Konkoly Thege Gyula dr. 1876–1942

10—12. szám —741—— 1942

Konkoly Thege Gyula dr. 1876—1942.

DT Jules de Konkoly Thege ,1876—1942. '

A magyar statisztikai tudománynak nagy gyásza van. 1942 december 6-án rö- vid szenvedés után, megdöbbentő hirtelen- séggel távozott el az élők sorából Konkoly Thege Gyula dr., a M. kir. Központi Sta- tisztikai Hivatal államtitkári oímmel fel- ruházott, köztiszteletben álló _s külföldi szakkörőkben is nagyraértékelt nyugalma- zott elnöke. Utolsó útjára, a Kerepesi-úti temetőbeli családi sírbolthoz 1942 decem-

ber 9-én barátai, munkatársai és tisztelői

közül számosan kísérték el. Soraiktból a református egyház temetési szertartása után előbb Lukinich Imre dr., egyetemi ny. r. tanár a Magyar Tudományos Aka—

démia és Dobrouits Sándor dr., miniszteri

osztályfőnök, a M. kir. Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Statisztikai Tanácsés a Magyar Statisztikai Társaság, majd a sír—

nál Sikray—Kollmár Imre nyug. tábori fő—

lelkész a barsi és felvidéki egyesületek,

valamint a' könmőcbányai és lévai öreg- diákok nevében búcsúztatta Konkoly Thege Gyulát.

Do'brovíts Sándor dr. a következő búcsú- szavakban méltatta Konkoly Thege Gyulá—

nak élete szinte utolsó pillanatáig egész emberként végzett nagyértékű munkássá- gát és hervadhatatlan érdemeit:

A Központi Statisztikai Hivatal, annak al—

kalmazottai, az Országos Statisztikai Tanács és a Magyar Statisztikai Társaság nevében bú- csúzom Konkoly Thege Gyulától.

1898 novemberében, mint alig 22 éves egye- temi hallgató lépett be először Konkoly Thege Gyula a Központi Statisztikai Hivatal röviddel azelőtt épült hatalmas új épületének kapuján.

S mikor a belépő ifjú hivatali esküjét Jekel—

falussy József, a hivatal főnöke előtt letette, a magyar statisztika és Konkoly Thege Gyula kö- zött oly benső kapcsolat létesült. amely 44 éven keresztül egyrészt megtermékenyítette, fejlesz- tette a magyar statisztikát, másrészt lekötötte az esküttevő ifjú egész életének munkaerejét, lelkes hazafias odaadását.

Mint családjának egy másik nagynevű tagja, ő is megfigyelő állomáson töltötte be hivatását.

S míg az a magyar égbolt tüneményeit vizsgálta, Konkoly Thege Gyula statisztikai műszereivel a magyarság földi életének alakulását kutatta.

Látta a millenium utáni időszak hatal—

mas fellendülését regisztráló statisztikai ered- mények örvendetes alakulását.

Majd megfigyelhette a háború és az össze-

omlás hatását kimutató számok borzalmas zu—

hanását és kilengését.

Később éles beállításban tárultak eléje a trianoni ország újjáéledését és megerősödését jelző adatok, hogy végül észak-, kelet- és dél—

felé megnagyobbodott látókörben világíthassa meg a meggyarapodott országterület közál- lapotait.

Sokoldalú statisztikai munkásságában a leg- nagyobb érdeklődéssel a magyar föld problémái felé fordult. A mezőgazdasági statisztikának egész területén maradandó érdemeket szerzett korszerű újításaival. Az 1935. évi mezőgazda- sági felvétel, mely a legrészletesebben feltárta a trianoni Magyarország birtokviszonyait és mezőgazdasági üzemeinek helyzetét, teljesen az ő tervei szerint történt. A begyűjtött adatok mélyrehatoló tudományos viZSgálatával számos újszerű, értékes megállapításra jutott. Tanul- mányainak és előadásainak egész sorozatában hívta fel ezekre az ország figyelmét.

Munkásságának másik kiemelkedő területe a választókerületek megállapításának statiszti—

_kai előkészítésére terjed. A nemzetének sorsát szívén viselő magyar ember gondosságával igye- kezett a nemzet igazi akaratát kifejező választó—

kerületi beosztást biztositani.

Tevékeny részt vett még különösen a kül—

kereskedelmi statisztika, a gazdaságkutatás, a területgyarapodás folytán szükségessé vált rend- kívüli adatgyűjtések munkálataiban, azok irá- nyításában, tökéletesítésében is.

Konkoly Thege Gyula, amikor a statisztikai hivatal szolgálatába lépett, hivatást vállalt. És ennek a hivatásának szentelte egész alkotó éle—

te't. Mély hivatásérzetét mi sem mutatja jobban.

mint az, hogy nyugalombavonulása után sem szűnt meg bölcs tanácsaival. sőt gyakran a mun- kákban való személyes részvételével is a sta- tisztika ügyét tovább szolgálni.

Az Országos Statisztikai Tanácsban, mint a gazdasági szakbizottság elnöke, a Magyar Sta- tisztikai Társaságban, mint annak elnöke és választmányi tagja, a Statisztikai Vizsgabizott- ságban. mint a fiatal nemzedékből nyerhető utánpótlást gondosan válogató cenzor. szinte utolsó órájáig nagy odaadással működött.

Halálával azért nemcsak a volt kartárs és megértő főnök, nemcsak a páratlan hű barát elvesztését gyászoljuk, hanem a magyar statisz- tika, mind tudományos, mind gyakorlati téren kiemelkedő oszlopának váratlan kiesését is si- ratja. Kegyelettel fogjuk emlékét megőrizni!

!:

—"10——'— 12. szám *

Konkoly Thege Gyula dr. főbb életrajzi adatait és tudományos munkásságának jegyzékét az aláb- biakban foglaljuk össze:

Konkoly Thege Gyula dr. a barsmegyei Ara- nyosmaróton született 1876 december 21-én. Az egyik legrégibb magyar családnak volt a leszárma- zottja; családjához szoros szálak fűzték és nem- zetségének összetartását élete végéig szívvel-lélekkel ápolta. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi, majd a körmöebányai állami reáliskolában végezte; az érettségi bizonyítványt t1894-ben' Körmöcbányán szerezte meg. Matematikai hajlamainak engedve, főiskolai tanulmányait a műegyetemen kezdte meg

—— ott szerzett ismereteinek, kivált mennyiségtani tudásának statisztikai munkásságában is nagy hasz- nát látta —, majd a budapesti tudományegyetem jog— és államtudományi karán folytatta, ahol 1907—

ben tett államtudományi államvizsgát; 1926 óta

közgazdaságtudományí doktor volt._ Hivatali pálya- futása a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnál 1898 november 9-én kezdődött meg, amikor sta- tisztikai gyakornokká nevezték ki; a statisztikai szakon fokozatosan előlépve 1907-ben statisztikai főtiszt lett; munkásságának ebben a szakaszában túlnyomóan a külkereskedelmi forgalmi osztály- ban dolgozott; már itt is fontos megbizatásoknak tett eleget, így résztvett többek közt a magyar és osztrák külkereskedelmi adatok egyeztetésére rend- szeresitett tárgyalásokon. Munkájával annyira ma- gára irányította a figyelmet, hogy tevékenységét 1912—től a fogalmazási karon folytathatta; ebben az évben ugyanis miniszteri fogalmazóvá nevez—

tetett ki._ További előléptetései gyorsan követték egymást-. 1915—ben miniszteri segéd—titkár, majd 1919-ben miniszteri osztálytanácsos lett; közben az első világháború éveiben, 1914 szeptemberétől 1917 októberéig mint tüzértiszt szolgálta hazáját; 1922—

ben a miniszteri tanácsosi címmel tüntettetett ki, miniszteri tanácsossá pedig 1924—ben nevezték ki.

Ezekben az években mint a mezőgazdasági statisz- tikai munkálatok 192l-től vezetője és újjászerve—

zője tűnt különösen ki —— az idevonatkozó adat- gyűjtések útmutatásai alapján nemzetközi szem- pontból is mintaszerű keretet nyertek —, de igen tevékenyen vett részt a választójogi reformok meg- alapozására szolgáló munkálatokban is; a választó- kerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldol- gozásokban egyébiránt már az első világháború

előtt érdemleges munkát fejtett ki. A hivatalos sta—

tisztikai szolgálat vezetésébe 1926 óta folyt be irá-

nyító módon, amikor — október 11—én B_ a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal aligazgatója (1929—töl alelnöke) lett (az alígazgatói teendőket már 1926 július végétől ellátta). Ezt az adminisztratív tekin—

tetben is nagyhorderejű munkakört tíz éven át

töltötte be. Egyidejűleg tudományos munkássága is egyre jobban kiterebélyesedett. 1933—ban a mi-

__.. 732 .—__ 1

1942:

niszteri osztályfőnöki címet és jelleget nyerte el,

2936 június 30—án pedig mint miniszteri osztály—

főnök a M.! kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöki , i

székébe —— a magyar hivatalos statisztikai szolgá—

lat élére —— került. Hivatalvezetöi munkásságának legmagasabb elismeréseként a Kormányzó Úr— Öföf ii

méltósága már 1937 december 81-én az államtitkári . *

címmel tüntette ki; az első volt a Központi Statisz—

tikai Hivatal vezetői közt, aki tényleges szolgálata,

idején nyerte el ezt a magas címet. Szolgálati ree—' jének leteltével munkahelyén egy évre visszatartaF—f

tott; 1939 június 23-án nyugalomba munkamat—;

ban azután, is különleges megbízatásokaban, szol-%

gálta élete utolsó napjáig önfeláldozóan és oda?

adóan a hivatalos statisztika ügyét. Munkásságáá—x

nak zömét a mezőgazdasági statisztika kiépítésére?

és megreformálására fordította; a ma ezen a téren _í

folyó jelentős mértékben még;

1922-ben kidolgozott tervein alapulnak; ugyan,—L',

akkor készítette el a mezőgazdasági üzemi összee' írás tervét is. Ez a nagyhorderejű országos adat:, gyűjtés, mely élete főmüvét alkotja, terveinek meg—

felelően és irányítása mellett 1935-ben került végre—' hajtásra. A gazdaadósságok megállapitása terén végzett úttörő munkássága a gazdaadósságok ren—

dezésének alkotta alapját, Nevéhez fűződik számos más gazdaságstatisztikai és agrárszociális vona—tko—

zású kezdeményezés, továbbá a választókerületi beosztással és a választójogi reformmal kapcsola—

tos néhány év előtti nagyszabású munkálat veze—

tése is. De irányította többek közt a felvidéki terü- let visszaszerzésével kapcsolatos statisztikai mun—

kálatokat, valamint az 1938. évi felvidéki nép—,

földbirtok- és állatösszeírást is.

Hivatalos statisztikai működésével párhuzamo—

san és részben azzal összefüggően számos más

munkakört és tisztséget látott el. A világháború

utáni idők egyik legnehezebb évében, 1920-ban mint kormánybiztos irányította a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátásával kapcsola—

tos teendőket. Tagja volt töb-bek közt az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöki tanácsának és az Országos Közélelmezési Tanácsnak, majd az Országos Ipartanácsnak és a védett birtokok fő—

adatgyűjtések

felügyeletének ellátására szervezett miniszterközi bizottságnak. Mint tag, illetőleg 1938—41939—ben mint elnök vett részt a statisztikai szakvizsgaL bizÓtlSág tevékenységében. Igen nagy munkát fej- tett ki 1927-től fogva több mint egy évtizeden át a Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöki állásában. Az Országos Statisztikai Tanácsnak elöbb a Központi Statisztikai Hivatal képviseletében ki—

nevezett tagja és gazdaságstatisztikai szakosztályá—

nak alelnöke, utóbb — hivatalvezetői működése idején —— pedig ügyvezetője volt. Nyugalombavonu-

lása óta mint tag és a gazdaságstatisztikai szak,—

osztály elnöke érvényesítette nagy szaktudását—5 és

lO——l2.szám

—743— 1942

gyakorlati ismereteit a Tanács munkájában. Rend—

kívül élénk és nagyértékű tudományos munkás—

ságot fejtett ki. A M. kir, Tudományegyetem Köz- gazdaságtndományi Karán az ,,Agrárstatisztika"

tárgykörből 1930-ban magántanárrá képesíttetett, 1935 óta pedig az átszervezett M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mező- gazdasági karán volt a ,,Válogatott fejezetek a mezőgazdasági statisztika köréből" e. tárgykör ma—

gántanára; előadásait rendszeresen meghirdette s

így széleskörű ismereteit az egyetemi oktatás terén is kamatoztathatta.

Hivatalos és tudományos Irifűnleléseinek száma is jelzi sokoldalú tevékenységének értékét és érté—

kelését. 1935 óta tulajdonosa volt, a Magyar Érdem- érem középkeresztjének, melyhez a Kormányzó Úr Ótőméltósága 1939 őszén a csillagot adományozta;

a kormányzói elismerést jelző koronás bronz érem—

mel 1932—ben tüntettetett ki, de a bronz katonai

tulajdonosa volt

érdem—éremnek (Signum Laudisl és az 50 éves jubileumi emlékéremnek is. Tudo—

mányos kitüntetései közül elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1938—ban történt megválasztását említjük, valamint azt, hogy 1937-ben a statisztikusok nemzetközi akadémiájá—

nak, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek is ren—

des tagja lett; ennek az intézménynek több ülés—

szakán vett _ mint Magyarország képviselője ——

részt; hasonló megbízatásban kapcsolódott be az 1928. évi nemzetközi gazdaságstatisztikai értekez—

letrmunkásságába; a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936. és 1937. évi római ülésszakának szintén egyik résztvevője volt; itt elérte azt, hogy az egyes országok mezőgazdasági adatgyüjtéseinek tervét részben javaslatai alapján dolgozták ki; a Société Belge d'l'itudes et d'Expansion—nak szintén tagjai közé tartozott. Több magyar tudományos intézmény számíthatott támogatására; a Magyar Közgazdasági Társaságnak választmányi tagja s a Darányi Ignác Agrártudományos Társaságnak ren-

*des tagja volt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek pedig közgazdasági, üzemstatisztikai és számtattási szakosztályában egyaránt tevékeny—

kedett, az utóbbiban hosszabb időn át mint al- elnök. A Magyar Statisztikai Társaság még. 1922 őszén választotta meg rendes tagjául; székfoglaló előadását 1925—ben tartotta meg és később is több- ízben szerepelt előadással a Társaság ülésein. A magyar statisztikusok tudományos szervének mun—

kásságába egyébként is nagy kedvvel és odaadás—

sal kapcsolódott be; 1926—tól 1937-ig választmányi tagja, majd 1937-től 1940—ig elnöke volt a Magyar Statisztikai Társaságnak; elnöki működéséhez sok jelentős esemény emléke fűződik, így kezdeménye—

zője volt a Társaság által a nemzeti jövedelem és

az ezzel kapcsolatos kérdések, különösen az adó-

slatisztika problémáinak megvitatására rendezett

többnapos, nagysikerű szakértekezletnek. A társa—

dalom és a közélet más területein kifejtett műkö—- déséből főleg azt az igen lelkes munkát kell ki—

emelni, melyet a felvidéki egyesületekben, különö—

sen mint a Barsvármegyei Egyesület elnöke és a, Felvidéki Egyesületek Szövetségének társelnöke fejtett ki, melynek elismeréséül több más felvidéki

egyesület választotta meg tiszteletbeli tagjává. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében a társelnöki tisztet töltötte bejA szövetkezeti élet——

ben szintén tevékenyen közreműködött: 15 éven át, volt igazgatósági tagja a Köztisztviselők Fogyaszá tási Szövetkezetének. Ezenkívül a, Magyarországi, Szövetkezetek Szövetsége is elnöki tanácsának tag—'

jai közé számíthatta, irodalmi és statisztikai szak—"

osztályának pedig elnökhelyettese volt.

Konkoly Thege Gyula dr. szakirodalmi

Icásságát már az l900—as években megkezdte. Sok maradandó értékű, a magyar statisztika irodalomtörténetében is igen jelentős helyet elfoglaló nagyobb munkáinak és újabb cik- keinek felsorolását itt adjuk:

mun—

esetben újszerű és

1. Önállóan megjelent könyvek és nagyobb ta-f nulmányok: Magyarország mezőgazdasági statisz- tikájának szervezete (1927). La statistitjue agricole;

en Hongrie (1927). Gazdaságstatisztikai adatok 1928—1932. év. A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén (Kiilönlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évfolyamábuól). A magyar föld jel- zálogos terhei az 1932. év végén (Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1933. éivfolyamából).

A földhaszonbérletek elterjedése és azok jelen- tősége Magyarország trianoni területén (1940) . Székfoglaló a Magy. Tudományos Akadémián. (Kü—

lönlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 19403

évfolyamából) . _

2. Szerkesztésében megjelent hivatalos kiadvá—

nyok: Magyarország földbirtokosai és föl'dbérlöi (Gazdaeímtár) 19215. Magyarország földbirtokviszo- nyai az 1935. évben. (Magyar Statisztikai Közlemé—

nyek 99. k. 1936.) Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaúllománya az 1935. évben. (Magyar Statisztikai Közlemények 100. k. 1937.) Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. (Magyar Statisztikai Közlemények 102, k. 1937.) Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935 évben. (Magyar Statisztikai-—

Közlemények 105. k. 1938) Az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok-és állatösszeírás. (Magyar Statisz—

tikai Közlemények 108. k. 1939.)

3. A Magyar Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányok és cikkek: A mezőgazdasági termelés statisztikájának újjászervezése (1923. évf.). Magyar—

ország mezőgazdasági termelésének és a termelés jövedelmezőségének csökkenése (1923. évf.). A mezőgazdasági termelés jelentőségének és irányá—

nak módosulása a békekötés óta (1924. évf.).

Magyarország mezőgazdasági termelése az 1922/23.

gazdasági évben. Az 1923/24. évi termelés várható eredménye (1924. évf.). A gabonafélék termésátlagai gazdaságkategóriák szerint (1924. évf.). A gabona- félék termésátlagai (1924. évf.). Magyarország föld- mívelése jellegzetes gazdasági vidékek szerint (1925.

évf.). Magyarország mezőgazdasági termel—ése az 47

- km;—12. szám

1919/20—1923/24. gazdasági években (1925. évf.).

Magyarország földbirtokviszonyai és a földbirtok- reform (192—5. évf.). Magyarország mezőgazdasági termelésének újabb fejlödése (1926. évf.). A kenyér- termények kereskedelmi forgalma és mezőgazdasági készletei (1926. évf.). Magyarország mezőgazdasá i termelése az 1924/25. gazdasági évben (1926. évf. . Magyarország tengeritermelése (1926. évf.). A csep- lőgépek elterjedése Magyarországon (1926. évf.). A szántógépek elterjedése Magyarországon (1926. évf.), Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztás ered—

ménye (1927. évf.). Az értékesítési válság jelentő- sége a mezőgazdasági termelés szempontjából (1927.

évf.). A kereskedelmi forgalomba kerülő búza- és rozs mennyisége és minősége (1928. évf.). A magyar földbirtokosok jelzálogilag bekebelezett terheinek összeírása és az összeírás ideiglenes eredményei az 1928. június 30—i állapot szerint (1928. évf.).

A mezőgazdaság időszerű kérdései (1929. évf.). A magyar földbirtokok jelzálogilag bekebelezett ter—

hei az 1928. december hó 31-i állapot szerint (1929.

évf.). A nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezmény és Magyarország gazdaságstatisztikája (1929. évf.).

A magyar földbirtokok jelzálogilag bekebelezett terhei az 1928. év végén és az 1929. év közepén 61929. évf.). A külkereskedelmi forgalom 1929. évi módosulásának tanulságai (1930. évf.). A magyar földbirtokok jelzálogilag bekebelezett terhei az 1929.

év végén és az 1930. év közepén (1930. évf.). A magyar földbirtokokra jelzálogilag bekebelezett ter—

hek összege és álladéka az 1930. év végén és az 1931. év közepén (1932. évf.). Magyarország mező- gazdasági számtartási statisztikája (1933. évf.). A Nemzetközi Statisztikai Intézet lc'mdoni ülése: Gaz- daságstatisztikai kérdések (1934. évf.). A földbirto—

kok és mezőgazdasági üzemek statisztikai össze- írása (1935. évf.). Kecskemét gyümölcstermelés-ének jelentősége (1935. évf.). Néhány időszerű népesség—

tudományi kérdés statisztikai megvilágításban (1936.

évf.). Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni ülésszakáról és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet római közgyűléséről (1936. évf.). Olasz- magyar kapcsolatok a statisztika teren (1937. évf.).

A Magyar Statisztikai Szemle Szent István számá-

ban előszó (1938. évf.). A Magyar Felvidék v ( _ csatolt részének statisztikája (1938. évf.). Az 1 évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatösszeíIÁS

(1939. évf.). '

4. A Journal de la Société Hongroise de Statis—

tigue-ban megjelent tanulmányok és cikkek: me' duction agricole de la Hongrie depuis le traité Trianon (1924. évf.). Les conditions de la propr;

fonciere et la réforme agraire en Hongrie (192 évf.). La convention internationale concern—ant l, statistigues économigues et la statistigne acta—nom gue de la Hongrie (1929. évf.). Problémes statisg tigues, des Conférences internationales de Romeríet ' de Geneve (1929. évf.). Enseignements du change——

ment du mouvement du commerce estérienr de'—l Hongrie en 1929 (1930. évf.). The Situation of: agy;

culture in Hungary in the Light of Statistiw (19 évf.). (),ues—tions de statistigues économigues (193 évf.). Le recensement des propriétés fonetikus—et des exploitations agricoles en Hong—tie (1935. évf.).

The Land and its Owners. The Management of Farms in Hungary (1936. évf.). Guestions de ata-_

tistigues écono—migues sociales et matbématirmes (traitées a la Session d'Athenes de Plnstit'ut Inter—

national de Statistigue) Compte rendu de l'Assem—

blée générale de l'lnstitut International diAgricul- ture —— The Land ami its Owners. The Manage—

ment of Farms in Hungary (1936. évf.). Guelgues guestions démographigues d'actualité ;; la lumiére de la statistigue (1937. évf.). Le recensement de la population, de la propriété fonciere et du cheptel, en 1938, dans la HautevHongri'e recouvrée (1939.

évf.). L'extension et l'importance des b—aux ruraux dans la Hongrie de Trianon (1940. évf.).

5. Más folyóiratokban és kiadványokban meg- jelent tanulmányok és cikkek: Magyarország mező—

gazdaságának helyzete és válsága a statisztika tük—

rében (Mezőgazdasági Közlöny 1934. évf.). Magyar—

ország 1929. évi importja és a magyar ipar (Köt- gazdasági Értesítő 1930. évf.). Magyarország kül- kereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentősége (Közgazdasági Szemle 1930. évf.). A konjunktúrakutatás külföldi szervezetei (Közgazda—

sági Könyvtár 1928. évf.).

Személyi hirek. — Nouvelles.

A Budapesti Közlöny 1942. november 20—i száma közli, hogy Dobrovíts Sándor dr. miniszteri osztályfőnök, a M. Kir. Központi Statisztikai Hi—

vatal elnöke, a Magyar Statisztikai Társaság alel—

nöke, a budapesti m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán

"A statisztikai és népmozgalmi közigazgatás" c.

tárgykör-ből egyetemi magántanárrá képesittetettf)

1) Magántanári próbaelőadását ebböl a tárgy—

könböl 1942. június 30—án ,,A statisztika és a nyíl—

vántartás céljából végzett adatgyüjtés" címen tar-

totta meg.