A földbirtokok és mezőgazdasági üzemek statisztikai összeírása

! l o o l : . u . c a l ' ! n ! l l . c : . . o l l . n n . . . ! l l l I I . l ' . l ' I I l l l a l . n ' l . I . . a . l l . n ' l . n : l ' n . . I l l . . . l . l ! . I u ' u . I ' . l . l ! !

onnon-on

a MEZÖGAZDASÁG o ;

A földbirtokok és mezőgazdasági üzemek statisztikai összeírásail

Le recensement des propriétés fbneiéres et des exploitations agricoles m Hongrie!)

Késume'. lán Hongrie, le gouvernement a pre- serir, par son no 1.111—— 1935, para le Stt) janvier de l'annee en cours, (le proceder au recen—

seinent detaille (les propriétes ioncieres et (les e.t—

ploitations agrieoles. ()n lfy avail [ait ga'en 1895 un recensement semblable, ani était eepenilant bien moins ample oue celui (lui sera egrécule cette annee.

Les résultats ilu reeensement de 1895, insu/fisanls lies avant la ynerre pour nous renseigner erat-tc—

ment sur la situation agrícole, sont (levenus inutili- ,sables (lu fait (Iu (lemembrement (le la Hongrie.

!)in 1921, l'O/fice central royal hongrot's (le sta—

réoryanisation arrét (?

tistiaue élaborait un plan sur la

de la statistirjue agricole, Mais le projet (le loi (lui, sur la base (le (th plan, fut soumis en 1923 par le gouvernement a l'Assemblée Nationale, n'a pu étre vote en raison de la situation finaneiere iléínvorable du pays. (Te plan (le l'()/]'ice (le statistiane fut adopté en 1928, a Rome. par l'Assemblée générale de [Institut International (l'i—lyi'iralture, ainsi aue par une Conférence (le slatistiaue economit/ue, organise'e a Geneve par la Société (les Nations.

Bien (luc l*()/]'íee liongrois (le statistioue elit (lés-tre faire, un recensement agrieolc en 7931), année pro- posée par l"lnstitut International (l'Elg/riculture, ou ori une date rapprochée, ln situation financiére du pays n'a pas per-mis jusauTi—i l'erecution de l'en—

auete, one le gouvernement, autorise a cet effet par la la loi XIX (le 1929, vi'ent (Forilonner par J'arrété pre'cite.

Le reeensement, aut

partie de la situation au 28 [évrier 1935, en par/ie de celle de l'annee precedente, sera ezrécute entre le 28 Iéurier et le Itt mars 1935. II aura pour objet:

erploítations ilevra tenir compte en

les proprietűs [()Inrieres: celles (les

( (igric-oles, hortícoles, viticoles, forestieres, etc., oni sont assnj'etties a l'impót foncier; les urbres

fruitiers, hortieoles

ef vilícoles n'appartenant pas () ces e.t'ploitations.

Pour recueillir les données, il ;; aura ring sortcs bestiruu', n'iachines agricoles,

(le (;uestionnaires.

Le guestionnaire ,l, relatií nur propriétés [on—

ciéres, (leinanilera: les données inilividuelles (Iu pro—

priétaire; la super/icie (le la propriete íonciirre et sa re'partitíon suivantles brain-lies (le culture; rétendue (le lapropriele batíe: le revenn earlastral ne!:les (let—

'f) A Magyar Statisztikai Társaság és az O.M.(l.l'§. közgazdasági szakosztályának együttes

[es de la propriéte', etc. —-—— Les données concernant les cxploitations j'eront lyobjet des yucstionnaires B el BB. Le

inilivifluelles de l'erploitant, la superficie de la terre posse'dée ou louée par lui, l'étendue de la terre dont it a l'usufruit, etc.; le nombre et la profession des personnes vivant de (exploitation; le nombre des guestionnaire B concernera les données

ouuriers y occupes; on y demandera, en outre, si l'exploitant ou ses membres de famille ont trauaillé l'annee (Ierniére pour le compte djun autre proprié—

taire; combien de personnes ont en un tel travail;

guel est le revenu total, e.trprinié en especes, (les personnes trauaillant dans [*exploitalion; comment se fait l'erploitation; gizelle a été, l'anne'e derniére, la production des vignobles et des foréts; combien

;; a—t-il il'arbres fruitiers; guelle est la capacité de production de ceux—ei; c'est dans ce guestionnaire ()u'on indifluera: le nombre (les machines et voitures agricoles (pour lesauelles il y a 94 rubriaues);

l'élevage; les produits animaux et leur utilisation;

les établissements secondaires et les entreprises in—

rtustrielles appartenant (i l'exploitation, etc. —— Le altestionnaire BB demandera, pour 60 produits, le rendement. m— Le auestionnaire C, concernant ceux (les propriéti'iires (ilarbrcs fruitíers, de machines agricoles et de bestiaux (lui n'ont pas de terre, de—

mandera le nombre des arbres iruitiers, machines et bestiaux pass—edés par eux. ——'- Sur le (luestion- naire D, on intliauera Ia re'partition par branches (lc culture de la superticie (le la commune.

Le dépouillement des documents durera en—

viron 3 ans et (terni, pendant lesauels on devra faire paraitre toutes les publications ll relatives.

Pour les forinnlaircs. on a utilisé plus (le 10 magons de papier.

Par les rlonnees :) reeueillir, on verra ce gufil

;; anrait a faire pour relever l'agriculture hongroise.

Elles oii'riront un tableau exact a'u nombre et de la reparlition (les propriétes fonciéres et des er—

ploitations agricoles, ainsi (lue de leur cheptel et de, leur outillage, sur lesguels on n'avait, jusaue-lt'i, one, (les renseiynements vagaes.

*

A m. kir. minisztériumnak LIII/1935.

M. E. számú rendelete, amelyet folyó évi január hó 30—án tettek közzé, a földbirto- koknak és a gazdasági üzemeknek, vala- mint a re juk vona-tkozó legfontosabb ada—

2. szám.

Központi Statisztikai Hivatalt, az államnak azt a hivatalos szervét bízta meg, amely—

nek munkakörébe az adatoknak helyszíni összeirásán kívül az összeírásnak minden egyéb munkálata tartozik.

Előadásom'ban ezt a most elrendelt ösz—

szeírás-t fogom ismertetni és annak mint- egy bevezetéseként a Központi Statisztikai Hivatalnak ezirányú eddigi munkásságával fogok foglalkozni.

Magyarországon a most elrendelt össze- íráshoz hasonló, de mégis jóval szűkebb körű összeírás csak egyetlen egyszer, ez- előtt 40 esztendővel, 1895-ben volt. Ez az összeírás tulajdonképen az akkori rossz gazdasági viszonyoknak köszönhető. A mult század SO-as éveiben és a 90—es évek első felében ugyanis a magyar mezőgazdaság nagyon válságos időket élt. Ezek a válságos idők az ország gazdasági viszonyainak he- lyes ismerete iránt rendkívül élénk érdek—

lődést keltettek és az érdeklődésnek vissz- hangjaiként minden oldalról felhangzott az a kívánság, hogy a különböző gazdaságok állapotának megismerése céljából általános statisztikai összeírás hajtassék végre. S mert ez az általános kívánság a kormány részé- ről is meghallgatásra talált, ennek a köz- szükségletként elismert összeírásnak foga—

natosítását ,,A mezőgazdasági statisztikai adatok összeírásáról" szóló 1895. évi VIII.

t.-c. el is rendelte. Az összeírásnalk gazdag eredményei hosszú időn át, mint egyetlen

*kútförrás tájékoztattak az ország gazda- sági viszonyairól. Tájékoztató képességüket azonban már a világháború előtt nagyobb-

részt' elvesz-tették, az ország megcsonkítta—

tása után pedig már teljesen hasznavehetet—

leneklkié lettek. S ezzel e tájékoztató adatok—

nak hiánya évről-évre érezhetőbbé vált.

E hiány tudatában, de meg azért is, mert részben a világháború miatt, részben pedig a gazdaságstati—sztiká'k rohamos fej—

lődése folytán a magyar agrárstatisztiká—

nak más, évenkint megismétlődő adat—

gyüjtése is (hiányossá vált, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal már 1921-ben foglalkozott a magyar agrárstatisztikának teljes újjá—

szervezése'vel. Ebben az irányban részletes tervezetet is készített. Tervezete szerint a magyar agrárstatisztika t'ijjz'iszervezésének alapja az ingatlanoknak és a gazdasági üze- meknek, valamint a reájuk vonatkozó ada—

toknak rendkívül széleskörű összeírása lett volna. A tervezet meghallgatásra is talált és a kereskedelemügyi miniszter úr. akinek főhatósága alá akkor a Központi Statiszti-

—— 102 —— 1935

kai Hivatal tartozott, 1923 március havá- ban a Nemzetgyűlés elé is terjesztette az ingatlanok és a gazdasági üzemek össze- írására vonatkozó törvényjavaslatot. A tör—

vényjavaslat azonban az ország kedvezőt—

len pénzügyi helyzete mliat—t törvényerőre nem emelkedhetett, az összeírás pedig el—

maradt. Az agrárstatisztika évenkint meg- ismétlődő adatgyüjtéseinek újjászervezése azonban fokozatosan mégis megtört/ént, s csak azok a tervezett adatgyűjtések marad- tak el, amelyeket, ha e törvényjavaslat tör—

vénny—é vált volna, e törvény, illetőleg tör- vény útján összegyűjtött adatok alapján indítottak volna meg.

A Központi Statisztikai Hivatal ez első kísérlet után is állandóan napirenden tar—

totta ezt a rendkívül fontos kérdést. Ami—

kor pedig az elmult évtized közepén a ró—

mai Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet az- zal a javaslattal állt elő, hogy ilyen általá—

nos mezőgazdasági statisztikai öisszeírást minden országnak egy időpontban kellene foganatosítani, a javaslathoz örömmel csat—

lakozott. Az Intézetnek pedig _" munkála—

tainak megkönnyítése céljából —— úgy az 1923. évi törvényjavaslatnaxk, mint az ősz—

szeírás tervezetének francia nyelvre fordí—

tott szövegét megküldötte. Az Intézet az összeírásnaxk nemzetközi tervezetével el—

készülvén, azt, több tárgyalás után, nem—

csak az Intézetnek 1928. évi közgyűlése, hanem 1928. év őszén a Népszövetség által Gen-tbe összehívott gazdaságstatisztikai e'r—

tekezlet is elfogadta. A genti értekezlet ezen—

felül a tervezetet felvette abba az egyez- ménybe is, amely az értekezleten hozott gazdaság—statisztikai tárgyú megállapodáso—

kat tartalmazta, s amelyet az államoknak

Genfben megjelent úgyszólván valamennyi képviselője aláírt. Az Intézet az összeírás időpontjául az 1930. évet, vagy az ahhoz legközelebb eső valamelyik esztendőt je—

lölte ki. Eddig 42, felerészben európai ál- lam már foganatosította is ezt az összeírást.

A Központi Statisztikai Hivatal ragasz- kodva az általa is aláírt genfi egyezmény- hez, és mert az összeírás végrehajtására a földmívelésiigyi minisztérium, valamint a mezőgazdasági érdekeltségek is nagy súlyt helyeztek, az 1923. évben mellőzött javas- lattal 1929-ben újból előállott és abban azt javasolta, hogy az összeírás az 1930. év ta—

vaszán foganatosíttassék. Az ország súlyos anyagi helyzete miatt azonban az összeírás ebben az időpontban sem volt megvalósít—

ható.

2. szám. -——103—— 1935 A Központi Statisztikai Hivatalnak ki-

tartása azonban még a történtek után sem lankadt. Ellenkezőleg, még szilárdabbá lett, mert az 1929. évet követő válságos esztendők alatt a földbirto - és gazdasági viszonyok ;helyes ismerete iránt az érdek- lődés mindenfelé egyre fokozódott. Kitar—

tása végül eredményre is vezetett. A m. kir.

kormány 1933—ban már hozzájárult ahhoz,

hogy az összeírás tetemes költségeinek fe—

dezete az 1933/34. költségvetési évtől kezdve részletekben bocsáttassék a Központi Sta—

tisztikai Hivatal rendelkezésére.

Az 1934. év őszén, amikor a Központi Statisztikai Hivatal látta, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete alig javul, az össze- írás költségeire folyósított összeg pedig máris elegendőnek mutatkozik a munká—

latok megindítására, az 'össtzeírásnak ter—

vezetét, amelyet most már az időközben szervezett Országos Statisztikai Tanácsnak is bemutatott, ismét előterjesztett—e.

Az összeírásnak halaszthatatlan fogana—

tosítását pedig ez alkalommal főleg a kö- vetkezőkkel indokolta: a magyar mező—

gazdaság mélyresüllyedt helyzetére vonat—

kozó adatok alapján a gazdálkodást leg—

könnyebben lehet abba az irányba terelni, amely-et tőle úgy a mai rendkívüli gazda—

sági viszonyok, mint a termelési technika fejlődése folytán az eddiginél mindenesetre jóval nagyobb belterjességet követelő ké- sőbbi normális, vagy legalább is a normá- list megközelítő gazdasági viszonyok egy- aránt megkívánnak. Szükségesnek mutat—

kozik továbbá az összeírásnak mielőbbi végrehajtása azért is, mert az ország meg—

csonkittatása és még inkább a földbirtok—

rendezxés befejezése óta a sötétben kell ta- pogatózni, ha a földbirtokok, illetőleg a gazdaságok számáról, és azoknak nagyság

szerin—ti megoszlásáról, vagy a gazdaságok

élő és holt felszereléséről van szó. S úgy- szólván teljes a tájékozatlanság arról is, hogy a különböző nagyságú gazdaságok és üzefmágazatok termelésének vagy állat- tenyésztse'séne'k belterjessége tulajdonképen mekkora. A telepítés kérd-ésének előtérbe nyomulása szint-én sürgeti az összeírást. Sőt szociális szempontból is mielőbb szüks—ége- sek az összeírás ada—tai, mert a mai súlyos gazdasági viszonyok között a legfontosabb kérdések közé tartozik az is, hogy a külön- böző nagyságú gazdaságok hány egyént

válságba sodorták, egyenest kötelességgé teszik ennek az összeírásnak sürgős foga—3 natosítását. Ezeknek az értékesítési és ki?

viteli viszonyoknak súlyossága ugyanis3 csak a lehetőleg ugyanarra az időpontra vo-*

natkozó, összehasonlításra is alkalmas nemzetközi adatokkal való szembeállítás—

alapján ítélhető meg. S a legmegfelelőbb intézkedések úgy ezek tekintetében, mint az ország mezőgazdasági termelése és állat—' tenyésztése terén, ideértve a termelés és te- nyésztés belte-rjességének fokozását, vala—§

mint irányzatuknak módosítását is, csak akkor tehetők meg, ha úgy a magyar, mint a nemzetközi adatok legalább is megköze- lítőleg azonos időpontra vonatkoznak.

A felsorolt indokok alapján s mert a földmívelésügyi minisztérium és a gazda—

érdekeltségek is hathatósan támogatták a' javaslatot, a m. kir. kormány is magáévá tette a Központi Statisztikai Hivatalnak elő-x terjeszt—ését. Annak következtében pedig, hogy az összeírás tervezete a Központi Sta- tisztikai Hivatalnak 1934/35. évi munka—

tervébe még nem volt felvehető, a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929. évi XIX.

t.—c.-ben foglalt rendelkezés alapján az ősz—

szeírás foganatosítása oéljáből a már enm-_

lí—tett rendeletet adta ki.

Az összeírás, amelyet e rendelet alapján kell foganatosítani, kiterjed azokra a föld—

birtoko'kra és azokra a mező-, kert—, szőlő-, erdő— stb. gazdasági üzemekre, amelyekhez földadó alá eső ingatlan tartozik, továbbá olyan gyümölcsifa- és állatállományra, va- lamint olyan mező-, kert— és szőlőgazdasági gépekre, amelyek nem tartoznak az előbb' emlitett üzemek csoportjaihoz. Ez utóbb felsorolt állományokat azért kell számba venni, hogy a gyümölcsfák, igás— és haszon- állatok, valamint a különböző használat- ban levő gazdasági gépek országos összege is megállapítható legyen.

Az összeírást a kérdések természete sze—

rint részben az 1935. évi február hó 28-án fennálló állapot szerint, részben pedig az

1934. naptári év egész tartamáról, a folyóx év március havában kell végrehajtani. Ez az időpont azért látszott legmegfelelőbbnek, mert a gazdák ilyenkor vannak legkevésbé elfoglalva és a földmívelés és állattenyész—

tés is ilyenkor van a legnyugvóbb helyzet- ben. Értve ez alatt különösen azt, hogy,

2. szám,

Az összeírást az egész országban a M.

kir. Központi Statisztikai Hivatal vezeti és irányítja. A törvényhatósz'iaok területén az összeírásnak felügyelete és ellenőrzése a törvénvliatósáaf első tisztviselőióre es a vár—

megyékben ezenkívül a járási főszolgabí—

rákra. illetőleg? a megyei városok poleár- mestereire van bízva. A helyszíni összeírást pedig a községenkint, illetőleg a 'áa'oson- kint szervezett összeíró bizottságok végzik.

Az összeíró bizottságnak elnöke közsé—

gekben a jegyző és a városokban a bolgár- mester által megbízott tisztviselő. A bizottw ság tagjai pedig a számlálóbiztosok. akiket az összeíró bizottság? elnökének javaslata alapján a főszolgabíró. illetőleg a polgár- mester nevez ki.

Minden községet és várost számláló—

kerületekre kell osztani és az összeírást'számv látókerületenkint a számlátőbiztosoknak kell foganatosítani.

A földbirtokokra és gazdaságokra vonat- kozó adatok összeirására háromféle. ecv- mással összefüggő kérdőív, az A.—val, B.—

vel és BB.—vel jelzett szolgál. Ezenfelül kii—

lön kérdőívet. a (l.-vel jelzettet kell kiállí- tani azokról a gyümölcsfa—. mezőgazdasági gép—, valamint haszon- és igz'isállattulajdo—

nosokról, akik földadót nem fizetnek. S kii—

lön kérdőíven, a Dnvel jelzetten kell elszá—

molni a községnek vagy városnak mívelési ágak szerint részletezett területet is.

A földbirtokok összeírására szolgáló A.

jelzésű kérdőívek a földbirtokos személyi adatait, a földlnrtoknak tulajdonjogi jelle—

gét, a földbirtok területének és ebből a föld—

birtokrendezós során juttatott területnek mi- velési ágak szerint részletezett nagyságát.

a beépített terület kiterjedését. a kataszteri tiszta jövedelmet, a birtoktagok számát. a földbirtokos más w" szomszédos. illetőleg távolabb fekvő m.. községben elterülő föld—

birtokainak területét és azok székhelyet.

valamint a földbirtok adósságterhét, a vó—

dettséggel együtt tudakoliák. Az utolsó kerv—

dőpont pedig aziránt érdeklődik, hogy a földbirtok hány gazdasághoz tartozik, ille- tőleg ha többhöz tartoznék, hogy az egyes gazdaságokra a földbirtoknak mekkora te—

rülete esik. Majd abból a célból. hogy a földbirtok tulajdonosának és a földbirtokon gazdálkodóknak kapcsolata is megállapít- ható legyen, a földbirtokról kiállított kér- dőívekre fel kell még jegyezni azokról _a gazdaságokról kitöltött kérdőívek sorszá—

-—104——

mát is. amelyekhez a földbirtoknak kisebb

vagy nagyobb területe tartozik.

A gazdaságokról két kérdőívet kell ki—

állitani. Ezek közül az első, a IB.-vel jelzett kérdőív. amely az üzemi adatok iránt ér—

deklődik. elsősorban szintén a gazda sze-

melyi adatait, a területi adatokat, nevezete- sen az összes, a tulajdon, a haszonélvezett es baszonbérelt. esetleg a részert bérelt te—

rületet és a szomszédos községekben fekvő gazdaságreszek területét. valamint a több község! határában fekvő gazdaságok köz—

pontját tudakolja. E kérdések után szoci—

ális vonatkozású kérdések következnek. el—

sősorban. hogy a gazdaság hány és milyen foglalkozású egyent tart el, hogy a gazda és családtagjai közül t934-ben idegen gaz—

daságban vagy másféle foglalkozási ágban munkanemenkint bán ran vállaltak munkát;

másodsorban pedig. hogy a gazdaság az 1934. évben munkanemenkint hány mun—

kást foglalkoztatott. Mindkét esetben vála—

szolni kell arra is. hogy a munkavállalók és a munkások által teljesített munkanapok száma mennyi volt. Végül még arra is kell felelni, hogy a gazdaságban 1934-ben hány részes földmíves dolgozott, hogy e földmí- vesek a gazdaságnak mely mívelesi ághoz tartozó és mekkora területet mívelték s hogy e mívelésert a termésnek hálnyadre- szét kapták. É szociális vonatkozású kér—

dőpontoknál ezenfelül válaszolni kell még arra is, hogy a gazdasági alkalmazottak—

nak, a munkavállalóknak, illetőleg ;) mun—

kásoknak készpénz. valamint készpénzben kifejezett termény es másféle járandósága 1934-ben együttesen hány pengő volt. A to- vábbi kérdöpontok a mívelesi ágak terüle—

tének fekvés, talaj és kihasználási mód sze—

rint való megoszlását tudakolják. itt kell elszámolni a szőlők és erdők 1984. évi ter- mését is. Egy újabb kerdőpont aziránt ér- deklődik, hogy 1934—ben a gazdaságnak mekkora területet trágyázták. A következő kérdőpontok a gyümölcsfák számát, nemek és termőképesseg szerint, majd messzemenő részletessr'aggel a használatra alkalmas gé—

pek, eszközök és járművek számát, továbbá a teljes haszon— és igásállatz'illományt fajta.

ivar és kor szerint taglalva tndakolják. A gyümölcsfák számát tudakoló kérdőponton belül az elkülönített gyümölcsösök területét és gyümölcsfáinak számát is közölni kell, Az állatállományt tudakoló kérdőpontokon belül pedig be kell még számolni az állat- állomány 1934. évi szaporodásaról, és okok

2. szám.

szerint részletezett apad-ásáról, továbbá a tej—

termelés, illetőleg a jnhoknál még a gyapjú- termelés eredményéről. valamint arról is.

hogy a gazdaság l934-hen hány darab to—

jást, esetleg hány métermázsa halat termelt.

A további kérdések az igásfogatok. vala- mint az 1934. év folyamán hizlalt állatok összes és elado—tt számát tudakolják. Az

utolsóelőtti la'—rdőpontban a gazdasághoz tartozó melléküzemeket fagy iparvállala—

tokat kell megnevezni és azok munkáslét—

számát feltüntetni. .Xz utolsó kérdőpont pe—

dig a biztosításra vonatkozó adatokat tn.

dakolja.

A gazdaságok adatait kutató második. a 1BB.-vel jelzett kérdőív a mezőgazdasági ter—

melésre nonatkozik. Ez a kérdőív azonos azzal a kérdőívvel. amelyet a Központi Sta- tisztikai Hivatal a mezőgazdasági termelési statisztikai adatgyűjtés során a 20 kat.

holdnál nagyobb gazdaságokra vonakozóan már esztendők óta használ, S mert a ren—

delet a tern'ielési statisztikai kérdőívek hasz- nálatát ez alkalommal az összes gazdasá—

gokra kiterjesztette. e la'ardőíveket, különö—

sen a gazdaságnagyságesoportonkint való egyöntetű t'eldolgozz'ls érdekében, az össze-

írás kérdőívei közé kellett sorozni.

A gyümölcsfa—, mezőgazdasz'ígi gép- és állattulajdonosokról kiállítandó (l. jelzésű kérdőív a gyümölcsfák, a mezőgazdasági gépek, valamint az igás— és haszonállatok állományát épp úgy kutatja. mint a gazda—

sági üzemekre vonatkozó előbb ismertetett kérdőív. É kérdőívek adatai segítségével a gazdaságok állomány-án felül a "vümölcs- fák, gépek és állatok országos állománya is illegállapítható lesz.

Az a l').—vel jelzett kérdőív pedig, amely a község vagy város mívelési ágak szerint részletezett területét tudakolta, arra szol—

gál, hogy ennek adatai a főldbirtokokra és a gazdaságokra vonatkozó kr'wdőívek terü—

leti adatainak összesítés útján nyert vég—

összegeivel összehasonlíttassanak és ennek az összehasonlításnak alapján ellenőriz- hető legyen, hogy az összeírásból nem maradt—e ki valaki illetőleg nem vettek—e valakit kétszeresen számba.

A kérdőpontoknak száma mindenesetre sok és a válaszadás nagy munkát igényel. De bármily nagy is legyen ez a munka, még a legnagyobb fáradságtól sem

——105———— 1935

ján a gazdálkodásnak megkívánt szinvo- nalra való emelése céljából történik.

A kérdőíveken kívül még négyféle számlálókerületi és községi gyiljtőlajstro- mot is ki kell állítani. A számlálókerülcti gyűjtőlajstromokat a számlálóbiztosok töl- tik ki, a községiek kitöltéséről pedig az összeíró bizottság elnöke gondoskodik. E gyűjtőlajstromok a területi adatok egybe vetése útján legfőképen az összeírás he- lyességének ellenőrzésére szolgálnak.

Az összeírt anyagnak helyszíni felül- vizsgálatát részben a számlálóbiztosok in—

tézik el, részben pedig az összeíró bizott- ság elnöke végzi. A számlálóbiztosok egy—

más anyagát, az összeíró bizottság elnöke pedig hivatali személyzetével a község vagy város teljes anyagát vizsgálja felül.

Az összeírásnak helyszíni munkálatai—

ért némi díjazás is jár. li díjak országos összege körülbelül 150 ezer pengő lesz, amelynek 70%-a a szz'ímlz'ilóbiztosokat. az összeírásért és egymás anyagának kölcsö—

nös felülvizsgálatáért illeti, 30%—át pedig a község egész anyagának felülvizsgálatá—

ért az összeíró bizottságok elnökei kapják.

Nem érdektelen, ha felemlíteni itt, hogy a földadót fizetők száma, a tájékozódás céljából hirtelen Vt'tgrehajtott január havi összeírás alapján a 21 milliót is megha- ladta. így tehát a 'l'öldbirtolmkra és a gaz- daságokra vonatkozó kérdőívekből egyen—

kint legalább ugyanennyit kellett nyomatni;

valamennyi összeírási nymntatványnak

előállításához több mint ezer métermázsa,

vagyis több mint 10 vagón papirost kel- lett felhasználni; a nyomtatványokat pe- dig 6.000-nél is több eson'iagban kellett szétküldeni.

A helyszíni felülvizsgálat után az ősz- szes kérdőíveket és gyüjtőlajstromokat, a termelésre vonatkozó kérdőívek és gyüjtö—

lajstromok kivételével? április hó folyamán a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell be- küldeni. A visszatartott termelésre vonat- kozó kérdőívek beküldésére csak később kerül majd a sor. Ezekre az összeírás fo—

lyamán ugyanis egyelőre csak a fejreva- tot, továbbá a gazdálkodó nevét, valamint a gazdaság szántóföld, kert és rétterületét írják elő, míg a többi adatot, vagyis a be- vetett területnek adatait a vetés befejezése után, a terniésadatokat pedig majd csak az ősz folyamán kell a kérdőíveken feltün—

2. szám. ———106——-

1935

most visszatartott kérdőíveknek, valamint a róluk kiállított gyűjtőlajstromoknak be- küldéséről is.

A Központi Statisztikai Hivatalhoz be—

érkezett anyag elsősorban felülvizsgálat alá kerül. Ez a felülvizsgálat rendkívül kö- rültekintő és gondos munkát kíván, mert nemcsak az összeírás hiányait kell ennek folyamán megállapítani. hanem egyúttal azt is, hogy a földbirtokok és a gazdasá- gok közötti összefüggés minden esetben megállapítható-e, s hogy a különböző gaz—

daságok területe egyezik—e azoknak a földbirtokoknak területével, amelyekből ezek a gazdaságok állanak.

A központi felülvizsgálat elvégzése után a kérdésekre adott válaszoknak feldolgo- zása következik. A feldolgozás rendkívül nagy és terhes, de főként technikai mun—

kával jár. Mégis úgy a felülvizsgálati, mint a feldolgozási munkálatok minden fárad- ságot megérnek, mert oly eredmények fog- nak ezáltal rendelkezésre állani, amelyek a földbirtokviszonyokról és a magyar me—

zőgazdaságról az eddig nagyon is nélkülö- zött részletes tájékoztatást fogják nyujtani.

A feldolgozás legfontosabb eredményei alapján ismertté lesznek: törvényhatósá- gonkint és ezen belül egyrészt községek, másrészt pedig 11 birtotknagyságcsoport szerint a földbirtokosok és a földbirtokok száma, a földbirtokok összes és mívelési ágak szerint részletezett területe, a beépí—

tett terület, a kataszteri tiszta jövedelem, a földbirtokok tagoltsága, a haszonbérvi- szonyok, a földbirtokokat terhelő adóssá—

gok összege és a földbirtokrendezés ered—

ménye.

Ezenfelül mindezek az adatok a sza—

badforgalmú és korlátolt forgalmú föld- birtokokról külön is rendelkezésre fognak állani. Sőt ismeretessé válnak a szabadfor—

galmú földbirtokokon belül a magyar és a külföldi állampolgárok. valamint a me- zőgazdasági és a másféle főfoglalkozású magyar állampolgárok földbirtokaira vo—

natkozó hasonló adatok is. A korlátolt forgalmú földbirtokok legfontosabb adatai pedig e birtokok jellege szerint közel 30 csoportban lesznek megk iilönböztetve.

A gazdaságokra vonatkozó kérdőívek feldolgozásának eredményei a gazdaságok üzemi és termelési viszonyairól fognak tá—

jékoztatni. Ezek megállapítása a törvény- hatóságokon belül szintén kétféle módon, községek és gazdaságnagyságcsoportok sze- rint történik. A gazdaságnagyságcsoportok száma 11 lesz, amelyekből 6, épp úgy mint

a földbirtokoknál. a kisgazdaságokra esik.

A gazdaságnagyságesoportok szerint meg—

különböztetett eredmények azonban jóval részletesebbek lesznek, mint a községek szerinti eredmények.

Községek, azután pedig gazdaságnagy—

ságcsoportok szerint ismertekké lesznek:

a gazdák és a gazdaságok száma, a gazdaságok mívelési ágak szerint részlete—

zett területe, a gazdaságokhoz tartozó föld- birtokok jellege, az úgynevezett bolgár—

kertészetek és a gyümölcsgazdasági üze—

mek területe, az egyes mívelési ágak terü- letének fekvés, talaj, kihasználási mód stb.

szerint való megoszlása;

a termelésre vonatkozó eredmények, nevezetesen: a bevetett terület; nagysága termények szerint, valamint a szántóföldek, rétek, szőlők, erdők és részben a kertek termésének eredménye;

a gazdaságok szociális viszonyai, úgy- mint: a gazdaságok által eltartott egyének

száma, a munkavállalás és munkásalkal—

mazás munkanemenkint, valamint az egyé- nek és az általuk teljesített munkanapok száma szerint, a járandóságok feltünteté—

sével, továbbá ,a részes földmívelésre vo- natkozó adatok, a gazdasági melléküzemek és iparvállalatok munkáslétszáma, és a biz- tosítási viszonyok;

a gazdaságok élő és holt felszerelése, és pedig: a legteljesebb részletezés mellett a gyümölcsfa—, a gép-, a jármű— és állat—

állomány, valamint az igásfogatok száma;

az állattenyésztés adatai, nevezetesen:

a legeltetett és kizárólag istállózot-t állatok

száma, a haszonállatok természetes szapo- rodása, a haszon— és igásállatok okok sze—

rint megkülönböztetett apadása, a hízl-alás.

a tejtermelés és egyéb állati termékek ter—

melése. Néhány adat pedig a gazdaságok—

ban folytatott haltenyésztésről fog beszá—

molni.

A feldolgozásnak ered'n'iényeit a Köz—' ponti Statisztikai Hivatal külön kiadvá- nyokban fogja közzétenni. Ezek a kiadvá—

nyok előreláthatólag a feldolgozásnak tel—

jes anyagát magnkban fogják foglalni. S amennyiben iiixegfelelő számú előfizető je- lentkezik, gazdaeímtár is kiadatnék, még pedig olyan, amely már az 50 kat. holdas földbirtorkosokat és bérlőket is közölné.

Arra, hogy mind e munkálatokkal a Központi Statisztikai Hivatal mikor készül

el, ma még nehéz választ adni. Ez elsősor—

ban attól függ, hogy a szükséges költségek fedezésére mikor és mennyi pénz fog ren—

2. szám.

delkezésre állani. A Központi Statisztikai Hivatal azonban mindenesetre a legna—

gyobb munkaerővel fogja végezni a feldol- gozást, amellyel az első két évben mintegy 300—an, többnyire állástalan diplomás fia—

talság fog foglalkoznif) S ha akadályok nem merülnek fel, a számítások szerint három és fel esztendőn belül az utolsó kiadvány is megjelenik.

Mindebből látható, hogy az összeírás kiterjed mindazokra a jellegzetes adatokra, amelyek alapján a földbirtokviszonyokról és a gazdaságok helyzetéről a legkielégí—

több módon tájékozódni lehet. Az össze- írásnak nagyobb rószletessóge a mai gaz- dasági viszonyok között már nem volt le- hetséges. Megnyugtatásul szolgáljon azon- ban az, hogy meg e szűkebb keretek között is a földbirtokok és a gazdaságok viszo- nyairól jóval több adat fog rendelkezésre áll—ani, mintha az összeírást akár az 1895.

évi, akár pedig a Nemzetközi Mezőgazda- ságai Intézet tervezete alapján hajtották volna végre.

De megnyugtathatja a gazdaközönseget az is, hogy ez az összeírás adóztatási ce- lokra egyáltalán nem szolgálhat. Az 1929.

évi XIX. t.-eik—k ugyanis tiltja a statisztikai adatoknak adóztatási célokra való felhasz- nálását. Ezenfelül pedig az a tény, hogy az összeírás, amelynek végrehajtását elő—

ször 1923-ban tervezték, csak most, 12 év—

vel később valósulhat meg, igazolja azt is, hogy az összeírás adatait senki sem óhajtja adóztatási célra felhasználni, Ebben az esetben az összeírást már rég vegrehajtot- ták volna. A m. kir. kormánynak kizáró—

lag az a célja, hogy az összeírással a ma—

gyar mezőgazdaság javára szolgáljon s az Összeírás útján nyert adatok alapján a ma—

gyar mezőgazdaságot arra a színvonalra

emelhesse, amely színvonalon állnia kell,

hogy a mai nagy gazdasági küzdelemben a magyar gazda és maga az ország is bol—

dogulhasson.

E cél érdekében az államnak szervei mindent elkövetnek és el fognak követni.

*Az összeírás költségeit már is biztosítot—

ták. A Központi Statisztikai Hivatal pedig a legmesszebbmenő módon fogja a jövőben is kötelességét teljesíteni, mert teljesen tu—

dat'ában van annak. hogy a magyar mező- gazdaság megsegítése az országnak legelső

— 107 — 1935

érdeke. Ezért még az áldozatoktól sem riad vissza, s abból a célból, hogy a feldolgozás munkálataival minél hamarább elkészül—

hessen, még a hivatalos munkaidőt is lé- nyegesen meghosszabbítja.

Ha tehát az összeírás sikere érdekében az állam szervei részéről minden megtörté—

nik, joggal elvárható, hogy a magyar gaz—

dák is eleget fognak tenni annak a köteles—

ségnek, amely az összeírás folyamán reájuk háramlik. Ezt pedig könnyen megtehetik, mert a reájuk rótt kötelességnek teljesitese csakis az ő érdeküket szolgálja. Minél pon—

tosabb adatokon nyugszik az összeírás ered- ménye, annál könnyebb helyzetben lesz az állam (5 a társadalom, hog a magyar me—

zőgazdaságot újra fellendítse. Ha azonban hibás és hiányos az adatok bevallása, ak—

kor nemcsak az összeírás nagy munkálata

vész kárba, hanem kárba vész minden in-

tézkedés is, amely az összeírás eredményei alapján történik. Sőt még az is lehetséges.

hogy az ilyen meg nem felelő adatokon ala—

puló intézkedések javulás helyett a mező- gazdaság helyzetének rosszabbodását idez—

hetik elő.

Ezért itt, e helyen is azzal a kéréssel for—

dulok a magyar gazdákhoz, tekintsék ezt az összeírást kizáró—lag olyannak, amely az ő érdekükben történik. Tegyenek meg min- dent, hogy az összeírás eredménye jó, a valóságnak megfelelő legyen. Legyenek mi- nél többen számlálól'iiztosok (s teljesítsék pontosan azok kötelességeit. Az adatszol—

gáltatás terén pedig, hogy az minél megfe—

lelőbben történhessék, már előre számol- ják össze gyümölcsfáikat, mezőgazdasági gépeiket, járműveiket, állataikat, s általá- ban még a szá-mlálóbiztos megjelenése előtt készüljenek elő a legpontosabb adatszolgál- tatásra.

Mindenekfelet-t azonban a leglelkiisme—

retesebb (őszinteségre kerem a magyar gaz- daközönséget. Már l'íangsúlyoztam, hogy az összeírás adóztatási célokat nem szolgálhat, emiatt tehát semmit sem kell. de nem is sza—, bad eltitkolni. A legnagyobb őszinteséggel

valljon be mindenki mindent, mert az ősz;

szeírásnak csak ebben az egy esetben lehet sikere. Es ne tévessze szem elől senki sem, hogy csak a sikeres összeírás biztosíthatja, hogy az állam és a társadalom a magyar mezőgazdaság helyzetén javíthasson és a gazdákat megsegítse!

be is fejeztem, hálá—

2. Szám.

ez alkalommal .a Központi Statisztikai Hi- vatal nevében hálás köszönetet mondjak Darányi Kálmán földmívele'sügyi miniszter

úr Ö Nagymé'ltóságának, aki már akkor is,

amikor a miniszterelnökse'gnek államtit—

kára volt, a legmesszebbmenő módon fel—

karolta ennek az összeírásnak ügyét. Há- lás köszönetet mondjak továbbá Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár úr Öméltóságának, aki úgy is mint az Orszá—

gos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, úgy is mint a földmívelésügyi minisztérium ál—

lamtitkára, raz összeírásnak állandó szó—

szólója volt. De köszönetet kell mondanom

—— 108 ——

% 1937)

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület- nek, valamint az Országos Mezőgazdasági Kamarának is, helyesebben az azokat kép—- viselő Mutschenbaeher Emil és Koós Mi—

hály igazgató úr Öméltóságaiknak, akik

az összeírás elrendelése érdekében mindig a legmesszebbmenő propagandát fejtet—

ték ki.

Ezekután pedig őszinte szívből kivá—

nom, hogy ezt a nagy munkát, amelyre a Központi Statisztikai Hivatal a magyar mezőgazdaság érdekében a legnagyobb ön—

zetlenséggwel vállalk—ozott, lsten áldása kí—

sérje! Konkoly Thege Gyula dr.

A világ szén— és vastermelése.

La production mondiale du chm'bon et du fer.

A szén— és vastemnelés az 1932. évben jutott mélypontra. 1933—ban a termelt mennyiségek már növekedtek. Még nagyobb a javulás 1934—ben, amely esztendőben különösen a vastermelés mnelkedése igen jelentős. Adataink a Népszövetség havi köz—

lésein alapulnak.

Kőszén. A világ kőSZrélllel'lllUlóSC 1931-ben meg haladta az egymilliárd tonnát (1.046 millió tonna).

Az előző évvel szemben a termelés 9'7%—kal emel-

kedett. A termelés a táblázalunkhan szereplő or—

A világ kőszéntermelése. —

szagok csaknem mindegyikében meghaladta az előző évi lni—nnyisi'zgel, csupán Németalföldön és Holland—Kelet—Indiáhan állandósult 'a slagmáció.

Barnaszén. A vilag barnaszéntermelése 1934—

ben 7'()%-kal volt nagyobb az előző évinél és 173 millió tonnát lett. Egyik—másik államban a ter—

melésben —— rendszerint kisebbmérvű .-., hanyat- lás is nmtatkozik. A Főlermeiő Németországban, de Magyarországon is

moltevő.

az 1934. évi javulás szá—

Production mondiale de houille.

% ; § § . § __. én § ; 1950 :; É ! ; bc ' . [ 1350 Osszesen 1)

- § * !: 753 D* " 3-3 * 55? 135 E M: Gug " Total ')

ánHaV'hó . ***-'S aki ÉS 375 $ sg; 13 153 s. ama 33 ; ix fg) ——————————————

a

g' %%?

§§ "25

vkit/ó)

5.3 EBJE'WÉ

%%

s § 333

3618 g.

És 72

3:

'ha" terxiiellés

Moymnes^e. fős—333^{E SBE-:}"Enix 'T'á'i ^ESfil-* 393^$$$ §!)$$$ ɧ2§8Ria—"5101: §§D_a, 33m$ 313052 5";—s"; $$$—a,:533108) § És% 3—33* Ég'*o, atlagmay. produc-.

1332on mm;: nem SEÉ ob of— lots akarás 633 Mb .; A. z a: 33.17. a:, on: 156 %m mens. tág,?! _

1000 tonna—IOOOionnes

! 1929 46.026 2.245 1.893 126 1.377 1.052 4.482 1571 2.855 1.023 3.853 21.837 965 13.620 3.472 1.132 592 107.919x1,286.6 1930 40.590 2 285 1.927 120 1.203 991 4.490 156 2.615 864 3.126 206501.le 11 892 3.921 1.102 593 98.601 1,I76.732 1931 33.395 2.254 1.752 92 1.092 88114167 117 2.332 706 3.189 18.582 1.075 9.837 4.462 947 591 85.820 13298") 1932 27.183 1 785 1.581 90 913 805 3.856 81 2.338 625 2.403 17.71711063 8.728 5 211 870 570 75.943 911816 19331934 28.967 2.10731.365 2.197 1.7021526 128158 878898 872 3.906992 3.967 8079 2.5042.741 644800 2.2782.465 17.5251104818.708 1.028 10.4189.160 6.0207.3..3 681943 596501 87.20279.488 1,016.4249713 896

havi term.

'

* production mem.

19341.VIII.^VH.XII.^IV.IX.VI.XI.Ill.V.X.II.1) Egyéb26.86112.176 1.30.255I2.12427.767 2.21326.657 2.087 1.50128.164 2.18128.710 2.123 1.75033.840 2.287 1.81731.417 2.238 1.594 (19682.74135.417 2.806 1.57234.4022.0391.75840.746 2.404 1.831államokkal2.184 1.823 (1691 1.016 1.022'3868l.1.552. ' '1.együtt., 165142169143142139151166140139 N1.049 1.072 4.0891.02480631918896756812817 1.019 3.8969110943838Y 1.074 4.067compris1.038 3.8931.040 3.923832 3.922952 4.229924381"?!028 8.763966 3.831932 4.325les autres(82) (2.825)8282797575788377817873 12.825)2.4892.8252.7812.7443.1622.8212.8732.6492.5352.362Etats. 838828837871833971895741 (3.003)762662714642 2.8533.0032.1002.2952.4432.6002 678 1210912.2222.3012.0951.996 19.88518.92220.490 1.070 10.885 7.85216.46817.40818.079 1.02619.858 1.12619.04518.29018.070411X12116.889;1.0441.0331.0471976902070974958 10.93310.80411.59711.31210.23610.77610.5939.7789 8839.7009.512 8.0407.9227.922)7.5727.5597 4467.5056.6837.3877.0567.426 1.06997792191211616)955947970911928909903915(6161(616)(616(616616610513621547592571