(Ör-10. szám.
Szél T.: A második világháborúhatása, :) népmozgalom alakulására. —— (36. sz. ) Galam-
bos J.: A cigánykérdés megoldasa. _— Né—
meth L.: A szovjet—magyar háború járvány- kortani tapasztalatai. —— Stoll K,: Megrend—
szenbeli hevenyfertőző megbetegedések elű—
fordulása Budapesten. __ (38. sz.) Molly J.:
A hallgatók egészségügyi ellátás: a Páz—
_m:'lny Péter egyetemen.
Városi Szemle (33. (Él—f. 7—8, m, [Budapest. 1947. m.). I'Iulte'nberm'r M.: Nagy—
382 W 194?
Budapest falvai. —— Török I.: Az öngyilkos—
ságok Budapesten, _ Kétszázegy budapesti háztartás-számadás 1947. május havi Mered—
ményei. * Budapesti családok élelmiszerü- xyasztása az őszi, téli és tavaszi honapok- ban. __ Ruhazkodasi kiadások 201 buda—' pesti család háztartási számadása szerint.
M. Kultúfális és üdülésre fordított kiadások 201 budapesti háztartás számadásai tükré- ben.
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportjal)
és a Magyar Statisztikai Társaság Demografiai Szakosztálya.
Le Comité hongrois de l' Union internationale pour l'Étude soientifigue des Probléma-z de la Population et la Section démographillue de la Société Hongroise de Statistigue.
A Csoport és a Szakosztály együttes ülései.
1947/48. munkaóv első (SOl'l*(—'llűbel'128.)
ülését, a Csoport a Demografiai Szakosztály- lyal együttesen rendezte meg: 1947 október 3-tin több tagjanak ésmeghívottaknak élénk (Érdeklődése mellet t.
Schneller Károly dr., a Csoport és a Szak—
osztály elnöke az ülést megnyitva ismertetie az ülés előadójának statisztikai és földrajzi szempontokból egy;,iránt értékes munkássa- g'át. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási be- osztáson alapulo vizsgálatok mellett szükség van olyan— szinte sziszifuszi munkát, igénylő __ részletkutatasokm is, amelyek a termé—
szetes tajankint együvét—arrtozó lakosság élet- viszonyainak feltárására törekszenek.
Az ülésen Aldobolyi Nnm/ Miklos (ir., a
Csoport tagja tartott ,,Egy hazai kistáj né—
pességének újabbkori alakulása (Maros—
szög)" ennen teh-kepekkel és grafixkonokkal illusztrált, tanulsagos megfigyeléseklmn gaz—
dag előadást. Eh'íadz'isz'lm a Szemle, lehetőleg még visszatér. '
A hallgatóság köszönetét is tolmácsoló Schneller Károly dr. elnök zz'miszavaibnn rá- mutatott arra, hogy a miki'oikozmoszoknak, :: kisebb területi egységeknek a vizsgaiata sokszor mélyebb tanulságokkal jár, mint; a m:iki'okozmoszoké. Előadó tájakról-lítiukra haladó munkájának eredményeképen kiala- kulhat, a kistajaknak az a rendszere, melyet a, közigazgatási egységekhez simuló vizsgála- tokkal pz'n'huzmnosan a hivatalos statiszti—
ka is alapul fogadhat majd el.
Külföldi statisztikai szervek és intézmények.
Organisations et institutions statistigues de l'étranger.
Nemzetközi Statisztikai Intézet. Ta!!-
oálasztások. Közvetlenül a második világ.);- háború kitörése előtt,, 1939 júniusában folyt le az Intézet 1939. évi tagvalasztásanak első menete. A második menet; 1939 október közepén esedékes lezárását, a háborús ese—
mények lneg'akaf'lyozlák és az Intézet ve—
zetősége a világ minden tájáról nagyon hiá- nyosan beérkezett. szavazatokat megseunni- sítette. A tagvalasztasok harmadik (utolsó) menete az Intézetnek először 1939—1'9 terve—
zett, majd líléiO-re halasztott washingtoni (25.) ülésszakán lett, volna, esedékes. Mint—
hogy ezt az ülésszakot csupán. 1947 szep- temberében lehetett Washingtonban megtar—
tani, a, félbeszakmlt 1939, évi tagválasztá—
sor. Az eredeti tagajz'inlasok alapján a kö- vetkező 7 statisztikus választatott meg az Intézet rendes tagjául: Fontcmelle. José 'ara—nhos (Brazilia. szül. 1887); Golden—
woiser, Emanuel Alexander (Am. Egyesült Államok, szül. 1883); ]naix, Harold Admns (Kanada, szül, lsll—i); Luhin. lsador (Ani, Egyesült Államok, szül. 1896); Sim/ri, l—Ilno Armas (Finnország, szül. 1894); Samu/, Al—
fred E. M. L. (F'anciaorszag, szii1_ 1898) és Yates, Frank (Nagy-Britannia, szül. 1902.)
1939 nyarán az Intézetnek 16 tisztelet- beli és 199 rendes összesen tehát 215 tagja volt; 1947 őszén ellenben, az említett tag- Valasztások után is mindössze 11 tisztelet—
beli és 153 rendes, összesen tehát 164 tag sok l)(?f0j€'/ZÓSÓI'P is csak ekkor kerülhetett tartozott az Intézet. kötelékébe. Az 1939 óta
"Hírt—Slagya—r Statisztikai Társaság: kebelében.
A
9 _— 10. szám 333 1947
eltelt nehéz évek alatt kevés állam szenvedett statisztikai életének külföldön is legismer- tebb repx-eneztán—sai sorából oly nagy veszte- séget, mint éppen Magyarország A legutolsó
(1939 nyáreleji) tagnévsor szerint az Intézet magyar tagjainak a száma, még 10 volt, ú. m.
? tiszteletbeli és 8 rendes tagzl) most, a ma—
gyar (rendes) tagok száma mindössze 3.
Nemzetközi Népességtudományi Unió.
A Nemzetközi Népessee'tndomzinyi Unió ve- zetősége már 1945 es 1946 folyamán folyta—
tott az Unió munkásságának újjáélesztesére es az intézmény újjászervezésere iranyulo tárgyalásokat, melyekbe irásbeli hozzaszola- sok útján az Unió magyar szervének vezetői is bekapcsolódtak, 1947 májusal'mn e targy—
lmn az Unió nemzeti cstmortjainak kep—vi—
selői Párizsban gyűltek össze, Az értekez- leten a Magyarországi Csoport rósze'vrt'íl az akkor tanulmányúton Parizsban tartózkodó
Horváth Róbert df'í, a Csoport, tagja vett,
—— kormánymee'bízas alapján ——— eredmenye- sen részt. Az Unió újjz'mlaknlz'isa az 1047 szeptember G—án és 11-én. a Nemzetközi Sta- tisztikai Konferenciák alkalmz'thol, Washing—
tonban megtartott. közgyi'ilesen történt meg.
Ez alkalomból megvitatták és elfogadták a ':irizsban nagyvonalakban felvazolt, idő—
közben részletesebben kidolgozott: alapsza- hálytervezetet, melyhez azonban levelezes útján most az Unió vezetősóge még a tagok hozzájárulását is kéri. Egyúttal i'negallani-
totta—k az Unió első 147 tagjának névsorát
(az Uniónak ugyanis eddig: egyéni tagjai nem voltak, csupán ü. 11. nemzeti csoportjai), l-J 147 tag: sorában Magyarorszag viszonylag jól _ öt taggal, 11, m. Schneller Károly dr., 'I'hírring Lajos dr.. Lal]; Dezső dr., Elekes Dezső dr. esflorwíth Róbert dr. ,, van ke'—p—viselve, Meg'alasztottak végül az új tiszti—
l—tart is. Az Unió elnöke további"; is Landry A, (Franciaország) maradt.. Alelnökök: Arm i'a-rm (Peru), Boldi'íil'i (Olaszorszag), Glass (Nagybritannia), Homok (Svájc), Lotkrz (Am. Egyesült. Államok), Ta Chen (Kína) és Sault: (lengyelországi lettek, főtitkár—
pénztárossa pedig az eddigi főtitkár, ,lIam—o G, (Franciaorszag) Vt'tlasztatott meg.
A csehszlovák statisztika legújabb
fejleményei? A háború utána csehszlovak statisztika újraindítása nal jelentős nehézség %t jelentett aza tény, hogy a háborús és az azt megelőző események során Csehszlovákia több
1) A közvetlenül a tagnevsor összeállítása kor elhunyt egyik mas: ar tag; nélkül az in—
tezet rendes tagjainak szama 7, az összes ta—
goké pedig 9 volt.
2) V. 6. Statistical Bulletin of (Izeoho.
slovalkia II. évf. 2. sz. 1947. augusztus.
részre oszlott, amely részeken azután a közigazgatás nem volt egységes az új? - ,gyesiilés időpontjában, További nehézség-et jelentett a németek kitelepítése, a szlová—
kok visszatelepítése, a közigazgatás és a vállalatok vezetőszemélyzetének a válto- zása. A (ki— és visszatelepítés példátlanul al'ló népességi vándor-(mozgalmat eredmé- nyezett.
A müncheni egyezményig kizárólagos ha—
táskörrel működő prágai Állami Statiszti- kai Hivatallal jelenleg párhuzamosan teve—
kenykedik a volt szlovák állam által an- nakidején Pozsonyban felállitott Stal/lisan- Mzí Hivatal. úgyhogy jelenleg csak bizo- nyos adatgyűjtések vannak Pragaban köz- pontosítva, más adatok'a nézve viszont a pozsonyi statisztikai hivatal eredményeit is figyele—mlm kell venni, ha orszagos ada- tokra 'an szükség.
1946 nyarán ü. n. körzeti statisgtikus al- lásokat szerveztek. egyelőre az ország nyu- gati részén 63 körzetben, A, körzeti statisz—
tikus feladata a statisztikai szolgálat elő—
mozdítása, a késedelmes adatszolgáltatólp
sürgetése és igen sürgős adatgyűjtések ese- teben az előzetes intézkedések megtétele.
Az új intézmény meglehetősen jól működik, ezért, kibővítése tervbe van véve. Pragaban (010000 lakos), Brünnben (266000 l.), Ostravúban (172.()()01_),Pozsonyban (126000 l]; és Olmiitzhen (54.000 1.) már vannak Hirosi statisztikai hivatalok s új városi statisztikai hivatalok alakítására irányuló tárgyalások folynak Pilsen (116000 1.5, Li—
berec (40.000 1.) és ()pava (29.0(X)**l.) va—
rosokra vonatkozólag.
A csehSzlovák statisztikai szolgálat alap- clrei hasonlatosak a magyarhoz, ameny- nyihen az 1910. évi törvény két szerveze—
tet, le'-,tesített, ú. ni. az Állami Statisztikai Hivatalt és az Országos Statisztikai Tana—
csot, amelyek közül utóbbi a központi igazgatás képviselőiből, továbbá a gazda—
sagi és tudományos élet szakértőiből áll és az egyes felvételeket illetően döntési jog—
gal hir. Az Állami Statisztikai Hivatal hajtja azután végre az Országos Statiszti- kai Tanáes elhatározásait. 1946 októbere
óta bárki és bármely intézmény által ter—
vezett statisztikai adatgyűjtések végrehaj- tásához előzetes engedély szükséges; az en-
gedélyezés során igyekeznek korlátozni a nem hivatalos adatgyűjtéseket. A csehszlo—
ak statisztika új feladata a Gazdasági Tanács, illetőleg ennek csúcsszerve, a Köz-
ponti Terv Bizottság, valamint az'Allaml
Tervhivatal által végrehajtandó tervgaz—
dálkodás terveinek előkészítése és kivitele- zése körüli közreműködés. Mindez, vala—
mint a háború alatti és utáni változások
9— 10. szám
(államosítás, ki- és visszatelepítés, tervgaz- dálkodás) egyúttal különleges nehézséget is jelentenek már csak a felmerülő Noble-*
mak újszerűsége miatt is. A statisztikai szolgálat hasznos segítőtársai az ország nyugati részein működő és az állami, ször- vetkezetl vagy magánvállalkozásokat tömö—
rítő országos gyáripari, kézműipari, keres—
kedelmi stb. szövetségek, amelyek az adat- felvételek tervezésében és végrehajtásában működnek közre.
384 194?
Az új csehszlovák adatgyűjtések közül a
lőgfontosabb az 1946 januárjában végreha—j—
tott lakóházstatisztika, amely egyidejűleg
fényt vet a faji és politikai alapokon tör-
tént deportálásokra, adatokat nyújt a main _ kaerőgazdálkodáshoz és tájékoztat a hábo—
rús emberveszteség es a ki; és visszatelepí- tés felől is. A legjelentősebb változások azonban az ipari statisztikában történtek.
Világstatisztikai hírek és adatok.
Informations et renseignemems de statistigue mondiale.
Nemzetközi adatok. A háború az euró-
pai, bortermelést közvetlenül is, meg köz vetve is károsan befolyásolta. Közvetlenül azáltal. hogy szőlőtermő vidékek hosszabb—
rövidebb ideig hadműveleti területekké valtak, közvetve pedig a szőlőtermelésnél elengedhetetlenül szükséges használati esz—
közök, anyagok és védekezőszerekben jelent—
kező hiányok folytán. A fontosabb európai szőlőtermelő országok háború előtti és
"tám? adatait feltüntető összeállítás—ból lát—
ható, hogy a háborút befejező első évben a legtöbb országban mind a szőlőterület nagy-
Szőlőlerült'l Botlermés
Ország
1000 ha 1000 hl
1939 1945 1946 1939 1945 1946
Auszma ... 35 35 35 998 600 1 .000
Bulgária . . l 141 154 156 2.095 2.430 1.546 Prancíamszág . . . . 1.451 1.275 1.346 67.446 25.039 31.562
Luxemburg ... 1 l 1 98 29 72
Magyarország . . 210 239 238 4.370 3.342 3.800 Olaszország . . . . 3.936 . 3.880 42.500 29.297 33.725 Románia ... 369 249 . 1 1 .542 6.232 . Portugália ... 344 . 346 7.720 10.167 6.688 Spanyolország 1.397 1.375 . 18.713 13.850 .
Sváic ... 12 11 13 (33 613 729
sága, mind a termelt bor mennyisége lé—
nyegesen alatta marad az utolsó békeévi eredményeknek. Bulgária és Portugália
mutat kivételt e szabályszerűség alól] A
második békeévben, egy—két kivételtől elte—
kintve, már lényeges javulas figyelhető meg valamennyi orszagnal a megelőző évi eredményekkel való összehasonlításan akár a szőlőterület nagyságát, akár a ter- melt bor mennyiseget nézzük. De e javu—
lás ellenere is az európai szrfílőteriilet és bol-termés nagysaga 1946-ban még mindigr
messze elfmmad az 1939. évi eredmények—
től. A. szőlőterületek kiterjesztése, az el-
pusztultak újratelepítése. költséges munka
s ezért nem megy máról—holnapra. De ha fel is tételezzük, hogy 1947 folyamán ,, mely évre vonatkozólagr még nincsenek nemzetközi adataink —— az európai szőlők
l'ovábbnövekedve meg is közelí—
lvi'nlvíu
lelte a háború előtti nagyságát, e földréss' bor-termése ebben az evben nyilván nem—
r'sak hogy el nem erte a lklkeidí'vk eredmé—
nyét, hanem még a megelőző évi alacsony termeserellményekhez képest is nagy visz—
szaesest tüntet fel. aminek oka a i'neteoro- lógia történetében páratlan szz'n'azságon kí—
vül a meg— Enrópaszerte mindig érezhető ivúgy'a- es védekezőszer—hiányban kere—
sendő. Magyar-országon pl. ugyanezen okok miatt a hortermés az 1946 évi 3.8 millió ill-ről 2.5 millió hl—re esett vissza: joggal feltehető az összes okok altalanos fennfor- gása folytan. hogy az európai bortermő"
ill—l'i'. ("ví eredménye is hasonló arányú visszaesés! mutat a illegelőzt'í évivel szem- ben, Ennek a terméskiesésnek hatása érez-'
hető a bor-piacon jelentkező áremelkedés—
ben. (Alímeniaflio'n ('t Ayrio1zltwo. 1947/2.)
A nagy földim]a_itlonból kisugárzó ha—
talmi erőnek megszüntetésére. ;] (lenwki'z'icia megerősítésére es a parasztság földehségé- nek kielégítésére, egyszóval a birtokviszo- nyok (lemokrntizálásl' ra a háború befeje—
zése után a Szovjetunió közvetlen szom—
szédságában elterülő mszágokban. valamint Jugoszláviában. Álhál'lláhtln és a Nómetbl- r'udallom szovjet: megszállási övezetében nagyszabású, politikai es gazdasági hatását tekintve egyaránt mélyreható földreformot hajtottak végre.
Emk a különböző időben, különböző mó—
don, de mindenütt forradalmi szellemű na- d i kal izmnssal végrehaj ! ott föl (lreformok megegyeznek nbhnn, hogy megsemzinisítel—
tek a nagybirtokot, mint a régi rend gazda- sági es társadalmi alapjz'mak egyiket. és an- nak nagyrészét kis vagy tih'pebirmk for- májában a parasztság kezere juttatták, utat nyitva ezzel felemelkedésük számára; Ezek :: földreformok amellett, hogy levezettek ezeken a területeken a mezőgazdaság szo—
ciális feszültséget, a termelési eredmenye—