11. szám.
———969-—- 1936
Folyóiratszemle. —— Revues.
Bulletin de la ötatistígue Géné—
rale de la France (25. köt. 4. sz., Páris 1936, fr.). —— Huber M.: Franciaország halandósági táblai az 1928-1933. évekre. —— uusson R.: A szelv—
lemi tehetség és tevékenység statisztikai analízise.
Correspondance Economigue Rou-
maine (18. évi. 2. sz., Bukarest 1936, aug., ír.).
—- loanitzia G. és Calmusctu': A cukoripar Romá—
niában. —— (3. sz.). _— Ghelase I.: A gyapjúkeres- kedelem és a gyapjú értéke Romániában régen és napjainkban.
Deutsches Statistisches Zentral—
blatt (28. évf. 4. sz., Lipcse-Drezda 1936, ném.).
—— Meyer M.: A statisztikai oktatás a német szak—
l'őiskolakon. — (5-6. sz.). _— Savorgnan F..- A ne'- pesség életkorgörbúje, A kor-megoszlás grafikai áb- rázolása. —— llecht M.: A rákstatisztika kritikája.—
Funke G.: A bűnügyi Örökléstani kartotékok anya- gának felhasználásáról.
Magyar Szemle (28. köt. 2. [110.] sz.,
Budapest 1936, m.). —— Rónai A.: Államterület és népiség, —— Ruisz R.: Közüzemi problémák Buda- pesten. —— Fekete L.: Magyar kisebbség Jugoszláviá- ban. —— Kenyeres I.: Egyetemi hallgatók olvasmá—
nyai. —- (3. [Itt.] sz.). —— Soproni E..- A mező—
gazdasági műveltség hiányai.
Országút (2. évf. 8. sz., Budapest 1936, m.). —— Pongrácz K.: Agrárpolitikánk aktuális problémái. —— Török A.: A kisebbségi kérdés bel- földi komponense. —-— Rónai A.: Válasz Török Ar—
pádnak. —— (9. sz.). _ Cserneialuí P.: A külföldi
devalváció hatása kiílkereskedelmünkre
Riuista Italiana di Scienze Eco—
nomiche (8. évf. 5. sz., Bologna 1936, al.). ——
Grottanelli V. L.: A kaucsukpótanyagok. —— Spi- nedi F.: A nemzetközi kompenzációk kritériumai.
—— Vinci F.: A fasiszta statisztikai felvételek. ——
Milani Comparetti A.: Gazdagság és technikai fej—
lődés. —— Lefebre d'Ovidio O.: A forgalom fedezé- sére szolgáló tartalékok összetétele. —— (6. sz.). ——
wwwn'l'I.—l-llluII.-ottlulucunlnlgivgott!!!!!!!III-loc-loo-l-nul.!!llitvti D'-
9 KÚLÖNFÉLE e
Capadoglio G.: Az ércpénz és a bankjegyek értéket
—- Bruni G. U.: A korporatív választmány és a, nemzetgazdaság jogi szabályai. _— Milani Comm—*
retti A.: Gazdagság és technikai fejlődés. , Sozr'ale Prazcis (45. évf. 34. sz., Berlin;
1936, ném.). —— A társadalombiztosítás Francia- országban, —-— (35. sz.). —— Schickenberg W.: Szo-r oiális- és pénzügyi statisztika. —— .(36. sz.). —— Kla- bunde H.: Az ifjúság elhelyezkedési nehézségei.
Statistische Nachrichten (14. évi.
10. sz., Bécs 1936, ném.). _— Az 1935. évi szövet- ségi zárszámadás. —— A földadó 1935-ben. —— Az
1933—ban és 1934-ben születettek.
Wirtschaftsdienst (21. évi. 42. sz., Hamburg 1936, ném.). —— Essberger J. T.: A német.
és a nemzetközi tengerhajózás jelenlegi problémái.
_ Drews M.: A papír mint kiviteli cikk. — Braunr G.: Nyersanyagbeszerzés gyarmatok névén vagy gyarmatok nélkül? _ Biehl M.: Emelkedik az ipari növények termelése a dunai államokban?—-—
(43. sz.). —— Oberascher L.: Délkelet—Európa iparo- sodása és a német kereskedelem. — (44. sz.). -—
Pritzlcoleit K.: A gépkiviteli területi megoszlása. __
(46. sz.). —— Panten H. J.: Chile mint adós. —- Kölbin A.: Hamburg mint nemzeti behozatali ki—
kötő fűszer- lés gyarmatáruk részére.
Wirtschaft und Statistilc (16. évf..
20. sz., Berlin 1936, ném.). —— A kevésbbé elterjedt;
mezőgazdasági termények termőhelyei a Német- birodalomban. _— A szövetkezeti raktárhelyiségek 1935-ben. —— A női munka az iparban az 1933——
1936. években. —— (21. sz.). m— A Birodalom, a tartományok és a községek adó— és vámbevételeí az 1933/34. és az 1935/36. számtartási évben. ——
A kokszgyártás, a lepároló üzemek és a brikett-—
gyárak 1935—ben. —— Az ibero-amerikai államok mint Németország szállítói. —— A külföldi gépjárművek forgalma a Németbirodalomban az 1935/36. évben.
—— A ,.New Deal" az Amerikai Egyesült Államok- ban -és annak hatása az államháztartásra. —— A ha—
lálos kimenetelű balesetek.
""-"!
.!l'lllll-I-IlllllllItt!-I'!-ll!-lltlllllilllIll-IllolllllllillgIII—IIIIIUIIIIII'llllllllllll-Inln p-pngre
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistiaae.
Előadóülések. —— Se'ances d'étude.
Re'sume'. La sónnce d*études du 24 novembre 1936 a été tenue sous la présidence de M. Eugene (lzettler, vice—president de la Société. MM.
Jules de Konlc oly Thege, membre ordinaire, et Aloy'se K o vács, Président, ont Iu leur C ompte rendu de la Session, tenne a Athé- nes, de lllnstttut International de
Statistigue et de FAssemblée Géné- rale de Plnstitut International dlAgri—
culture de Rome. —— Ensuíte, sur la pro—
posítíon de M. Jules de Konkoly Thege, la Société a decide de ie'líciter MM. Armand Julin,
élu president de l'Instítut International de Statis- tigue, et Frédéric Zahn, ancien president de cet Institut, gut venait dlen étre élu president honoraire.
Dans la séance (Pe'tudes du 1er décembre 1936,
préside'e par M. Aloyse Kovács, president de la Société, M. Theodore Szél,
üt une conference ayant pour titre La c 0 11 s 0 In-
mation dialcool et Fivrognerie. ——
País, le Président a exposé ses observations au membre ordinaire,
sujet de cette conference.
*
69
?
11. szám.
—— 970 ——
1936
A Társaság 1936. évi november hó 24—én Czettler Jenő alelnök elnöklésével lefolyt előadó—
ülésén Konkoly Thege Gyula r. tag és Kovács Alajos, a Társaság elnöke tartott együttes előadást ,,Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni
ülésszakáról és a Nemzetközi Mezőgazdasági Inté-
zet római közgyűléséről" címen. Az előadásokat folyóáratunk más helyén közöljük. Konkoly Thege Gyula javaslatára az ülés elhatározta, hogy Julin ArmandotaNemzetközi Statisztikai Intézet elnökévé s Zahn Frigyes volt elnököt tiszteletbeli elnökké való megválasztása alkalmából üdvözli,
A Magyar Statisztikai Társaság 1936. évi de_- oember hó 1-én Kovács Alajos elnöklésével lefolyt előadóülésén Szél Tivadar r. tag tartott előadást Szesziogyaszta's és iszákossa'g címen.
Kovács Alajos elnök szerint a nagy tárgyszere—
tettel kidolgozott előadás különleges módszereket is alkalmazva igyekszik kutatni a szeSZfogyasztás és a népmozgalom összefüggéseit. De az előadó is kénytelen elismerni, hogy a problémának vannak
vitatható pontjai. Egyes országoknál bizonyításai meggyőzőknek látszanak. Legjobban megfigyelhető lett volna az alkoholfogyasztásnak a népmozga—
lomra gyakorolt hatása az Egyesült Államokban, ha a prohibíció rendelkezéseit szigorúan betartották—
volna. Úgy véli, hogy azok a tömeghatások, ame—
lyeket a szeszfogyasztás a népmozgalomra gyako- rol, nem jelentősek. A szeszfogyasztás az össz—
halandóság alakulására sem lehet befolyással, hi—
szen oly államok, amelyekben a fejenkinti fogyasz—
tás sokszorosa Magyarországénak, a mi halálozási arányunkkal azonos arányt mutatnak. Bizonyosnak látszik az is, hogy régen az emberek több szeszt ittak, mint ma és hogy a műveltség, valamint az ifjúság újabb sportnevelése csökkentően hat az alkoholfogyasztásra. Más természetesen a gazdasági szempont, mert e szempontból a túlzott alkohol- ellenes propaganda nálunk is meggondolandó.
Egyébként a fejkvóta Magyarországon nem nagy, a baj csak ott van, hogy egyesek a többiek rová-
sára lényegesen többet fogyasztanak,
Külföldi statisztikai szervek.
Bureaux de statistigue de l'étrtmger.
A németbirodalmi Közegészségügyi Hivatal hatvanéves jubileuma. — Le 60e anniversaire de [a créatíon da ,,Reidhsgesundheitsamt". A Német- birodalom egészségügyi szolgálatának szerve, egy- ben statisztikai szolgálatának is sokáig fontos pil—
lére, a ,,Reichsgesundheitsamt" 1936—ban ülte meg fennállásának hatvanéves fordulóját. A jubileum alkalmából megemlíthetjük,1) hogy a németbirodalmi Közegészségügyi Hivatal statisztikai tevékenységének első nagy szakaszában (1876—1-924) igen élénk adat- gyűjtő és feldolgozó, sőt publikáló tevékenységet fejtett ki (így feldolgozta és közöltea nagyobb helyek népmozgalmi statisztikáját stb.). Amásodik szakasz—
ban (1925—1932) e munka zöme az észszerű köz-
1) V. ő.:Pohlen K.:GO Jahre ,,Reichsgesundheits- amt" —— 60 Jahre Entwicklung deutscher Gesund- heitsstatistik. (Sonderdruck aus ,,Der Öffentliehe Gesundheitsdienst", 2, Jahrgang, 1936, Heft 10.)
pontosítás következtében a Birodalmi Statisztikai Hivatalra szállt át, mely természetesen a Közegész- ségügyi Hivatallal a legszorosabb összefüggésben építette ki idevágó munkálatait. Ez a statisztikai—
technikai szempontból is igen előnyösnek bizonyult munkarend az 1933 óta folyó harmadik szakasz—
ban is megmaradt, sőt a nagy egészségügyi statisz—
tikai adatgyűjtéseket végrehajtó porosz Országos Statisztikai Hivatalnak a birodalom statisztikai szerv-ébe való beolvadása következtében még szo—
rosabb és tartalmasabb lett. Egyidejűleg a ,,Reichs- gesundheitsamt" számos speciális helyi adatgyüj—
tésbe kapcsolódott be s az egészségügyi évi jelen—
tések gazdag anyagának feldolgozását is kibővítette.
úgyhogy szűkebbre korlátozott szerepköre ellenére a németbirodalmi statisztika ügyének jelentős té- nyezője maradt.
