Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

3 szám — 241 —— 1940

(lásra. —— A mandzsu nehézipar fejlődése. —— (5. Z ei t s ch r 1 ft fű r die g e s a m t e S ta a t s -

sz.). ——- A nyugati hatalmak háborúja és a világ- wissenschaft (99. köt. 2. sz., Tiibingen 1939, gazdaság. —- Lensclzow G.: Anglia megterhelése a ném.). — Neuling W.: Monopólium és kényszer a dominiumok agrárfeleslegével. -— A konjunktúra mai gazdaságban. —— Junghans W.: A Német Biro- fejlődésének főirányai az Egyesült Államokban. w—

Friedrich H..- A nyugati hatalmak olajellátása a háborúban.

Wirtschaft und Statistík (19. évi.

23. sz., Berlin 1939, ném.). —— Nagy—Britannia kül—

kereskedelme a háború első két hónapjában. ——

Nyersanyagárak az 1914. és 1939. háborús években.

__ Házasságkötések Németországban 1938—ban. ——

(24. sz.). —-— A talaj mezőgazdasági kihasználása Németországban 1939—ben. —— Házasságkötések, szü—

letések és halálozások Németországban 1939 har-

madik évnegyedében. _ (20. évf., 1. sz.). —— A né- met tejgazdálkodás a háborúban. —— A német mező—

gazdaság üzemi kiadásai az 1938 39. gazdasági év—

lien. —-—— Az 1939. év gazdasági adatai.

dalom erdő— és fagazdasága. _ (3. sz.). —— Thal—

heim K. C.: Egy nemzetgazdasági tan szerkezetének

keresztmetszete. —— Fischer G..- A védgazdálkodás szükséglete. _— (4. sz.). —— Wiel P..- Ár és árpolitika a háborúban. —— Schiller K.: Nemzetközi verseny

a kereskedelempolitikai módszerekben. —— Maurach- R.: A zsidó különadóztatás Oroszországban. Ada- lék az orosz zsidópolitika történetéhez.

Zeitschrift für schweizerische'

Statistilc und Volkswirtschaft (75. évf.

3. sz., Bem 1939, ném.). _ Schellenberg A. és Gos-

selke R. F.: Az alkoholtartalmú italok belföldi ter—

melése, behozatala, kivitele, fogyasztása .és adózta—

tása Svájcban 1885—1938. —— Rosen J.: Munkások

életszínvonala Svájcban és Németországban.

KÚLÖNFÉLE

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

XVII. évi rendes közgyűlés. —— X VIIe Assemblee générale ammelle.

Résume'. L'il'sxemble'o générale mutuelle, tenue le 22 juin 1939, a 6111 comme membres honoraires

étranyers: MM. (im-lo B o n [' e I' r o n i (Italie), Michel-Auguste-Adolphe L u n (1 r y (France), Maxi—

milien M e y e r (Allemagne), Alessandro M ol i—

n a ti (Italie), Wolfgang B e i c 11 a r (1 t (Alle—

magne), Stuart Arthur R i c e (Etats-Unis), Ces élections ont été approuvées par le, ministre de

l'Intérieur.

A m. kir. belügyminiszter hozzájárulása alap-

ján a Társaság külföldi tiszteletbeli tagjai lettek

az 1939 június 22—i közgyűlésen megválasztott következő külföldi statisztikusok: Bonierroni

Carlo (Olaszország), Landry Michel Auguste Adolphe (Franciaország), Meyer Maximilian (Né—

metország), Molinari Alessandro (Olaszország),

Reichardt Wolfgang (Németország) és Rice Stuart

Arthur (Amerikai Egyesült Államok).

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité kong/mis, nu sem de la Société Hongroise de Statistigue, de llUm'on internationale pour lfétude scientifigue des problemes de la population.

A Csoport ülései.

A Csoport 1939/40. munkaévi első (sorrendben

tizenkettedik) ülését 19450 február 6—án rendezte meg a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal üléstermé- ben. Az ülésen a Csoport elnöke, Balás Károly dr.

elnökölt. Jelen volt az ülésen József Ferenc dr.

királyi herceg őfensége, valamint a Csoport számos tagja és igen nagyszámú meghívott.

Az ülésen Elekes Dezső dr. tartott problémát átfogó előadást ,,A nemzetiségek számbavétele"

cimen.

Az előadás után Balás Károly dr. elnök a Csoport nevében mondott köszönetet az előadó

nagy elm-élyedésre valló s a fogalmakat tisztázó

aktuális előadásért, Majd felkérte Konkoly Thege Gyula dr.—t, a Magyar Statisztikai Társaság elnö—

két, hogy a vita további sorsát is eldöntő indítvá-

nyát tegye meg.

Konkoly Thege Gyula dr. hozzászólásában azt

hangsúlyozta, hogy a közeledő népszámlálásra való tekintettel különösen fontos az, hogy a nemzetiség

és anyanyelv fogalma statisztikai vonatkozásban tisztáztassék s megállapítást nyerjen az is, hogy ezzel kapcsolatban milyen kérdés és milyen tormá- ban szerepeljen az 1940. évi népszámlálás kérdő—

ivén. A kérdés rendkívüli fontosságára való tekin—

tettel azt indítványozta, hogy a Nemzetközi Népes-.

3. szani

ségtudományi Unió Magyarországi Csoportja kebe- lében ezekről a kérdésekről ankét rendeztessék,

amely alkalmas volna a különböző vélemények és

nézetek kicserélése után gyakorlati

leszűrésérei

Konkoly Thege Gyula dr. e javaslatához kap—

csolódóan József Ferenc dr. királyi herceg a hazai

nemzetiségek szemszögéből. Andor Endre dr. nép- szavazási vonatkozásban, Kené: Béla dr. pedig a

Központi Statisztikai Hivatal tisztviselőinek az an- kétre való bevonása tekintetében tett kiegészítő

indítványt.

Balás Karoly dr. az elhangzott javaslatokat

összefoglalva megállapította, hogy a leghelyesebb

ha a Csoport a Magyar Statisztikai

karöltve rendezi meg az anke'tot.

eredmények

Társasággal

711

Az 1939/40. évi második ia sorrendben tizen—

harmadik) ülés 11 My kir. Központi Statisztikai

Hivatal üléstermében 1940 február 20—án folyt le a Csoport elnökének, Balás Károly drl—nak elnök-

lete alatt. A Csoport tagjai. kivált pedig a meg-

hívottak részéről nagyon látogatott ülésen Kovács Alajos drl adott elő ,,Az erdélyi magyarság és a

román statisztika" címen.

Az igen nagysikerű, mélyreható előadás soran

előadó ismertette és szigorú bírálat alá vette az

1930. évi román népszámlálás módszerét, amely még mindíg ragaszkodott ,.a népi eredet" fogalmá-

hoz, bár az ,.anyanyelv" alapján is felvette a nem—

zetiséget, de persze nem egészen tárgyilagos módon.

Kiemelte, hogy a román statisztika az 1930. évi

népszámlálás adatait még ma sem közölte részle—

tesen községenkint, az 1932—ben megjelent első kö—

tetben további hét kötetet igértek, de azokból a

mai napig egyetlen egy sem jelent meg es a leg—

újabb román statisztikai évkönyv néhány hónap- pal ezelőtt hozta csak ki a nemzetiségi statisztika végleges adatait. de csak megyénkint. Ezek szerint a román uralom alá került egész erdélyi területen n—épi eredet szerint l.353.000_ anyanyelv szerint pe-

dig 1,481.0()0 magyart mutat ki a román statisztika

az 5,548.000 főnyi lakosságból: tehát, ha az anya—

nyelv szerint csinálják a statisztikát, ők maguk is

kénytelenek 127 ezerrel több magyart elismerni.

A román népszámlálásnak úgy a népi eredet, mint az anyanyelv szerint való felvétele —— bár ez utóbbi

mindenesetre közelebb áll a valósághoz—sok hibá- ban szenved, mert a mindkét irányú felvételnél a román elfogultság és bizonyos megkövesedett néze—

tekbe való beleélés akadályozta, hogy teljesen tár—

gyilagos és a valóságnak megfelelő adatokat hozza-

nak ki. Ami a magyarságot illeti, a görög kato- likus és a görög keleti vallású magyarokat, akik-

nek száma pedig százezernél több ezen a területen.

—— 242 —— 1940

a népi eredetnél úgyszólván egyáltalán nem ismer- ték el nlagyarokul. az anyanyelvi felvételnél is csak ott, ahol más nyelven nem beszélnek, vagy ahol elég öntudatosan tudtak ellenállni a románo- sító törekvéseknek, A cigányokkal is a románokat igyekeztek szaporítani. a magyar anyanyelvű cigá-

nyokat pedig a cigányok közt hagyták. A magyar nyelvű zsidóságnak legalább is a felét a zsidó nem- zetiségbe osztották be s hogy mennyire követkev zetlenek voltak a népi eredet felvételénél is, mu—

tatja az, hogy népi eredet szerint a zsidók száma 14 ezerrel kevesebb, mint az izraelita vallásúaké,

holott a kikeresztelkedett zsidókat is számítva.

többnek kellene lennie az ízarelita vallásúak szá—

mánál. Viszont a moldvai római katolikus csángó-

kat a köztudomás ellenere sem ismerték el még a népi eredet szempontjából sem magyaroknak, ha—

nem háromnegyed részben a románok közé sorol- ták. Az 1910. évi magyar népszámlálás a tágabb

értelemben vett Erdély területén l,662.000 magyar anyanyelvűt talált, 20 év mulva tehát a román statisztika még anyanyelv szerint is 181 ezerrel

kevesebb magyart állapít meg azoknak a mester-

kedéseknek 18 folyomanyakóp. amelyeket részletei-

sen kifejtett. Ha a menekültek nagy számát figye—

lembe vesszük, kétségtelen, hogy ma aránylag ke—

vesebb magyar van Erdélyben, mint a világháború előtt. De a háború után elég tekintélyes természe—

tes szaporodás volt amely a hiányt nagyrészt pó—

tolta. Ha minden egyes gyarsagra eső részt a

vallásfelekezetből a ma—

magyar statisztika szerint megállapított arányban vesszük. — mert hiszen a

túlnyomóan magyar jellegű vallásfelekezetek hívei

ma is ugyanolyan arányban magyarok -—— meg le- het állapítani, hogy a magyarság száma 1930-ban helyesen 1,678.000 fő, tehát valamivel több is,

mint 1910—ben volt. Az 1980 óta történt természe—

tes szaporodás figyelembevételével pedig ma kere—

ken 1,800.000 magyar anyanyelvű van a roman uralom alá került Erdély területén. Ha pedig az

idetartozó 200 ezer erdélyi menekültet is számi-

tásba vesszük. akik ma is odvatartozóknak vallják magukat nyugodtan beszélhetünk kereken 2 millio

erdélyi magyarról. Az erdélyi városok magyarsá—

gával kapcsolatban kimutatható, hogy az erdélyi

városokban még a román népszámlálás szerint is

101 ezerrel meghaladja a magyar anyanyelvűek

szánta a románokét. ha pedig a magyar anya- nyelvű zsidókat is számításba vesszük, akiknek jó-

részét a roman statisztika eltüntette a magyar

anyanyelvűek rovatábóL ki lehet mutatnii hogy az

erdélyi városoknak anyanyelv szerint még most is

megvan az abszolut magyar többsege.

A hazafias szempontokból is nagyfontosságú előadásórt a Csoport és a hallgatóság neveben Balás Károly dr. elnök mondott köszönetet.