A Csoportnak az 1939/40. munkaévi harmadik (sorrendben tizennegyedik) ülése 1940 április 30—án folyt le Dobrovits Sándor dr.—nak, a Csoport tag—

jának elnöklése mellett, aki bevezető szavaiban a napirendre tűzött kérdés nagy népesedési, közgazda—

sági és honvédelmi jelentőségét emelte ki.

Az ülésen Balás Károly dr., a Csoport elnöke tartott nagyszámú hallgatóság előtt általános tet—

széssel fogadott, mélyen szántó előadást ,,Nyers- anyag és népesedés" címen. Az előadást a Szemle f. e. júniusi száma közölte.

Az előadás elhangzása után az elnöklő Dob- rouíts Sándor dr. mondott köszönetet a Csoport ne—

vében az előadóinak a téma lényegét rendkívül vilá—

gosan és tömören taglaló előadásáért.

i

Az 1939/40. munka-évi negyedik (a sorrendben tizenötödik) ülés megtartására 1940 május 14-én került sor a Csoport elnökének, Balás Károly dr,—

nak elnöklete alatt. A jól látogatott ülésen Neu—

bauer Gyula dr., a Csoport tagja tartott ,,A népe—

sedéselmélet lényege" címen előadást.

Előadó az igen alapos és átfogó előadásában kiemelte, hogy minden népesedéselmélet Malthusra vezet vissza, akinek tanai ma is a népesedés köz- gazdasági elméletének számítanak. Noha Malthus tanítása mint a túlnépesedés elmélete ismeretes, ez a tanítás igazi lényegében mindig a népességi opti- mum elmélete volt s az ezt az utóbbi elnevezést elő—

ször használó svéd Wicksell is Maltlzus híve és kö—

vetője volt. A társadalmi statisztika megalapítójá—

nak tekintett belga Ouetelei pedig az általa elfoga—

dott malthusi tannak olyan fogalmazást adott, amely szerint a népesedés természetes irányzata a változatlan nxépszáml'a való törekvés. Ezt az irány—

zatot a belga Verhulst képletben fejezte ki, az angol Yule pedig a legújabb statisztikai adatokkal is veri—

fikálta. Malthus népességi optimumelmélete kétség- kívül azt a változatot képviselte, amely egy túl—

népesedési irányzatot látott az optimummal szem—

ben, míg a mai időknek inkább egy olyan változat felelne meg, amely egy elnéptelenedési irányzatot állítana szembe az optimummal. Ez az ellentét azonban még nem jelent ellentmondást is egyúttal, az ellentétet pedig enyhítheti az a körülmény, ha

tekintettel vagyunk arra, hogy az elnéptelenedésí folyamat egy túlnépességi állapotból indulhat ki, valamint a túlnépesedési folyamat kezdetén is egy népességhiánynak minősülő állapot állhat fenn. A kultúremberiségre jellemzőnek mondható Nyugat—

enrópában négy népesedési korszakot lehet meg- különböztetni. Az első a Malthus előtti kor, amikor magas születési és ugyancsak magas halálozási arányszám folytán a népesség hol szaporodott, hol fogyott, egészben véve pedig inkább csak stacionér volt. A második Malthus kora, amelyben magas születési és csökkenő halálozási arányszám mellett a népesség rohamosan szaporodni kezdett. A har- madik a Malthus utáni kor, csökkenő születési, de szintén csökkenő halálozási arányszámból szár—

mazó népszaporodással. Végül mai korunkra csök- kenő születési és megálló halálozási arányszám jel—

lemző, amely irányzat már a népfogyás veszélyét rejti magában. A népesedésnek Malthustól szár- mazó közgazdasági optimnmelmréletével szemben azonban lehetséges a népesedés folyamatának polí—

tikai megítélése is, ami sajátságos módon szintén Malihuslól származik annyiban, amennyiben ennek alapgondolata a létért való küzdelem, amelynek öt—

letét Darwin bevallottan Malthusto'l vette. A népe- sedés politikai elméletének megvilágításában a né—

pesedésnek nem a közgazdasági optimlrmra való törekvése áll, hanem a politikai hatalmat jelentő népességi maximumra, ami területi terjeszkedéshez és hódításhoz, vagy legalább is terjeszkedni és hó- dítani vágyókkal szemben a meglevő bírtokállo—

mány megvédéséhez szükséges. Ennek a politikai népesedéselméletnek tudományos kifejtése Balás Károlynak az érdeme, aki ezt a munkát márezelőtt

35 évvel megjelent nagy népesedéstani művében el—

végezte. A ne'pességinaximummal szemben azonban figyelmeztetni kell arra, hogy a népesség optimu—

mát jóval meghaladó népszám már politikailag sem erő, hanem ellenkezőleg a gyöngeség forrása, mint azt Kína és India példája világosan mutatja. Ma- gyarország adott viszonyai között mégse lehet két- séges, hogy nemzetközi helyzetünk a népesség—

maximumra való törekvést írja elő számunkra.

A nagy szakértelemmel és forrásismerettel ké—

szült előadásért előadónak Balás Károly dr. elnök tolmácsolta a Csoport köszönetét.