1. szám
__77_ 1938
Alönösen a hazájuktól távol, élő külpolitikusok sza—
,mára ma már nemcsak fontos jelentőségű, hanem munkájukban egyenesen nélkülözhetetlen. Fellner Frigyes dr. egyetemi tanár a nemzetgazdász és stad tisztikus professzorok nevében szólalt fel és a ma- gyar statisztikai szolgálat multjából elevenített fel eseményeket, majd pedig a fiatal statisztikus nem- zedéket buzdította a statisztikai tudomány hagyo—
mányainak követés-ére. Miskolczy Ágoston dr. kir.
Xfőügyészhelyettes üdvözlő szavai után Benes Zol—
tán dr. miniszterelnökségi miniszteri tanácsos be- , zédében Konkoly Thege Gyula dr. államtitkár 'imajdnem négy évtizedes statisztikai munkásságát méltányolta mint a kitartó, becsületes munka klasz—
szikuis példáját, amelynek természetes, méltó ju-
kii. titkos tanácsos, ny. miniszter, egyeteMnár
www a Statiszwiv
lvata an kezdte es ennek előny-é egmözéleti
Mate, mert ott tanítják meg a
fiatalokat dolgozni és hinni hivatásuk fontosságá—
ban. Minthogy a statisztikai szolgálat szerinte a legjobb iskola a közszolgálat számáia, nagyon ki—
vánatos volna, ha a közigazgatásban elhelyezke- dett fiatalság itt szerezhetne meg gyakorlati alap- ismereteit.
A rendkívül emelkedett színvonalú felszólalá- sokat s általában a meghívottak megjelenését. Dob—
rooits Sándor dr. miniszteri tanácsos, a M. kir.
Központi Statisztikai Hivatal alelnöke köszönte meg a fogalmazói kar nevében.
talma volt a magas kitüntetési. Bud János d'
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistígue.
Előadóülések. ——
Résumé. Dans la séance d'études du 25 jan-
uier 1938, tenue sous la présidence de M. Jules
de Konkoly Thege, M. Jean Gáspár,
non-membre, professeur agrégé () I'Université, fil une eonférence intítnlée ,,R e c 11 e r (: h e s a n th r o- pologigues sur les types 'de races en Hongrie." Puis, M. Jules de Konkoly 711 e g e, president de la Société, a empose' ses observations.
:?
A Magyar Statisztikai Társaság Konkoly Thege Gyula elnöklésé'vel január hó 25—én lefolyt előadó- ülésén Gáspár János egyetemi magántanár, vendég tartott előadást ,,Antropológiaí vizsgálatok Magyar- ország fajtípusainak megállapítására" címen.
Konkoly Thege Gyula elnök uközszöne'te—t mon-
rdott az értékes előadásért, melynek megtartására,
Se'anoes d'études.
mint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kérte fel az előadót; A tárgyalt probléma ugyanis nem—
zeti szempontból annyira fontos, hogy azzal hiva- talosan is szükséges foglalkozni s ezért a Statisz—
tikai Hivatal a fajbiológiai kutatást adatgyüjtései sorába be kívánja illeszteni. Hangsúlyozza, hogy szigorúan szakszerű és tudományos kutatásról van
szó s nem arról a fajbiológiai kutatásról, amit a
köztudatban általában e kifejezés alatt értenek.
Azt kell felderíteni, hogy bizonyos hajlamok minő típusokkal kapcsolatosak, hogy a kis Magyar—
ország minél jobban kihasználhassa különféle nép—
fajt'áinak és nép-csoportjainak hajlamait és képes—
ségeit. Mindent el fog követni, hogy a Statisztikai Hivatal a nehéz problémát, ha egészében meg—
oldani nem is tudja, a lehetőséghez képest előbbre- vigye.
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.
Comité hongrot's, au sein de la Société Hongroise de Statistz'gue, de FUnion internationale pour Pétude scientífigue des problemes de population.
A Csoport ülése. — Séance du Comité.
Résumé. Le Comité a tenu le 9 décembre 1937 une se'ance, la premiere depuis Ilautomne, á Iaguelle _rlssistaient nombre de membres et dűnvités. Apres une allocation du president du Comité, M. Charles Balás, M. Etienne Varga a fait une confe- rence de grande envergure sur ,,L e m 0 11 v em e nt aie la population et la conjoncture",
(Im) nous publions diautre part.
$
A Csoport évadnyitó első (sori'emllrmi ötödik) ülését 1937 december 9—én
hivottaknak élénk
tagjainak érdeklődése
és a meg—
mellett rendezte
meg. Az ülésen a Csoport elnökének, Balás Károly dr.-nak megnyitó szavai után Varga István dr.
tartott átfogó tartalmú előadást ,,Népmozgalom és konjunktúra" cimen. Előadását folyóiratunk más helyen közli.
Balás Károly dr. elnök az előadás elhangzása után kiemelte újszerűsége-t és rámutatott az elő—
adó által felvetett szempontok jelentőségére.
Sipos Sándor dr. hozzászólásában előadóval egyetértve utalt arra, hogy a gazdasági egyedek számában bekövetkező változásokkal, főleg pedig az olyan nagy eltolódásokkal, mint aminő a
1. szám ___78_
1938
háború folytán jött létre a népesség korosztályai- ban, a gazdasági életben nagyon is számolni kell.
A népmozgalmi adatok hullámzása két irányban is hatással van a konjunktúrára. A fokozódó né- pesség a fellendülésben emeli a fogyasztást, de a feszültség idejé—n növeli a munkanélküliséget, míg a csökkenő népességgel a fogyasztás összezsugoro- dása jár együtt. Majd arra emlékeztetett, hogy ta—
pasztalat szerint nincs két teljesen azonos tör—
vényszerűségek és kísérő jelenségek mellett le- zajló ciklus. Különösen a válságban a depressziót kimély'itő tényezőknél mutatkozik nagy változa—
tosság. Egy esetleges későbbi deppessziós periódus- ban például munkanélküliségről főleg az ipari életiben alig lehet majd beszélni, éppen tekintettel az igen néptelen háborús születési évjáratokra.
Ez különösen jól mutatja azt, hogy a konjunktúra- kutatásnak a népmozgalomban bekövetkező ill.
várható eltolódás—okkal állandóan számolnia kell.
A következő felszólaló, Lukács György dr. 'a családalapítás mind nehezebbé válásával kapcso- latban arra mutatott rá, hogy miután a gyenge szaporodás közgazdasági baj, a— családalapítás er—
kölcsi és anyagi, gazdasági téren való megkönnyí- tése is igen szükséges és hogy erre ,:a célra orszá—
gos szervezetet kellene létesíteni. Előadó fejtege- tései alapján isúgy látja, hogy amagyar mező—
gazdaság korlátolt né-pességlfelvevőképessége miatt a nemzet - jövőjét továbbra is elsősorban az iparo-
sodás biztosíthatja. , '
Bodor Antal dr. helyesli az előadás végén hal- lott azt a javaslatot, hogy a magyar vidéknek a mezőgazdaságban elhelyezkedni nem tudó fiatal munkaerőiből egy rész intézményes tanoncokta- tásban részesüljön s így ipari téren is könnyebben és jobban jusson munkalehetőségekhez; egyben az ipar tanult munkaerőszxükséglete is biztosíttassék, Szükséges azonban,, hogy ez elsősorban olyan ipar- ágakban történjék meg, melyek deeentralizációja lehetséges, amelyekben tehát a falusi elhelyezke—
désre mód van. A külföldön bizonyos iparágakban már megindult ipari kitelepülés-' is erre figyelmez- tet. Magyarországon is igen szükségesghogy a ki—
település idejére a megfelelően kiképzett tanoncok már a vidéken is rendelkezésre álljanak.
Mint utolsó felszólaló Kovács Norbert dr. azt említette fel, hogy bár a népszaporodás kimagas- lóan nagy nemzeti érdek, természeti és egyéb okok következtében nem mindig olyan méretű, mint amekkorának érzelmi és egyéb momentumokból kívánatos volna. Magyarország jelenlegi helyzeté- ben az a törekvés, hogy népesedési üteme a kör- nyező államok tempójával lépést tartson, természe- tes; ha az bármely okból nem következnék be, akkor a hiányt legalább is a tudásbeli gazdago- dással feltétlenül ki kell egyenlíteni; lehetőleg azon—
ban a számbeli szaporodás is megfelelő kell, hogy legyen. Nézete szerint a népesség szaporodásának.
tünetei bonyolult, de kiszámítható tényezőktől
függő más természeti tüneményekhez hasonlato—
sak. Előadówal szemben úgy látja, hogy munka——
nélküliségi kérdés Magyarországon ma is van..
A válság alatti munkanélküliség ugyanis nem tünt—
el' oly mértékben, mint kellett volna; ez különö—
sen a szervezetlen munkások számszerűleg nehe—
zen figyelemmel kísérhető intunkanélkűliségére áll.
Minthogy Magyarországon állandóan nagy mun—
kásátáramlás folyik egyrészt a foglalkozások, másrészt a vidék és a nagyváros közt, előadónak azt a javaslatát; mellyel a legszegényebb falusi, réteg hóna alá kíván nyúlni, helyesli; annál is .in—
kább, mert az mai-fejlesztéshez amúgy is sok szak—i munkásra van, szükség. Úgy látja, hogy a konjunk-
túra tetőpontja még nem érkezett el. A reálmunka- bérek a Válságmély óta 8%—kal estek, sőt még a névleges munkabérek sem javultak; minden olyan akciót, mely a reálmunkabe'rek esését eredményez- heti, nézete szerint ellenezni kell.
A hozzászólásokra válaszolva Varga István dr, megjegyezte, hogy teljesen osztja azt a felfogást, miszerint a családalapítás gazdasági megkönnyíté- sére szükség van; előadása keretébe azonban ezt
a kérdést nem illeszthette be. Idézett munkanél—
küliségi adatai nem a szakszervezeti, hanem a
munkaközvetítési statisztikából származnak, tehát bennük tanulatlan munkások is szerepelnek. Az- adatok a munkanélküliség szinte a, minimumra
való csökkenését igazolják. Egyébként is a munka—
nélküliség csak részben elkerülhetetlen; részben.—
strukturális okok.— a kereslet megváltozásának kö—
vetkezménye. Még egyszer hangsúlyozza, hogy elő—' adásában elsősorban azt óhajtotta kimutatni, hogy a népesség és a népmozgalom alakulása, strukturá- lis módosulása következtében válik csak érthetőven az a körülmény, hogy az ipari munkások számá- nak emelkedése és az iparosodás üteme az elmult években Magyarországon nem volt nagyobb s hogy az előadásban is jelzett eezúira éppen most kö- vetkezett be." A népszaporodás szükségességére elő-í
*adlásában utalt, Az életkormeghosszabbodás ténye—
zője a természetes szaporodásban is szerepet ját—
s'zik. Kívánatos, hogy ennek és az átmeneti ténye- zőknek hatása Magyarországon, valamint a kör- nyező államokban egyöntetűen megállapíttassék.
Az egyes munkás reálmunkabérének csökkenése minden konjunktúrajavulás közös jelensége; az egész munkásság helyzete azonban javul. A reál—
munkabérek emelkedése ettől függetlenül szűk- séges.
Befejezésül a Csoport elnöke, Balás Károly dr.
az előadónak és a hozzászólóknak értékes fejte——
getéwseikért a Csoport köszönetét fejezte ki.
