Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

(1)

"— 366. ff, _ ⁴¹⁹³⁸

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja

a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongrois, an sein de la Société Hongroise de Statistigue, de l, Union internationale pour l'étude scientifigne des problemes de population.

A Csoport ülései. — Se'ances du Comité.

Résumé. Au cours de Ilexercice actuel, le Comité a tenu, sous la présidence de M. Charles Balás, son president, sa deuxiéme séance (la sixíéme de celles tenues insane-lá) le Jer février 1938, en pré-sense (fun grand nombre de membres et dyinvités. M. Pierre Elek y a fait une confe—

rence, accueillie avec un vif inte'rét, sur ,,La den-

sité de la population de la Hon—

grie actuelle et lianalyse de la con- dition de la population agricole."

Au cours de Fexercice actuel, le Comité a tenu le 18 mars 1938 sa troisiéme se'ance (la septiéme de celles (]Lli eurent lieu jusgulici), á laguelle assisilaienut de nombreux membres et invités. Aprés une allocation alu president, M. Char-

les Balás, M. Louis Th—irring, secrétaire du Comité, a fait un exposé intitulé ,,Compte

rendu du Congres international de

la Populartíom, tenu d Paris en 1937",

gui ia elé publie' dans notre numéro de íé—vrier.

9:-

A Csoport folyó munkaévi második (sor- rendlben hatodik) ülését 1938. február l-én rendezte meg igen nagyszámban megjelent tagjai és meghívottjai jelenlétében. A Csoport elnökének, Ba- lás Károly dr.-nak vezetése alatt lefolyt ülésen Elek Péter tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást ,,Csonka-Magyarország népsűrűsége és a mezőgaz- dasági élet/orma vizsgálata" címen.

Elek Péter a térképek egész sonával illusztrált előadásának gondolatmenete a következő volt: Há- rom magas mezőgazdasági népsűrűségű terület emelkedik 'ki az országban: 1. a Nyírség, 2. az or- szágnak középső, a Mátra-Bükktől délfelé keske- nyedő része C—eglfédig, 3. az ország nyugati széle, különösen Zala megye és Vas megye déli (része.

Míg a nyírségi magas népsűrűséget kifejezett kelet- európai vonások jellemzik es okozzálk :s a Mátra- Bükkalja erős néptőmömülésének történelmi okai is világosan állnak előttünk a török'dúlás követ- kezményeiben, addig a nagy nyugati népsűrűséget bonyolult tarsadalmi jelenségek magyarázzák. Úgy- szólván társadalmi egységen'kint _— falfvankin't —- változott annak a küzdelemnek a kimenetele, ame—

lyet a kis társadalmak a mult század nagy nép—

szapio—rodása folyamán a környezettel vivtak. Néhol tragikus volt ez a küzdelem .és a társadalom el—

bukása egykézésben, kivándorlásban nyilvánult. A nyugati szélen, (különösen Zalában azonban a táj kedvező és változatos volta mind a mai napig nem

állította meg a népszaporodást. A mezőgazdasági keretek túltelítésének következményei viszont ma már itt is mutatkoznak. Hasonlóan megrekedt tö- megeket találurik egyes hegyvidéki medencékben, allrol a bányászat és ipar a mezőgazdasági n—é'pes—

ség rfölöslegeit nem csapolta le. A bányavridék ipar- fonglalmi népes—sége alacsony életszintje miatt a mezőgazdasági népsűrűségre növelő hatást nem gyakorol. Alacsony mezőgazdasági népsűrűségeket teremtenek a rossz talajviszonyok és a szántóföldi nagyibirtoknak túlnyomó arányai is, Az ipamfor- galmi népesség jellemzően decentralizált általában a Dunántúlon és centralizált az Alföld nagy részén.

Funkciója inkább a oenntraliimá'l't területeken mond—

ható nagyobb hatásúnak a forgalmi gazdaság szempontjából. A városiasodás problémái közül ki—

emelkednek az aütföfldi oent-ralizációs folyamat fá—

zisai. A kun és ihaj—du városokban a társadalom ve- netőrétege a paraszti elem, bent lakik a belterüle—

ten; tanyarendszere is ennek felel meg. A mező—

gazdaság rohamos fejlődése és az ú. n. ,,farfm—

tanyák" kialakulása következtében egyes piacok városo'kká nőttek, erő-sen gazdasági jelleggel. To—

válbbi fokozat az agnárkőrnyezetiből kihámozható nagyváros (*pl. Szeged, Kecskemét, Debrecen). Az egyes fokozatokat és tipusokat a magaswblbértékű funkciókat végző kultúr- és ipanforgalmi népesség különíti el. A város lényege ugyanis alhban áll, hogy környezete magasabbrendű smellemi mimika iránti szükségleteit elégíti ki gazdasági, társadalmi és politikai szervezésben. Mivel a népsűrűségű pm—

blémáklbam leginkább a paraszti tömegek szerepe (szám és életmód) a döntő, a birtokviszonyok vizs- gálatának homlokterében is a kisbirtoko'k és törpe—

birto'kok állanak. Zavartalan történelmi fejlődés, a népszaporodásnak meg nem tört vonala okozza a nagyfokú elaprózódást, de csak ott, ahol ennek a természeti viszonyok is kedveznek, pl. Zalában. Itt a törpeibirtok formájában föld'hözkötöht nép nagy aránya a jellemző. Kedvezőtlen-ebb talaj- és birtokviszonyok között az ela'prózódás mellett az elpro—

sletárizálódáls is előfordul, pl. Borsodban, Hevesben,

stb. A települési formám múlik az, hogy a mező—

gazdasági proletariátus eloszlott tömeg, vagy pedig városokban tömörült szervezhető réteg-e. Az élet—

formának, a valóságnak megismerésére azonban nem elég a kisbirtokok nagy—ságának nyers, szám—

tani átlaga. Magukat a birtoktí'pusokat kell megismerni, mégpedig a talaj-, üzemi és piaci viszonyok- kal egy-bevetve. Erre csak egy sajátos, térképező, gazdaságföldrajzi módszer alkalmas. Előadónak az

(2)

3. száni

Öntözésügyi Hivata—l megbízásából a Tiszántúlon készített ilyen térképet is ezt igazolják. A hasonló vizsgálatok minél több területre való kiterjesztése nagyon is szükséges.

Az előadás elhangzása után Balás Károly dr.

elnök megnyitotta a vitát.

Elsőnek Kiss István dr. szólt hozzá az előadás- hoz. Előadó rendkívül érdekes fejtegetéseitből mak egy részletkérdés megvitatására szorítkozott. Osztja azt a véleményt, hogy Magyarországon a tanya—

településnek két típusa van. Az egyik a ,,kuntanya", amely a Kunságbam, a Hajduságtban vaetjlődőtt ki. A másik tanyatele'püllési tipusnak a ,,f—armtanya" el—

nevezést nem tartja szerencsésnek, mert a farm a maga struktúrájában, berenxdezésében nem azonos a magyar tanyák nem kuntanya csoportjával. Kii—

liírnbs—égtéterlvrc elegendőnek gondolja a ,,kúntanya"

és a ,,tanya" megjelölést, annál is inkább, mert úgy látja, hogy a kettő közötti megkülönböztet—és egyedül időbeli differenciát takar. Azon a nivóm ugyanis, amelyen ma a ,,kuntanya" áll, állottak azelőtt 60—80 évvel a töblbi alföldi tanyák is. Elő- adó az ipar-(forgalmi népesség vizsgálatánál csak községi oentrumokat vett alapul, holott vannak olyan külterületi agglomerációk, amelyek közigaz—

gatási egységet nem képeznek, de amelyeknek igen jelentős ipanforgallvmni népességük van (pl. Szeged—

alsókőzpont, Kiskundorozsma, stb.). Az Alföldön sok ilyen település keletkezett; ezek a környező tanyákat olyan ipar-forgalmi és kulhúrforgalmi funkciókkal látják el, amelyeket a Dunántúlon köz- ségi centrumok végeznek. Ezeket az alföldi külte- rületi helyeket a népszámlálás foglalkozási köte—

tének megfelelő részében a külterületi telepekről közölt adatok alapján lehet kijelölni.

Bodor Antal dr. felszólalásában a kertészke- désnek s a szőlőmívelésnek a népsűrűségre, a nép- szaporodásra gyakorolt rendkívül jelentékeny ha- tására hívta fel a figyelmet. Mint jellemző tünetet (leültette meg, hogy olyan vidékeken, ahol a fil- lokéra pusztítása következtében a szőlőterület tönkrement, igen gyakran nagy népességcsökkenés állt be s elvándorlás indult meg a homokos terü—

letek felté, amelyeken viszont új szőlőgazdaságok keletkeztek és egyidejűleg a népsűrűség is meg- növekedett. A vizsgálatok során! a dohánytermelést, a dohánykertészetet szintén érdemes figyelembe venni, mert ugyancsak van hatása a népsűrűségre.

A Tisza alsó részénél,, Csanád megyében több mint száz évvel ezelőtt hatalmas dohánykertészet indult meg; a szükséges emberanyagot az uradalmak ré- szesmunkxásokként telepítették ide. Amidőn azután több községben a dohánykertészet megszűnt, a hir—

telen túlnépesedett lakosság sok zhelyen megfelelö foglalkozást nem talált és ez bizonyos társadalmi feszültséget okozott. Egyrészt a szegedi paprika, ill.

a makói hagyma termelésének alakulása, másrészt

——307—- 1938

a :betelepedés, illetve a kirajmás, valamint a nép- sűrűség változásai közt szintén tanul-ságos

függéseket lehet megfigyelni.

A következő hozzászóló, Schneller Károly dr.

úgy véli, hogy Zala, Nógrád és Heves megye nép—

sűrűségének ecsetelésénél utalni kell a szaporodási viszonyok színező hatására, a születési arányszám nagyságára is. Itt a nagy gyermeklétszám miatt gyakori a föld elaprózódása, ami az agrárnétpsűrű- ség újabb és újabb emelkedését vonja maga után.

Fontos kérdés, hogy hol van az agrárnérpsűrűséga nek a határa, azaz melyik az a népsűrűség, amely a maga fülledtségénél fogva már nyomasztó. 'Az a német kísérlet, amelyről az előadásban szó volt, a kérdés egyik részét megközelítően megfogja, t. i.

a talaj hatását a népsűrűségre. De! ez egymagában nem elegendő alap az összehasonlítás—ra pl. akkor,

ha nincsenek azonos közlekedési, piaci, értékesítési

lehetőségek és viszonyok. A talaj minősége nem egyedüli meghatározója annak, hogy valamely vi—

déken a népsűrűség elviselhető-e vagy sem. Éppen azért Zala megyének népsűrűségét nem tartja túl—

zottan magasnak. A főútvonalak közelsége, az ausztriai és az olaszországi export innen való ki- indulása nagyobb lehetőséget ad a mezőgazdasági üzemek magasabb jövedelmezőséget révén a nép- sűrűség elviselhetősége tekintetében, mint a távoli (pl. hevesmegyei) ugyanolyan minőségű mezőgaz- dasági területeken. Nézete szerint szükséges volna az egyes községek földparcelláinak piaci értékét megállapítani és ezt kellene relációba állítani a la- kossággal. A föld értéke, amelyben kifejezésre jut forgalmi gazdasági szempontból egyrészt a talaj minősége, másrészt a föld terményeinek piaci, köz- lekedési, értékesítési viszonya is, nagyobb kifejező erővel bír a népsűrűség nyomása vagy kevésbbé terhes feszültsége szempontjából, mint az előadás- ban említett kifinomodott eszközökkel dolgozó módszerek. Megemlíti még, hogy az előadásban vá- rosként említett települések egy része nélkülözi a város éltető elemét, az iparforgalmi és kereskedelmi népességet; ezért pl. a kunsági településeket (Kunmadaras, stb.) helyesebb nem városoknak ke—

zelni, hanem megfelelő más kategóriába sorozni.

őssze-

Konkoly Thege Gyula dr. nagy általánosság—

ban kíván az elhangzottakhoz hozzászólni. Fontos- nak tartja az előadást s esetleges hiányai ellenére az előadottakat nemcsak a népsűrűségi, telepü- lési viszonyokra jellemző fejtegetőseknek tekinti, hanem úgy fogja fel, mint; az egész magyar mező—

gazdaság kérdését érintő komplexumot. Hogy a le—

települ—ési, népsűrűségi viszonyok mily szorosan összefüggenek az egész mezőgazdaság helyzetével, ezt most különösen azóta lehet világosan megálla—

pítani, mióta az 1935. évi mezőgazdasági ^{össze .}

(3)

;)

3. szánl

—308—— 1938

írásnak a földbirtokviszonyok megosztására vo- natkozó munkálatai befejezést nyertek. A népsűrű- ség valóban rengeteg körülménytől függ; nem lehet merev szabályt felállítani arról, hogy a nép-

siirű'ségnek milyen a hatása a földbirtok meg—

oszlására vagy megfordítva. A vizsgálatot megnehe—

zíti, hogy a község sokkal kisebb egység, semhogy adatai alkalmasak volnának következtetések levo- nására; a vármegye viszont az összehasonlításra azért nem felel meg, mert itt a különbözőségek és a hasonlóságok már elmosódnak. Fejér vármegyé- nek és Abaújnak pl. a népsűrűsége egyforma, a földbirtokmegoszlás azonban nagyon különböző, Feleletet kapni arra nézve, hogy miért, nagyon ne- héz. A törpebirtokosok nagy aránya 5 a túlságos el- aprózódás veszélye miatt arra is kell gondolni, hogy egy túlzásba vitt földbirtokosztás Magyarországon már alig hozhatja meg gyümölcseit. Erre való te- kintettel is nagy a fontossága annak, hogy a föld- birtokmego—szlás és a népsűrűség viszonya minden vonatkozásban objektív vizsgálatok tárgya legyen.

Remélhetőleg a' föld. és nép kérdését —— a magyar állam fennállásának alapkövét) ——- objektív alapon, tárgyilagosan kezelő előadások mind gyakrabban fognak elhangzani; ez a problémák megoldását is elősegítheti.

Teleki Pál gróf dr. hozzászólásában kiemelte, hogy a geografia a termé-szettudományos kutatási módszereket is beleviszi vizsgálatának tárgyába.

Ezek két irányban haladnak: egyrészt az egészen nagy, másnészt pedig az egészen kicsi felé. Az előadás jellemzője volt annak a kutatásnak, amely mindenfelé érdeklődve próbálja viszonyainkat megismerni a sokoldalúságnak azzal a keresztül- vitelével, amelyre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a problémákat meg lehessen közelíteni; ka- leidoszkópszerűségét ez magyarázza. Utal arra, hogy annakidején megrajzolta, ill. megrajzoltatta világvonatkozásban a mérsékelt égövi gazdálkodás intenzitási térképeit négy időperiódussal az 1830—

40-es évektől kezdődően egészen 1920——3(l--ig. Ez az időszak kezdete és befejezése volt annak a bé—

kés, stabil, megelégedett korszaknak, amely a lihe- ralizmus luxusát lélvezhette s, amely 1860—80—ban kulminált. Thünen modern alapokra fektetett mód—

szere szerint megrajzolt térképei és az azoktól telje- sen függetlenül elkészített térkép min—d egytfor- mán és egységesen olyan intenzitást különbséget adtak meg, melynek vonala egybeesik magyarországi szakaszán azzal a vonallal, amelyet előadó nép- sűrűségű térképei mutatnak. De nemcsak ezek

szerint, hanem a klímák txérképei szerint is ugyanilyen választóvonalakat kaphatunk. Az a tény, hogy ezek az elválasztó hatánok egy száza—

d-on keresztül csodálatos állandósággmal megmarad- tak, olyan problémát vetnek fel, amely kutatásra

érdemes. A kutatásban ez az egészen nagy [felé való haladás; a másik pedig a kicsi felé való me—

nés: a legkisebb egységekben a [birtokviszonyok

keres-ése, a talajviszonyok kutatása, s a talajviszo-

nylok alapján annak megállapítása, hogy milyen bi'rtokkategória helyes vagy helytelen. Sajnos a földbirtokreform helyes megoldása tekintetében felhasználható ilyen irányú anyagot feldolgozva egyáltalában nem talált. Még a tudományos iro-

dalom sem foglalkozott olyme'l hogy HZWOleaI, talajt/iszony _, " mező—

"ga dalsagwmódjaimilyenekr hogy meny- nyi a nap-meleg évi mennyisége az egyes vidéke- ken, egyszóvalhogy melyek azok a vidékenkint változó és relevans tényezők, amelyek is menete a foldbirtoknefonn helyes keresztulvatele szempont- jáüíőI—Téltétlennll szukseges. MaPOSaxn át kellene

Mmimm, minden egyes vidé-

kének különleges viszonyait, meghúzva az így al—

kotandó tájak nem abszolúte állandó, de érvényes hatámait s ezek alapján krikutaltni a birtokmegosz- lás helyes arányait, mert valószínű, hogy minden tájra vonatkozóan más és más az az arány, amelyben a bdrtokkategőriáknak meg kell oszla—

niok. A vizsgálat temészetesen nem lehet egyol- dalú, mint a csak a talaj minőségével számoló né-

met kísérlet, halbár ez is már egy szintézis, miután a

talajminőséget is a klíma és növényzet formálja bizonyos idő alatt. megfigyel—ésta 1333lekezdyeA egeszena,, szichglőglai tén ezőkig miuwndemeki

"vagy extenzívgazdálkodás meghatározásánál az állatok súlyának, az állatok énté'k-éneík, az álla- tok számának, a felhasznált műtrágya mennyiségé- nek, minőségének egyledül számszerű mérlegelése nem elég, :hiszen a számtani mérlegelésen túl ott van még pl. a műtrágya mennyiségének értelmes vagy értelmetlen felhasználása stb. A matematikai sorokon túl — természetesen azokat szem előtt tartva -— is kell értékelni egy—egy számsort. Elő- adónak az Öntözésügyi Hivatal részére készített tér- képei a kutatásnak olyan új irányát jelentik, mely feltétlenül alkalmas arra, hogy az minél több he- alkalmazva oly jellegzetességeket deritsen eddig összelfüggéseiklhen még nem A részletkutatásnak fent jelzett lyen

fel, amelyek

voltak ismeretesek.

módja természetesen azt is jelenti, hogy az ered—

mény egy. ideig kal—eldoszkópszerű lesz. Azután azonban a kialakuló kép olyan osztályozásokra

(4)

3. szám

is vezethet, amelyek a problémákat átfogó for- mában képesek rögzíteni, feltárni.

A lfel-szó-lalásokra válaszolva Elek Peter utalt arra, hogy a német tudománynak az előadásában is említett talajminőségi módszerén kívül egy má- sik módszere is van: az ü. n. ,,Einheitswent", egy becslésszerű érték, amely figyelemmel van a talaj- tól kezdve a piaci viszonyokig, a konjunktúnákig minden lehető tényezőre. Arra az indítványra, hogy a föld értéket kellene a számítások alapjául venni, azt jegyzi meg, hogy ennek a számítási módnak is meg volnának a maga hátrányai és zarvarótényezői.

Nagyon köszöni a tárgyilagosság elismerését.

Tisztában van azzal, hogy az a munka, amelybe belekezdett és belekezdtek mások is, egy koncep—

ciónak epigonságtát jelenti. Szinte szerződtetett mesterembere'knek kell lenniök azoknak, akik az ilyenirány'ú vizsgálódásokat az egész országra vo- natkozólag kidolgozzák. De bízik abban, hogy a roppant bonyolult komplexum, melyet statiszti- kailag megfogni nem lehet, ilyen módszerrel egy hosszú emberöltő végére tető alá hozható.

A Csoport elnöke, Balás Károly dr. zárósza—

vaiban hangsúlyozta, hogy első pillanatra úgy tű- nik tel, mintha a tárgyalt kérdés statisztikai, dem-o—

grafiai, népesedési probléma lenne. Mélyelbbre tekintve azonban tulajdonképen közgazdasági, gaz—

daságpolitikai értelme is erősen kidomborodik. A célok sokkal ö's—szetbetteibbek, semhogy a felvetett kérdést pusztán birtokstatiszhikai ós népsűrűségi adatok összevetés-ével meg lehetne oldani. Valóban sok olyan körülmény van, amely-eket pusztán ilye'nxirányú vvizsgáló—dásokikal .telderirteni nem lehet.

Az a kérdés, hogy adott területen hány ember és milyen körülmények között tud megélni, nem 'hoz—

ható kizárólagos összefüggésbe a földterülettel, a főbdbimtokmegoszlással. Döntő szerepet játszik az is, hogy vajjon a gadazságiok egyik vagy másik te- rületen a naturál- vagy a pénzgazdálkodás módjai szerint élnek-e. Az egyéni típusok — pl. a nyugati

határvidék — megfi—gyeflaésénél ki fog tűnni, hogy

ott sokkal inkább félnek a pénzgazdaság korában, mint más területeken. Nyilvánvaló, hogy egészen más a bintok jelentősége akkor, 'ha a gazdaság egyszerű celja az, hogy temnelv—ényeit ellfogyassza,

esetleg a szemtermést értékesítse, mint akkor, ha

a gazdaság inteneiója elsősorban a kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódás, intenzív művelés, kertgazdasárg folytatása. A lfö'l—dxbintok megoszlása statisztikai adatai csak gondos analízist nyujthatnak, a szintézist csupán a pénz- gazdaság szerepének bekapcsolásával érthetjük mert a p-énzgazdaság az összekötőktapoes az ipar és a mezőgazdaság között és egy szerencsétlen ahol a felosztható fiöid olyan és a nincstelenek tömege olyan nagy, a és a népsűrűség

el,

csonka—országban, kicsi

309 —— 1938

probléma endogén agráralapon meg nem oldható.

Az agznárkérdés megoldása szükségképpen és szűk- ségszerűen az iparosodás kérdésével kapcsolatos.

Már List Frigyes felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodás történet—ében stádiumok vannak és az intenzív mezőgazdaság állapota csak intenziv iparosodáson keresztül érhető el. Véleménye szerint a kérdés'kmnplexum megol—dása csak az ipar decentralizációjvával képzelhető, mert a vidéket megfelelő kereseti alkalmakkal csupán ez tudja el—

látni. Hangsúly-ozza, hogy a sokfelé ágazó, de a szintézishez is közelebb lhozó különleges körülmé- nyeknek a népesedés szempontjából való vizsgá- lata a Csoportna'k különös jelentőségű feladatköre, annál is inkább, mert a Nemzetközi Népességtu—do- máinyti Unió működésének az a vélemény ad tápot, hogy alig 40 év múlva a népesedés kérdése hát- térbe"rög szonítgn (minden ás Világpmíblémvát Éppen ezert zárószavaiban az eloadásént és a be- cses hozzászólásokért különös köszönetét fejezte ki.

A Csoport tagjai és meghívottak által egyaránt látogatott e munkaévi harmadik (sorrendben hete—

dik) ülését 1938 március 18-án rendezte meg. Balás Károly dr. elnöki bevezető szavai után az ülésen Thitríng Lajos dr., a Csoport titkára tartott ,,Beszá- moló az 1937. évi párizsi Nemzetközi Népesség!

Kongresszusról" címen előadást. Előadását a Szemle f. é. februári száma közölte.

Az előadáshoz Kovács Norbert dr. szólt hozzá.

Kiemelte, hogy a világos és jól tagolt előadásból kitűnően a párizsi kongresszus a népességtudomány annyi ágát és a közös érintkezési pontokkal és egy- másba vágó témakörökkel- bíró társtudrom'ányok oly nagy számát ölelte fel, hogy ennek a módszerkérdé-

sek szaporodása volt természet-szerű következménye;

a vizsgálódás azorban egyelőre meglehetősen kifor- ratlan anyaggal áll szemben. Véleménye szerint az Únió magyar tagjainak első célkitűzésük a centrális kérdések tisztázása, kimunkálása és magyar szem- pontból, magyar adatokkal való elemzése kell, hogy legyen. Ezért célszerű volna a főv kérdésekről vitát rendezni, talán pályadíjat is kitűzni. Egyelőre a de- mográfi'ánál kellene megmaradni, de módszereinek bővítésével. A rokon tudományok közül máris meg-

említendőnek tartja azonban a szociális statisztikát,

mely igen nagy közös területtel függ össze a népes-, ségtvudománnyal. Példák-épen megemlíti, hogy esakj a nép'szaporodás kérdését tekintve is felmerül az a gondolat, mekkora visszaha—tással van a szociális helyzet és annak hullámzása a népszaporodásra, sőt

landó--e szaporodn'

t Mam MM MM

VA'modszer tekintete en a vizsgáló- 's helyzet javulása nél

WWW—www

dás számos pontján (relativ népsűrűség, struktúra, sorok irányzata stb.) a finomabb matematikai szá- mítások használatát véli fontosnak. Kapcsolódóan

.""(Emma,/(sa.,w.....,,.a-w,$m4 ..Mwimm-'*'—AM nemem,

(5)

3. szám

az egyik párizsi előadásban felvetett gondolathoz hangsúlyozza, hogy az emberi dolgok hullámzása a történelembölcselet tanítása szerint is ismétlődő jelenségek típusát mutatja. Más tárgykörben már felvetem: és megszerkesztette a miillenáris gönbe fo—

galmát. Ha az idősorok rövid időközökben mutat- kozó szabályos, vagy szabálytalannak látszó lengé-

sein ti'il észleljük a szekulárisNyálmmsokal ,kkor

valószínűnek látszik vagylegalább15 lelte—be 0, még hosszabb periódlusokat tekin—tve át, a jelensé—

gek az ember világában torzított sinus görbe képét mutatják. Talán remélni lehet tehát, hogy a népsza- porodás csökkenő irányzata a természet erőinek bonyolult és részben kitürkészhetellen játéka foly-

—310—— _ 1938

tán új történelmi korszakban megszűnik, ill. az el—

len-kező irányba fordul.

Balás Károly elnök egyrészt az átfogó és gondos beszámolóért, másrészt az értékes hozzászólásért köszönetet mondott. Emlékeztetve a népességtudo—

mány magyar művelőinek az előadásból is megál- lapítható párizsi sikereire, ismételten is kiemelte, hogy a népek életében és nemzetközileg is már a közeli jövőben a népességi kérd—ések fogják a döntő szerepet játszani. A Csoport munkájának általános 5 a hozzászólásban is jelzett irányokban való kiépí- tését éppen ezért igen fontosnak és szükségesnek tartja.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

1938. február és március. — Fe'vríer et mars 1938.

Népmozgalom. -— Munkapiac. — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. — Áralakulás. — Pénz és hitel.

Gazdasági i.elzótábla

Rajzok a81gazdasági jelzőtáblához

Monument de la population. — March! du travail. ——Produch'on. — Commerce e! transports. —- Monument des pnx. — Monnaíe :! cre'dit.

Tableau écoaomígue.

Graphígues au tableau écanomígue.

Résumé. Nous présentons les données relatives á février et mars 1938:

Par rapport aux chiffres correspondants de Panne'e précédente, en féurier le' nombre et la proportion des mariages (8.728, 12'5%o) accusaient une vive augmentation, le carnaval ayant été long;

par contre en mars (3.979, 5'2%o), ils ont baissö, le caréme ayant eu lieu au cours de ce mois-lá.

Pour février, le nombre et la proportion des naís- sances vivantes (14.307, 20'6%o) montrent un léger aocroissement; pour mars (15.835, 206960), une petite dimíriution. Le nombre des décés a monté tant en iévrier (a 10.917, '%15'79/00) gifen mars (51 12.728,

—l—16'6%o). Par contre, l'accroissement di't naturel accusait en février (3. 390, 4'9'loo) une tres légére augmentation et en mars (3.107 4'0% o), une dimi—

nation remarguable.

A la fin de Pannée derniére et pendant les lrois premier: mois de 1938, liincertitude de la conjonc—

ture économíflue se faisait sentír sur le marché du travail. Bien gue le nombre des chómeurs ait baissé en février de 5% et en mars de 3'7%, les syndicals ouoriers enregistraient á la fin du premier trimesire 18.636 chómeurs, soit 10'3% de plus (Iu'un an aupa- raoant. La conjoncture devenant moins faoorable, le chömage a fort augmente' dans certaines pro—

fessions; par contre, on voit a cet égard, pour guelgues autres professions, une dimi'nution, d'ail- leurs saíssonniére.

La production du charbon a été notable; toute—

fois, celle de lignite a fléchi. En mars, la production de houille a monte de 10'3%, progressant de 51'1% par rapport au chi/fre correspondant de Fanne'e derniére; et celle de lignite, guoígue dimi- nuant de 6'7% comparatioement á fe'vríer, s'est e'leoée de 4% par rapport á ce gu'elle a été un an auparavant. Pendant les trois premiers mois de Pannée en cours, comparatívement á la méme épogue de Pannée précédente, la production de houílle a monte' de 36'1 %; celle de lignite, de 6'1%.

La production de fer a continue' á augmenter.

En mars, par rapport au mois précédent, elle a augmenté de 16'4% pour le minerai de fer et de 29'0% pour la fonte á affiner, accusant également une progression sur les chiífres de l'année derniére

(4'11'6% et 4—8'4%). Pendant le premier trimestre, elle a monté de 16'3% pour le minerai de fer et de 13'8% pour la fonte (: ai/iner,atteignant son ma—

ximum pour les 10 derníéres années.

La production d,électricité a baíssé en fe'vríer.

Mais en mars, elle s'e'leva de 3'5% en raison des besoins pour moleurs. A la fin du premier trimestre, le nombre des consommateurs d'électricite' étaíl de 268422, dépassant de 9.368 celui de l'épogue cor- respondante de llannée derníére.

En févríer et mars derniers se poursuioait un processus gui caractérisera, probablement, le pre—

mier semestre: par rapport aux mémes mois de l'année préce'dente, les importations díminuaient légérement et les exportations baismient assez con—

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

"— 366. ff, _ 41938