Magyar Statisztikai Társaság

(1)

2. szám __ 127 —— 1937

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Séances d'études.

Résume'. Dans la séance detudes du 9 fe'vrier 1937, présídée par M. Aloijse K ova'cs, président de la S 0 ci été, M. Ervine H a c k e r, membre ordinaíre, prononga son díscours de réception, inti—

tule': La criminulité en Hongrie en 1 9 2 5—1 9 3 4. Ensuite, M. Béla S z a () ó, mem—

bre ordinaire, et le Président ont remargues. —— Dans la

exposé leurs diétudes du 23 février 1937, préside'e par M. Aloyse K 0 v á (: s, president de la Société, M. Charles G old z ih e r, membre ordinaire, a fait une conference intitule'e:

Analyse comparutive de

lite' des deux d'aprés la sta—

tistízlue de la population o,! celle d e s a s s a r a n c e s. Pilis, M. Norbert K o v ii a s, membre ordinaíre, et le Président, ont e.t'pose' leurs observations relatives au sujet traité par le confe- rencier. .— Dans la séance d'études du 2 mars

1937, tenue sous Ia présidence de M. Aloyse K 0—

vács, president de la Société, M. Gustave T 11 ir—

r i n y, membre honoraire, a fait une conference ayant pour titre La situation matérielle et les propriétés des habitants de

Sopron sous Joseph II.

séance

la morta- sexes

A Társaság 1937 február 9—xén Kovács Alajos

elnöklése alatt lefolyt előadóülésón Hacker Ervin

r. tag tartotta meg székfoglaló előadást ,,Magyar- ország kriminalitása az 1925—1934. években" cí- men, amelyet folyóiratnnk alkalmilag közölni fog.

Szabó Béla r. tag elismeréssel SZÓ) az értékes előadásról. A hivatalos bűnügyi statisztika 1918—

ban és 1919—ben a forradalmak, 1920-ban papírhiány (1) miatt szünetelt, adatai 19211—től már rendelke- zésre állanak. Az 1921—ig visszatekintő s a feljelen—

tések adataira is kiterjedő vizsgálat a bünözés irá—

nyát még továbbmenően világítha'tja meg, Fel—

szólaló az előadó által használt évi adatok helyett ötéves átlagok alapján több érdekes példán nin-

tatja be a kriminalitás alakulását. Kiemeli külö-

nösen az emberi élet elleni bűncselekmények két-

szeresre emelkedését, amit kapcsolatba hoz a hol-

sevista világnézet terjesztésére irányuló aknamunká.

val. A kriminalitás újabb adatai is igazolják Ouetelet régi tanát: a bűnözés adóját le kell rónia

a társadalomnak: a bűnözés legfeljebb bizonyos fokig szorítható korlátok közé.

Előadó a felszólalásra reflektálva megemlíti,

hogy célkitűzéséhez képest perjogi adatokra szán—

dékosan nem tért ki. A hivatalos statisztika lélek—

számarányszámításokkal volna kimélyíthető. Fel-

hívja még a figyelmet a bűnözés elleni küzdelem egy

gyakorlati problémájára. Adatokat kellene gyüjteni

arról, hogy a büntetés felfüggesztésére mint reagál-

nak a különböző bűnöző, demográfiai stb. csoportok.

Ha a büntetés felfüggesztését, a próbára bocsátást ily lindividualiizál'ással alkalmaznák, a visszaesés korlátozható volna. Amerika kísérletezett e mód-

szerrel, Európában eddig csak Svájcnak van ily-

féle adatgyűjtést). _

Szabó Béla r. tag szerint a foglalkozási adatok

a rossz bevallás miatt e célra alig alkalmasak. Rá-

mutat még a nemzetközi bűnügyi statisztika fo- gyatékosságára. A hivatalos statisztika az adatok

nemzetközi összehasonlíthatóságának előmozdítására

is tervez lépéseket; egyelőre módszertani ismertetés—

sel szándékozik kísérni a bűnügyi adatközléseket.

Kovács Alajos elnök: Az alapos és tartalmas

előadásért annál is inkább köszönet illeti előadót,

mert bűnügyi tárgyú előadás alig szerepelt a Társa—

ság ülésprogrammjában. Bár a bűnügyi statisztikai adatszolgáltatás nem tökéletes, mégis az eredmények meglepő következetesen mutatják a törvényszerűsé- geket. A foglalkozási statisztika szerint — mely a

leggyengébb —— feltűnő a napszámosok erős krimi-

nalitása. Ez a felületes adatszolgáltatásra vezethető

vissza. A visszaesők növekedő aránya szomorú tű—

net, mert azt mutatja, hogy a büntetés javitó hatása

kevés, De lehet a visszaesők szaporodásáhól örven—

detes jelenséget is kiolvasni, ha az általános krimi- nalitás nem növekszik, mert ez az új bűnözők szá- mának visszaesését jelenti. üdvözli az előadót, aki székfoglalója megtartásával a teljes jogú tagok so—

rába lépett.

A Társaság folyó évi február hó 23-án Kovács

Alajos elnöklésével lefolyt Gold—

ziher Károly r. tag tartott előadást ,,i-l két nem

halálozásának összehasonlító vizsgálata a népes—

előadóülésén

ségi és biztosítási statisztikában" címen.

Az előadás bevezető része foglalkozott a

hosszútartamokra alkalmazandó biztosítási—sta- különös jelentőségével a tőkekamatozás szerves csökkené- tisztika műveleteinek sajátosságával és

sének korában, rámutatva arra, hogy a biztosítás—

technikailag megkívánt külön tartaliékképződések

racionális s valószerű irányításában az egyes koc—

kázatosságokra vonatkozó újabb dinamikai—sta-

tisztikai (időben széttagoló) vizsgálatokra

szükség. Fejtegette azután a speciális biztosítási népességi sta—

tisztikához; majd vázlatosan ismertette a két nem halálozásának összehasonlító dinamikai vizsgála- tánál használható módszereket és az eddigi ide—

tartozó kutatásokat (a néphalandóság irányában

különösen Knibbs és Burkhardt, a biztosítási ha—

van

statisztika viszonyát az általános

(2)

2. szám —l28— 1937

landóság tekintetében Kamp négebbi, Mattsson s

Vajda újabb vizsgálatait emelve ki.)

Rátérve az előadás tárgyára, előadó bemu—

tatta széleskörű újabb adatgyüjtésést, melyet afwér—

fiak és a nők elhalálozási mértékszámainak vi-

szonyáról s annak szekuláris el'tolódásairól a né-

pességi statisztika, a biztosítási gyakorlat egyes

ágazatainak és a tisztviselői nyugdíjbiztosítás kö-

rében, országok szerint, végzett.

A két nem életkorok szerinti halandósági

mértékszámainak viszonya, az ú. n. "halálozási

túlarány" (Úbersterblichkeit) s annak időbeli

megváltozása a pénzügyi kihatások ellentétes irányzatát követve, külön-külön tárgyalandó a

járadék-, illetőleg a tőkebiztosírtások területén.

Az újabb tapasztalatok szerint a női-biztosítások kockázatosságának technikai megítélése és viszo-

nyítása a férfi—biztosítások kockázatosságához a

,,gyengébb" nemről vallott régebbi felfogásoktól sok tekintetben eltérő alapokra helyezendő; to-

vábbá olyan esetekben, melyekben még nem ren—

delkezünk a statisztikai

vonatkozó Önálló

nyugdíjszámítások-

nál), az ilyenek megteremtése fontos

nőbiztosítottakra

anyagokkal (pl. a

számviteli

kívánalomi A dinamikus színezetű újabb vizsgála—

toktól várható, hogy az önállóan kereső nők biz-

tosításának szelesebb terjesztéséhez sziikségesbiz—

tosítástechnikai háttér az eddiginél szilárdabbala—

pokon bontakozzék ki,

A biztosítási viszonylatok összevetése az egyes országok szerint különböző néphalandósági túla'rányszámokkal arra használható, hogy a biz—

tosítottak részéről a két nemnél eltérően érvénye—

sülő, továbbá ágazatok szerint különböző s idő—

belileg egyénileg fejlődő önkiválasztások tartós hatásai pontosabban megfigyelhetők legyenek. Az ilyen összehasonlító elemzések további alkalma—

zása lehet, hogy a fogyatékosab'b (különösen női)

anyagokból szerkesztett biztosításteehnikai táblá- zatoknál avagy, a nőkre tartozó önálló statiszti—

kai anyagok hiányában, a tapasztalatszen'í ,,pótló- kolásoknál" a statisztikai valószerűség is érvénye- sülhessen.

Az előadás fűrész—ében grafikonok összefoglaltattak azok az általános

mozzanatok, amelyek a férfiak

alapján

statisztikai elhalálozási túl—

arányának szekuláris emelkedésében az egyes

koresoportokban — országok szerint — tapasztal-

hatók. A legújabb néphalandósági táblázatok leg-

tőbbj'ének esetében a régebbi sajátszerű női elha-

lálozási túlarányszámok eltűntek és szűkültek a sajátszerű hullámvölgyek.

A néphalandósági túlarányszázmok menetének és szekuláris fejlődésének pontosabb tanulmányo—

zásával a halandósági görbék elm—életében is szá—

mos újabb megállapításhoz juthatunk el; így kü—

a jellegzetes szélső pontokhoz

korévek időbeli eltolódásait illetően, továbbá a

lönősen tartozó

halandósági görbék egyes ágainak részletesebb dinamikai elhatárolásában, szemben a régebbi nem eléggé tagolt statikus elhatárolásokkal.

Az előadó külön ismertette a fiúgyermekek halálozási túlarányának időbeli fejlődését és ennek

várható hatásait a társadalmi- és a népbiztosítási

számvetésekre. A gyermekhalandósági görbeágnak

az a statisztikai érdekessége, hogy a férfiak halá—

lozási túlarányának időbeli viszonylagos emelke—

dése azon éri el legnagyobb értékét, mégpedig ab- ban a környezetben, melyhez az elhalálozási túl- arányszámok görbéjének mélypontja tartozik.

Kovács Norbert 1'. tag hozzászólása szerint

előadó fejtegetései nemcsak biztosítási, de általá- ban demográfiai, szociális stb. vonatkozásban is

érdekesek voltak. Felmerül a kérdés, hogy a biz—

tosítástudomány érdekében nem volna-e kívána—

tos, hogy a statisztikai, főleg demográfiai adatok gyűjtése és feldolgozása újabb szempontokra is kiterjedjen. Rámutat arra a hiányosságra, hogy

sok jelenség nincs kielemezve matematikai mód-

szerekkel. Érdemesnek tartja az előadó által

nyert gőrbékből átlagok vonását.

Goldziher Károly előadó úgy véli, hogy a biz—

tosítástu—dtomány soktféle kívánalmai aligha elégít-

hetők ki az általános statisztikai felvételekkel. A biztosítási statisztikusnak magának kell a nőp-

számlálási s egyéb statisztikai anyagot saját külön—

leges szempontjai szerint feldolgoznia.

Kovács Alajos elnök megköszöni az értékes

előadást. A statisztikus első pillanatra meglepődik azon, hogy a biztosítási szakemberek sötétben ta—

pogatődznak a nők biztosítási díjtételeit illetőleg, holott a halandósági táblák a nők adatait külön

is kimutatják. Belátja azonban, hogy a biztositá-

soknál kiválasztott tömegről van szó, amelynek halandósága nem halad párhuzamosan a nép- halandósággal. Sőt, úgy látszik, hogy ellentétes

vonalmenet is lehetséges. Hiszen a házasságitud'va-

levően kedvezően befolyásolja a ha-landóságot s mégis azt hallottuk, hogy a férjes nők elbírálása a biztosításnál kedvezőtlenelm, mint az özvegyeké és havjadonoké. Példát hoz fel arra, hogy az első

korévben a fithalandróság mennyivel

Azt hiszi, hogy a biztositótudománynak

nagyon hasznos, hogy a statisztika újabban a ha- lálozásokta't korévek szerint minden évben kimu—

tatja s így a halálozási tábla e'venkint készíthető.

nagyobb a nőinél.

A Társaság folyó évi március hó 2—án Kovács Alajos elnőklésóvel lefolyt ülésén Thirring Gusz- táv tiszteletbeli tag tartott előadást ,,A soproni

(3)

2. szám.

polgárság vagyoni és bírtokuiszonyai II, József korában" cimen. Az előadást alkalmilag közöljük.

Előadó Hennyei Vilmos r. tag kérdéseire a soproni adóviszonyokról és a soproni részházak—

ról további tájékoztatást nyujtott.

Kovács Alajos elnök köszönetet mondott a

rendkívül lebilincselő előadásért, amelynek há-

romnegyedórás tartama mögött hónapok fáradsá-

————l29— 1937

gos munkája van. A történetstatisztika hatalmas

kibányászatlan területének előadó egyik legszor- galmasabb munkása. Érdekes volna kutatni azt

is, hogy az egyes foglalkozási ágakban a ház-

tulajdonosoknak és házrészeseknek száma mennyi

volt s ezt összehasonlítani a mai állapottal, Úgy

véli, hogy a rendelkezésre álló adatok módot nyujtanának jövedelmezőségi számításokra is.

Nemzetközi Statisztikai Intézet.

Institut International de Statistígue.

Az Intézet bizottságai.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet munkamene—

tében fontos szerep jutakétévenkinti ülésszakokat

részben előkészítő s az egyes ülésszakok közti idöt kitöltő, tehát a munka állandóságáról, folyamatos—

ságáról is gondoskodó bizottságoknak. A ,,Revue de lllnstitut International de Statistigue" 1936. évi 4. számából kitűnőleg ezidőszerint az Intézetnek

27 bizottsága van, ú. m. 5 úgynevezett ,,Vegyes"

(más nemzetközi szervvel együttműködő) és 22

csupán intézeti hatáskörű bizottság, E bizottságok

címének felsorolása nemcsak az Intézet munka- és érdeklődési körére vet fényt, hanem elég jól rá- mutat arra is, hogy a nemzetközi statisztikai élet-

ben mely kérdések vannak pillanatnyilag vagy ál—

landóan napirenden.

Vegyes bizottságok.

Nagyvárosi vegyes bizottság.

Vegyes bizottság a haláloki nomenklatúra 1939.

évi revizió'jára.

A szállítások

sága.

Bűnügyi statisztikai vegyes bizottság.

_ Vegyes bizottság az erdészeti statisztika tanul—

mányozására,

(statisztikájának) vegyes bizott-

Bizottságok,

Tanácsadó bizottság az Intézet kiadványaira.

A statisztikai módszerek alkalmazása a Távol—

Kelet államaiban.

Latin-Amerika statisztikáinak egyeségesítése.

Nagyvárosok statisztikája,

A statisztikai szolgálat szervezete.

A statisztikai táblák egységesítése.

Grafikai ábrázolások,

Halandósági táblázatok és a halvaszületések

statisztikája.

Rákstatisztika.

A házassági termékenység mérése.

A születések csökkenése, A vándorlások statisztikája.

Gazdasági hullámzások.

Az élelmiszerkészletek és

tikája.

A trösztök statisztikája.

Szállítási statisztika.

Készáruk árstatisztikája.

Az árnelosztás statisztikája.

A nemzeti vagyon és jövedelem statisztikája.

A közületi pénzügyek statisztikája.

A motorikus erők statisztikája.

A családi (háztartási) költségvetések tanulmá—

nyozásának módszerei.

-t'ogyasztás statisz—

E bizottságok nagyobb ne'sze több év óta foly—

tatja már működését (a nem állandó bizottságok