Megemlékezés Kautz Gyuláról halálának negyedszázados fordulója alkalmából

I'll!.ll

o-EGYÉB

Megemlékezés Kautz Gyuláról halálának negyedszázados fordulója alkalmából.

A propos du vinyl-einguieme annivefrsaire de la mert de Jules Kende.

A Magyar 'l'udonn'niyos Akadémia 1929 november 25—én ünnepi ülés keretében ál—

dozott egykori másodelnöke, Kant: (iyula emlékének. lirre az ünnepi ülésre Knut:

születésének századik évfordulója adott al- kalmat?) Most halálának negyedszázados lordnlójdnál állunk. Ez, valamint a Magyar Statisztikai Társasz'ig győri ünnepi ülése is eléggé megokolja, hogy Győr város e nagy szülöttének életéről röviden megemlékez- ziink.S a nemzetgazdaságtan és pénzügytan terén szinte egyedülálló munkásságának, si- kerekben és eredményekben gazdag közéleti tevékenységének futó méltatása során a statisztika előkelő, biztoskezű művelőjének emlékét. is felidézzük.

Knut: Gyula életpályája a Dunántúl magas kultúrájú, élénk forgalmú gócpont- járól, (lyőrről indult ki. l829 november 45-én született itt, ahol atyja gyógyszerész volt. Mint életrajzírójazl és barátja, Földes lléla említi, gimnáziumi és jogi tanulmá—

nyait Győrött folytatta. Szigorlatait 1850—

ben Pesten tette le, miután győri önkéntes nemzetőrként rövidebb ideig a szabadság- harcban is résztvett. Majd egy tanévet kül- földön, német egyetemeken töltött el. Tu- nári munkásságát, melynek során sokoldalú képességéhez és nagy tudásához mérten, nemcsak kedvenc stúdiumait, a nemzetgaz—

daságtant és a pénzügytant adta elő, hanem a pénzügyi jogot, a magyar közjogot, a po—

litikát és a statisztikát is, 1851—ben a pozso—

1) V. Ö. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi űlése egykori mz'xsodelnőke, Kaulz (lyula ig. és r. t. születésének századik évfordulója al- kalmából 1929. november 25—én. Budapest, 1929, Al Magyar Tudományos Akadémia kiadása. V—l—

32 lap. A füzet tartalma: 1. Berzeviczy Albert:

elnöki megnyitó beszéde. 2. Földes Béla: Kautz Gyula emlékezete. —-— Ugyanez alkalomból a ,,Journal de la Société Hongroise de Stalistidue" hasábjain

,,Le ('entenaire de la naissance de Jules Kanlz"

címen jelent meg rövidebb megemlékezés Kautz Gyuláról. V. (3. Journal de la S. ti, de St. Vlle Année, 1929, 682 6854 1.

2) L. Földes Béla: Kautz Gyula ig. és r. tag emlékezete. Budapest, 1911. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. 53 lap. V, 6. még Földes emlékbeszédét a Kautz-cenlenárinm alkalmából az 1. számú jegyzetben idézett munkában. Az alább sorakozó adatokat nagyrészt e két tanulmányból, ezenkívül a különböző lexikális művekből vettük.

nyi jogakadémián kezdte meg. 1853—ban a nagyváradi jogakadémiára került át, majd 1857—ben a budai műegyetem, 1863-ban pe—

dig a pesti (budapesti) tudományegyetem tanára lett, ahol előbb a közjogi és közigaz—

gatási jogi tanszéket, lSöS-tól 1892—ig pedig a nemzetgazdaságtani és pénzügytani tanszé- ket ti,")ltőtte be. Egyik legnagyobb érdeme az általa előadott tudoim'uiyo—k főiskolai okta—

ásának korsze'ű színvonalra emelése; az egyetemi oktatás érdekében egyébként egy tanéven át, 1873-74—ben, mint a budapesti egyetem rektora is eredményesen fárado- zott. Kautz legfontosabb élethivatásának a professzori munkásságot tartotta. De a köz- élet más területért is kimagasló becsű mű- ködést. fejtett ki. Elsősorban, mint a mu- gyar országgyűlés tagja. Szülővárosával, Győrrel való kapcsolatai 1865—ben váltak ismét szorosabbá, amidőn ott Deákpárti programmal képviselővé választatott. l883-ig volt a képviselőház tagja és különösen az első alkotmányos költségvetés előadói tisz- tében, valamint az 1867. évi kiegyezés elő—

készítése során s az Osztrák-Magyar Monar—

chia pénzrendszere és valutája tárgyában folytatott tárgyalásokon szerzett rendkívüli érdemeket. 1886 óta a főrendiház élethosz—

sziglan kinevezett tagjaként vett részt min- dig alapos és tárgyilagos, nagy elméleti tu—

dásra, széles látókörre és rendkívüli gya—

korlati ismeretekre világot vető beszédek"

kel s felszólalásokkal a magyar törvényho- zásban. 'llekintélyr'xre és működésének érté- kelésére jellemző, hogy 1883-ban az Oszt—

rák-Magyar Bank magyar alkormánym'ija, 1892-ben pedig a bank kormányzója lett;

ő volt az első magyar e magas köztisztség—

ben, melyet ltllltl—ig töltött bm országos elis- merést és számos kitüntetést —— köztük belső

titkos tanácsosi méltóságot —— érdemelve ki újjászervező, de a magyar érdekeket is min—

dig szem előtt tartó munkásságával. Mint a magyar tudomány egyik bel— és külföldön egyformán legnagyobbra becsült képviselője 1909 március 27-én, Budapesten húnyt el.

Működésének mintegy külső kerete ez.

Mert Kautz Gyula poltitiikati, állampénzügyi és gyakorlati közgazdasági téren kifejtett nagy horderejű munkásságánál maradandóbb értékű tudományos, irodalmi tevékenysége.

5. szám

Nagy munkásságát az utóbbi téren is szá- mos siker és elismerés koronázta: A Ma—

gyar Tudományos Akadémia már fiatalon, 31 éves korában (1860—ban) levelező tagjai közé sorozta; majd 1865—ben rendes taggá, 1887—ben pedig az igazgatótanács tagjává választatott meg s 1904-ben az Akadémia másodelnöke lett. Tudományos tisztségei közül még kiemelhetjük, hogy elnöke volt az Akadémia Nemzetgazdasági és statiszti- kai bizottságának, valamint a Magyar Köz—

gazdasági Társaságnak is, mely utóbbi ké—

sőbb a tiszteletbeli elnöki méltósággal is ki—

tüntette.

Irodalmi munkásságának leghatalmasabb ágát közgazdaságtudományi könyvei és ta—

nulmányai alkotják. Idevágó műveiben a történeti-etikai iskola xművelőjeként mutat- kozott be, aki azonban főleg későbbi mun—

káiban így ,,Roscher Vilmos és a törté.- nelmi módszer a közgazdaságtudománybam*

(Budapest, 1896) címen megjelent emlék- hesze'dében _— az angol klasszikus iskola ta—

nait is nagyraértékelte és mintegy a két irány összhangbahozását is megkísérelte.

Elméleti tudásának, közgazdasági rendsze—

rező képességének magyar nyelven megje- lent egyik legértékesebb ter—méke ,,Nem- zetgazdaság- és pénzügytan" c. több kiadást látott, első ízben 1862m1863-ban megjelent mű, mely a modern magyar közgazdasági irodalom első tudatos hajtása. Még maga—

sabb tudományos színvonalon áll —— főleg a műveiben mindig előtérbe helyezett elméleti szempontokból — ,,Nemzetgazdaságunk és a vámpolitika" c., 1866-ban közreadott nagy könyve. A külföldi irodalomban ,,Theorie und Geschichte der National-Öko—

nomik. (Propyláen zum volks- und staats- Wirtschaftlichen Studium.)" e. rendkívül nagy olvasottságról, teljes tudományos pár-

tatlanságról és ritka kritikai s szintetizáló képességekről tanuskodo műve tette ismertté nevét. És pedig nemcsak Németországban, hanem más államokban, főleg Angliában is.

(Nemzetközi tekintélyét a (SO-as években a

prágai egyetem politika tanszékére — rend—

kívül megtisztelő feltételekkel —— történt meghívása s a párizsi Société d'Économie Politigue tiszteletbeli tagsága is ékesen iga- zolja.) Említett németnyelvű nagy művének már a ,,Die National-Ökonomik als Wissen- schaft" (Wien, 1858) 0. első része kedvező fogadtatásban részesült a külföldön. Tulaj- donképpen azonban a ,,Die gesichtliche Entwickelung der National-Ökonomik und Ihrer Litteratur" (Wien, 1860) c. második

——416——— 1934

kötete vált azidőtájt egyedülállóan gazdag tartalmával a közgazdaság történetére vo-

natkozó legteljesebb s a külföldi (német,

kerét részben annak köszönhette, hogy olyan munkákra és kutatásokra hívta fel a művelt világ közgazdaságtudományának ti—

gyelmét, melyeket akkoriban még szerzőik honfitársai sem méltattak figyelemre, így pl. az angol Adamson és Jevons érdeklődé- sét a ,,szubjektív értékelmélet" német meg—

alapozójának, Gossennek említésre még Németországban sem méltatott alapvetö ér- tékű könyvére. —— Német nyelven megjelent történeti művének mintegy kiegészítése—

képen megírta és előbb (,,A nemzetgazda- sági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon" címen, Pest, 1868) magyar, majd ,,Entwic'k—

lungs— Geschichte der volkswirtschaft- lichen Ideen in Ungarn und deren Einfluss auf das Gemeinwesen" (Budapest, 1876) címen német nyelven közreadta má- sik, ugyancsak maradandó értékű nagy mű—

vét. Ezenkívül bel és külföldi folyóiratok- ban is számos nagy tanulmányt publikált 5 önálló munkákkal és kutatásokkal gazda—

gította a pénzügytani és a társadalomtani (politikai) irodalmat is. Hogy irodalmi te- vékenységének sokoldalúságáról némi képet adjunk, legyen szabad még néhány, mint—

egy találomra kiragadott nagyobb munká- jának címét felsorolni: Smith Ádám és az újkori nemzetgazdaságtan (Kelet Népe.

1854/5). —— A nemzetgazdasági eszmék törté—

nete (Budapesti Szemle. 1860). —— Politika vagy országászattan (Pest, 1861). -—— Az államadósságügy elmélete (1867).——— A társa- dalmi intézmények a nemzetgazdaságban (Pest, 1871). —-— Az egyetemek hivatása (1873). —— Néhány irodalomtörténeti adat a hazai telepítés kérdéséhez (1877). —— A fém—

pénz— és valutaügy a törvényhozás és a tu—

domány jelen állása szerint (1877). —— A városok keletkezése és alakulásának törvé- nyei (1882). —— Tudomány és tudományos-

ság hazánkban (Akadémiai Értesítő, 1905).

—— A parlamentarizmus és különösen a parlamentáris kormá—nyelvek (Budapesti Szemle, 1906). ——— Magyar imperializ- mus és hegemónia (Budapesti Szemle, 1907). Kautzo't ezen,—kivül Széchenyi.

Deák és Kossuth munkássága is be—

hatóan foglalkoztatta. Rendkívül tartal—

mas és új utakon járó, bár nem könnyen

5. szám. "417—

olvasható munkáinak tudományos elismeré- sei közüxl megemlíthetjük akadémiai jutal—

mait: a nagyjutalmat, a Marczibányi díjat s a Fáy-jutalmat, mely utóbbit háromízben nyerte el egy-egy szép tanulmányával.

Kautz Gyula közgazdaság—elméleti mun—

káival és a közgazdaságtan irodalomtörté- netével alkotta meg legmaradandóbb értékű műveit. De neve a statisztika történetének lapjain is szerepel. Kora ifjúságától fogva művelte ezt a tudományt, Erre mutat, hogy első nagyobb művét éppen ,,Az ausztriai bi- rodalom statisztikája különös tekintettel Magyarországra" (440 l.) címen Pesten, 1855—ben adta ki ,,főtanodák használatára és öntanulmányul". ,,Igénytelen" munkájá- nak előszavát pontosan 80 évvel ezelőtt, 1854 július havában, Nagyváradon vetette papirosra. Kautznak ez a könyve hazánk történetének szinte legsúlyosabb napjaiban született meg. A szomorú időkhöz mérten megfontolt szövegezésben tárgyalja az ,,ausztriai birodalom" statisztikáját, azon—

ban gondosan ügyel a magyar szempontok hangsúlyozására. Számos forrásra támasz- kodik, tehát nem teljesen önálló munka; de forrásértéke ma is van, mert elég nagy anyagot ölel fel az ötvenes évek Magyar—

országáról. Kifejezetten tankönyv, mely még nem áll azon a tudományos nívón, mint Keleti Károly másfélévtizeddel később írott ,,Hazánk és népe" (1871) c. munkája;

inkább Konek Sándor ugyancsak tíz évvel később (1865—ben) megjelent nagyobb köny—

véhez áll közelebb, mely hasonlóképen még a régi államleíró modorban készült. A Kautzra jellemző munkabírással és szorga- lommal egybehordott számanyag révén azonban megérdemli, hogy címe a magyar statisztika történetének hasábjain is meg- Örökíttesséwk. Statisztikai tekintetben egyéb—

ként leginkább az első rész, mely a terület és a népesség viszonyaival foglalkozik, va- lamint —— de már nem a maga egészében

—— a ,,Közgazdászat és műveltség" c. máso—

dik rész említésreméltó, az államszerkezetet taglaló harmadik rész anyaga ellenben csaknem teljesen államleíró jellegű, a statisz—

tika határain túlról való. —— Nem foglalkoz—

hatunk r'észletesebben K—autznak fiatalkori munkájával; de talán megemlíthetjük még, hogy szülővárosának lélekszámát 16.000 fő—

ben mutatja kil) s további tárgyalásai során is találkozunk Győr nevével, például a bel-

kereskedelmi gócpontok felsorolásánál.

1) Ez az adat nem vonatkozik az egész mai városterületre.

Kautz irodalmi munkásságának felsoro—

lása már rávilágított arra, hogy tudományos tevékenységének súlypontja később más szakmák területére csúszott át. A statiszti—

kától mégsem szakadt el teljesen: főleg a hivatalos statisztika megszervezése előtti és utáni években szerepel sokat, mint akadé- miai!) és egyéb bizottságok, majd a rövid ideig munkálkodó első Országos Statiszti—

kai Tanács tevékeny tagja?) ill. a statisz- tika egyetemi előadója. Sőt az irodalom terén is hű maradt e tudományszakmához: még a hatvanas években két nagyobb tanulmánya látott napvilágot a ,,Statisztikai Közlemé- nyek" hasábjain, az első ,,A budai kir. mű- egyetem történeti és statisztikai szempont—

ból" (1862), a második ,,A gépüzem nem—

zetgazdaságurnk újabb fejlődési szaká- ban" (1864) címen. Későbbi munkái, főleg a valutarend'szer problémáit taglaló dolgoza- tai szintén nagy statisztikai felkészültségről tanuskodnak s mintegy alapvető jellegű és már nem említett tankönyvének leíró sta- tisztikai gondolatmenetében készült, hanem korszerűbb színvonalon áll ,,Az európai államok pénzügyi statisztikája összehason- lító átnézetben" (1882) 0. nagyobb tanul—

mánya. Négy évvel később, 1886-ban pedig éppen ő az, aki a statisztika terén is kiváló Konek Sándor fölött akadémiai emlékbeszé—

det tartott.

Élénk személyes kapcsolatok fűzték Kautzot a nemzetközi statisztikai körökhöz is: már 1857-ben résztvett a Bécsben meg- tartott III. Nemzetközi Statisztikai Kongresz—

szuson, majd 1876-ban a budapesti (IX.) Kongresszuson volt jelen. Amikor pedig a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1885-ben Londonban megalakult, Kautz Gyula, mint a magyar közgazdaságtudománynak félszá- zadon át legelső, statisztikai téren is jeles- kedő reprezentánsa még a megalakulás nap- ján az Intézet első magyar tiszteletbeli tag—

jává választatott meg. Másfél évtizeddel utóbb pedig az Intézet 1901. évi (VIII.)buda- pesti ülésszaka alkalmából előkészítő bizott—

sági tagként, valamint ülésszaki résztve—

1) Fentebb említettük, hogy később az Aka- démia Nemzetgazdasági és statisztikai bizottsá- gának is elnöke lett. Még 1869—ben a Szfőv. Stat.

Hiv. szervezőbizottsága Kautztól kért javaslatot az igazgatói állás betöltésénél.

'*') Minderre vonatkozó adatokat találhatunk:

Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. (Kiadta a Magyar kir. Köz—

ponti Statisztikai Hivatal. Budapest, 1896.) és Thirring Gusztáv: Akadémián]; és a hazai statisz—

tika. (Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia.

Budapest, 1927.)

5. szám,

vőke'pen ez intézmény munkásságába sze—

mélyesen is bekapcsolódott?)

Kautz Gyula a szó szorosabb értelmében nem volt statisztikus. De annyi szál fűzte

——418—— 1934

e tudományszakmához s művelőihez, hogy méltán tekinthetjük a magunkénak és jog- gal sorozhatjuk a hazai statisztika mult századbeli j—elesei közé. Thirríng Lajos dr.

§ IRODALMISZEMLE e §

II.-linl'lillllll:Ill-ll.-.ll-gnnl-IIIIll-'lllllll-Il-l-II-lIll.-l-IIIwon'-millllnl-nlllllnlll'n'-

Könyvísmertetések.

Chmm'gue de Mozes.

Friedrich Zahn: 50 Années de t'Institut International de Statistígue.

Kiadta a Nemzetközi Statisztikai Intézet. —— Publíe' par ltlnstitut International de Statistz'gw.

La t-laye—Munich, 1934. VII —t— 181 lap _ p.

'l'udományszakulik legelőkelőbb

szervezetének, az akadémikus jellegü Nemzetközi Statisztikai Intézetnek l'élszázados jubileuma arra késztette az Intézet tudós elnökét, Zahn Frigyest.

hogy az ötévtizcdes mult eseményeit, tudományos törekvéseit lehetö teljességgel összefoglalja. 't'annt—

mányát a legsikerültebb jubiláris munkák egyiké- nek tekinthetjük. Nem feledkezik meg ugyanis az egyesületi alapon álló

nemzetközi

történetében mindig nagy jelenti'iségli személyi momentumokrol

szervezetek

és társulati esenu'xnyekröl; de igen helyesen, nem ezek kihangst'ilyozására fekteti a fö súlyt, hanem a könyv kétharmadrészél'mn azokat a problémív

kat elméleti

említi fel és jellemzi néhány találó rövid sorban.

amelyek a

és gyakorlati statisztikai kérdéseket

7

Nemzetközi Statisztikai intézet sokfelé ágazó munkásságának napirendjén

amelyeknek az Összehasonlító statisztika érdekében való egyöntetű megoldz'is—z'ihoz, azonos alapokra t'ek—

szerepeltek s

tetéséliez az Intézet igen nagy mérti'vkhen járult hozzá. Zahn munkája főleg e második részében alkot rendkívül becses adalékot a statisztika legelst'isorhan lCl'IIIÓSZClCSOI'I a nemzetközi statisztika

—% történetéhez.

Zahn minden fontosabb részletre kitérő, nagy

odaadással és alapossággal megirt

művének kiindulópontját az előzmények ismerte—

tése alkotja: néhány oldalon pompás képet fest

az (is-szervezetről, a Nemzetközi Statisztikai Kon-

gresszusokrol, n'iegemlékezve a Kongresszusok által végzett úttörő munki'lsságról, valamint azokról a

tudományos

szervezeti hibákról és hiányokrol, amelyek a kon—

gresszusi gondolat bukását felidézték. Majd leírja az Intézetnek a londoni Royal Statistieal Society félszázados jubileumán, 1885—ben történt megalapí—

tását. Azután igen logikus tagolásban tárja fel az új intézmény szervezetét; a továbbiakban az lnté- 7et Állandó hivataláról, a statisztika többi nemzet—

1) Statisztikai munkásságáról a Bulletin de lllnstitut International de Statistiaue XVIII. kötete ]. részének 674—675. lapjain Láng Lajos báró emlékezett meg ,,Jules Kautz (1829—1909)" cimen között nekrológban.

közi szervével való együttmunkálkodasról és az alapszabálymódosításokiol emlékezik meg: e feje—

zetek se'áii bontakoznak ki a nagymultú intézmény félszázados történetének külsö körvonalai. Az ötven év kiindulópontját —— mint említettük —— az i885.

évi londoni. jubiláris ülés alkot—ta, záróeseményét pedig ugyancsak a Royal Statistieal Society-nek 1934-ben megült százéves jubileuma, ill.

zetnek

az Inté—

esatlakozo 22, jubiláris ülésszaka.

(Minthogy Zalzn műve már ez ülésszak előtt publi—

káltatolt, beszámoló

ehhez

az Intézet történetéről és szervezetéről első rész a mexikói 'm— 21. —— üléssel, a második t'öí'ejezet anyaga pedig a madridi ——

20. _ iilésszakról kiadott Bulletin—kötet cikkeinek leldolgozz'isz'wal zárul.)

történeti

Személyi vonatkozású, de is bővelkedik az elsö

utolsó fejezete, mely az Intézet eddigi elnökeinek (Sir Rawson VV. Rawson, V. lnama—Sternegg, Bodio,

Delatour, Zahn)

adatokban rész

működését ismerteti.

A tudományos szempontokból lentösebib második már jelzett

Nemzetközi Statisztikai Intézet tudományos műkö—

dését rögzíti meg Itt Zahn n'iíndenekelött az inté- zetnek az

feltétlenül je-

rész a módon (1

statisztika munkálatait sorakoztatja fel.

elméleti tárgykörébe vágó

Tételről

lemzi a végzett munka történeti rendjét és ered- tételre jel—

ményeit. Ez a fejezet aránylag7 vérszegény, ami ma—

gyarázatát részben abban találja, hogy elmélet és gyakorlat nehezen 'álasztható el egymástól s az Intézet által tárgyalt gyakorlati statisztikai problé—

mák megvitatásal'ian az elméleti szempontok ugyan- csak előkelő helyet, foglaltak el. MillthI'ICSClI'C azon—

ban az a tény, hogy Zahn tanulmányz'iban a teo- retikus statisztikai fejezet mintegy hat oldalra rúg, mig a gyakorlati statisztikai működés hasonlóké—

pen témáról témára halado méltatása 110 oldalnál többet tölt meg, arra tigyelmeztetheti az Intézet vezetőségét, hogy az ötvenedik évvel meginduló új működési korszakban a kifejezetten elméleti prob—

lémák tárgyalásának az eddiginél nagyobb helyet kell, hogy szorítson. —— Zalul munkájának máso—

dik része egyébként igen gazdag anyagú. Behatóbb méltatásával ezért nem is foglalkozhatunk; csupán arra utalunk, hogy fejtegetései során bőven talál—

kozunk a magyar tudomány képviselőinek nevével,