Magyar Statisztikai Társaság

(1)

KÚLÖNFÉLE o §

Ill-lllllillllllllllII.-llhlnlll..lll...Ill-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIt Ill-Il!-Ill-luci-lclclllllllllupl-a

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. — Se'ances d'étude.

Résume'. La séance d'étude (ln 19 octobre 1.932, tenue devant une assistance nombreuse, avait Z a h n, membre honoraire, president de I'lnstitut Interna-

pour objet une étuile de M. Frédéric

tional de Statistigue, de la Société Allemande de Sta—

tistigue et du Bayerisches Statístisches Landesamt.

La veille, M. Zahn,

honoraire de IIAcadéniie Hongroise des Sciences, y récemment élu membre

enseigne—

Alle—

fit une conférence intitulée Les

ments (les mesures prises en

magne pour iliminuer les prix.

Mi Béla K e n é z, gui préside la se'ance, retrai'e les éminents services scientifirjues et pratigues ren- (IMS par M. Zahn á la statistigue. Se )"élicitant ([no c'est le président de lllnstitut International de Sta- tistigue (lni est le premier membre étranger ayant participé () une séance de la Société, il souligne la sympathie particnlierement vive avec laguelle la Sor-iété accueille Fillustre représentant des rapports srienti/igues 11ungaro-allemands.

País, M. Zahn,

, sistance, fait sa i'onférenee ayant pour titre Liin—

vivenzent upplauili par l'as—

itdice du coüt de la vie est—il une me—

sure oracle? [)

Le president K e né : exprime les remercie- ments de la Société pour cette conference de grande valeur.

Ayres la séance, au cours du (liner donné en lihrmneur de liéminent hóte de la Société, MM.

membres Frédéric F el ln e r et Béla To r 111 a y,

ordinaires, ont salué en termes chalenremc M.

Zahn, gui a Ievé son verte a la prospérité de la Société Hongroise de Statistigue et du président Kenéz, les remerciant de liaccueíl gui lui a été reserve.

; Le 18 octobre, á l'hótel Dnnapalotu, M. K e n e' z (! offert en Phonneur de M. Frédéric Zahn un iléjeuner, auguel ont pris part, avec le baron von

1) La coniérence de M. Zahn paraitra en allemand dans le Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

Schoen, ministre dlAllemagne a Budapest, plu—

sieurs personnaliiés des milieux politignes et sta—

iistigues. *

A Társaság 1932. évi október 19-i előadóiiléséu mint előadó Zahn Frigyes dr., külföldi tiszteletbeli tag, a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Német Stai- tisztikai Társaság, a Bajor Statisztikai Hivatal el- nöke vendégszerepelt. Zahn Frigyes dr., mint a Ma- gyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott külső tagja, a Magyar Tudományos Akadémia meg- hívására jött Budapestre s az Ak'adémiában folyó évi október 18-án ,,A német árcsökkentő akció ta-

nulságai" címen tartott előadást. Zahn Kenéz Béla dr. elnök korábban hozzáintézett kérésének kész—

séggel eleget téve, vállalta, hogy budapesti tartóz—

kodása alkalmával a Magyar Statisztikai Társaság—

ban is előadást fog tartani.

.Xz előadóülés október 19—én a Központi Statisz- tikai Hivatal tanácstermében folyt le nagyszámú előkelő közönség jelenlétében.

Kenéz Béla dr. elnök az ülést a következő sza—

vakkal nyitotta meg:

Kenéz Béla dr.: Elnöki meg—

n y i t ó. '

A Magyar Statisztikai Társaság régi tervét valósítja meg, midőn egyik külföldi tiszteletbeli tagjának előadását iktatja előadásainak soro—

zatába. Nagy megtiszteltetésünkre szolgál, hogy az első ily alkalommal előadóul éppen dr. Zahn Frigyes professzor urat sikerült megnyerni. Dr.

Zahn Frigyest nem kell Önöknek bemutatnom, jól ismeri őt a statisztika minden beavatottja.

Hiszen jelenleg a tudományos statisztika legma- gasabb pozicióját, a Nemzetközi Statisztikai Intézet elnöki tisztét tölti be. Emellett saját or- szágában. a statisztika művelése terén kima- gasló Németországban is ő viseli a tudományos statisztika vezérségét, lévén a Német Statisztikai Társaság elnöke. E magas kitüntetéseket méltán kiérdemelte világszerte elismert és bámulatra—

méltóan sokoldalú működésével. Egyformán ott- honos a népességi. szociális és gazdasági kérdé—

sek szinte valamennyi területén. Elméletileg mint író és egyetemi professzor, gyakorlatilag mint kiváló szervezőke'pességű közigazgatási funkcionárius és a Bajor Statisztikai Hivatal je—

lenlegi elnöke szerzett elévülhetetlen érdemeket.

De mi magyarok nemcsak a világhírű tu—

dóst és szakembert tiszteljük benne, hanem a hagyományos magyar—német tudományos kap—

csolatok pregnáns megszeme'lyesitőjét is. Hosszú

(2)

10. szám.

—874—-— 1932

együttműködés alatt fejlődött intim kartársi és baráti érzések fűzik hozzá a magyar tudósokat és különösen a statisztikusokat. S hogy érzel—

meinket ő is viszonozza, mutatja, hogy fáradsá- got nem ismerte tett eleget a meghívásoknak s Budapesten két előadás megtartását vállalta.

Hálásan köszönjük neki,. hogy nagy elfoglalt- sága mellett ezt az áldozatot meghozta.

Nagy élvezettel hallgattuk mélyenszántó előadását tegnap a Magyar Tudományos Akadé—

miában, melyet mint az Akadémia újonnan vá—

lasztott tagja tartott. Tegnap a németországi ár—

csökkentő mozgalom nagyfontOsságú és idő—

szerű kérdéséről adott elő. Mára. midőn öt Tár- saságunkban van szerencsénk üdvözölni ven- dégül * valójában nem is vendége a 'l'ársaság—

nak. hanem, mint említettem, tagja, a mi nagyrabecsült tiszteletbeli tagunk —— szaktársai- nak egy szorosabb értelemben vett statisztikai témáról igért előadást. Oly módszertani kérdést kíván tárgyalni, amely az utolsó évtized folya- mán szélesebb körben is érdeklődést keltett.

úgyszólván közbeszéd tárgya lett. amelynek azonban ennek dacára a szakkörök számára is egészen különös ingere van.

A létfenntartási index szerkesztésének pro—

hlémája a tegnapi előadás eszmekörével szoros összefüggésben van. Az árleszállitási akció si kerének éppen a létfenntartási költségek esőkw kenése a legjobb fokmérője. Egyrészt azért.

mert végeredményben minden gazdasági tevé kenyse'g szükségletek kielégítésére irányul, más részt pedig, mivel köztudomás szerint a létfenn tartási költségek a konjunktúra iránt sokkal kevésbbé érzékenyek, mint a nagykereskedelmi

árak általában. '

Zahn professzor évek óta foglalkozik e pro- blémakörrel. A Nemzetközi Statisztikai Intézet közleményének XIX, kötetében ,,Az árak alaku—

lása Bajorországban 1881—1910-ben" címen módszertani szempontból alapvető tanulmánya jelent meg. Ebben az indexösszetevőket átlag- számítással olymódon határozta meg, hogy az egyes árukat az emberi szükségletre megkívánt mennyiségben vette figyelembe, tehát kiskeres—

kedelmi árak alapján mérlegelt indexet szerkesz- tett. Ismeretes, hogy valamennyi létfenntartási indexnek —— a Központi Statisztikai Hivatal in—

dexének is -— ugyanez a gondolat szolgál alap—

jául. A létfenntartási index bevezetése idején a kiszámításával kapcsolatos módszertani nehéz- ségeket e Társaság körében is tárgyalták. Azon- ban akkor, 5 még ma is, nemcsak az index meg—

felelő konstrukciójáról és összetételéről vitat- koztak, hanem méröértékéről is fel-felújult a vita. Ezért különös hálával tartozunk Zahn professzor úrnak, hogy e módszertani probléma felderítésére szives volt vállalkozni és meg va—

gyok győződve, hogy az előadás után a kérdést tisztán fogjuk látni.

A legmelegebben üdvözlöm dr. Zahn Fri- gyes professzor urat, Társaságunk tiszteletbeli tagját s felkérem előadása megtartására.

A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Zahn Frigyes dr. külföldi t. tag ,,Megbízható mérőeszköz-e a létfenntartási index?" címen tartotta meg elő- adását, melynek kivonatát itt közöljük.

ZahnFrigyesdr.: Megbízható

mérőeszköz—e (( létfenntartási

index?

A vásárlóképesség mérésének problémája nemcsak a gazdaságtudománynak és a statisz- tikának egyik legnehezebb kérdése, hanem a bér- és árleszállítások körül jelenleg folyó élénk viták közepette a nyilvános eszmecserék hom—

lokterében is áll és a statisztikai szakköröket messze meghaladó érdeklődést kelt.

Mint Zahn behatóan tárgyalta, nem léte—

zik oly objektív árszínvonal, mely a közgazda—

ság valamennyi tagja számára egyenlő érvény—

nyel bír és ennek következtében nincs objektiv, egyenlő pénzérték sem. Az árszínvonal, illetőleg a pénzérték kérdése nem választható el azok—

tól az árutömegektől, melyek felé az egyes népv rétegek vásárlóereje fordul. Ennélfogva csak szubjektív árszínvonalról és a pénznek csak szubjektiv vásárlóképességéről beszélhetünk.

Azzal a fogalommal. amit ,,egy nemzet élet—

színvonala" jelent, mit sem kezdhetünk, mert a létfenntartási index csak azt az árszínvonalat jelezheti, mely bizonyos meghatározott élet- standarddal fogyasztórétegek számára érvényes..

A magyar és a német hivatalos létfenntar- tási indexek különös tekintetbevételével az elöw adó állást foglalt abban a kérdésben, hogy mily feltételek mellett lehet a létfenntartási in—

dexet megbízható mérőeszköznek tekinteni.

Zahn három alapvető követelményt állított fel, melyeknek eddig persze alig felelt meg valamely ország, többek között Magyarország és Német—

ország sem.

1. Úgy a magyar, mint a német létfenntar- tási index a háború előtti árakon alapul. A fel- hasmált árúmennyíség tekintetében a háború előtti és a háború utáni fogyasztás között mind- két indexnek bizonyos kompromisszumot kellett"

létesítenie. Az árszínvonal a háború előtti idők—

kel való összehasonlításának azonban ma már kevés értelme van, hiszen maguk a szükségle- tek és az áruminöségek is azóta lényegesen megváltoztak. Gondoljunk csak a piac ámeik- keire, a megváltozott divatra, a magasabb igényű lakásokra, a társadalombiztosítás magasabb tel—

jesitményeire, a munkanélküliség ellen való biztosítás újra való bevezetésére, az egyesületi élet kiterjesztésére, a sportra. mozira, rádióra stb. Éppen így kevés értelme van annak az index-sémának, mely belőlünk félig háború előtti, félig háború utáni embert csinál. Minél mesz- szebb fekszik egymástól az a két időpont, me- lyekre vonatkozólag az index a tiszta árkülön- bözetet mutatni akarja, annál kevésbbé lesz ké—

pes az index a feladatának megfelelni. Lehetet—

lenség, hogy egy oly index, mely az árváltozá- sok mellett a létfenntartás mennyiségi és minő-

(3)

10. szám. —875—

1932

ségi változásait, l'inomabbá válását és gazdago- dását is figyelembe veszi, egyszersmind a vá- sárlóképesség mérője is legyen. A háború előtti alapot, vagyis a háború előtti időkkel való ösz- szehasonlitást tehát legcélszerűbb az indexszá- mításnál feladni.

2. A létfenntartási indexnek nemcsak a legfontosabb szükségleteket (élelmezés, ruházat, lakás, fűtés és világítás) kell felölelnie, hanem ki kell terjednie az ,,egyéb szükségletekre", az ú. n. kulturális szükségletekre is. (Tisztálkodás, egészségápolás, testápolás, nevelés, művelődés, gyógykezelés, közlekedési kiadások, adók, illeté—

kek, biztosítási és egyleti díjak stb.)

A német birodalmi létfenntartási indexben az ,,Egyéb szükségletek" csak részben szerepel- nek (tisztálkodás, testápolás, művelődés, szóra- kozás és közlekedés), mig a magyar indexben az élelmezés, ruházat, lakás, fűtés és világításon túli szükségletek nincsenek figyelembe véve.

Pedig a ,,kulturális szükségletek" magas fejlettségű gazdaságokban ma jelentékeny részét teszik a háztartási szükségleteknek. Különböző országbeli újabb keletű háztartási számadások szerint a kultúrszükséglet 20—35%-át éri el az összes kiadásoknak. aszerint, hogy munkás— vagy tisztviselőháztartásokra vonatkoznak-e. S ami különösen fontos, a kulturális szükséglet ma többnyire társadalmi kényszerszükséglet gya—

nánt jelentkezik és mintegy szilárdan meghatá- rozott hányadát teszi a magánháztartásoknak.

Azáltal, hogy rendszerint a legerősebben megdrágult kultúrszükségleteket nem vesszük tekintetbe. az összefoglaló index alacsony lesz és nem felel meg eléggé a valóságnak. Azonkí- vül, ha az ,,Egyéb szükséglet" az egész költség- vetésben egyáltalán nem, vagy nem eléggé van képviselve, a többi szükségletcsoportok, külö- nösen az élelmezés és a ruházat, automatiku—

san a valóságos helyzetnek meg nem felelő túl—

súlyra jutnak. Mivel éppen ezek a szükségletek mutatják fel tapasztalás szerint a deflációban a legerősebb áresést, végeredményben az indexet ez jobban lenyomja. mint az a tényleges viszo- nyoknak megfelelne.

Tehát minél inkább igyekszik az index az egész életszínvonalat felölelni, annál kiegyenlí—

tettebb lesz az összefoglaló index az ő időbeli változásában. Az indexszámítási módszernek ez a kifinomodása bér- és jövedelempolitikai szempontból emelkedő vagy csökkenő árak mel—

lett nagy fontossággal bír és a gazdasági meg—

nyugvás érdekében áll.

3. A létfenntartási indexet a különböző tár- sadalmi rétegek, de legalább is a munkás- és középosztálybeli (hivatalnok) háztartások ré- szére elkülönítve kell kiszámítani.

Csak kevés statisztikai hivatal (pl. a nor- vég, cseh-szlovák statisztikai hivatalok, a hágai, brüsszeli, római városi statisztikai hivatalok) számít külön indexet a munkás— és tisztviselő- háztartásokra vonatkozólag. Mint a mindennapi tapasztalás tanitja és a statisztika számszerűen megerősíti, az egyes szükségleti csoportok

(élelmezés, ruházat, lakás, fűtés és Világítás, va—

lamint az ,,egyéb szükséglet") az egyes társadalmi rétegek háztartási költségvetéseit különböző mér—

tékben terhelik. A különbséget nemcsak a jöve- delmek és a család nagyságának az eltérő volta magyarázza. Ha ki is kapcsoljuk ezeket a ténye—

zőket, a kiadások megoszlásában jelentkező el—

térés csak csökken, alapjában véve azonban a kép ugyanaz marad. Mert a háztartások szerke- zete nemcsak a jövedelemtől és a család nagy- ságától, hanem egyszersmind egy bizonyos tár—

sadalmi és foglalkozási réteghez való tartozás- tól is függ. Ezek a strukturális különbségek ki—

fejezésre jutnak a létfenntartási indexben is. Ha az egyes életszükségletek árai egyformán vál—

toznak is, megmarad a szükségleteknek az egyes társadalmi rétegek részéről való egyenlőtlen hangsúlyozottsága — oly tényező, mely magá- ban véve is különbözővé teszi az egyes társa- dalmi rétegek számára külön számított indexet.

Tényleg azonban az árak változásának sem foka, sem iránya nem egyenlő az egyes szük—

ségletek vagy szükségletcsoportok szerint. Az így előálló különbségek végre is kiegyenlitődhet—

nek az egyes társadalmi rétegek összefoglaló in—

dexében, de az ellenkező eset is lehetséges. Ily kiegyenlítődés számára fontos a mindenkori árhelyzet, tehát, hogy mily szükségleteknél és szükségletcsoportoknál léptek fel árváltozások és miképen változtak az árak. Mivel pedig az emlitett kiegyenlítődés magától nem jöhet létre.

az eddigi szociális szempontból nem differen—

ciált létfenntartási index nem használható fel mérőeszközül a középosztály vásárlóképességé—

nek meghatározására.

Elvégre a középosztály indexének problé—

máját a középosztály—politika és a kulturális szociálpolitika szempontjából kell tekinteni. Mi—

alatt a munkásosztály az utolsó évtizedekben mint osztály társadalmi előhaladást ért el, a középső rétegek, különösen az intellektuális kö- zéposztály, lecsúszott. Jövedelem-kiegyenlítő- dés jött létre a szellemi középosztály terhére.

A tisztviselők és hasonló alkalmazottak jó része, — köztük sok főiskolát Végzett —— ma a régebbi helyzettel ellentétben jövedelem szem—

pontjából egy színvonalon áll a testi munkás—

sal. A szellemi középosztályhoz tartozóknak ez a lefokozása az e körökhöz tartozókat veszedel- mesen szélsőséges irányzatokba terelte, különö—

sen a fiatalabbakat, a nagyrészt állás nélküli egyetem-végzetteket. Ebben a helyzetben, mely komoly veszedelmet jelent egész kultúránk számára. a középosztály létfenntartási indexe helyesebb középosztály- és kultúrpolitikának nélkülözhetetlen alapjául szolgál.

Használható mérőeszköz—e ezek szerint a létfenntartási index ? Lehet azzá. De az index—

számítás mai gyakorlata és eredményeinek a bér— és jövedelempolitikánál való felhasználása mellett ma nem az, miután egyelőre még az em—

lített lényeges hiányokban szenved.

Ezenkívül, mint Zahn befejezésül súlyozza, nem szabad elfeledkezni az

63

hang—

index—

(4)

10. szám.

—876— 1982

számításnak tulajdonképeni lényegéről. Az index a változatlan fogyasztás elvén épül fel, a fogyasztás átalakulását tehát nem veszi figyelembe, A létfenntartási költségeknek tehát csak ,,névleges" változását mutathatja, névlegeset, mert csak az árak változnak, a tényleges fo—

gyasztást azonban állandónak tekinti. Az effek- tiv kiadások — a létfenntartási költségek tény- leges változásai _ bízvást lehetnek nagyobbak vagy kisebbek, mint az index mutatja. Nagyob- . bak, ha az áremelkedéssel együtt jár a minősé—

gek javulása és a jövedelmek növekedése és ez- zel együtt az életstandard emelkedése. Kiseb- bek pedig bérleszállításnál, 'ha ezt nem követi azonnal egyenlő arányú árcsökkenés és ha fo—

gyasztásbeli eltolódás áll be a magasabbrendű életszükségletek rovására; ebben az esetben a fogyasztó előnyben részesíti az olcsóbb és gyen—

gébb minőségeket, vagyis más szóval takarékos- kodással igyekszik a drágulást ellensúlyozni.

A ,,tényleges drágulást", mely ár-, jövede- lem- és fogyasztásbeli eltolódásoknak az ered- ménye, az index természetszerűen sohasem mutatja a maga teljességében. De lényegesen kö- zelebb jut a céljához, ha feladja a háború előtti bázist, bevonja az összes életszükségleteket a kulturális szükségletekkel együtt és ha nemcsak a munkásosztály, hanem a középosztályhoz tar- tozó társadalmi rétegek fogyasztását is tekin—

tetbe veszi.

Az előadás után, melyet a hallgatóság zajos tet-

széssel honorált, Kenéz Béla dr. elnök a következő

szavakkal zárta be az ülést:

Ez általános tetszésnyilvánítás után legyen szabad kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy az elhangzott előadás a nehéz kérdést nagy tu—

dományos felkészültséggel világította meg. Igazi, tanulságos élvezet volt az előadást végighall—

gatni. S ha a hallottakon elmélkedem, úgy tü- nik fel, mintha az előadó úr megállapításai vol- taképen cáfolata volnának Goethe hires mondá— , sának, aki —— mindenesetre egészen más vonat—

kozásban —— Faust Paralipomenájában azt ál- litja: ,,A tudás nő s vele együtt növekszik a nyugtalanság". Mi azonban úgy érezzük, hogy megnyugodtunk és megerősödtünk s Sokrates antik mondatának igazsága jut eszünkbe:

,,Egyetlen jó létezik az emberiség számára: a tudomány, s egyetlen rossz: a tudatlanságát.

Ezért a jóért mondok a megjelentek s a Magyar Statisztikai 'llársaság nevében leghálásabb kö—

szönetet. '

Az előadás után Zahn Frigyes (lr. tiszteletére társaswacsora volt a Zsigmondetteremben, A tár- sasvacsorán Fellner Frigyes dr. és Tommy Béla r. tag köszöntötte fel az előkelő vendéget, aki kö- szönetet mondott az elismerő szavakért s a Magyar Statisztikai Társaságot és annak elnökét, Kenéz Béla dr.—t e'lwtette.

:?

Itt említjük meg, hogy Kenéz Béla dr., mint az _Országos Statisztikai Tanács és a Magyar Sta- tisztikai Társaság elnöke folyó évi október hó 18—án délben a Dunapalota Szálloda különtermében Zahn Frigyes dr. budapesti tartózkodása alkalmából villás—

reggelit adott. A villásreggelin résztvettek még: báró Schoen Hans német követ, Puky Endre dr. külügy- miniszter, gróf Teleki Pál dr. v. miniszterelnök, Bud János dr. v. miniszter, Thin-ing Gusztáv dr, kor- mányfötanáesos, Kovács Alajos dr. h. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Konkoly Thege Gyula dr., min. tanácsos, a Központi Statisz- tik-ai Hivatal alelnöke, Balás Károly dr. és Fellner Frigyes dr. egyetemi tanárok, Varga István dr. a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Dobru- vits Sándor dr., az Országos Statisztikai Tanács fő—

titkára és Elekes Dezső dr., a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára.

Klebelsberg Kunó gróf dr.

1875—1932.

Mort du comte Kuno Klebelsberg

A magyar tudományos és politikai élet súlyos vesztesége Klebelsberg Kunó gróf ok—

tóber 11-én bekövetkezett váratlan halála.

Orvul rátámadó betegség ragadta el tőlünk ezt az alkotóereje teljességében, életerős fris- seségben folyton munkálkodó tudóst és ál- lamférfit. Klebelsberg Kunó gróf egyike volt nemzetünk legnagyobb kultúrpolitikusai- nak. Pályáját a miniszterelnökségen kezdte és már ott behatóan foglalkozott (kultúrpolitikai kérdésekkel. A határokon túli kivándorolt magyarság gondozása volt rábízva és ezt a munkát Klebelsberg meleg szeretettel, nem- zete minden tagjáért aggódó figyelemmel és e mellett rendkívüli diplomáciai érzékkel

végezte. Ö volt a megalkotója az idegenben élő magyarság megmentésére alakult Julián Egyesületnekyamelynek ügyeit az összeomlá—

sig nagy szeretettel és lelkesedéssel intézte.

Iskolát, minél több iskolát akart állítani a

Magyar Statisztikai Társaság

KÚLÖNFÉLE o §