Nemzetközi Statisztikai Intézet

6. szám. —586—— 1935 rény tagja is, amennyire módomban állott, igye-

keztem, hogy előteremts-erm azokat .a főleg anyagi feltételeket, amelyek a Társaság működését bizto- sították. Ezt a feladatot ezentúl fokozottabb köte- lességemnek fogom tekinteni. A Magyar Statiszti- kai Társaságnak, éppúgy, mint a hivatalos statisz- tikának Magyarországon az az előnyös helyzete van, hogy a statisztikai tudomány és igazgatás in- tézőszervei a legteljesebb harmóniában működne—k össze. Ennek a liarmoiiiának a fenntartása a jövőre méginkább biztosítva van. A Társaság főceljának a külföldi információs szolgálatot tekintem. A Jourinialnak nagy része van abban, hogy a Magyar- országot ért vérlázító igazságntalanságról egyre több külföldi szakember szerez tudomást s a megértés irántunk mindjobban megnyilvánul. Azon leszek, hogy a Társaság e fontos munkáját minél

intenzívebben folytassa.

Az új elnököt a közgyűlés lelkes ovációban ré—

szesítette.

Ezután Pogány Frigyes újonnan megvá—

lasztott alelnök kért szót. Azt hiszem —- mondá ——

életemben most utoljára ér nem várt megtiszteltetés,

hálás köszönetet mondok. Úgy érzem,

hogy e megtiszteltetés inkáb!) múltamnak szól, Bár amely—ért

tudom, hogy vannak méltóbbak az alelnöki állásra, nem térek ki e tisztség elől, mert ha el is maradtam

a statisztika művelésében, szívvel-lélekkel statisz—

tikusnak érzem s idetartozónak vallom magam. De lehetővé teszi e megbízatás elfogadását rámnózve az is, hogy oly egyén áll a Társaság élén, akinek tá- masztékra nincs szüksége. Hossm pályatutásomon sok csalódás ért, egyszer én értékeltem le saját erő—

met, máskor mások becsülték azt túl. Ez utóbbi történt most is s én ezért annál hálásabban foga—

dom e kitüntetést s annál inkább igyekszem annak becsülettel megfelelni.

Kovács Alajos elnök jelentette, hogy Thírring Gusztáv t. tag, Némethy Károly és Kovács Alajos r.

tétetett, hogy Kenéz Bél—a lelepő elnököt a statisztika elméleti és gyakor-

tagok aláírásával indítvány

lati művelése és a statisztika oktatása terén szer—

zett rendkívüli érdemeire való tekintettel, a 'l'ársao ság válassza meg tiszteletbeli tagjává. A közgyűlés Bélát lelkesedéssel tiszteletbeli taggá választotta meg.

Kenéz egyhangú

Végül Kovács Alajos elnök javaslatára a köz- gyűlés Bud János és Kovács Norbert lelópö alelnö—

köiknek érdemeikuért köszönetet szavazott s köszö—

netét fejezte ki Dobrovils Sándornak, aki az állam—

tudományi int—ézet intézőbizottsági tagságát a hiva—

tali beosztásban történt változás folytán nem ki—

vánta megtartani.

Nemzetközi Statisztikai intézet.

Institut International de Statistigue.

Tagválasztás. A Nemzetközi Statisztikai In—

tézet most folyó tagválasztásainak második menete 1935 június 3—án zárult. Ezúttal az hitélet 198 tisz- teletbeli és rendes tagja közül 150 vett részt a sza—

vazásban. A tagválasztások második menetében szükséges abszolút többséget a 30 tagnak ajánlott statisztikus közül 16 nyerte el.

A választások tertedme'nyeképen az egyes nem—

zetiek statisztikai életének következö jelesei lettek az Intézet rendes tagjai:

Bohac Antonín (Cseh-Szlovákia, szül. 1882), a cseh-szlovák köztársaság statisztikai hivatalának és a Cseh—Szlovák Statisztikai

egyetemi megbizott előadó. Főleg a népesség—i sta—

tisztika körébe vágó önálló müveket, tanulmányo—

kat s hivatalos kiadvanyok adatismerteiö szövegét Társaságnak alelnöke,

írta; a csehszlovák hivatalos statisztika népszámlá—

lási és népmozgalmi felvételeinek irányítója,

Burgdörfer Friedrich XV, t'Németbirodalom, szül. 1890) igazgatói rangban a Birodalmi Statisz- tikai Hivatal népességi, üzemi és termelési osztá—

lyának vezetője, főiskolai magántanár, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Első nagyobb tanulmányi a népességi problémát a csa—

ládi statisztika és politika szemszögéből vizsgalta.

Rendkivül kiterjedt irodalmi munkásságából ,.l)-er G—eburtenrückgang und seine Bekámpt'ung" (1929) c.

művét külön is kiemelhetjük, mert a németnyelvű irodalom legtöbbet idézett és vitatott terméke.

Gerla/f Wilhelm (Németbirodalom, szül. 1880), a frankfurti egyetem tanára és volt rektora, a pénz- ügyi és pénzügyi statisztikai irodalom jeles műve- lője,

de Gusmao Antonio G. A. (Brazilia, szül. 1876), Brazilia statisztikai szolgálatában a gazdaságsta- tisztíkai osztály vezetője. Tanulmányaiban főleg az agrár-, ipari és forgalmi statisztika kérdéseivel fog- lalkozott.

Halbwachs Maurice (Frantoiaonszág, szül. 1877),

a strassburg—i tanára, az

,,Institut de France" levelező tagja. Szociális sta—

egyetemen a szociológia

tisztikai vonatkozású művei közül az öngyilkossá—

gok okairól irt könyve különösen ismert.

Idenburg Philippus J. (Németalföld, szül. 1904), egyetemi magántanár, a holland központi statisz—

tikai hivatal tanügyi statisztikai osztályán-tak veze- töje, Tanulmányaiban sok szempontból ismertette az idevágó statisztikai adatgyűjtések eredményeit, valamint elméleti és gyakorlati értéküket.

6. szám.

Laky Dezső (Magyarország, szül. 1887), a kir. J ózsef—nádor műszaki és gazdaságtudo-

mányi egytemen a statisztika és alkalmazott

közgazdaságtan ny. r. tanára, az Országos Statisztikai Tanács tudományos szakbizottsá—

gán'ak elnöke, a Mag Yar Statisztikai Társa- ság v. alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Mint a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal min. osz- tálytanácsosi rangban szolgáló tisztviselője, majd mint a szegedi tudomány- és (1926 óta) a budapesti műegyetem tanára elméleti és gyakorlati szempontokból egyaránt úttörő e's egyedülállóan gazdag iiodalmi működést fejtett ki. Irodalmi munkássága szinte a sta-

tisztika minden ágára és ezenkívül a ro-

kon tud—ományszakmákra is kiterjeszkedik.

Néhány legfőbb műve: Magyarország váro- sainak háztartása az 1910. évben (1916).

Tizenöt év kivándorlásunk történetéből

(1918). Csonka—Magyarország megszállásá- nak közgazdasági kárai (1923). A gümőkór- halandóság Magyarországon a XX. század elején (1925). Buday László élete és mun—

kássága (1925). Csonka-Magyarország tuber—

kulózis halandósága az 1920—4923. évek- ben (1927). Budapest székesfőváros népes—

ségének fejlödése 1900-—tól— 1920-ig különös tekintettel a fejlődés gazdasági rugóira (2 kötet, 1927, 1929). Az albérlők és ágybérlők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1929l. Budapest épü-letviszonyai (1929). Az általános forgalmi adó Budapesten, 1921/

1927 (1929). A magyar egyetemi hallgatók statisztikája (1930). Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1930). A kereskedők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1930l. A közületi alkalmazottak

szociális és gazdasági viszonyai (1932).

Csonka-Magyarország kriminalitása (1932).

Népesedéspolitika (1933). A háztulajdon ala—

kulása Budapesten. A törvénytelen gyer- mekek Budapesten. Ezenkívül 80-nál több nagyobb tanulmánya és cikke is előkelő he—

lyet foglal el a magyar statisztikai iroda- lomban.

Lipinski Edward (Lengyelország, szül. 1887), a lengyel gazdaságkutató intézet igazgatója, a varsói kereskedelmi főiskola közgazdaságtan tanára, :;

gazdaságfejlődés elméletéről szóló és más (gazdaság- statisztikai munkák szerzője.

Maclean Murdoch C. (Kanada, Szül. 1881l, a kanadai statisztikai szerv közoktatási és népszám—

lálási osztályának feje. A munkanélküliségi-ől, va—

lamint a népességi és tanügyi kérdésekről írt rész—

ben hivatalos monografiákat.

——587— * 1935

m

()m'cescu Octav (Románia, szül. 1692), a buka- resti egyetem tanára és statisztikai intézetének ve—

zetője. Több matematikai statisztikai és társadalom- tudományi műve jelent meg.

Reichardt VVolt'gang (Németbi'rodalom, szül.

1880), miniszteri igazgató, a Birodalmi Statisztikai Hivatal elnöke, Különösen iparpolitikai kérdéseket tárgyalt irodalmi műveiben.

Rice Stuart A. (Amerikai Egyesült Államok, szül. 1889), egyetemi tanár, a népszámlálási hivatal helyettes vezetője. Művei és tanulmányai főleg a szociális statisztika tárgyköréből fakadnak. ?

Schumpeter Joseph (Amerikai Egyesült Álla—

mok, sziil. 1883), a I'latrvard—egyeleln tanána, koráb—

ban a gráwci, majd a bonni egyetem tanára, Ausz- 1tria volt pénziigymyinisztere. Közgazdasági munkái alapvetőek és világszerte ismertek.

'I'inbergen Jan (Németalföld, szül. 1903), fő- iskolai tanár, a holland statisztikai szerv matemati- kusa. Kivált a komjunktú—rakutatással kapcsolatos kérdésekről irt nagyobb tanulmányokat.

Vinci Felice (Olaszország, szül. 1890), a bolog—

nai egyetem statisztika tanára. Az olasz matemati- kai statisztikai iskola egyik jeles tagja, a statisztika különböző ágait tárgyaló számos mű ill. dolgozat.

és elméleti kézikönyv írója,

Wederwang Ingvar B. (Norvégia, szül. 1891), az oslói egyetem statisztikai és közgazdaságtan ltá- nára. Irodalmi munkáiban elősuze'netettel tanulmá- nyozta a jövedelmi statisztika kérdéseit.

$

Eszerint ezúttal 3 német, 2 egyesület álla- mokbeli, 2 németalföldi, 1 braziliai, 1 cseh—szlovák,

1 francia, 1 kanadai, tulengy-el, ] magyar, 1 norvég, 1 olasz és 1 román statisztikus lett tagja a statisz- tikusok nemzetközi aka—démiájának. Magyarország szempontjából különös örömmel regisztrálhatjuk a magyar statisztikai élet egyik vezetőegyéniségének az Intézet tagjai sorába való beiktatta-sát. Laky De—

zső taggávál—aszt—ása átfogó és új utakon haladó, ér—

ték és mennyiség dolgában egyaránt kimagasló tu—

dományos tevékenységének méltó elismerése: egyút- tal a magyar statisztika és a magyar statisztiku—

sok munkásságána—k nemzetközi mléltánylására és nagyraértékeíl—ésére is jó fényt vet.

Az Intézet újabb tagválasztásai után az orszá—

gonkinti taglétszám a következők-épen alakul:

Tisztelet— Rendes

beli tag tag Egy ütt

Ain). Egyesült Államok . 2 21 23

Argentina . . . . . . -— 1 1

Ausztrália . . . —— 1 1

Ausztria . . . . . . —— 4 4

Belgium . . . . . . —— 5 5

Brazilia . , . . —— 3 3

Brit-India . . . _ . _ 2 2

Tisztelet- Rendes , ., beli tag tag Egyutt

Bulgária . . . . . . u 2 2

Cseh-Szlovákia . . . . —— 5 5

Dánia . . . , . l 3 4

Délafrikai—Unió . . . . __, 1 1

Egyiptom . . . —— 2 2

Észtország . . . — 1 1

Finnország . . . —— 2 2

Franciaország 2 22 24

Görögország . . . — 2 2

Ir sza—bad állam . . . . —- 2 2

Japán . . . . . , . 1 ;; 4

Jugoszlávia . _ . . . ——— 2 2

Kanada . . . . . . ___ .3 3

Kína . . . . . . . —— 1 t

Lengyelország . . . i —v-— 7 7

Lettország . . . — 1 1

Magyarország . . . . 1 7 8

Mexikó . , . i t . __ 2 2

Nagy-Britannia . . . . 1 22 23

Németalföld . . . . 2 6 8

Németbirodalom . . . 2 23 25

Norvégia . . . 1 2 3

Olaszország . . . 1 19 20

Portugália . . . . . _, 1 ]

Románia . . . . . . — 4 4

Spanyolország . . . . —— 2 2

Tisztelet— Rendes ..

beli tag tag Egyutt

Svájc . . . _ 4 4

Svédország . . . . . —— 4 4

Szovjet—Oroszország . . -— 3 3

Törökorezág . . . —- 1 1

Új—Zéland . . . —— 1 1

Állam nélkül . . . —— 1 1

Összesen: . . 14 198 212 Az összeállítás szerint Magyarország helyzete pillanatnyilag aránylag nagyon kedvező, hiszen ,a nagyhatalmak: Némethirodalom (% tag), Francia—- ország (24), az Amerikai Egyesült Államok (23), Nagy-Britannia (23), Olaszország (20) után Hollan—

diával együtt a 6. és 7. helyen osztozik. Nyolc tag—

jával nemcsak az utódáll'amovkait, hanem több jóval népesebb nemzetet ils megelőz a sorban. Ez két- ségkívül a magyar statisztika következetesen kiépí—

tett nemzetközi kapcsolatainak, nemzetközi irányú törekvéseinek is gyümölcse, —— Az Intézet jelenlegi magyar tagjai a következők (zárójelben a taggá—

választás évét adjuk): Földes Béla (1885; tb. tag:, 1928) tiszteletbeli tag; Fellner Frigyes (1909), Illye- t'alvi ]. Lajos (1929), Kenéz Béla (1933), Kovács tAla—

jos (1927), Laky Dezső (1935), 'l'eleszky János—

(1913) és 'l'hirring Gusztáv (1903) rendes- tagok.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociérés de statistigue a Fétmnger.

Az Eszt-Lett Statisztikusok Konferenciájának IX. ülésszaka. —— La IXe Session de la Conférence des statisticiens e'stoniens el lellons. 1934 szeptember 20-—23—áii Tallinban ülésezett az liszt-Lett Statisz- tikusok Konferenciája, ez a statisztikai szolgálat országközi egységesítése érdek—ében legeredmé—

nyesebb munkásságot kifejtő kisebb statisztikai unió?) Ezúttal Litvánia, mely eddig csak el—

vétve képviseltette magát az ülésszakokon vég- legesen csatlakozott a konferenciához. Az Unió jövőben ,,Balti Statisztikai Konferencia" néven

fog ülésezni. A napirenden az 1935. évi ipari és kereskedelmi, valamint állatszá'mlá'lás s a

megművelt terület egyöntetű számbavételének kér- dése szerepelt. Szó volt továbbá a munkásság és az alkalmazottak, valamint lehetőleg a szabadfog- lalkozásúak és a parasztság hudgetjeinek 1936-1'a tervezett statisztikai (megfigyeléséről, az új nem—

zetközi árúforgalmi nomenklatúra bevezett'tsérőL a közmunkákra vonatkozó statisztikák egységes fel—

dolgozásának alapelveiről is.

Svájci Statisztikai Hivatalok Szövetsége, (Verband Schweiz'eríscher Statistischer Amter), Ez

1) V. 6. M. Stati Szemle 1933. évf. 467. l.

a szervezet?) Svájc 17 statisztikai hivatalát (szer—

vét) egyesíti. A Szövetség 1934 november 7—én Zürichben Freudiger H. elnöklete allatt ülésezett.

Az ülésen Jenny az időközi népszámlálások kérdé- séről és a statisztikai kiadványok anyagközlési rend—

szerének egyu'zge'sítétséről, Ackermann pedig a bank—

statitsztitkáról számolt be. E bizottsági jelentések után Koller az 1930. évi népszámlálás tanulságait az 1940-es népszámlálás szempontjából mérlegelte, Bodenmnnn a svájci külkereskedelmi forgalmi sla—

tisztika alapjairól és módszeréről adott elő, [.meg a szövetségi vasutak statisztikai szolgálatát ismer- tette; végül az üzemeknek egy közbenső népszám—

lálássral kapcsolatos számbavételéről is t'olyt vita, Amerikai Statisztikai Társaság. (American

Statistical Association). Az Amerikai Statisztikai

Tálrsaság évi közgyűlése tudományos nagygyűlés jelleggel bír, amennyiben rendszerint ugyanakkor és ugyanazon az —— évről—évre változó ——— helyen a rokon tudományos társulatok is üléseznek. Az U.S.A. egyes tudományos testületei közti szoros együttmunkálkodás abban is kifejezésre jut, hogy bizonyos témákat az érdekeltegyesüleltek közös ülé- seken, helyesebben iilésszakaszokon beszélik meg..

?) V. öl M. Stal. Szemle 1934. évf. 552———553. l