Személyi hírek

? . szám

—919-—- [939

taglétszámának) országonkinti megoszlása a követ—

kező:

Tiszte-

letbeli Rendes

tag Mg

Amerikai Egyesült Államok. 2

Argentina. . .

Ausztrália . . . . Belgium

Brazília Brit- India Bulgária

Cseh—morva protektorátus

Dánia . .

Délafrikai Unió Egyiptom

Észtország Finnország Franciaország Görögország. . .

Ir szabad állam .

Japán . .

Jugoszlávia Kanada Kína . . Lengyelország Lettország

Magyarország Mexikó . . Nagy-Britannia Németalföld Németország Norvégia . Olaszország . Portugália

Románia . . Spanyolország .

Svájc

Svédország .

Szoviet-Oroszország . Törökország

Új—Zéland .

Összesen .

Együtt

M ;—

23

mum—mmwiíw—m—w—plewwa—r—

nx, Huwrho-wnbr—cw—-—megamm—a—e—wmwmw—wy—wgsw-wwm—r— wv N

l w l l l l l l l l m l l l l — l l l l l l l

MMM M HHWHBUWIOIFHMHBWOOUINOH

JJ le M

M

l l l l l l l l w — t

... G?

199 215 1) Alapszabály szerint a tiszteletbeli tagok száma nem lehet több mint 25, a rendes tagoké pedig legfeljebb 225-re emelkedhet. — '*') Az össze- állításnál Teleszlcy János időközben történt halála még nem volt figyelembevéve; nélküle a rendes tagok száma 7, az összes tagoké pedig 9. ——

8) ,1 tiszteletbeli elnök és 1 tiszteletbeli tag.

Említést érdemel, hogy az alapszabályok érlelt- mében egy állam tiszteletbeli! tagjainak a száma.

sem haladhatja meg az ötöt, a rendes tagoké pedig a 25-öt. Fenti kimutatásunk pontosan ragaszkodik az Intézet eredeti közléséhez, melynek összeállításánál Teleszlcy Jánosnak alig néhány nappal a választá- sok lezárása előtt bekövetkezett váratlan elhúnyta még nem volt figyelembevéve. De még ha ezt a saj- nálatos t'aglétszámcsökkené'st tekintet—be is vesszük,, Magyarország akkor is igen tekintélyes helyet mondhat sajátjának a statisztikusok zártkörű világ—

akadémiájában: hiszen tiszteletbeli: tagjainak száma 2, tehát ugyanannyi, mint az egyesült államokbeli, a francia, az angol, a német, az olasz és a holland tiszteletbeli tagoké; s összes taglétszámát csak a nagyhatalmaké: Nagy-Britanniáé (25), az Amerikai Egyesült Államoké s Németországé (23—23), Olasz-v országé (22) és Franuciaorsrzágé (21), vagyis mind—

össze öt államé hala-dja meg. A rangsorban elfog- lalt hatodik helyével hazánk 31 államot előz meg;

a kisebb országok közül csak Németalföld (8) áll hozzá közel, de már például az Intézet lengyel tag-—

jainak száma mindössze 6, a japán tagoké 5, a ro—

mán tagoké 4, stb. '

Befejezés—ül ideiktatjuk az Intézet jelenlegi ma—

gyar tagjainak névsorát, zárójelben feltüntetve tag- gáválasztásuk évét is:

Tiszteletbeli tagok:

Földes Béla (1885: tb. tag: 1928).

Thirring Gusztáv (1903; tb. tag: 1937).

Rendes tagok:

Dobrovits Sándor (1939).

Fellner Frigyes (1909).

Illyefalvi I. Lajos (1929).

Kenéz Béla (1933).

Konkoly Thege Gyula (1937).

Kovács Alajos (19127).

Laky Dezső (119315).

Mint említettük, a legutóbbi Intézeti tagnév- sorban a magyar rendes tagok közt ott szerepel még, a közelmúltban elhunyt Tele'szky János (1913), neve is.

Személyi hírek. — Nouvelles.

Teleszky János 1' (1868—1939). A magyar köz- élet kíváló reprezentánsának, Teleszky Jánosnak 1939 június 13—án történt váratlan elhalálozásával a magyar statisztika problémái iránt mindig érde-k- lődő egyéniséget, a Magyar Statisztikai Társaság pedig alaupítótagjainak egyikét *vesztette el. Teleszlcy Nagyváradon született 1868 szeptember 15—én. Kö—

zépiskolai és részben jogi tanulmányait is szülővá- rosában végezte, majd a budapesti Kir. Magyar Páz-

mány Péter tudományegyetemen fejezte be. 1889-—

ben pénzügyi fogalmazóként a pénzügyminisztérium kötelékébe lépett. Itt kiváló képességeivel és szak- ismeretéveli igen gyorsan haladt előre; már 1903- ban mint osztálytanács-os vezette a költségvetési és.

zárszámadási osztály igen nagy horderejű munká- latait s ebben az állásában Wekerle oldalán Bécs—

ben számos közös pénzügyi tárgyaláson vett ered-—

ményesen részt. 1909-ben miniszteri tanácsos lettr

7. szám ———920——

1939

de még ugyanebben az évben az államtitkári címet és jelleget is elnyerte. Államtitkárrá 1911-ben ne- veztetett ki, azonban már egy évvel utóbb, 19112- ben az ország puénzügyminiszter'e volt. Öt évig: a Tisza—kormány 1917. közepén történt lemontdásáig vezette hazánk pénzügyeit. Nevéhez számos fontos törvényjavaslat megalkotása s nehéz háborús pénz—

ügyi feladatok sorozatának megoldása fűződik.

Nyugalombavxoniulása után sem kapcsoló—dott ki tel-

jesen a közéletből, hanem tevékeny részt vett a ibé—

keszerződés végrehajtásával és az 11. n. szanálással kapcsolatos tárgyalásokban s munkálatokban, 1927 óta pedig mint felsőházi tag, majd mint a felsőház pénzügyi biztottságának elnöke, törvényhozói munka- kört töltött be. A világháború Vége óta a magán—

gazdaság számos munkahelyén szolgálta az ország közgazdasági érdekeit; élete utolsó két évtizedében ez volt fő működési tere. Teleszky sokirányú mun—

kássága mellett azonban a tudományos szakiroda- lom művelésére is tudott magának időt szakítani;

több tanulmánya, így 1927—ben ,,A magyar állam pénzügyei a háború alatt" címen megjelent szép könyve statisztikai vonatkozásokban is bővelkedik.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igaz- gatótanácsának, valamint —— 1913 óta —— a Nemzet- közi Statisztikai intézetnek; az utóbbi intézmény egyik háború előtti ülésszakán részt vett, később azonban másirányú elfoglaltságai a személyes rész- vételt már megakadályozták. A Magyar Statisztikai Társaság több ülésén jelent meg; így a Társaság megalakulásával kapcsolatos tárgyalásokon, legutol- jára pedig 1938-ban a nemzeti jövedelem és az adó- statisztika kérdéseit megvitatób ankuéten. Halála a magyar gazdasági élet számos intézményeiben jelent nagy veszteséget es a magyar statisztikusok társu- latának is súlyos gyásza.

Colson G.L. 'i' (1853—41939). 1939március 24-én húnyt el a francia statisztikai élet egyik eleg- nagyobb tekintélye. Colson C. L. Versaillesíben szü- letett 1853 november 13-án; középiskolai tanulmá—

nyai után mérnökké képeztette ki magát, később

A Magyar Statisztikai Társaság

folyta-tott közgazdasági tanulmányai révén azonban a statisztikával is szoros kapcsolatba jutott. Fran- ciaország közéletében és kxözigazgatásában 1878 és 1928 közt rendkívül nagy munkásságot fejtett ki, részben az államtanács kötelékében, melynek nyu—

galombavonulásakor alelnöke volt, részben nagy—

fontosságú mérnöki munkakörökben, legutoljára, mint híd— és útügyi országos felügyelő. Sokoldalú tanári munkássága során főleg közgazdaságtant adott elő különböző főiskolákon (a kereskedelmi főiskolán, a híd- és útügyi főiskolán, az államtu—

dományi főiskolán és a műegyetemen); a párizsi egyetem statisztikai intézetének igazgatóbizottsági munkálatait is hosszú időn át irányította és egy ideig a francia legfelsőbb statisztikai tanács alel—

nöke, 1929-ben pedig a Párizsi Statisztikai Társa- ság elnöke volt. Kitüntetései közül a francia becsü- letrend nagykeresztje s a rfrancia akadémia (Aca- démie des Sciences morales et politiüues) tagsága a legmagasabb. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1906—ban lett rendes, 1929—ben pedig tiszteletbeli tagja; az Intézet számos ülésszakán vett — elnök- léssel, felszólalásokkal —-— részt s a legtekintélye- sebb tagok közé számított. Sokirányú tanulmányai közül lfőleg közlekedés-ügyi dolgozatainak volt ki-

mondottan statisztikai jellege; ,,Cours d'Economie

politig'ue" c. hétkötetes műve is gazdag statisztikai tartalmú. Colson tiszteletbeli tagja! volt a londoni Királyi Statisztikai Társaságnak; benne a Magyar Statisztikai Társaság 1929-ben megválasztott kül- földi tiszteletbeli tagját gyá-sZolja.

Silbergleit H. 'i'. Az 1939 március 15—én elhúnyt

Silbergleíl'ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1899-ben megválasztott tagja vált ki az Intézet ré—

gebben megválasztott tagjainak egyre rövidülő so- rából. Silbergleit egyetemi tanári tevékenysége mellett hosszú időn át Berlin város statisztikai hi—

vatala élén állott; értékes hivatalvezetői és sokirá-

nyú tudományos irodalmi munkásságával a kül- földön, Magyarországon is ismert nevet vívott ki magának.

új pályázata a magyar nemzeti jövedelem szá- mítási módszerének és a magyar adóstatisztika rendszerének megállapítására.

Un nouveau concours organisé par la Société Hongroise de Statistigue au sujet du calcul du revemz

national et d'une nouvelle méthode concernant la statistigue des impőts.

A Magyar Statisztikai Társaság a múlt évben rendezett ankétjaévvel kapcsolatban pálya-tételeket tűzött ki a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adsóstatísztika rendszeré- nek megállapítására. A pályázatok eredményét a Társaság f. évi június hó 22—én tartott közgyűlésén hirdette ki. A két _pályat'étel közül csupán a nem- zeti jövvedellem témára érkezett be pályamunka, amelynek jeligéje ,,Közgazdaság-stativsztika" volt, A

bírálóbizottság e pályaművet sem találta abszolút értékűnek, de javaslatára a szerző, Verő Ubul dr.

300 pengő szorgalmi díjban részesült.

Minthogy mindkét fpályázat meddő maradt, a Társaság újból pályázatot hirdet a magyar nemzeti jövedelem számítási módszerének és a magyar adó- statisztika rendszerének kidolgozására. Az előző krí—' írással szembe-n ezúttal egyetlen pályadíjat tűz ki a Társaság, amelyre akár magyar nemzeti jövede-