Magyar Statisztikai Társaság: Statisztikai problémák a római és a genfi nemzetközi konferenciákon

2.- szám.

_- 196 ——

;m ' ,.

xNothaas I.: Pályaválasztási tanácsadás és állásköz vetítés Bajorországban 1926í27-ben. —— A géperejű járműállomány 1928 július 1-én. ———- Zahn F.: Ak- tuális statisztikai kérdések. (A hamburgi ülés elnöki megnyitója). —— (4. sz.). _ Lang J.: Az 1928 május 20-i birodalmi választás Bajorországban.

Zeitschrift für die gesamte Staats- w i s 3 en 3 ch a f t (86. köt. 1. f., Tübingen 1929, ném. ). —-— Norden W.: A magasabb rangú közigazga—

tási tisztviselők kiképzésének kérdése. —— Vogel H.

E.: A pénzügytan jelen problémái. —— Stucken R.:

Új német konjunktúra-irodalom. —— Stephinger L.:

Pénzügyi reform Indiában.

*

Közgazdasági Értesítő. A ,,Közgazdasági Érte—

sítő", a M. Kir. Kereskedelomügyi Minisztérium ke—

reskedelmi és ipari közlönyének január havi 1—5.

számai a következő nagyobb közleményeket tartal- mazzák: Herrmann Miksa: Kivitelünk megszerve—

zése. Buday Béla: Közu-taink jelene és jövője. A sal- gótarjáni villamostelep és a salgótarján—szolnoki táv—vezeték. Az erősáramú vezetékhálózatok fejlődése Magyarországon az 1927. évben. Az aluminium utáni világkereslet. A hazai textilipari oktatás. Ma- gyarország gazdasági helyzete november—december havában. Racionálási törekvések a gépkocsigyártás terén. Magyarország széngazdasága 1928 november havában. Gazdasági közlemények a különböző európai és tengerentúli államokból. A hetenként 16—20 (oldal teriedelemben megjelenő lap ezenkívül rendszeresen közli arkereskedelmügyi minisztérium ügykör-ét érintő hivatalos rendeletek és egyéb köz—

leményeket.

Munkaügyi Szemle.A Munkaügyi Szemle folyó

évi január havi számában Kresz Károly, a Ta-

irí19t29 ]

karékpénztárak és Bankok Országos Nyugdijpénz—

táráról Kádár Béla az öregség, rokkantság,

vegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás—

ról ir beható ismertetést. A Társadalomhiztosit—ási Orvos részben Csépai Károly a gyógyszert-ende- lésről, Szandányi Sándor ,,Tűzhiztonsági rend- szabályok a, Röntgen-filmanyag kezelésénél" cimen közöl cikket. A lapszemle az öregségi, rokkantsági, özvegység és árvaság esetére szóló törvény életbe- léptetése alkalmával kiadott végrehajtási rendele—

tekről közöl részletes ismertetést.

Népegészségügy. A Népegészségügy február 1-i száma a hivatalos közleménye-ken kívül (ezek kö- zött van Győry Tibor helyettes államtitkárnak, az Országos Közegészségügyi Tanács 1928. évi műkö—

déséről szóló jelentése) közli Fokányí Lászlónak az állategészségügyről szóló új törvényről készül-t tanulmányát, melyben szerző különös tekintettel van az új törvény közegészségügyi vonatkozásaira, továbbá Antal Lajosnak ,,Kórház a XVI. század-

ban" című igen érdekes dolgozatát. A folyó évi február hó 15-iki (4.) száma a hivatalos részen, va-

lamint a gazdag irodalomszemlén kivül közli Nyirő Gyulának ,,Adatok az elme- és ideg—betegekről való

gondoskodáshoz" Müller Vil-

mosnak a Rádió Szabad Egyetem keretén belül ren—

dezett ,,Pasteur" cimü felolvasását, Bíró Bélának

a budapesti főkapitányság főorvosi hivatala 1928.

Szeiberl

,,Propaganda a szociálpolitika szolgálatában" című

tanulmányát, dee'si Daday András: ,,Bujasenyv el' leni intézkedés IMS-ból" cimű cikkét, végül Tóth Ernőnek Abaúj-Torna vármegye gondozó kórháza

cimű tanulmányát,

évi működéséről szóló jelentését, János

programmjáról szóló ismertetését.

...-l...."m... 'I.--" III.-" CIII-II. III.-CII ...-II.. ...Én-IO U.IIIO—lI-IIIIIIIIIIIIII ._.—I.... C.I....

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistz'gue.

Előadóiilések. —— Séances (félude.

Statisztikai problémák a római és a genfi nemzetközi konferenciákon.

Problémes statislz'gues aux Conférences internationales de Rome et de Geneve.

Dans la séance diétude, tenue le 14 fé—

Drier 1929 sous la présidence de M. G a s—

tave Tbírríng, de laSociété Hon- groise de Statistigue deux com—

manications ) ont été Iues, par MM.

Jules Konkoly Thege et Ale-

xandre Do brovits, sur les Conféren- ces de statistigue ayant eu lieu du 10 (11113 oc—

1) *V. ,,Journal (de la Société Hongroise de Sla- iistígue", gui rend compte en frangais des travaux de la Société.

A Magyar Statisztikai Társaság Thirring Gusztáv elnöklete alatt f. év február hó 14-én előadói ülést tartottf) mely az 1928.

évi október hó 10—1—13-ig Rómában és az 1928. évi november hó 26—16] december hó Ill-ig Genfben tartott nemzetközi statisztikai

1') A Társaság működéséről francia nyelvein a ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue"

számol be

2; szám. —197—

1929:

tobre 1928 d Rome et du 26 novembre aa 14 décembre 1928 a Geneve, et sur les ré—

sultats de ces Conférences.

konferenciákon felmerült kérdéseket és a konferenciák eredményét az alábbi két elő—

adás keretében tárgyalta.

Konkoly Thege Gyula dr. előadása : A statisztikai adatok nemzetközi őssze-

hasonlíthatóságának előmozdítása érdeké—

ben tudományos és társadalmi téren évtize- dek óta folytatott munkálatok a háború után újabb lendületet vettek és a gyakor—

lati megvalósítás stádiumába léptek. Ezt a fejlődést nagy mértékben előmozdította az a körülmény, hogy a Nemzetek Szövet—

sége a nemzetközi problémák megoldásánál a statisztikának elsőrangú, többnyire döntő fontosságú szerepet juttatott.

Annak felismerésével, hogy vitás kérdé—

seknek pártatlan statisztikai adatok alapján való tisztázása a legalkalmasabb mód arra, hogy kölcsönösen megnyugtató megegyezés létesüljön, a statisztikának nemzetközileg összehasonlítható kiépítése a nemzetközi élet egyik legégetőbb kérdésévé lett.

Minél több és fontosabb oly problémája van valamely államnak, amely nemzetközi tárgyalást és megegyezést kíván, s minél in—

kább nélkülözi valamely állam a nemzet—

közi kérdések elbírálására kiható egyéb, többnyire politikai természetű tényezők tá—

mogatását, annál inkább válik érdekévé, hogy állításait nemzetközileg helyesnek el- ismert és nemzetközi összehasonlításokra alkalmas statisztikai adatokra alapithassa.

Ebből a szempontból nézve világosan bon—

takozik ki a nemzetközileg összehasonlít- ható statisztika ügyének rendkívüli jelentő—

sége Magyarországra nézve is. Katonai le- fegyverzettségünk és egyéb segítő erőink csekélysége mellett felbecsülhetetlen értékű erőforrást jelent számunkra, ha a nemzet- közi ügyek tárgyalásánál nemzetközileg he- lyesnek elismert és az ellenünk felhozott adatok értékének lerombolására alkalmas, vagyis nemzetközileg összehasonlítható ada- tokkal rendelkezünk.

Épp ezért a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a legnagyobb örömmel vett minden olyan kezdeményezést, amely a nemzetközi- leg összehasonlítható statisztika kiépítését célozta.

E tekintetben a római Nemzetközi Mező—

gazdasági Intéze-t már 1924—ben kezdett fog- lalkozni azzal a gondolattal, hogy az álla—

mokat ugyanazon esztendőben, azonos mód—

szerek alapján egy nemzetközi összehason- lításokra is alkalmas, általános mezőgazda- sági statisztikai összeírás végrehajtására kéri fel, a népszövetség gazdasági bizottsága

pedig már a 21—ik ülésszakán tárgyaltak alapján terjesztette a Nemzetek Szövetségé nek tanácsa elé azt a javaslatot,hogyakö—

zel jövöbenakülönböző kormányokkal cél- szerü lenne beláttatni annak fontosságát., mily előnyös lenne a gazdasági statisztikák terén egyöntetű módszereket meghatározni, s egyúttal az iránt is érdeklődni, hogy az ál—

lamok kormányai mily mértékben volnának hajlandók ezeket a módszereket alkalmazni.

E célból abizottság azt az óhajtását is ki- fejezte, hogy az 1928. év folyamán a 'Nem- zetek Szövetsége értekezletet hívjon össze, amelyre az összes kormányok kiküldenék.

statisztikusaikat.

A római Nemzetközi Mezőgazdasági ln—

tézet az 1924. évben felvetett kérdéssel állandóan foglalkozott és annak végleges tervezetét a mult év őszén közgyűlésének be is mutatta, míg a Népszövetség gazda-v sági bizottságának javaslatához az 1927. évi—

április havában tartott 44-ik ülésszak folya—

mán a Nemzetek Szövetségének tanácsa já—

rult hozzá.

A gazdasági bizottság a tanács határo—

zata alapján 1927. évi december havi 23-ik' ülésszakán már a tervezett konferencia programmját is megállapította. Ezt a pro—' grammot a Nemzetek Szövetségének taná—

csa 1928 március havában tartott 49—ik ülésszakán magáévá is tette, s felhatalmazta a főtitkárt, hogy a gazdasági bizottság elnö- kével egyetértve a további szükséges intéz- kedéseket megtegye és egyúttal elhatározta,_

hogy a konferencia részben a statisztikák kereteivel, részben pedig az alkalmazandó módszerek kérdéseivel foglalkozzék.

Az ismertetett előzmények után az 1928. év őszén végre úgy az elméleti, mint a gyakorlati statisztika terén oly rendkívül fontos nemzetközi megállapodások történ—

tek, amelyek folyamatosan a statisztikák—

nak, különösen pedig a gazdasági satisztif káknak nagy mértékű fejlödését fogják elő—

mozdítani. ,

Az 1928. évnek október havában a ró- mai Nemzetközi Mezőgazdasági lntézet, no- vember havában pedig a Nemzetek Szövet—

ségeaértekezletre hívta össze a világ statisz- tikusait. Rómában és Genfben is több mint 40 állam képviselője vett részt az értekezlet teken. A római konferencián megjelent hi- vatásos statisztikusok száma nehezen volt

2. szám. ———198 —— , , 1929

_.—

"megállapíthatt'i, mert azon sok esetben hi—

vatásos statisztikus helyett mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó szakember vett részt, a hivatásos statisztikusok száma azon—

ban még így is mintegy elo-re volt tehető. A genfi értekezleten ellenben a rendelkezésre álló névsor szerint a világ minden tájáról már közel 140 hivatásos statisztikus vett részt.

Magyarország részéről a m. kir. kor—

mány a római értekezletre engem, a genfi

konferenciára pedig rajtam kívül még Dob- .rovits Sándor miniszteri osztálytanácsos kartársamat küldötte ki.

A római értekezletnek egyetlen tárgya az 1929. évben tartandó általános mezőgaz—

dasági statisztikai összeírás kereteinek és kérdőívének végl-eges megállapítása volt. Az értekezlet négy napig tartott és határozatait

;a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek ;:

konferenciát követő közgyűlése teljes egé- szében elfogadta. A közgyűlés egyúttal úgy döntött, hogy az összeírásnak egész terveze—

tét a Nemzetek Szövetségéhez is felterjeszti, abból a célból, hogy azt az általa november hónapra összehívott statisztikai konferencia is letárgyalja és e tárgyalások alapján a Genfben megkötendő egyezmén'ybe is felve- gye. Éppen ezért a római értekezlet határoz—

mányait külön nem is ismertetem, hanem ma genfi egyezmény ismertetésének keretében fogok róla megemlékezni. Mindössze azt említem fel, hogy a római statisztikai érte—

kezlet során magyar részről mindössze egy javaslat terjesztetett elő. A Nemzetközi Me—

zőgazdasági intézet eredeti javaslata ugyan—

is a 100 hektárnál nagyobb gazdaságokra vonatkozó adatokat a feldolgozás során csn pan egy összegben javasolta kimutatni, ez—

zel szemben magyar részről az a javaslat tétetett, hogy a 100 hektárnál nagyobb gaz—

daságok adatai legalább 5 csoportba fog- lalva részleteztessenek. A javaslatot, miután azt az olasz statisztikai hivatal elnöke is magáévá tette, az értekezlet egyhangúlag el—

fogadta.

A genfi értekezlet november hó 26-tól december hó 14-ig tartott. Az értekezletnek célja, mint már említettem, a gazdasági statisztikák egységesítése volt. A Nemzetek Szövetsége ugyanis, amint arra már rámn- tattam, már évek óta foglalkozott azzal, hogy az egyes államokat gazdasági statisz—

tikáik kiépítésére és az újonnan megszerve—

zett, vagy újjászervezett gazdasági statiszti—

kák egységesítésére bírja. E téren eddig folytatott munkásságának mintegy betető—

zéseként a szóbanforgó értekezlet összehí—

vását határozta el, abból a célból, hogy az ott hozott határozatok és megállapodások egyezménybe l'oglaltassanak, amelyet bizo—_

nyos határidőn belül minden állam ratifi- kálni tartozik.

A genfi értekezlet elnöke Rappard ,Vil—

mos, a genfi egyetemnek tanára, megelőző—

leg a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának vezetője volt, aki a legnagyobb körültekin- téssel és előzékenységgel vezette a tárgyalá- ; sokat és nagy érdeme volt abban is, hogy a szélsőséges álláspontot képviselö statiszti- kusok között felmerült viták el nem mérge—

sedtek. Az értekezlet kezdetben nagy általá- nosságban foglalkozott a programmba fel—

vett kérdésekkel. Ez az általános vita teljes ülésekhen folyt le. A felszólalások során magyar részről is történt utalás arra, hogy , a statisztikai szolgálat mindenütt nagy pénzügyi nehézségekkel küzd, s így célszerű lenne, ha a Nemzetek Szövetsége ezen a té—

ren is hathatósan közbelépne.

Az általános vita után a programmot két albizottság tárgyalta. Az első albizottság elnöke Wagemann, a németbirodalmi sta—

tisztikai hivatal elnöke, a második albizott—

ságé pedig Dumml, z Amerikai Egyesült Államok gazdaságkutatt') intézetének fö- nöke volt.

Az első albizottság a külkereskedelmi, a mezőgazdasági, állattenyésztési. erdészeti és halászati statisztikákat és azok módszereit tárgyalta, míg a második albizottság munv kaköre a foglalkozási, a bányászati és ko—

hászati, valamint ipari statisztikákra terjedt ki és ezenkívül az árindexszámokkal is foglalkozott.

Az albizottsági üléseket ismét teljes ülé- sek követték, amelyeken a tervezett egyez—

mény végleges szövege is megállapíttatott.

Ez általános ismertetés során külön ki kell emelnem és elismerésünk mellett hálás _köszönetünket kell kifejeznem a genfi kö- vetség és a népszöv'etségi magyar tisztvise—

löknek is, mert a legnagyobb megértés—

sel, a legmesszebbmenőbb módon támogat- ták a magyar delegáció munkásságát.

A legfontosabb és bennünket is érdeklő általános megállapodások. amelyeket az egyezmény tartalmaz. a következők:

Az egyezmény 8—ik cikke szerint a Nem—

zetek Szövetsége tai'iáesának egyik ülésén egy technikai szakértőbizottság szervezte- tik meg, amely a megkötött egyezmény és az ahhoz mellékelt okmányok rendelkezései értelmében, a reá ruházott különleges mű—

ködési körön kívül. az egyezményben kix mondott rendelkezések és elvek tökéletesí—

2. szám. __ 195) _. 1929

tésével és fejlesztésével is foglalkozni tar—

tozik. E célból javaslatokat tehet és vélemé- nyét fejezheti ki abban az irányban is, hogy a különböző statisztikák egyöntetűségét nemzetközi szempontból miként tartja leg- célszerűbbnek s éppígy vizsgálat tárgyává teheti mindazokat a javaslatokat is, amelye—- ket a szerződő felek bármelyikének kormá—

nya előterjeszt. Ez a szakértőbizottság az állami vagy magán pénziigyekre vonatkozó statisztikákat illetőleg azonban véleményt már nem nyilváníthat a mezőgazdaságra, a Inunkaiigyre és a szállítmányozásra vo—

natkozó statisztikai kérdésekben pedig csak abban az esetben nyilváníthatja véle—

ményét, ha az illetékes nemzetközi intéz- ményekkel és szervezetekkel előzetesen megállapodott.

Ugyanez a cikk mondja ki azt is, hogy amennyiben a konvenciót aláirt államoknak legalább is fele a Nemzetek Szövetségének tanácsát az egyezmény reviziójára, vagy ki- bővítésére kérné fel, a tanács egy újabb ér—

tekezletet hívjon össze.

A 9-ik cikk szerint a szerződő felek meg- egyeznek abban, hogy a statisztikai szolgá-—

latot végző szervek az egyezmény rendelke—

zéseinek megfelelően összeállított és közzé—

tett statisztikai kimutatásokat közvetlenül fogják kicserélni.

A 10-ik cikk szerint, ha a szerződő felek közül két vagy több fél között az egyezmény rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalma—

zása tekintetében nézeteltérés merülne fel, és ez a véleménykülönbség, akár közvetle—

nül a felek között, akár pedig más egyéb békés elintézési mód igénybevételével ki—

egyenlíthető nem volna, a felek közös meg- egyezéssel a szóbanforgó Vitás kérdést an—

nak békés eldöntése végett az említett szak—

értőbizottság elé terjeszthetik. Ily esetben a szakértőbizottság tanács jellegével bíró vé- leményt nyilváníthat.

A 12-ik cikk arról intézkedik, hogy a hiteles francia és angol szövegezésben szer- kesztett egyezmény az értekezleten résztvett államok részéről 1929. évi szeptember hó 30—áig,írható alá. Továbbá, hogy az egyez- mény ratifikálandó és a ratifikálási okmá- nyok a Nemzetek Szövetségének főtitkárá—

hoz terjesztendők be, aki azoknak kézhez- vételét az értekezleten résztvett államokkal tudatja.

A 13-ik cikk szerint az 1929. évi októ—

ber hó 1—től minden államnak, amely az egyezményt nem írta alá, jogában áll az egyezményhez csatlakozni. Ebben az eset—

ben a csatlakozási nyilatkozatra vonatkozó

okmányok előterjesztése és e csatlakozásnak a többi állammal való közlése az előbbi cikkben említett módon foganatosítandó.

A 14-ik cikk kimondja, hogy az egyez- mény azon naptól számított (JO—ik napon lép érvénybe, amely napon a Nemzetek Szö—

vetségének főtitkára az értekezleten részt—

vett államok közül legalább tíznek nevében a ratifikálást, illetve a kinyilatkoztatolt hoz- zájárulást kézhezvette.

A 15-ik cikk arról intézkedik. hogy min- den olyan ratifikálás, vagy csatlakozás, amely az egyezménynek az előbbi cikk ér- telmében való érvénybelépését követőleg jött létre, e ratifikálásnak, illetőleg csatla- kozásnak a Nemzetek Szövetségének főtit- kárához történt kézbesítése napjától szá—

mított 90 nap elteltével lesz joghatályos.

A 16-ik cikk szerint az egyezménynek a 14—ik cikk értelmében való érvényre emelkedésének napjától számított 5 évi ha—

táridő elteltével az egyezmény a Nemzetek Szövetsége főtitkárához írásban benyujtott okmány útján felmondható. E felmondás csak 6 hónap elteltével lép életbe és csakis arra az államra vonatkozik, amely a fel—

mondást előterjesztette. Ez a felmondás a főtitkár által az értekezleten résztvett Ösz- szes államokkal közlendő.

Ez a cikk mondja ki egyúttal azt is, hogy ha egyidejűleg. vagy egymást követő- leg a bejelentett felmondások folytán az egyezményes államok száma lO—nél' keve—

sebbre szállna alá, az egyezmény megszünt- nek tekintendő.

A *17-ik cikk arról szól, hogy az egyez- mény alkalmazása, valamint a kikötött fenntartások, ahogy azokat az egyezmény mellékletét alkotó jegyzőkönyv megálla- pítja —— természetesen csakis a fenntartá- sokkal-élő és névszerint felsorolt államokra vonatkozólag ——— elfogadtatnak.

Ez a cikk intézkedik továbbá arról is, hogy azoknak az államoknak a kormányai, amelyek a 13-ik cikk értelmében 1929. évi október hó l-ét követőleg hajlandók az egyezményhez csatlakozni, amelyek azon—

ban fenntartani kívánják maguknak azt a jogot, hogy az egyezmény alkalmazását ille- tőleg bizonyos rezervációt köthessenek ki, erről a szándékukról a Nemzetek Szövet—

ségének főtitkárát értesíthetik. A főtitkár- nak halade'ktanul közölnie kell ezeket a fenntartásokat mindazon államok kormá—

nyaival, amelyek nevében a ratifikálási ok—

mány, vagy a csatlakozási nyilatkozat be- terjesztetett, annak megkértelezésével, hogy van-e az előterjesztés ellen ellenvetésiik.

__ 3! szám.

__29'0— , 19291, _ ,

:;

Amennyiben ez értesítéstől számítot-tö hó—

napi határidőn belül egy állam sem' tenne ellenvetést, a szóban forgó fenntartást el- fogadottnak kell tekinteni.

A 18-ik cikk utasítja a Nemzetek Szö- vetségének főtitkárát, hogy az egyezményt életbelépésének napján bei'ktassa.

lntézkedik továbbá arról, hogy az egyez—

ményben foglaltak hiteléül az egyes államok meghatalmazott delegátusai az egyezményt aláírják.

Végül utal arra is, hogy az egyezmény—

nek egyetlen aláírt pédánya a Nemzetek Szövetsége titkárságának irattárában meg—

őrzés végett visszamarad és annak sza—

bályszerűen hitelesített másolatai az érte—

kezleten résztvett államoknak kiadandók.

Amint már említettem, a különböző gazdasági statisztikák módszertani kérdéseit két albizottság tárgyalta. Abban az albizott—

ságban, amely az ipari statisztikával és az árlndexszámokkal foglalkozott, Dobrovits Sándor kartársam vett részt, miért is az ezekre vonatkozó megállapodásokról ő fog

beszámolni.

A következőkben azokról a megállapo- dásokról óhajtok vázlatosan megemlékezni, amelyek a külkereskedelmi, továbbá a me—

zőgazdasági statisztika terén köttettek. A többi gazdasági statisztika terén kötött meg- állapodás ismertetését pedig, amely engem illetne meg, mellőzöm, mert azok részben bennünket nem érdekelnek, részben pedig, mert. azok nálunk úgyszólván máris abban a terjedelemben vannak kiépítve, amily ter- jedelemben azokat az egyezmény kiépíteni óhatja.

A külkereskedelmi statisztikára vonat—

kozólag az egyezmény a következő megálla—

podáSokat tartalmazza:

A külkereskedelmi statisztikai adatgyüj- tés két módszer szerint történhetik. Vagy úgy, hogy a speciális forgalom adatai egye—

dül, illetőleg a generális, vagyis az összes kereskedelmi forgalommal párhuzamosan állapíttassanak meg, vagy pedig, hogy a be- hozatal adatai kizárólag az összes behoza—

talt ölelje'k fel és a visszkivitel a kiviteltől elkülönítve mutattassék ki.

lntézkedik arról, hogy az értékbevallás rendszere továbbra is fenntartandó, illetve életheléptetendő. Továbbá, hogy az érték- adatok megbízhatóságának biztositása cél- jából aibevallott értékek még egy igazolási eljárásnak, illetőleg rendszeres ellenőrzés—

nek is alávetendők.

Megállapítja azt, líögy az 'értékek'etf mir ként kell bevallani. E bevallásnak részletek ismertetését mellőzöm, mert az megfele?

a nálunk is folytatott gyakorlatnak. "

Meghatározza az egyezmény, hogy az' áruk mennyiségének kifejezésére milyen"

mértékegységek használandók. * ' A külkereskedelmi statisztikára vonat—' kozó megállapodásnak következő pontjaiaz' egyes országok statisztikai területét (lenni-*

aljak, illetőleg külön jegyzékbe foglalják mindazokat az államokat, amelyek szerint a külkereskedelmi forgalmat részletezni kell. Tekintettel azonban arra, hogy a fel—' sorolt államok száma a kétszázat is megha"- ladja, az egyezmény már itt utal arra, hogy"

a 8—ik cikk szerint megalakítandó szakértő-f bizottság, megalakulása utána lehető leg—' rövidebb idő alatt állítsa össze az országok- nak minimá—lis jegyzékét. Az országok száma, amelyek szerint a külkereskedelmi * forgalmat végeredményképen majd részle—

teznünk kell, előreláthatólag csupán annyi lesz, mint amennyi külkereskedelmi forgal—

munk jelenlegi tagozásában.

Az egyezmény ezek után az ércpénznek külön kimutatására vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket, továbbá arról, hogy a kül- kereskedelmi forgalom feldolgozása naptári évenkint történjék.

Az egyezménynek következő része azt javasolja, hogy minden állam bizonyos.

számu árunak forgalmát próbaképen ak—

ként is feldolgozza, hogy a bevitelre vonat—

kozó táblázatok a származási vagy terme—

lési országokat, a küldő vagy feladási or- szágokat és ezenkívül a vásárlási országokat is tartalmazzák. A kivitel pedig fogyasztási országok, érkezési vagy rendeltetési orszá- gok, valamint eladási országok szerint is rószleteztessék.

E próbafeldolgozásnak 12 hónapra ter——

jedő eredményeiről a szakértőbizottságnak kell majd jelentést tenni és ez alkalommal a tapasztalt előnyöket és hátrányokat is megjelölni. E jelentések áttanulmányozása alapján a szakértőbizottság annak idején majd véleményt ad és e véleményt eSetleg egy kiegészítő megállapodás fogja követni.

Az egyezménynek 6—ik számú melléklete a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet mult évi közgyűlésének statisztikai albizottsága által készített jelentése alapján az általános mezőgazdasági felvétellel foglalkozik.

Megállapítja a felvétel időpontját, amely, Magyarországra nézve az 1929—ik naptári ., év lenne. Foglalkozik az erdészeti statiszti?

a szam. ^{__';201 __}

aa,

káva! és az erdei termékek Összeírásával.

Megállapítja, hogy az Összeirás eredményei mily gazdaságnagyságkategóriák szerint részleteztessenek. Megjelöli az Összeirandó terület minimális határát. Megállapítja az együttes és közös termények összeírását, va—

lamint a mezőgazdasági termelés mennyisé—

gének becslési módszerét. Részletezi az al- latállomány összeírásmódját, foglalkozika hústermelés becslésének módszerével, vala—

mint azzal is, hogy a felvétel eredményei—

nek összefüggése földrajzi tekintetben és más jellegzetességekkel is megállapítható legyen.

Végül a felsoroltak ligyelembevételével közli a részletes kérdőívet, amelynek alap—' ján az egyes országok mezőgazdasági vif szonyairól a legteljesebb képet lehet majd alkotni.

Kötelességemnek tartom itt rámutatni, hogy az egyezményben foglalt kérdőív min—

tája úgyszólván teljesen megfelel annak a kérdőívnek, amelyet 1923-ban Központi Statisztikai Hivatalunk állított össze, az ab—

ban az esztendőben tervezett, de végre nem hajtott, általános mezőgazdasági statisztikai összeírás céljaira.

Ezzel nagy vonásokkal vázoltam mind- azt, ami előadásomnak feladata volt. Az el- mondottakhoz azonban még hozzá kell fűznöm azt is, hogy a genfi értekezlet egyik teljes utolsó ülésén, amikor a rezerváeiókat kellett előterjeszteni, magyar részről is 9 rezerváció terjesztetett elő, azzal a húzzá—

adással azonban, amennyiben a kérdéses pontokra vonatkozólag megnyugtató választ kapunk, fenntartásainkat visszavonjuk. Mi—

után ezek a kijelentések **niegtörténtek és az

egyezmény is a legmesszebbmenő módon biztosítja, hogy az értekezleten képviselt:

államok csupán azokat a statisztikai adatr—

gyüjtéseket t'oganatosítsák, amelyekre fel—

tétlenül szükségük van, illetőleg, amelyek életbeléptetése nagyobb nehézségekbe nem ütközik, rezervációinkat visszavontuk és az egyezmény" magyar részről minden fenntar—

tás nélkül aláíratott.

De hozzá kell fűznöm az elmondottak—

hoz még azt is, hogy a Rómában és Genfben szerzett tapasztalatok és hozzászólások alapján újból meggyőződhettünk arról, hogy a magyar statisztikai szolgálat egyike a legkülönbeknek, s hogy a magyar statiszti—

kai adatgyűjtések nagyon magas színVona- lon állanak. S még akkor is, ha mindazt, amit az egyezmény tartalmaz, végrehajtjuk, adatgyüjtéseinken módosítanunk alig kell, újabb adatgyüjtés életbeléptetésére pedig

úgyszólván nem lesz szükség.

Ezért szükségesnek tartom ez alkalom—

mal is hangsúlyozni, hogy a magyar statisz—

tik-ának már eddig elért kiváló színvonala úgyszólván megköveteli, hogy a magyar ál—

lamnak, úgy mint a multban, a továbbiak-

ban is jó példával kell előljárnia és ebből

a célból teljesítenie is kell mindazt, amit az egyezmény megkíván. Ezáltal gazdasági statisztikáink még magasabb színvonalra emelkednének, s ezzel is azt bizonyíta- nánk, hogy mi magyarok, még ha guzsba—

kötöttek vagyunk is, hazánk boldogulása érdekében minden téren, mindent a legtel- jesebb mértékben megteszünk.

Dobrow'ts Sándor dr. előadása:

' Az előadó a genfi konvenció szövegé—

nek, valamint az árindexszámokra vonat- kozó magyar javaslatnak részletes ismerte- tése ,után, —— melyeket legközelebbi szá-—

munkban teljes terjedelemben közölni fo—

gunk, ._m a következőket adta elő:

A konvenció jelentősége nem annyira az adatgyüjtésekre vonatkozó konkrét meg—

egyezésekben rejlik, mint inkább abban a tényben—, hogy a világnak majdnem ösz- szes államai gazdaságstatisztikai adatgyüjté- seiknek a— nemzetközi összehasonlítás célja ből való továbbfejlesztésére nagyfokú kész- séget mutattak és a konvenció későbbi ki—

bővítése tekintetében a modus proce—

dendiben megállapodva külön szakértő- bizottságot szerveztek, mely a Nemzetek Szövetsége titkárságának támogatása mel'

.

lett a további megegyezések útját hivatva van egyengetni.

A konferenciának e nagy elvi jelentőségű sikere mellett azok a konkrét megállapo—V dások, melyek egyes gazdasági adatoknak

egyöntető gyűjtésére vonatkoznak, gyakor—

lati szempontból is kevésbbé fontosak.

A konferencia vezetőségének az volt a törekvése, hogy egy oly —minimális pro—

gramm állapíttassék meg, amelyet azután lehetőleg valamennyi állam fenntartás nél- kül elfogadhat. A tárgyalások során azon- ban mindjobban kidomborodott az a tény, hogy alig van statisztikai adat, melynek az egész világon egységes elvek szerint való gyűjtése célszerű és lehetséges. A nagy kiif lönbség, melyet a természet és a kultúra

a világ' különböző államai között teremt,

14

2, szám.

útját __állja minden olyan törekvésnek mely a nemzetközi statisztika részletekre menő és általános egy segestteset kívánja elérni.

A genti konvenciónak rendkívül érde kes mellékletét képezi az az összeállítás, mely földünk egész területét statisztikai

territóriumok szerint, részletezve mutatja be. A kimutatás szerint földünkön 208 kü—

lönálló statisztikai terület van. Ha ezt a nagy gonddal szerkesztett kimutatást átte-

kintjük, tisztán bontakoznak ki előttünk azok a határok, melyeket a természet a nemzetközi statisztika egységesítése terén sZab s amelyek a kultúra fejlődésével talán bizonyos fokig tágíthatók lesznek, amelye- ket azonban ledönteni sohasem tudunk.

Vajjón szükséges--e és célszerű—e például hogy az ekvatoriális Szomálifőld és a sark- Vidéki Izland sziget megélhetési költségeiről szóló indexszám azonos _konstrnkcióju le—

gyen? Mily egész más jelentősége van az egyik és a másik vidéken a ruházkodásnak és a fűtőanyag költségeinek! Nyilvánvaló azért ha egy oly nemzetközi konvenciót akarnnk kötni, amelyet valamennyi statisz—

tikai terület magáévá tehet, úgy csak a leg—

általánosabb elvekre vonatkozó megegye zésről lehet szó, aminthogy például a meg élhetés'i költségekre vonatkozó konvenció is minden módszertani megállapítás nélkül tisztán csak annak kimóndására szorítko- zik, hogy a szerződő felek havonta megél—

hetési indexeket publikálnak.

A konferencia rendezőinek igyekezete.

hogy a, konvenciót az összes államok lehe—

tőleg fenntartás nélkül fogadják el, az em—

lített nehézségek miatt, azt eredményezte volna, hogy a konvenció csupán néhány je-, [ lentéktelen pontra szorítkozzék. Ennek ellensúlyozására szolgált az a technikai fo—

gás, hogy minden oly esetben, amikor akár—

csak egy jelentősebb állam is aggályosnak, a maga részéről nehezen teljesíthetőnek je—

lezte a konvenciónak tárgyalás alatt levő

pontj,át az illető szakasz kötelező erejét megfelelő helyen beszúrt. ,si possible" sza- vakkal csökkentették. Ezzel az eljárással sikerültis elérni, egyrészt hogya konferen—

cja elé bocsátott tervezet összes pontjai meg—

maradtak másrészt pedig hogy a konvenció aláírása alkalmával lelvett jegyzőkönyvben alig néhány s kizárólag Európán kívüli ál—

lam élt némi fenntartással. Formailag tehát sikerült ,,3 42 állam között egységet létre hozni. Az államok azonban csupán arra ki')- telezték magukat. hogy ,.ha lehetséges" be-

—,202 ——

gyűjtik a szóban lévő adatokat. Az) egyes

szakaszoknak ily feltételes formában való megszövegezése rendkívül csökkenti a meg állapodás gyakorlati értékét. A kónferen):

cián elhagzott felszólalásokból kitüniki, hogy a szerződő felek nemcsak természeti

vagy kulturális lehetetlenség esetére kívánt."

ták magukat biztositani, hanem pénzügyi adminisztratív és politikai szempontokból

is meg akarták őrizni szabad kezüket a

konvenció minden feszélyező megállapodá—

sával szemben

Ily körülmények között nagyon kérdé—

ses, vajjon nagyobb hatása lesz—e a szerzo—

désnek, mint a Nemzetközi Statisztikai ln—

tézet ajánlásainak, amelyeket e konvenció révén is hatályosabb módon vélnek megva—

lósítani.

Szerény nézetem szerint célszerűbb lett volna ha a konferencia nem törekszika mindenáron minden pontban való teljes megegyezésre. Jobb lett volna talán, ha a konvenció egyes pontjai megmaradtak volna eredeti kötelező formájú szövegezésiikben és ha az egyes államok az aláírás alkalmá—

val felvett jegyzőkönyvben fejezték volna ki fenntartás formájában azt hogy mely pontokat nem fogadhatnak el. Természete—

sen ez az eljárása konvenció alaki szépa ségét erősen lerontotta volna. A 42 állam mindegyike kénytelen lett volna több—keve sebb szakasznál fenntartással élni és a ne;

hány oldalas konvenciót a fenntartásoknak talán több ívre terjedő felsorolása követte volna. Mégis ez utóbbi eljárásnak két nagy

előnye lett volna. — *

Az egyik az, hogy azok az államok, mel lyeknél a konvenció egyes pontjainak el- fogadása nyilvánvalóan nem ütközik ne—

hézségekbe, a statisztikusok nagy összejö- vetelének nyilvánossága előtt bizonyára tartózkodtak volna indokolatlan [rezer—

vációktól és ezáltal lehetségessé vált volna, hogy mindenütt, ahol a konvenciónak megvalósítása kifejezett akadályokba nem ütközik, annak határozatai tényleg életbe

is lépjenek. (

A másik előnye a konvenció szigoru sző-*

vegezésének az lett volna, hogy az egyes ál-' lamok által nyilvánított fenntartások alap- ján értékes tájékoztatást nyertünk volna a nemzetközi statisztika egységesítéSének le;

hetőSégéről és annak batárairól. 'Az így összefoglalt rezervációk V kiválóan alkalmas"

alapot szolgáltattak volna a nemzetközi statisztikának továbbfejlesztése're. Nevem—,

tesen oly irányban, hogy az általános .ét':

o

2; szem. ,

——"*203 _— * 1929

vényü ünifikációval szemben, mely szük- ségképen rövidesen holtpontra viszi a nem—

zetközi statisztika ügyét, erőt nyerjenek azok a törekvések, melyek bizonyos zárt gazdasági területeken elsősorban azoknak a statisztikai adatoknak egységét kivánják el—

érni, mely adatoknak nemzetközi összeha- sonlítása gyakorlati jelentőséggel bír. Eb—

ből a szempontból különös figyelmet érde- mel a konvenció acte iinal- jában foglalt kö- vetkező ajánlás: ,,Minthogy a jelen konven- ció csak egy minimumot képvisel, kívána—

tos, hogy azok az államok, amelyeknek fej lettebb gazdasági szervezetük van, részle- tesebb adatokat gyűjtsenek és közöljenek mint amelyek jelen konvencióban emlittet—

nek. Kívánatos másodszor, hogy az álla—

mok fokozatosan kiterjesztvén statisztikai munkálataiknak körét e tevékenységük- ben a Szakértő Bizottság véleményére fi- gyelemmel legyenek. Kívánatos , végül hogy azok az államok melyeknek igen fej—

lett statisztikai szervezetük van, igyekezze- nek hivatalos, vagy félhivatalos megegye- zéseket létesíteni oly adatokra nézve is, amelyek nem foglaltatnak a konvencióbanu

Ily [megállapodások létrehozása érdekében, kívánságunkra a Szakértő Bizottság— az

egyes államoknak rendelkezésére áll." Eh—

hez az ajánláshoz fűzött további megálla—

dások azt az eljárást is meghatározzák, me—

lyet az egyes államok követelhetnek, ha a statisztika egyik vagy másik ágára nézve részletesebb megállapodást kívánnak kötni.

Az ily államok folyó évi szept. hó 30—áig

közlik a Nemzetek Szövetségének főtitkár-

ságával, hogy melyek azok a statisztikai ága- zatok, melyekre nézve részletesebb megegye—

zés kívánatos. A főtitkárság e— javaslatokat megküldi az összes államoknak, amelyek az illető statisztikai ágazatokra nézve hasonló kívánsággal fordultak hozzá. Az így köl- csönösen kicserélt javaslatokra vonatkozó észrevételeket 1930 június 1-ig kell a Nép—

, szövetség főtitkárságának megküldeni s ez észrevételek és javaslatok alapján a konven- clóban említett Szakértő Bizottság feladata lesz majd megfelelő megegyezési tervezet szerkesztése.

Ez utóbb említett megállapodásokkal a nemzetközi statisztika fejlődésének talán egy újabb etapiához érkeztünk. Úgy látszik, hogy a nemzetközi statisztikai tevékenység a közel jövőben a statisztikai uniók létesí—

tése jegyében fog tóvább fejlődni. Bizonyítja ezt egyrészt a konferenciának az általános unifikáeiő terén elért csekély eredménye és

máme'Szt azok a szep sikerek melyeket ily részleges uniók létrehozásánál már eddig is tapasztalhattunk. Utalok itten a konjunk—

túrastatisztika középeurópai művelői között létrejött megállapodásokra s főleg arra a ) megértő szellemre, amely a konjunktúra—

kutató intézeteknek mult év márciusában

Bécsben folytatott "tárgyalásait áthatotta és

utalok a balti államok között létrejött sta—

tisztikai unióra, melynek szövegét a genfi konferencia tagjai között szétosztották s melYet éppen azért ez alkalommal bátor va- gyok röviden ismertetni.

A balti államok —— Észtország Lettor- szág és Litvánia —— statisztikusai már ré—

gebbi idő óta érezték annak célszerűségét, hogy ez országoknak földrajzilagösszefüggő területén a gazdaságstatisztikai adatok—lle;

hetőleg egységes alapon gyüjtessenek. A kezdeményezést az egység létrehozása érde—

kében 1927—ben Észtország statisztikai hi?

vatala ragadta meg azzal hogy az eszt és a lett statisztikusokat Tallinban konferen—

ciára hívta össze. A konferencia nagy siker—

rel járt. Megállapodás történt arra nézve, hogy a két állam úgy a statisztika szerveze- tére uvonatkozó intézkedéseiről, mint az , adatgyűjtések végrehajtására vonatkozó ter—, veiről egymást állandóan tájékoztatja s ha- sonlókép a statisztikai adatok; közlése te—

kintetében is informálják egymást. Ezzel egyidejüleg az adatgyüjtéseknek egy egész so—

rozatára nézve," az adatgyűjtésekimódszerét illetően is, részletes megállapodás jött létre.

Végül kimondták, hogy a statisztikai ösz—

szejöveteleket évenkint megismétlik. (A— má.—

sodik konferenciát vmég az 1927. év szep—, tember havában Rigában; a harmadikat pe—

dig mult év közepén Tallinban tartották." E harmadik összejövetelen már Litvánia kép":

viselői is jelen 'voltak; akik zaz-előző két?

konferenciának határozatait teljes egéSzükz—

ben magukévá tették. A balti államok stat"

tisztikai konferenciáinak különös súlyt ad az a körülmény, hogy az'ott hözott hatáa?

roza'toka't a statisztikai hivatalok jelen levő vezetői meg is valósították. A konferencián

elfogadott határozatok egyébként minden—'

kor figyelemmel vóltak a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet ajánlásaira. így pld. a*'

Brüsszelben megállapított külkereskedelmi statisztikai nomenklatura f. é. január hó 1—én egyidőben lépett életbe mind a három, országban. Hasonlóképen a római Mező—

gazdasági Intézet által javasolt mezőgazda- sági felvétel is teljesen azonos kérdőlapok—

kal történik mind a három államban. 'A

14*

megállapodások azonos fogalmi meghatáro—

_lasok alkalmazásara, azonos kategóriák szerint való feldolgozásra, sőt a közlés módjának egyöntetűségére is vonatkoznak.

lliötelezte magát továbbá a három állam, hogy legrövidebb időn belül azonos k'ulcs

§zerint kezdi meg külkereskedelmi statisz- tikai illeték szedését; ugyanazon módszer szerint állítja össze a nagykereskedelmi és megélhetési indexét stb. A balti államok sta—

tisztikai uniója 170 ezer négyzetkilométer területen 5 és 1/2 millió lakost foglal össze egy magasabb fokú statisztikai organizá- cióba. Az ily gazdaságilag egymásra utalt,

hastánlő életviszmiyokkal bír'ő területek sta- tisztikai adatainak egységesítése, összeha—

sonlíthatósága, kétségkívül sokkal nagyobb f L_íákorlati értékkel bír, mint az alapjukban

* ffe'ráló államok adatainak egybevetése. A nemzetközi öSSzehasonlítás' az ily rokon vi-

szanyok vizsgálatánál sokkal mélyebben is hatolhat be a részletekbe és módot nyujt a itém'ietközi gazdasági kölcsönhatásoknak inten7iv megfigyelésére.

A genfi konvenció megmutatja és szabá-

lyoz7a azt az utat, amelynek alapjan az

egyes államok egymással szűkebb körű, de

részletesebb tartalmu megegyezéseket köt—__

hetnek Magyarország szempontjából két—

ségkívül igen fontos volna, ha legalább § környező államokkal megegyezéSre Juthatm gazdasági adataiknak nagyobb fokú össze—

hasonlíthatósá—ga érdekében. Ausztriával;

Cseh- Szlovákiával és Lengyelországgal ily

megegyezés létrehozása nem látszik lehetek

lennek. Nem látom leküzdhetetlen akadá—

lyát a Romániával való megegyezésneksem,

ezzel szemben a szerb-horvát-szlovén sta—

tisztika annyira szervezetlen, hogy ebben a viszonylatban a gazdasági statisztikának

azonos alapokon való művelése belátható

időn belül nem remélhető.

Jelentésem végszavaként bátor va yok a

t. Társaság bölcs megfontolásába ajánlani

azt a kérdést, hogy vajjon ily kezépeurópai

statisztikai unió létrehozása kívánatos-e s

hogy vajjon ez irányban magyar részrőlm—f

duljon e ki a kezdeményezés?

;; t ; , .i._,_7-_,m,__,._

Magyarország főbbstatisztikai adatainak alakulása a világháború

után.

Principales données statistirmes de la Hongrie apo-és Za gum—re mondiale,

íw

w: Az!—1928. év statisztikai anyaga immár annyira teljes. hogy időuerünek találjuk Magyaroszág mindennemű fontosabb statisztikai adatának ösz—

szefoglalo's ismertetését. De célunk nemcsak az, nagy az érdeklődő könnyen áttekinthető rend- szerben szemlélhesse közállapotaink legújabb ke- resztmetszetét, hanem hogy együtt találja népes- ségi viszonyaink s, gazdasági helyzetünk háború utáni alakulásának adatait is. A fontosabb ada—

tokkal szembeállítjuk a háború előtti Magyaror—

szágé lehetőleg'utolsó békeévbeli adatait, és pedig, minthogy az ilyszerű egybevetések többnyire a csonka országterületnek s nem; Nagymagyarországnak háború előtti adataira szoktak visszatekinteni, ez- úttal—§ Nagymagyarország néhány főadatát is idéz—

tük; Ezenkivül ez a statisztikai rajz azt a célt is kivánja szolgálni,_ hogy a magyarországi adatokat, ahol ez érdekes; nemzetközi perspektívában mu- tassa be. Előre bocsátjuk azonban, hogy csak át—

tekintő vázlatot kivánunk nyujtani a jelentősebb adatokról; a nélkül, hogy azok részletesebb mél- tatásába' boosátkoznánk.

Terület.

Magyarország jelenlegi területe 93.010 négy——

zgtkilométer. ;

A Magyar-birodalom 325.4ll négyzetk-ilomés tert tevő területének ezéttago—lása a trianoni béke—:

kötés értelmében:

"l"

Románia . . . 31'40

Magyarország , . . . . , 28'48 Sz. HÉ Sz.— Állam . . . ; . 19'52 Cseh-Szlovákia . . . . . 19'17 Ausztria . . . . ,_ . . . 1'24

Lengyelország 6'18

Olaszország 0'01

A Föld szárazföldi területe 141 millió négy—

zetkilométer.

Legnagyobb területe Oroszországnak van: 21 millió négyzetkilométer.

Lélekszám.

Magyarország lélekszáma az 1928 év végére kiszámított adat szerint 8,598.574.—

A Magyarbirodalom kiszámított népessége az

1913. év végén 21,409.716 volt. Az egyes államok

részesedése a világháború után (az 1910. évi; nép—

számlálás 20,886.48'7 lélekszam'adata alapjául: