Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében

!4__ szám

——426— _,1939

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja / a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité hongrois, an sein de la Société Hongroise de Statistigne, de Z'Union internationale pour llétnde scientifigue des problemes de la papnlation.

A Csoport ülései. — Se'anlcesidu'iComité. *

Résumé. Le Comité a tenu celt—te amée le 28 fe'vrier sa premiere séance, 011 M. Louis Bartu ez a [ait ime comfére'ne'e ayantpour titre l—a C omp o—

sitíon raciale du pe'uple hongroisi Dans la séance suiuante, gui eut lieu le 28 mars, M. André R 6 n ai fit une conférence ínlti'tulée le s Pr orb l é- mes démographígues de la Transylva- n ie. Ces deux séances ont été présidées par M.

Charles B alá s, présídent du Comité.

* ,

A felvidéki események okozta kényszerszünet után a Csoport 1938/39. munkaévi első (a sorrend—

ben kilencedik)! ülését 1939 február 28—án rendezte meg a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal ülés- termében; a termet teljesen megtöltő tagok és meg—

hívottak előtt.

Az ülésen Balás Károly dr., a Csoport elnöke elnökölt Megmyitójábwan felsorakoztatta azokat a nagy horderejű eseményeket, amelyek az ország örvendetes mértékű területi megnagyobbodását eredményezték és amelyek miatt a Csoport elő—

ad'ássorozatának korábban való megindítása idő- szerűtlen lett volna. Majd utalt arra, hogy az előző munkaévi előadássorozatot ugyancsak Bartucz La- jos dr.-nak, a magyar embertani kutatások történe-

téről képet nyujto előadása zárta be; most meghir- detett előadása szorosan kapcsolódik az előzőhöz;

témája a magyarsálgismeret szempontjából is ki-

emelkedő fontosságú. _

Az elnök bevezető szavai után Bartucz Lajos dr. tartott képekkel bő'ven illusztrált, átfogó tar- talmú és nagysikerű előadást ,,A magyarság faji összetétele" címen. Előadásának anyagáról a Szemle más helyén között tanulmány számol be.

A nagy tetszéssel fogadott előadást követően Balás Károly dr. mondott köszönetet az igen tanul- ságos: az alapfogalmakat tisztázó, az alapismerete—

ket, a magyar fajismeret szempontjából legfonto- sabb megállapításokat előtáró előadásért.

Az 1938/39. évi második (a sorrendben tizedik) ülés .a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal ülés- termében 1939 március 28—án zajlott le. A látoga- tottság és az érdeklődés ezúttal is rendkívül nagy volt; a Csoport tagjain kívül különösen meghívot- tak jelentek meg igen nagy számban. A Csoport elnökének, Balás Károly dr.-nak elnöklete alatt le—

folyt ülésen Rónai András dr. ,,Er'de'ly népességi problémái" címen tartott térképekkel kísért s igen

nagy érdeklődéssel fogadott, beható előadást. Elő—

adását a Szemle más helyen közli.

Az belőadás'hozhelsőnekb Kovács Alajos dr. szólt

latot keltő előadás időszerűségét. Majd felszólalá-

sában különösen két kérdéssel foglalkozott. Első- 'sorban azt hangsúlyozta, hogy az ,a körülmény, miszerint a román népszámlálási eredmények elég közel állanak a békebeli magyar adathoz (tekin- tetbe vére természetesen az azóta lezajlott kiván—

dorlást), a magyar statisztika helyességének egyik

tagadhatatlan bizonyítéka. Érdekesnek tartja azt

tett el, mint a cseh, bár szintén nem járt el telje—

sen hibátlanul, amire egyéként az is mutat, hogy a görögketolikus magyarok eltüntetése az egyik fő

okozója (a zsidóság pálfordulása mellett) a ma'—

gyarság csökkenésének. Felszólaló másodsorban arra is rámutatott, hogy a magyar statisztika 1918 előtt rendszeresen megállapította .azt, hogy Erdély- ben a magyar szaporább faj .az oláhnál, Akkori- ban ,a magyarságnak nem voltak egykéző vidékei, míg az oláh nép természetes szaporodási aránya már több helyütt igen alacsony volt. Végül hang- súlyozta, hogy a magyarság elég erős városias tö- mörülését nem látja aggályosnak, mert a magyar, mint városlakó elem is jobban szaporodik az oláh—

nál. '

Benisch Artúr dlr. hozzászólásában az erdélyi népszaporodást illetően világháború előtti vizsgá—

latai alapján arra mutatott reá, 'hogy az oláhság természetes szaporulatában két zónát kell meg—

különböztetni. Nemcsak a temesi—torontáli oláh nép látszik kihlaló népnek, hanem nagyjából a Marostól délre eső —— Brassótól Szebenen s Hunya—

don át a Tiszáig nyúló —-—- nagy területrészen lakó

görög keleti olálh elem is. Feljebb Maros—Tordában,

Syzolnok-Dobokában, sőt tudtával Biharban (a gö—

rög keletiek köreiben) is, vagyis a magyarság szem- pontjából kedvezőtlen területi elhelyeazkedésben:

ott, ahol a magyar híd pillérét láthatjuk s ahol a fajok harca a leg-élénkebben folyik, .a lélekszámra is túlnyomó görög katolikus vallású oláhok sza- porasága meglehetősen nagy.

A harmadik felszólaló, Szilády Zoltán dr. azt hangsúlyozta, hogy sok éves helyi tapasztalatai az előadó több megállapítását fedik. A havasi oláhok rossZ egészségi állapotának, gyakori népbetegsé—

geinek mindig nagy része volt a kedvezőtlen nép—

szaporodásban. Az erdélyi magyarság újabb hely—

—— 427 ——

zetére jellemzőnek tartja, hogy a S'székelység _ál

landóan kivándorol,— mert ez at ránehezedő nagy-',—

fokú politikai, gazdaságiknyomásra is, fényt vet; a! ,;

nyomáséppen ott a legnagyobb, __ahol lélekszámra nézve különösen erős a magyarság. ,Az Erdélyből kivándorló, kihúzódó székelység azonban általában

' 511939

-— legalább is az első generácilókban — nem vész el a magy—arság'számára. '

) A hozzászólások után Balás Károly elnök mondott köszönetet az előadónak és kiemelte fej- tegetéseinek értékét 5 előadásának "nen'rzeti szem!

pontból hézagpótló voltát.

Egy új statisztikai közlemény: a ,,Statísztikaí Értesítő" (Budapest Székesfőváros

, Statisztikai Havifüzeteinek Melléklete) megindulása. '

_C'réalz'ón d'une nouvelle publication statistigue, le ,,Bulletz'n Statistigue" (supplément tm "Budapest Székesfőváros Statisztikai Havlfüzetez'"). '

A magyar statisztikai irodalom a közelmult- ban Örvendetes módon egy igen hasznosnak in- duló folyóiratszerű közleménnyel, a ,,Statisztikaí

É'rtesítő"—vel gyarapodott. E kiadvány elődjét Buda- pest Székesfőváros Statisztikai Hivatala ugyanezen a címen, de kőnyomatos úton sokszorosíttatta.

Régi terv volt azonban, hogy egy ilyen kiadvány nyomtatásban is megjelenjen .s valóban köz- kincs: a Budapest Székesfőváros Statisztikai Havi- fiizeteibenx közzétett adatok helyes megvilágítója és rendszeres feltárója tegyem) Eterv megvalósítá—

's'át időszerűvé Budapest Székesfőváros Statisztikai 'HiVatalának piackutatórés árstatisztikai osztállyal

való kiegészítése tette; Az új osztályt felállító pol- gármesteri rendelet ugyanis kimondta, hogy a piackutatás eredményeit a Statisztikai Értesítőben kell nyilvánosságra hozni. Az osztály mkeg3zerve- zését s munkálatainak megkezdését és kiépítését,

1) Budapest Székesfőváros Statisztikai Havi- füzeteinok mult századbeli évfolyamai is közöltek statisztikai dolgozatokat; 1907-ben ezek számára

a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal a ,,Fővárosi

Közlemények a statisztika és közigazgatás köré- ből" c. negyedéves kiadványt indította meg, mely- ből 1908—ban az 1919—192'5. évi szünetelés után 1926-ban újjáélesztett ,,Városi Szemle" (3. magas szánvonaliú, de már tágabb célkitűzésű, nemcsak kimondott—an statisztikai folyóirat alakult ki.

valamint az idevágó első nagy (kétkötetes) kiad—

vány közreadását követően most lllyefalvi —1. La—

jos dr. igazgató a Statisztikai Értesítő nyomtatás—

ban való megindítására is módot talált. Az a kö—

rülmény, hogy közvetlen okot a megindításra a közélelmezési kérdések taglalásának szüksége adott, az első szám bevezetőjéből 'kitetszően távolról—sem zárja ki azt, hogy más statisztikai tárgykörök méltatásám is ne kerülhetne sor. Az elsőízben Budapest Székesfőváros *Statisztikai Havifüzetfei 1939. évi januári számának mellékletek-ént közre- adott kiadvány Jeddig kézhez vett két tüzete- valóban arról *győz dmeg, hogy a kétségkívül

domináló, helyet elfoglaló közélel—meze'si problé—

vmákz :mellettí gondosan kiválogatott, változatos té——

makörökből származó s igr'afikonokkal és térkép-

mellékletekkel is fűszerezett rövid, tömör és tar- talmas cikkekben .a statisztika többi kérdése—inek is kellő, tér jut. A statisztika hivatásos művelői, valamint a statisztikai érdeklődők, a közélelmezés kérdéseivel fÉglalkOrzók és általában a nagyközön- ség is a legnagyobb örömmel fogadhatják tehát ezt az Illyefalvi L Lajos dr. szerkesztésében fontos.

feladatokra hivatott közleményt, melyben a M; kir.

Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, a Magyar Statisztikai Szemle —— részben ugyan más célkitű- zésű és szerkezetű, de végeredményben vele szoro- san egy irányban haladó — fegyvevrtársát üdvözli,