Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

5— 6. szám

——687— 1938

Ennek egyik látható jeleként a Nemzetközi Né- pességtudományi Unió angol nyelvű folyóira- tának az elmult év alatt megjelent egyetlen szá- ma cikk alakjában közölte Konkoly Thege Gyula dr. legelső ülésünkön tartott előadásának bö kivonatát. Az Unió! párizsi közgyűléséhez csatlakozó Nemzetközi Népességi Kongresszusra pedig— Balás Károly dr. elnök, Schneller Károly dr. és jelentéstévő küldött ki egy-egy nagyobb dolgozatot. Utóbbi hivatalos küldetésben és a Csoport képviseletében résztvett a Kongresszu- son, valamint az Unió közgyűlésén is s dolgo—

zatát az egyik szakosztályban élőszóval is be- mutathatta. Külső vonatkozásban egyébként ak Csoport életében az Uniónak közvetlenül az említett kongresszus elött lefolyt párizsi köz- gyűlése jelzi a legfontosabb állomást. mintán ('.sroportunkat ez a közgyűlés és ehhez kapcsoló- dóan az Unió Végrehajtti—Bizottságának éppen a legutóbb megtartott ülése iktatta be véglegesen az Unió tagszervezetei közé.

Hazánk sajnálatosan rosszabbodó demoló- giai helyzetére való tekintettel a Csoport jövö munkássága során terv szerint elsősorban az ország legégetőbb népességi problémáinak és az időszerű népesedéspolitikai kérdéseknek a fel- tárására fog törekedni, mert úgy véli, hogy a demográfiai, söt tágabban: a népességtudományi és népersedéspolitikai kérdések fontossága és sorsdöntő volta csak akkor megy át teljesen a köztudatba, ha vannak szervek, amelyek ezek- nek a nemzeti létprohlémáknak az állandó na- pirendent—artásáröl és egyben megoldásuk tudo- mányos előkészítéséről rendszeresen gondoskod- nak. Mult évi titkári jelentésemben már jelez- tem, hogy egy-egy népességi kérdés minden ol- dalról való megvilágítása céljából a Csoport na—

gyobb értekezleteket is tervbevett; Konkoly Thege Gyula dr.-nak, a Magyar Statisztikai Tár- saság elnökének a Társaság f. é. márciusi vá—

lasztmányi ülésén elhangzott konkrét javaslata nyomán a Csoport a Társasággal karöltve —- a Társaság ezévi nagysikerű nemzeti jövedelmi és adótstatisztikai ankétjéhez hasonlóan —— a most következő munkaévben első népezsségsta—

tisztikai ill. népesedésügyi szakérteke—zletét is megrendelheti. Minden remény meg van arra, hogy a Csoport az illetékes tényezök egyre cél-

tudatosabb népesedésp—olitikai munkásságát, tár—

sadalmunkban pedig a népességi problémák ki- magasló fontosságára mindig és tudatosan ügyelő általános gondolkozásmód megteremté-

sét ezzel is elősegítheti.

Ezután a közgyűlés Illyefalvi I. Lajos és Su—

rányi-Unger Tivadar lemondott alelnökök helyébe új alelnökökke' egyhangúlag Allenburger Gyula és Tormay Béla r. tagokat választotta meg. Választ—

mányi rendes tagokká Szigeti Gyula és Bene La—

jos póttagok, választmányi póttagokká Boér Elek és Gortvay György, a Társaság rendes tagjai vá- lasztattak meg. A számvizsgáló bizottságban Bán-

laky Adorján tovább működni nem kívánván, a

közgyűlés Bánlakynak köszönetet szavazott és he- lyébe Farkasfalui Sándor r. tagot választotta meg 'a számvizsgáló bizottság tagjává.

Konkoly Thege Gyula elnök üdvözölte a tiSZt—

ségekre újonnan megválasztottakat, akiknek re'- széről Altenburger Gyula alelnök köszönte meg a Társaság megnyilvánult bizalmát. * A közgyűlésen kihirdették a Társaság által a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adóstatisztika legcélszerűbb rendsze- rének megállapítására kitűzött pályatételeket. A pályázati feltételeket folyóiratunk jelen számában

közöljük. ' V

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongrois, au sein de la Société Hongroise de Statistigue, de liUm'on internationale pour llétude scienti/igue des problemes de la population.

A Csoport ülései. —— Séances du Comité.

A Csoport 193w7í3v8'. munkaévi negyedik (sor- rendben nyolcadik) üvlését 1938 május 17-én tagjai és szép számban megjelent meghivottai előtt ren- dezte meg.

Az ülésen Balás Károly ár., a Csoport elnöke elnökölt. Megnyitó szavaiban rámutatott arra, hogy az antropológia a népesedési klérd'ésekkel— igen szo- ros kapcsolatban áll s még nem volt idő,, melyben problémáival többet foglalkoztak volna, mint ma.

A felvilágosításra, az ismeretek szerzésére éppen ezért nagy szükség van.

Az elnöki bevezető után Bartucz Lajos dr. tar-

tott Icutatások története"

címen átfogó és nagysikerű előadást.

,,A magyar ember-tani

Előadásában elsősorban azt emelte ki, hogy a

tudományok történetének tanulmányozása nagyon

hasznos és :fontos, ebből ismerjük meg a

multat, értjük meg a jelent s ezen épül fel a jövő.

A tudománytörténet elmélyedésre, szerénységre sa régebbi kmtatók és kutatási eredmények megbecsü- lésére tanit. 1897-ben Dem'ker francia antropológus térképen mutatta be a koponyajelzö elterjedését Európában az addigi kutatások alapján. A tér- képen még fehér folt jelzi—hazánkat, jeléül annak,

mert

5—6. szám

hogy a magyarság embertanil kutatása terén akkor még nem teljesítettük nemzeti és egyetemes tudo—

mányos kötelességünket. Ez újabb ok arra, hogy lássuk, tulajdonképen mi is történt e téren a mult—

ban 5 mi a teendőnk a jövőben. Az embertan tör- ténete hazánkban a XV'l—XVII. sz-ra megy vissza

s kezdetei az akkori anatómiai, filozófiai-pszicho-

lógiai-enciklopédiai' és honismei munkákban talál—

hatók. Magyar nyelven Apáczai Cseri János fog—

lalkozik először az emberrel 1658-ban megjelent encyklopaediájában. Fridelius Johannes soproni ma—

gyar löiőll-ben Ex alnthropologia címmel ír munkát, Nadányí János [pedig 1669-ben a testarányok jelen- tőségéről beszél először magyar nyelven. A magyar fajkérdéssel Bél Mátyás foglalkozik elsőként 1735—

ben; 6 azt lhirdeti, hogy van magyar tipus, illetve, hogy az ősi magyar típus a mai napig megmaradt legtisztábban a Csallóközben található. Ezt a típust röviden jellemzi is s leírása ai mai kelet- eu'ropid' rassznak felel meg. Vele szemben Huszti Zakariás 41781-ben tagadja a típusok állandóságát s a magyarság vidékek szerint- való különböző—ségét a környezet hatásával magyarázza. Klein Mihály soproni ev.. tanár 1778-ban a dilufviális ősember egykori létezését hirdeti, amiben sok külföldi tu—

dóst is megelőzött. Amit ma embertamnak neve—

zünk, azt magyar nyelven röviden elöször Gáty István adta elő 1795—ben. Fejér György 1807—ben ,,Anthrolpolósgia, vagyis az ember esmértetése" cim—

mel ír nagy munkát, melyben az emberi szervezet és a rasszan—tropológia elemeinek ismertetése mel- lett mindazt előadja, amit az ő korában ú. n. filo—

zóifiai-pszichológiai-enciklope'diai antropológia alatt külföldön értettek. Csaplovícs János 1822—ben meg- jelent elsö magyarnyelvű ethnographiájában a kü- lönböző vidékiek magyarságának antropológiai bé- lyegeivel is foglalkozik röviden s a különbségeket a miliő hatására vezeti vissza. Boehm Károly a vér- mérsékletekröl 1828-ban írt értekezésében már faj—

biológiai és eugenikai gondolatokat árul el, Edvi Illés Pál pedig 1835-ben a nemzetissmeretet sürgeti, vagyis azt, amit ma magyarságtudaománynak neve- zünk. Rónay Jácint püspök 1847—ben cikksorozat—

ban fejtegeti, *hogy ,,Milyen a magyar?", majd

1864-ben a fajok eredetéről, az ember származásá—

ról és ösis-égéröl ad teljesen a kor színvonalán álló képet s meg van győződve, 'hogy a diluviális ember hiteles leletei hazánkban is elő fognak kerülni, Glatter Ed'e 1856-ban a mai fajbilológiának megfe- lelő cikkeket ír s a sopronmegyei zsidók biosta—

tikai viszonyait tárgyalja teljes tudományos tár- gyilagossággal. 1875—ben új korszak kezdődik a magyar antropológiában, megindulnak a különböző vidéki

somatológiai

magyarságra vonatkozó somatometriai és vizsgálatok, A fővárosi statisztikai hivatal jár elöl jó példával s összegyűjti közel

—688—

1938

15.000 iskolás gyerm-ek szem—haj—bő—rszínadaitát. A' főbb eredményeket még ugyanazon év őszén Kő?

rösy József már közölte is; ezzel a külföldet is

megelőztük. Ez egyben példa arra is, hogy a sta- tisztikai 'hivatalok mennyire segítségére lehetnek az antropológiának a fajkutatásban. Ugyanezen év- ben Steinburg a székelyud—varhelyi' mesterségesen torzított koponyát ismerteti, Scheiber 75.000 katona termetadatát gyűjti össze, Lenhossék József pedig megírja Cranioscopiáját, melyben élvö magyarok s hazánk különböző koraiból származó koponyák antropológiai adatait közli. Az 1876—ban Budapes- ten tartott nemzetközi embertani' és óstörténeti kongresszus hatására 1881-ben Trefort miniszter a budapesti egyetemen tanszéket állít az antropoló- giának s arra Török Aurélt nevezteti ki. Török hatalmas antropológiai gyüjteményt és intézetet szervez, modern kraniológiai műszereket készít,

megindítja az ,,Antbropológiai Füzetek"-et, inten- zív részt vesz a kraniológia reformjában s nagy szerepe van a ma is használatos variációs-statisz- tikiafi módszerek diadalra juttatásában. A magyar—

ság embertani kutatásával azonban —— a program—

adáson kívüli —— Török alig foglalkozott. Ezt a munkát a Nemzeti Múzeum kebelében Jankó János indítja meg'-; a Néprajzi Múzeumban antropológiai laboratóriumot szervez s élő magyarokat mér Er- délyben, a Balaton környékén és a Jászságban.

Utána újabban előadó folytatja e munkát nagy arányban. Ennek eredménye, hogy ma már sok lelkes munkatárs segítsége folytán közel 5000 fel—

nőtt magyar férfira és nőre vonatkozólag rendelke- zünk részletes antropológiai adatokkal és fénykép- felvétel'wekkel, amit 60.000 iskolás gyermek szem- haj-bőrszi'nadata és 80.000 katona termetadata egé- szít ki. A Néprajzi Múzeumban pedig hazánk kü—

lönböző kultúrkoraiból több mint 40100 hiteles kopo—

nyát és 2000 csontvázat sikerült összegyüjteni. Ez a hatalmas anyag most már némi betekintést en- ged úgy a mait magyarság rasszbeli összetételébe, mint a magyar nemzettest történelmi kialakulásá—

nak folyamatába. Az eddigi munkálatok még csak a kezdetet jelentik. Úgy a magyarság antropológiai összetételének tüzetes megismerése, mint a magyar földlből előkerülő antropológiai leleteknek egész Eturázia rasvszantrdpolóxgiájára való nagy jelentö—

sége megkövetelik azonban, hogy végre intézmé nyesen biztositva kezdhessük meg hazánk rendsze- res antropológiai felvételét, az egyes antropológiai ' bélyegek és tipusok elterjedésének pontos megálla—

pítását s azok alapján a magyarság fajbiológiai problémáinak tudományos tanulmányozását. Ebben a munkában, amelyet a Néprajzi Múzeum a Ma- gyar Néprajzi Társaság em'bertani és [fajbiológiai szakosztályával karöltve, bár szerény ,kere- tekbeu, már is megkezdett, igen fontos feladat vár

igen

5 ———6.. szám

—689_ 1938

a Magyar Statisztikai Társaságra és az állami és fővárosi statisztikai lhivatalokra. Úgy nemzeti, mint az egyetemes tudomány szempontjából elsőrangú érdek, hogy ez a !fontos munka: a magyarság rend—

szeres antropológiai felvétele mielőbb megkezdőd- jék és minél nagyobb arányban végeztessvék.

Az előadás elhangzása után Balás Károly dr.

elnök a Csoport nevében mondott meleg köszönne- tet a nagyértékű előadásértt. Hangsúlyozta, hogy az antropológia megállapításai népesed'éstani ismere- teink szükséges kiegészítői. Éppen ezért helyes volna, ha a Csoport a Magyar (Statisztikai- Társa- ság közgyűlésén is kifejezné arra irányuló óhaját, hogy az antropológiai kutatások számára állami támogatás *bíztosittassék.

Az előadáshoz még Szél Tivadar dr. szólt thZZá.

Megjegyzéseit (főleg a magyar tígpus megállapítására irányuló törek'véshez fűzte. E szempontból különb- séget kell tenni a hazát! ezer évvel ezelőtt elfoglaló ősmagyarok és a mai magyarság, vagyis az élő magyar ember tipusa között. Ása—tásokból'előkerülő régi magyarok csontvázat alapúán módot lehet ta- lálni az ősmagyarok koponya-indexeinek, egyéb antropológiai sajátságainak és emberrfajtájxának le—

vezetésére; ilyen értelemben lehet szó egységes magyar emberfaj megállapításáról és az is kutatt—

ható, hogy a honfoglaló ősmagyarok faja ma kik- ben és mennyiben van meg. ,Ha azonban a ma élő magyarokat vesszük szemügyre, a magyar nyelv és a nemzeti érzés által egységbe forrasztott mai nemzet tagjait, ezek bizonyos antropológiai szem—

pontokból ugyan. mutathatnak egy közepét, pl. a testhossz tekintetében is eléggé sűrűsödhetnek az

1640 mm—es- közép körül, a modern embertan vi-

lágánál mégis azt kell megállapítani, hogy szigo- rúan tudományos embertami szempontból a mai magyarság korántsem egységes ember—fajta, tek—in- tettel arra, hogy Magyarország területe a törté- nelmi időkben valóságos átjáróház volt Kelet és Nyugat között, rajta számos emberfajta megfor- dult. Egyébként Európa ma elég nagyszámú

államai közül is csak kevés dicsekedhetik azzal,

hogy embertanilag szigorúan meghatározott, awagy különálló típusú emberfajta lakja. A tervezett em—

ber-tani—demograifiai—statisztikai felvétel ezért az

ország különböző részein — annak ellenére, hogy

a nyelv és érzés tekintetében egységes a magyar nemzet — bizonyára eltérő magyar tipusokat fog majd megállapítani.

A felszólalásra adott válaszában Bartucz Lajos dr. arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy előadásából kitetszően ezúttal csak a magyar em—

bertani kutatások történetével kívánt foglalkozni és a felszólaló által érintett témákra ezért nem tér—

hetett ki. Egyébként az idevágó vizsgálódások ered—

ményeit megjelenés előtt álló munkájában foglalta össze és ott tárgyalja azt a kérdést, hogy a mai tudás szerint a különböző európai és ázsiai rassz- elemek nálunk millyen százalékban találhatók meg.

Ma még csak. nyers kép kialakítására van mód;

az antropológiai tfelvétel révén azonban e kép rész- leteit is ki lehetne dolgozni. Minthogy a faji jelle- gek elterjedését kell vizsgálni, e téren a statiszti—

kai felvételek és az ezen az alapon megrajzolt jelleg—elterjedési térképek igen nagy szolgálatokat

tehetnek.

Az ülés Balás Károly dr. elnök ért Véget.

zárószavaival

Személyi hírek. —— Nouvelles.

A Magyar Tudományos Akadémia 1938. május 4.-i nagygyűlésén a Budapesti Kereskedelmi és Ipar- kamara által a csepeli kikötő felavatása alkalmá- ból alapított, Horthy Miklós kormányzóról elne—

vezett jutalommal első ízben Heller Farkas—dr.egye- temi ny. r. tanár, az Akadémia rendes tagjának ,,KözgazdaságLJJigkggg tc. munkáját tüntette ki.

Ugyanakkor az Akadémia a Chor4irL£gLangJutal—

mat vitéz—*szggngklm egyetemi tanár, levelező tagnak ítélte oda, ,WV—szgwh gyarország gazdasági életében 1925—34" c. mun—

kája jutalmazasakepen.

Xi Akadémia 1938. május 6-i tagválasztó nagy-

gyűlésén levelem/taggá választrlttígeg_£g1£ozl_y Thege G ula dr. államtitkárt, a M. kir. Központi

Stamya? Statisztika—i Tár-

saság elnökét. '

A M kir. Miniszterium Laky Dezső egyetemi

ny. r. tanárt 1938 április 10-én az áralakulásnak, továbbá az ipari és más hasonló munka és: 5101- gáltatás díjainak ellenőrzésére és az ezzel kapcso- latos intézkedések megtételére Országos Kormány- b—iztossá kinevezte.

Delatour Albert 'j' (1858—1938). A nemzetközi statisztikai élet egyik legelőkelőbb reprezentánsa, Delatour 1938 március 5-én elhúnyt. Tulajdonké—

pen nem készült statisztikusnak; nagy képességei, általános szaloismeretei és ritka tárgyalási készsége mégis a legmagasabb polcra, a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet elnöki székébe emelték. 1891 óta az Intézet tagja, majd 12913-tól 1923-ig alelnöke, 1w926-tól

l931-ig elnöke — az Intézet autonomiájának megőr— ' zése és működésének háború utáni újjáélesztlése első- sorban az ő nevéhez fűződik —, *1931—töl fogva pedig tiszteletbeli elnöke volt. Pályája a francia tudományos