1; szám —- 47 —— 1941
junktúrapolitikára. —— Bobtschev K.: Az ipari ren— és Lotharingia mezőgazdasági újjáépítése. — Német- dezés Bulgáriában 1936 óta és eddigi hatásai. —— alföld újjáépítése. —_— Jugoszlávia mezőgazdasága Kühn F.: Tanulmányok az argentínai forgalmi poli- és bányászata. —— (49; sz.). — A francia ipar állami tikáról. — Mirkowich N.: Az agrártársadalmi kuta- megszervezése. —— A bolgár testületi hitel jelentő- tás helyzete Kaliforniában. —— (53. köt. 1. sz.). ,— sége. —- (50, sz.). — Lenschow G.: Anglia és az Montgomery A.: Svédország gazdasági fejlődése a Egyesült Államok befolyásának jelentősége a kana- jelenlegi háború kitörése óta. — von Gadolin A. J.: dai gazdaságra nézve. —— A (jugoszláv külkereskede- Iladigazdálkodási rendszabályok Finnországban .és lem összetételének változása. —— (51—52. sz.). ——- a finn-orosz békekötés hatása a finn nemzetgazda-
ságra. —— Böhler E.: A svájci hadigazdálkodás. ——
Surányi-Unger T..- Nemzetvédelmi gazdálkodás Ma- gyarországon. — Lamer M.: Jugoszlávia a hadigaz- dálkodás hatása alatt, —— Leon G. N.: A háború következtében beállott változások és rendszabályok a román nemzetgazdaságban. ——' Bobtschev K.:
Bulgária közgazdasága és gazdasági politikája a jelenlegi háború jegyében.
Wirtschaflsdienst (25. évf. 47. sz., Hamburg 1940, ném.). — Borkenhagen E.: Elszász
Krogmann C. V.: A kereskedő feladatai. — Pre—
döhl A.: A régi világgazdaságtól az újig. —— LeucIc- íeld G.: A hamburgi tőzsde mint nemzetközi nagy—
piac. -—-—- Hüsener H.: Bréma feladatai az új Európá- ban. —— Laeisz O.: A hamburgi exportkereskedelem struktúrája és jelentősége a német külkereskede- lemben. —-- Bosch W.: A hamburgi kikötőipar fej- lődése és jövője. —— Hamburg jelentősége a kakaó- piac számára. — Karrenberg O.: A német tengeren- túli bankok feladata a köz-ép- és délamerikai for- galomban.
KÚLÖNFÉL-E—
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.
Comité hongroz's, au sein de la Société Hongroise de Statistz'gue, de l, Union internationale pour llétude scientiűgue des problemes de la population.
A Csoport ülései. — Séances du C_omite'.
A Csoportnak 1940/41. munka—évi első (sorrend—
ben tizennyolcadik) ülése 1941 január 28-án folyt le Balás Károly dr.-nak, a Csoport elnökének elnök—
lete alatt. Az ülésen Nemeskéri János dr., a Csoport tagja tartott vetített kepekkel kísért előadást ,,Ivád község népe a statisztika és a család-antropológia tükrében" címen.
Előadó igen tartalmas előadásában megemlí- tette, hogy Ivád község Heves megye pétervásári járásában fekvő kisközség. A község lakossága az 1930. évi népszámlálás szerint 537 volt. Az 537 egyén 93 családot alkot, amelyek közül 70 család az Ivády-nemzetséghez tartozik. 23 család idegen ere—
detű, nagyobbrészt a környékről származott be Ivádra. Ezután ismertette anyakönyvi és levéltári kutatások alapján a 70 biológiailag egységet alkotó családnak genealógiai táblázatát, A genealógiailag igazolt családok 19 hadra különülnek el; ezek közül az idők folyamán 2 had (József, Száka) csekélyebb egyedszám következtében kihalt. A genealógiai táb—
lázatból kiolvasható a Sulyok, Páldeák,' Kovács, Veres hadak nagy vitalitása, amelyet a nagy egyed—
szám és az egyének magas eletkora igazol. A vizs—
gálatok során négy generációra visszamenőleg sike—
rült adatokat szereznie a nemzetség egyes család- jain belül. A genealógiailag igazolt közel 370 egyén—
ből álló Ivády-nemzetség-család különösen jó alkal—
mat szolgáltatott népbiológiai és örökléstani vizs- gálatok elvegzesere. A normálbiológiai adatgyüjtés során sikerült tisztázni az lvády-nemzetségen belül
dívó házassági rendszert, annak földrajzi és birtok- viszonyok adta okait. A házasodási és egyéb nép- mozgalmi adatok alapján a család és a község biológiai körzetét is meg lehetett állapítani, amely kb. 20 km—re terjed Ivádtól. A biológiai körzet 19 községet foglal magában. A 19 községből történ—
tek a be- és kiházasodások, amelyek közül Péter—
vására, Kisfüz'es, Erdőkövesd a legjelentősebbek.
A születés, házasság, halálozás adatai alapján igen érdekes különbségek mutatkoztak az egyes hadak és (családok közt. Különösen a házasságkötés ideje, a halálozás kora, a halálokok, a családok termé-
kenysége alapján lehetett különbségeket és öröklés- biológiai törvényszerűségeket megállapítani. A testi jellegeknek öröklésbiológiai vizsgálata során meg—
állapítást nyert, hogy az Ivády—családon belül öröklődő családi jelleg a nagyközepes termet;
középhosszú és rövid fejalkat; hátrafutó, széles homlok, széles ovális arc; az arc sikjából erősen kiemelkedő nagy orr; széles, jól fejlett áll. Szín—
komplexió sötét (barna haj, —sze1n, —bőr). Test—' alkatuk általában nyúlánk. Más községekből tör- tént beházasodáso'k során az Ivády-család jelleg—ei?
nek idegen családok jellegeivel való keresztezése is kimutatható volt. A sematikus adatokon kívül tanulságosak a fiziológiai vizsgálatok, valamint néhány rendellenes eset öröklése is.
Az eredeti és igen tanulságos előadásért a Csoport nevében Balás Károly dr. elnök mondott köszönetet.
