Szabóky Alajos dr. 1873–1931

1; szám. __71 __ 1931?

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóülések. —— Séances d'étude.

Fellner: Lá

International de

Tokyo,

Frédéric session de

l'l'nstitut

tigue á

Dans la séance du 13 ianvier 1931, présidée Thirzting, M. Frédéric membre ordinaire, (: Iu une communi- de Plnstitut To—

pur M. Gustave [" e l 1 n e !,

('ution intitulée ,,L a s e s s 1" o n

International de Slutistiílue ((

1: y off, (Iue nous publions d'autre part.

Gustave 'I'hirring: Les recensements (le population exec-utes sous Joseph

11 en Hongrie.

Dans la sénnce du 27 janvier 1931, préside'e par M. Aloyse Kovács, president de la section (le démographie, M. Gustave 'I'h ir rin(, president de la Société, lui une communication ayant pour litre ,,Les recensements de population H 0 11—

de nos

exécutés sous Joseph Il en

grie", (Iue nous publierons dans un prochaine nuniéros.

Statisv

Nemzetközi Sta- ü'le'se Tokióban.

A Társaság 1931 január 13-án Thirríng Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadóüle'se'n Fellner Frigyes' r. tag tartott előadást ,,A Nemzetközi Statisztikai Intézet ülése Tokióban" címen. Az előadást folyó—

iratunk más helyén közöljük. A szakszerű és alapos előadásért Thirring Gusztav elnök köszönetet mondva, örömét fejezte ki, hogy előadó a magyar államot és a magyar tudományt oly méltóan kép- viselte a tokioi kongresszuson. Fáradságot, áldoza- tot nem kímélve, nemcsak résztvevője volt a kon—

gresszusnak, de ott vezetőszerepet is játszott, mi—

által nemcsak saját, de a magyar statisztika hír—

nevét is növelte.

Fellner tisztik'ai

Frigyes: A Intézet

'l'hírring Gusztáv: II. József magyar—

országi népszámlálásai.

A Társaság 1931 január hó 27-én Kovács Ala- josnak, a demográfiai szakosztály elnökének elnök—

[ésével lefolyt előadóülésén Thirring Gusztáv, a Társaság elnöke tartott előadást ,,II. József magyar- országi népszámlálásaí" címen. Az előadást Szem—

lénk egy későbbi számában közöljük.

Munkaerejének, munkakedvének teljes- ségében, rövid néhány heti betegség után ragadta el Szabóky Alajost a végzet. A túl- feszített, idegőrlő munka roppantotta össze szervezetét. Halálával a hazafias munka vértanuinak az a szomorú, de dicsőségteljes névsora, melyet a Központi Statisztikai Hi—

vatal adott a hazának, egy újabb névvel sza—

porodott. Egy oly névvel, melyhez nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal történetében, de az egész magyar állam egyik legsúlyo- sabb időszakának történetében is nagy fel—

adatok megoldásának érdemei fűződnek.

Szabóky életének utolsó évtizedében te- vékenységével kiemelkedett a szürke hiva- talnoki keretekből, amelyekben egy negyed- századon keresztül működött.

A Központi Statisztikai Hivatal élére 1920-ban, Buday Lászlónak a műegyetemi

- Szabóky Alajos dr.

D' Aloyse Szabóky

4873—1931

tanszékre történt meghívásával került. A nemzeti újjáépítésnek ebben a hőskorá—

ban a Statisztikai Hivatal két nagy fel—

adat előtt állott. Rendbe kellett szednie, pótolnia kellett a háború zivatarában és a forradalmi fejvesztettségben és züllött—

ségben végrehajthatatlan, visszamaradt adatgyűjtéseket és egyidejűleg eleget kel—

lett tennie azoknak a feladatoknak, ame- lyeket a békeszerződés megkötése és az ország talpraállítása érdekében a statisztikai szolgálattal szemben támasztottak. Ugyan- akkor az egyre parancsolóbban fellépő ta—

karékossági szempontok a személyzetnek érzékeny csökkentését s általában a kiadá- sok korlátozását tették szükségessé.

Szabóky Alajos a realitások iránt min—

denkor megnyilvánult kiváló érzékével sa- ját és hivatalának munkaerejét a legfájdal—

1. szám.

....72__

1931

masabb és legveszélyeztetettebb pontra kon- centrálta. Bámulatos erőfeszítéssel igye- kezett a békediktatúra által Magyarország- nak meghagyott területroncson felismerhe—

tetlen össze—visszaságba kuszált gazdasági állapotok rendezéséhez a nélkülözhetetlen statisztikai áttekintés anyagát megszerezni.

A gazdasági statisztika a háború előtt még igen kezdetleges állapotban volt és az egyre gyorsuló ütemű és egyre ditl'erenciál- tabb gazdasági élet megismerésére mind gyengébb alapot nyujtott. A kellően ki nem épített gazdasági statisztika a háború alatt, de még inkább a háború után számos rosz—

szulméretezett és helytelen, következményé—

ben sokszor rendkívül káros intézkedéshez vezetett. Szabóky Alajosnak hervadhatatlan érdeme, hogy a csonka ország gazdasági helyzetének megismerésére a szilárdabb sta- tisztikai alapot lefektette. Ritka energiával gyors egymásutánban vitte keresztül a kül—

kereskedelmi, az ipari, a szociális és a pénz—

ügyi statisztika reformját. A részletekre menő tárgyalásokat, melyek e reformok lé—

tesítését megelőzték, Szabóky fáradhatatla—

nul személyesen folytatta le az érdekeltek—

kel és a kormányhatóságokkal. S amíg így az egyik oldalon a szakszerű széles alapo- kat fektette le a statisztikai termelés cél- jaira, addig másrészt bámulatos leleményes—

séggel és őtletességgel látta el és elégítette ki azokat a parancsoló szükségleteket, me—

lyek a pillanatnyi kormányfeladatok meg- oldásánál halaszthatatlan sürgősséggel szinte napról-napra felléptek. Bizonyára ez a kii- lönleges gyakorlati készsége. amely a bo—

nyolult gazdasági kérdések lényegének gyors meglátására és megoldására képesí- tették. nagy mértékben járult hozzá ahhoz.

hogy a kormány bizalma őt a Központi Sta—

tisztikai Hivatal éléről a gyakorlati admi- nisztráció vezető pozíciójába, a pénzügymi—

niszteri államtitkári állásba helyezte.

A Magyar Statisztikai Szemlét Szabóky Alajos alapította. Energikus. célszerű intéz—

kedéseinek köszönhetjük, hogy a Szemle az eléje tűzött feladatoknak meg tudott felelni és nyomban megindulása után oly széles- körű elterjedést nyert. De mint cikkíró is kiváló helyet foglalt el Szabóky lapunk ha- sábjain s különösen a külkereskedelmi for—

galomról írt tanulmányai keltettek ország—

szerte méltó feltűnést és biztosították a kö—

zönség érdeklődését Szemlénk iránt.

mm

Tevékeny részt vett Szabóky a Magyar Statisztikai Társaság megalapításában is.

Megértő támogatása segítette át az újonnan alakult Társaságot a kezdet nehézségein és tette lehetővé nyugodt fejlődését.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1925- ben választotta meg Szabóky Alajost tag—

jává. Az Intézet brüsszeli kongresszusán 1923—ban ő képviselte a magyar kormányt.

E hasábokon ez alkalommal csupán sta—

tisztikai munkásságát kívántuk röviden jel—

lemezni. Sajnos, a Szabóky Alajos által ter- vezett gazdaságstatisztikzai reformok meg—

valósításáról takarékossági szempontokból részben el kellett tekinteni s különös játéka a sorsnak, hogy éppen Szabóky volt kény—

telen a pénzügyminisztériumban betöltött felelősségteljes ügykörében korlátozni an- nak a programmnak végrehajtását, mely—

nek előkészítése statisztikai tevékenységé—

nek legszebb eredményét képezte.

Mint a Nemzetközi Statisztikai Intézet—

nek tagját s a Magyar Statisztikai Társaság—

nak választmányi tagját, Szabóky Alajost pénzügyi államtitkári állásában is benső kötelékek fűzték a statisztikai élethez, mely- nek Szahóky oly váratlan halála igen fáj—

dalmas veszteséget jelent.

*

Budai Szabóky Alajos 1873—ban Budapesten született. Hivatali pályáját a Központi Statisztikai Hivatalban 1895-ben, mint miniszteri segédfogal- mazó kezdte meg. Túlnyomórészt a hivatal kül—

kereskedelmi osztályában működött, melynek 1914—

ben történt aligazgatói kineveztetéséig vezetője volt.

Az 1913. évi brüsszeli kereskedelmi kongresz- szuson bemutatott magyar javaslatnak, mely a nemzetközi áruforgalmi nómenklatúráról szól, Szabóky volt a szerkesztője. Kiválóan fontos tevé!

kenységet fejtett ki az Ausztriával folytatott keres—

kedelmi és statisztikai tárgyalásoknál, melyeknél több ízben önállóan képviselte a magyar kormányt.

1920—ban került Buday László távozásával a hiva—

tal élére. Már igazgatói működésének idejére esik a külkereskedelmi statisztikáról szóló 1921. évi LII. törvénycikk megalkotása és a külkereskedelmi statisztikának azzal kapcsolatos reformja, mely munkálatoknak előkészítésében, irányításában és életbeléptetésében Szabóky Alajos intenziven mun—

kálkodott.

1924-ben neveztetett ki pénzügyi államtitkárrá, e minőségében főleg az ország pénzügyi egyensú—

lyának helyreállítása körül végzett felelősségteljes és eredményes tevékenységével szerzett nagy érde- meket. Az 1926. évi választásoknál a váci kerület

1. szám.

_..73_

M

országgyűlési képviselőjévé választotta. Több ma- gas kitüntetésben részesült, így birtokosa volt a kor- mányzói teljes elismerést jelképező nagy arany- éremnek, a csillagos II. osztályú magyar érdem- keresztnek, a Ferenc József-rend tiszti keresztjének, a II. osztályú hadi érdemkeresztnek és a háborús

emlékéremnek. 1929-ben a II. fizetési osztály jelle—

gét nyerte el.

Irodalmi munkásságából a Szemlébe írt tanul- ! mányain kívül kiemeljük a magyar államadósságok- nak—az utódállamok között való megosztásáról a kormány megbízásából írt önálló tanulmányát.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Külföldi statisztikai társaságok?)

Sociétés de statistigue de l'étranger.

Société de Statistigue de Paris.

A mintegy 700 tagot számláló Párizsi Statisz- tikai Társaság (alakult 2) 1860-ban) 239 főnyi sza—

vazótag részvételével választotta meg 1930 decem—

ber 17—i ülésén 1931. évi elnökét és egyben ugyan- ekkor betöltötte tisztikarának néhány választásra—

kerülö állását. A tisztújitások alkalmával érdemes röviden megemlékezni azokról a szinte tradicionális módozatokról, amelyek az elnöki állás betöltésénél, valamint a tisztikar kiegészítésénél a választásokat _ az alapszabályokba való beiktatás nélkül is ——

mintegy hallgatólag irányítják. Az elnökké válasz- tás alapszabályszerűen egy évre szól s a megválasz—

tott elnök nem választható újra (pontosabban: nem választható azonnal újra), ez azonban mégsem je—

lenti a ,,váltógazdaság" túlságba hajtását. Az elmult évtizedek tisztújításait áttekintve ugyanis megálla—

pítható, hogy az elnök mindig az alelnökök sorá- ból, a három alelnök pedig a választmányi tagok sorából kerül ki. A tisztikar alapját tehát a választ- mány alkotja. Az egyesület e hat tagból álló szerve 3—3 megválasztott tagjainak mandátuma azonban eltérő időszakokra amennyiben a Társaság évente 2—2 új választmányi tagot választ meg mindig a választást követő hároméves perió- dusra, tehát minden évben 2—2 tag kiválik a vá—

lasztmányból; hasonlóképen kerül betöltésre évről- évre a három alelnöki tisztség közül egy, és pedig ugyancsak mindig három évre. Az új alelnökök, mint említettük, kivétel nélkül a választmányi tagok sorából választatni-ak, még pedig mintegy elő- léptetésszerűen, amennyiben rendszerint az illető évben mandátuma lejártával kiváló két választ- mányi tag egyike lesz az új alelnök, Hasonló me—

derben folyik az elnökválasztás, miután a Társaság bizalma azt az alelnököt ülteti az esetek túlnyomó—

évre

szól,

1) L. még Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.)

évi. 1.239 l., 1929. (VII.) évf. 222, 331, 714., 1.122.

I., 1930. (VIII.) évf. 62, 146., 344., 858. és 946. l.

2) A Társaság multját illetőleg v. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1929. (VII.) évf. 337. 1.

részében az elnöki székbe, aki 3 évi alelnöki meg—

bizatásának lejártával éppen ,,soros". Előfordul azután néha, hogy a soronlévő alelnök másirányú elfoglaltsága, magas kora miatt, vagy más okból nem vállalhatja el az elnöki tisztséget. Ilyen ese—

tekben a következő alelnököt, tehát azt, aki már 2 éve tölti be alelnöki tisztségét, választják meg elnökké; ezzel egyidejűleg a Társaság tiszteletbeli elnökké választja a tulajdonképen soronlévő alel- nököt s nevét a ,,Journ—a] de la Société de Statis- tigue de Paris" címlapján a volt elnököknek a sta—

tisztika történetében is jócsengésű neveket magában foglaló hosszú sorozatába beiktatja. Kivételesen arra is volt példa —— legutóbb az 1929. évi elnöknél, Colson professzornál M, hogy miután az elnökké választandó abban az évben, amikor sorra került volna, nem foglalhatta el az elnöki tisztséget, de bejelentette, hogy egy évvel később a Társaság ren—

delkezésére áll, a taggyűlés a második alelnököt emelte az elnöki székbe s az első alelnök elnökké választását olymódon biztosította, hogy kivételesen, de kifejezetten csupán még egy évre alelnökké — és csak ezen alelnöki pótév letelte után elnökké

—— választotta meg őt. A szokások által ilymódon megkötött formában lezajló tisztújítások biztosít—

ják tehát azt, hogy váltógazdaság mellett is idő- szakonkint egy kisebbszámú, bár évről-évre fluk- tuáló vezetőcsoport hosszabb időn át együttesen munkálkodik a Társaság érdekében, miután a vá- lasztmány és tisztikar egy—egy jelesebb tagja tulaj—

donképen 7 éven át marad funkcionáriusa az egyesü—

letnek. Az állandóságot a Társaság életében a három évre megválasztott, de újraválasztható fő—

titkár képviseli, akin tulajdonképen az egész munka terhe nyugszik s aki a jelen esetben immár évtize- dek óta főtitkára a Párizsi Statisztikai Társaság- nak. Munkájában osztozkodik a pénztáros—irattáros, akit szintén három évre választanak meg, de mi—

után hasonlóképen újra megválasztható, munka—

köre rendszerint hosszabb időn át egy kézben nyug—

szik. Az ügymenet állandóságának, a tudományOS