2. szám.
—— 134 — 1934
Külföldi statisztikai szervek.
Organismes de statistigue a l'étwmger.
"Központi Statisztikai Tanácsf6 szervezése az
Amerikai Egyesült Államokban. — Creation d'un
,,Conseil Central de Statistigue" aux Etats-Unis dYAme'rigue. Az Amerikai Egyesült Államok
statisztikai szolgálata tudvalevőleg meglehető- sen széttagolt. Bár a decentralizált statiszti- kai tevékenység javarésze néhány nagyobb hivatalos statisztikai intézményen, legfőképen a
,,Bureau of the Census"-0n nyugszik, a szétagolt—
ság számos hátrányos következménye, mint pl. a szakszerűség és gazdaságosság érvényesülésének nehezebb volta stb., mindmáig több szempontból eléggé kedvezőtlenül befolyásolta az U. S. A. hi- vatalos statisztikájának egyöntetű, tervszerű ki—
fejlesztését.
Ma Világszerte válságjelenségek akadályozzák a hivatalos—statisztika továbbfejlesztését, Az Ame- rikai Egyesült Államokban is, ahol azonban a
,,National Industrial Recovery Act" statisztikai té—
ren is irányadó. Nem meglepő tehát, hogy a válság idején, mely egyúttal új kezdeményezésnek is időszaka, a központosítás gondolata, ha nem is egészen tudatosan, az Egyesült Államokban újból előtérbe került. Az új ,,Kőzponti Statisztikai Ta- nács" ugyan, melyet Roosevelt elnök 1933 július 27-én szervezett meg, nem az az átfogó hatáskörű szerv, mint pl. a magyar Országos Statisztikai Tanács, hanem csupán "különleges célok érdeké—
ben létrehozott ad hoc testület. Amerika vezető statisztikusai azonban azt remélik, hogy a Tanács- nak ezidőszerint még korlátozott hatásköre az idők során majd teljesebbé kiépül s állandósíta—
sának sem lesz akadálya; bár egyelőre csupán az a célja, hogy információkat adjon valamennyi olyan kormányhivatal statisztikai működéséről,
mely a nemzeti ipari újjáépítési törvény céljainak szolgálatában adatgyűjtő tevékenységet folytat, valamint, hogy az idevágó statisztikai munkála- tok feldolgozási terveit ellenőrizze s az érdekelt szervek együttműködését, munkásságának javítá- sát előmozdítsa.
A Tanácsnak az első közlés szerint az elnö—
kön kívül 12 tagja van, akik a minisztériumok,
az újjáépítést vezető hivatalok és a statisztikai szervek reprezentánsai. A Tanácson belül 1—1 bí—
zottság fejt ki munkásságot és pedig a következő munkakörben: személyi ügyek; a népszámlálás, a nemzeti újjáépítési szolgálat és a munkaügyi stat.
hivatal közös ügyei; a tisztességes verseny törvé—
nyei alá tartozó statisztikák ügye; építési statisz- tika; adatgyűjtési és táblaszerkesztési (feldolgo—
zási) javaslatok; a statisztikai szolgálat egyes ágai—
nak fenntartása; munkanélküliségi statisztika;
rkiöztponti táblázatnyilvántartás: kiskereskedelmi árstatisztika; költségvetési stb. ügyek; jelzálog- statisztikák.
Amerikai forrásunkl) szerint a munkakör ilyetén korlátozása ellenére a Tanácsot a nem—
régen feloszlatott Szövetségi Statisztikai Tanács
—— most már remélhetőleg állandosuló— jogutód—
jának kell tekinteni, mely utóbbi viszont a hábo—
rús Központi Statisztikai Hivatalnak volt utóda.
Megjegyzendő, hogy már jóval a háború előtt is elég erőteljes mozgalom irányult a központosítás valamilyen formában való megvalósítására?) az idevágó törekvések azonban csak a háborús kény- szerhelyzet következtében vezettek —— akkor, is csak atmenetileg —— eredményre. Az új Központi Statisztikai Tanács kifejezetten tanácsadó testület, mely az adatok gyűjtésével, feldolgozásával, ana—
lizisével nem foglalkozik; mégis bizonyos szüksé—
gesnek látszó kutatómunkák elvégzésére kisebb- létszámú személyzet felett is rendelkezik. Utóbbi—
nak Copeland M. A., a Tanács végnahajtó titkára a vezetője, míg a Tanács élére mint elnök Ríefler WV. W. kerűlt.
l'tt említendő la ,,Commíttee on Government
Stafistícs and Iníomnzrtions Services" néven az
1) Journal; of the American Statistioal Associa—
tion. 1933 december. XXVIII. kötet. No 184. 438. l.
2) V. 6 néhány (főbb statisztikai szervnek 1903—
ban az új ,,Departments of Commerce and Labor"
égisze alatti, e minisztérium kettéosztásáig (1913) tartó egyesítését, illetőleg egy "Tárcaközi Statisz—
tikai Bizottság"—nak az 1908. évben történt meg—
szervezését.
2. szám.
Amerikai Statisztikai Társaság és a Társadalmi Kutató Tanács által alakított nem hivatalos orgá- num (elnöke Day E. E.), mely a statisztikai szer- vezet és információ tökéletesítését tűzte ki céljául s Washingtonban 1933 júniusában kezdte meg ——
hivatalos részről máris értékelt — tevékenységét.
Munkaügyi statisztikai bizottság Spanyolor- szághan. Une Commission de la statistigue du travail en Espagne. A Spanyol munkaügyi és nép- jóléti miniszter 1933 nrovlmlelbe'r 28—án 'klíadlotlt nemde- l'etrésvel (Munkaügyi Statisztikai Bizottságot szervezem meg. A bizottság célja mindazoknak a; statisztikai azdato'knalk egybegyiijlése és feldolgozása, amelyek
——135—
19321
tárgyilagos és tudományos alapon adnak képet a társadalmi téren tett intézkedések eredményéről és a munkásgondozás művét irányíthatják. Az el—
nöki tisztet a bizottságban a munkaügyi minisz—
térium államtitkára tölti be; a bizottság tagjai az illetékes minisztériumok és főhatóságok, köztük a Legfelsőbb Statisztikai Tanacs képviselői, ezen- kívül a munkaadók és a munkások 2—2 reprezen- tánsa, valamint egyéb hivatalos társadalmi és köz—
gazdasági szervek kiküldöttei. A bizottság munká- jával kapcsolatos technikai és adminisztratív_teen—
(lők elvégzéséről a munkaügyi és népjóléti minisz—
térium statisztikai szakosztálya gondoskodik.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Az 1933. év adatai. —— Ghi/fres de 1933.
Népmozgalom. — Munkapiac. —— Mezőgazgaság. —— Ipar és bányászat. —— Fogyasztás. —— Kereskedelem és közlekedés. -—
Átalakulás. _— Pénz és hitel.
Évi gazdasági jelzőtábla.
Rajzok az évi gazdasági jelzőtáblához.
Havi gazdasági jelzőtábla.
Mouvement de la population. —- Marché du travail. ——Agriculmre. — Industw'e el mines. — Consommation. — Commerce el transports. —— Mouvemml des prix. —— Monnaie et credit.
Tableau économigue annuel.
Graphigues au lableau économígue annual.
Tableau éeonomigue mensztel.
Résume'. Én 1933, le mouvement de la popu—
lation étaít iavorable par rapport () Ilannée pré- ce'denle. La nuptialité, augmentant de 02 p. 1000, monta () 83 p. 1.000. La proportion des nás- vivants, continuant á baisser, est tombée 61 216 pour 1.000, accusanl une diminulion de 1'8 pour 1.000 sur le chiffre' de 1932. La nwrlalite' a été bien infe'rieure á celle de Fanne'e pre'cédente: il y a eu 14'7 décés pour 1.000 habitants, soit 3'2 de moins given 1932. La proportion de l'accrois- sement natur—el, calculée pour mille habitants, siest élevée de 5'5 en 1932 61 6!) en 1933.
Le chómage a continue á diminuer. Au cours de ltua'nne'e, il a atleinl son maximum en janvier et son minimum en septembre; mais aux chíffrex correspondauls de 1932, le premier a été infe'rieur de 3'8%, le second, de 13'5%. Ame bureauyc (publics el prívvés) de placement, le nombre des o/fres a diminué de 4-'5%; celui des demandes, de 12'4%.
Cependant, les salaires ont continué á díminuer, La crise agricole ses-t aggmve'e; ceci tenaít pour une tres grande parl á une ba'isse de prix consecu—
tive á I'augmenlation des charges publigues et a la te'duction des trailements d'e'mployés (]llí, com—
mencée pendant le deuxiéme trimestre de liamiée, (: dure' jusgufá la fin de septembre. L'e'cant des prix industriels et des prix agricoles sle'tant ac—
centué, on* a dú mainten'ir le systeme de la ,,bo- latta" de ble' et prendre un arréte' gouverne—mental prolégeant les ínléréls des cultíoateurs,
Les surfaces á ensemencer ne iment pas sen—
siblement aug'me'nlées ni díminuées par rapport á 1932; c'est pour celles cultívées en seigle orion voit, á cet égard, le plus grand accroíSsement (6'60/0). La récolte a été bonne; comparatiuement á Famze'e précédente, le rendement du fromth a augmenté de %%; celui des pommes de terre, de 24'9%; celui du seigle, de 20'4%. Les chi/fres re- latifs au cheplel uccusent une diminutionw notable.
L'effectif des béles á comes (: baissé de 6'7%;
celui des poros, de 19'6%; celui des moulons, de 12.796; celui des chevauac, de 3-1%.
La production indusírielle' et miniére, parti—
culiérement sensibles aux bonnes ou mauvaises
