Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

_KÚLÖNFÉLE

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Síatistz'guo.

Előadóülések. —— Sécmces d'études.

Resumé. Dans [a sénncv vembre 1942, présídée par Arthur B e n i 3 c 11, M.

membre ordizmt're, ((

diétutles (111 :) no- M. le vice—president _wlujeszky, diseozu's de Ladislus

prononcé son

réception intitulé ,,Le tőle et Fapprécia-

tion de méthodes staiistigue dans

la météorologíe moderne et dans la météorologie módit-ale".

*

.tt Társaság 1942. november 13-án Bmisch Ar- tur alelnök elnöklete alatt lefolyt előadóülésén Aujeszky László r. tag tartotta meg székfoglaló előadását ,,Statísztilcai módszerek szerepe és ér—

tékelése az újabb meteorológiában"

közölni fogja.

időjelzéstanban és az orvosi cimen. Az előadást Szemlénk Benisch Artur elnök megköszönte az értékes előadást s megállapította, hogy annak megtartásá- val az előadó a teljesjogú tagok sorába lépett.

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongrois, au sein de la Société Hongroise de Statístigne, de l'Union internationale pour

A Csoport ülései.

A (lsoport az ltll'ZI—líl. munka-évben első ——— a sorrendben huszonkettedik —— ülését 1942 szeptem—

ber 29—én rendezte meg a Csoport több tagjának és számos meghivottnak részvételével. Az ülésen a Csoport elnoke, Balás Károly dr. elnökölt.

Az ülés előadója Szádeczky—Kardoss Tibor dr.

volt. ,,A magyar pénzügyi politika a családvéde—

lem szolgálatában" c. nagysikerű és igen beható előadás-ában Szádeczlcy—Kardoss Tibor dr. ramuta—

tott arra, hogy Magyarország pénzügyi politikájá—

ban Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter cél—

tudatos vezetése alatt nagyjelentőségű változás tőr—

tónt: a legutóbbi években az adóztatásm'tl a finán—

oiólis l'őcól mellett zt

szociális szempontok is mindinkább érvényre jutot—

tak. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az adóztatásnál a kisjöve- delmű, többgyermekes, tőleg a sokgyermekes esa—

ládokat lehetőleg kíméljék s a személyi adóknál mindíg tekintettel legyenek az adóköteles-ek családi állapotz'tra és korára; ilymódon közvetve a népe- sedéspolitika célját is szolgálják.

családvédelmi s általában a

A magyar pénzügyi politika a családvédelmet nemes—ak adópolitikával, hanem olyan gazdaság—

politikaval is elősegíti, amely a többgyermekes családok életlehetőségeinek megalapozását és ál- landó biztosítását célozza (családi házhoz juttatás.

házhelyek, kisbirtokok szerzésének stb.).

Az adópolitikában a családvédelmi szempont érvényesítése elsősorban a létminimum adómentes—

előmozdítása

—— Séances oln Comité.

ségénél szük—séges. A magyar pénzügyi politika a többgyermekes családokat a létminimum adómen- tességének az egyenes adók egy részénél történő fokozottabb kímélése mellett még más adókedvez—

ményekbten is részesíti. Az előadás részletesen mél—

latta ezzel kapcsolatban az 1940. évi egyenesadó- reform főbb rendelkezéseit és azok kedvező ha—

tását.

A esatz'rdvédelem érdekeit szolgáló újabb *—

pénziigyi vonatkozással is biró _ magyar törvény—

alkotások közül külön is megemlítette az Országos Nép- és Családvédelmi Alap megteremtését. Ez az Alap a rendelkezésiare (illó jelentős anyagi eszkö—

zők segitségével egyre fokozódó mértékben oldja meg a népesedés szempontjz'ib—ól fontos feladatait:

a sokgyermekes családok intézményes támogatá-

sát, a reá szoruló családok házhoz juttatását és

egyéb gazdasági megsegítését, a gyermekvédelem hathatós ellátását stb. Az lül—2. év eleje óta hazánk—

ban bevezetett házassági kölcsön intézménye is remélhetőleg eléri a népesedés javára hasznos célját.

Végül kifejtette, hogy a illegalkotandó illeték—

törvényben népesedéspolitikai és szociális szem—

pontból az öröklési és vagyonr'itruházr'isi illetékek módosítása szükséges,

Majd összefoglalóan rámutatott arra, hogy Magyarországon a családvédelem érdekében az adóztatásnál a legutóbbi években nyujtott kedvez—

mények kétségtelenül jelentősek. A többgyermekes, főleg a sokgyermekes csekély jövedelmű családok

9. szám

adóterhének könnyítésével, a számukra nyujtott különféle adókedvezményekkel nemcsnpán helyes pénzügypolitikai célt, hanem közvetve kedvező népesedéspolitikai hatást is lehet elérni. Mivel nemzetünk jövője a magyarság népesedésének ala- kulásától nagy mértékben függ, arra kell törekedni, hogy a magyar pénzügyi politika továbbra is kel- lően figyelembe vegye a családvédelmi szemponto- kat és ilymódon közvetve a népesedés érdekeit is szolgálja.

Kovács Alajos dr. az átfogó tartalmú, értékes előadáshoz fűzött hozzászólásában azt a törvényes rendelkezést tette bírálat tárgyává, amely szerint a háztulajdonosoknak csupán abban az esetben jár házadókedvezmény, ha a házukban lakók 50%—a gyermek; ez a statisztikai alap nélkül megállapított arányszám még akkor is igen mag as ha húsz éves korig minden fiatalkorút ideszámítnnk. Ennek, az intézkedésnek legfeljebb morális hatása lehet, népesedéspolitikai jelentősége alig van. A házaso—

dási kölcsönt illetően úgy értesült, hogy eddig mintegy 7000 kölcsönt adtak ki; ez nagyon kevés, mert ennek az intézkedésnek szélesebb körre kiter—

jesztésétől a németországi példa alapján komoly eredményt lehetne várni; a római korban és pél- dául az újabb időkben Franciaországban a hasonló jellegű intézkedéseknek csak azért nem volt meg

__" 614 ——

a kellő eredménye, mert a morál nem mi! itt felelő.

— __

Szádeczky-Kardoss Tibor dr a hozzászólsr válaszolva rámutatott arra, hogy egyetért Ko Alajo§sal. Mint már arra előadásában is utalt,—*

háztulajdonosok részére az említett feltétellel n tott liázadókedvezménynek valóban inkább csak kölest hatása lesz; egyébként ennek az intézked * nek az eredményéről adatokat még nem tett közzé. A házasódási kölcsönökre vonatkdzólag előadásában is —— a történeti példák ellenét' annak a reményének adott kifejezést, hogy a kek csön új intézménye eléri cálját. Célszerűnek lát ik azonban, hogy e kölcsön ezerpengös felső hat—álat a mai viszonyokhoz mérten megfelelően felemeljék—

egyidejűleg fel kellene emelni azt a maximális jö- vedelmi határt is (ez jelenleg a liázasulóknak eg ' tes 300 pengő havi jövedelme), amely mellett mé házasodási kölcsönt igényelni lehet: így a kisj delmű köz- és magántis7tviselők szélesebb körben vehetnék igénybe ezt a kölcsönt.

Balás Károly dr. elnök ezután a Csoport és az egész. hallgatóság nevében köszönetet mondott a rendkívül időszerű kérdésekről tartott, mélyen- szántó és nagyértékű előadásért; majd annak a reményének adott kifejezest, hogy előadó a Cso- port munkáját hasonló előadásokkal még más al—

kalmakkor is támogatni fogja.

Személyi hírek — Nouvelles.

Bernát István dr.? (ISM—1942). A magyar agrármozgalom legtekintélyesebb vezető-egyénisé- geinek egyikét gyászolja az 1942 január 19—én el- liúnyt Bernát Istvánban. Bernát István (született 1854 július 3-án Rimaszombaton) hosszú élet—

pályája alatt különböző állásokban és tisztségek- ben teljes odaadással és ritka rátermettséggel szolgálta az agrártudományt és az agrár-szervez- kedés, a szövetkezés ügyét. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd pedig a vallás- és közok- tatásügyi minisztériumban eltöltött másfél évtized

után mint a Szövetkezés c. folyóirat, a Hazánk c.

napilap és a Magyar Gazdák Szemléje c. tudomá- nyos folyóirat alapító-szerkesztője tevékenykedett;

egyidejűleg ügyvezető-titkára, majd ügyvezető- igazgatój—a, a Világháború után pedig elnöke volt a Magyar Gazdaszővetségnek; 1919-től 1924-ig az agrárpolitika professzora a m. kir. tudomány- egyetemi (közgazdaságtudományi karon, 1924—től 1938-íg pedig alelnöke a Magyar Nemzeti Banknak.

A századfordulót követő első évtized utolsó éveiben mint képviselő, a huszas évek végén és a harmin-

cas évek elején pedig mint felsőházi tag résztvett a törvényhozás munkájában is. A közgazdasági irodalmat számos értékes müvel gazdagította; a korszerű magyar agrármozgalom első tudományos

művelője volt. Néhány nagyobb munkája: ,,Észak- Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok"

(1886), ,,Változások küszöbén (szociálpolitikai ta- nulmányok)" (1893), ,,A zálogba tett Magyarország"

(1895), ,,Agrárpolitika" (1903), ,,A magyar demok—

rácia multja, jelene és jövője" (1904), ,,Szövetkezeti értekezések" (1909), ,,Értekezések a társadalmi tudományok köréből" (1909) és ,,Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köré- ből" (1927) címen jelent meg. E tanulmányainak, valamint egyéb cikkeinek egy részébe statisztikai fejtegetéseket is beleszőtt; munkássága során egyébként is mindíg szoros személyi és tárgyi kapcsolatokat tartott fenn a statisztikával a statisztikusokkal. A Magyar Statisztikai Társaság életében is tevékeny részt vett; 1922 óta volt tagja e társulatnak s az 1926 ban ,,Elválok és öngyil—

kosok" cimen tartott székfoglaló előadása aMagyar Statisztikai Társaság kiadványsorozatának 2. szá- maként hagyta el a sajtót; ez az általános feltűnést keltett előadás vezetett a Társaság egyik leg- nagyobbszabású megmozdulásáta: az elválások és öngyilkosságok okainak és leküzdésük eszközeinek feltárása céljából megrendezett nagysikerű érte- kezletére. Bernát István tagja volt az Országos Statisztikai Tanácsnak alelnöke több agrár— ill