Külföldi statisztikai társaságok

,.

6. szám.

—.052— ₁₉₃₄

Előadóülesek. — Séances diétude.

(111 27 1934, vice—president de la Résllme', Dans la sémiee

présídée par M. Jean B u (1,

Société, MM. Aloyse K o v á e s et Jules K o 11 le oly T 11 e g e, membres ordinaíres, ont lu leurs com- munications intitulées: C o m 1) t e r e n d 11 d e la

juin

XXIIe Session, tenue () Londres, de ['Institut Illlernutionufl (le Statis- tigue.

Puis, M. Jean Bud présenta ses observations

relatives ti ces conununicutions.

*

A Társaság folyó évi június 27-én tartott elő- adóülésén Bud János dr. a Társaság alelnöke elnö—

költ. Az ülés tárgya Kovács Alajos dr. és Konkoly Thege Gyula dr. r. tagok együttes előadása volt:

Beszámoló a Nemzetközi Statisztikai Intézet Lon—

megtartotí XXII.

előadásokat t'olyóiratunk más helyen közöljük.

Bud János dr. elnök Kovács Alajos dr. elői—adá—

sához a következő megjegyzéseket fűzte. A londoni

donban íilésswalcáról cimen. Az

kongresszus a problémák hosszú sorát vetette fel s közülük többet a megoldáshoz is közelebb vitt.

A népesedési problémák a lmngresszosan tárgyalt kérdések sorában különös súllyal jelentkeztek, ami az újabb világeseményekben s a népesedési ke'r- dések jelentőségre jutásában találja magyarázatát.

A matematika erősebb statisztikai

módszerekbe, szintén modern jelenség. A számok művészi kiaknázását az újabb elmelet igen előre-

vitte. fiatalabb

generáció a matematikai statisztikával intenzíveb- bevonulása a

Kívánatos, hogy a statisztikus- hen foglalkozzék. Egyre fontosabbá válnak a szo- ciális kérdések is. Örömmel látja, hogy a magyar

statisztikusok mily tevékenyen működtek közre a kongresszus munkájában Különösen 'l'hirríng La- josnak, egy íiatal erőnek müködését köszönti öröm—

mel, akinek mélyreható tanulmánya a statisztiku—

sok nemzetközi fóruma előtt is feltűnést keltett.

Konkoly Thege Gyula előadásához szólva Bud János dr. elnök a következőket jegyezte meg. Az, előadás számot adott arról, hogy a statisztika és az élet mint próbálnak egymáshoz közeledni. A nagy megrázkódtatások mai korszakában fokozott mértékben van szükség arra, hogy a történéseket és a gazdasági életet konkrét számadatokkal is megvilágítsuk. Úgyszólván számokban élünk, szá- mokban gondolkodunk. A gazdasági élet egyensúlya azonban annyira megzavarodott, hogy ma már tisz—

tán statisztikai módszerekkel a jelenségeket nem is lehet megfogni. Eredményeket csak akkor vár—

hatunk, ha minél szélesebb körre terjesztjük ki a vizsgálatot s oly módszereket veszünk igénybe, amelyekkel ;; k('mjunktúrakutatás dolgozik. A köz- úti baleset, mellyel a kongresszus a gazdasági szak—

osztályban foglalkozott, inkább szociális probléma.

Sajnos, a gazdaságstalisztikában még sok a bizony—

talanság, csak tapogatódzva lehet előrehaladni. Le,—

szögezi, hogy a magyar statisztika mindig becsü- lettel állta meg a helyét .a nemzetközi fórumokon.

Utal e szempontból Fellner Frigyesnek és Kovács Alajosnak a londoni kongresszuson is nagyra érté—

kelt működésére. A magyar statisztika

öregbíti, hogy iparstalisztikz'ink egyike a legkidol—

hírnevét gozottabbáknak. Végeredmt'anyben a londoni kon- gresszus is, amellett, hogy .a nemzetközi érintkezés előnyeit érvényre juttatta, munkájával a jövő útjait:

egyengette.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociéte's de statistigue de llett—angel".

Svéd Statisztikai Társaság (Stofíxtt'slm ["örenín—

gin). E társulat') 1934. évi

nökké Nyström B. (1931 óta elnök) újraválasztá- tolt; az alelnök Limlers J.. a titkár-pénztáros finger F. A Társaság 1933 folyamán ? ülésen 11 előadást választásai során el-

(közl—eményt) hallgatott és vitatott meg.

Svájci Statisztikai Hivatalok Szövetsége (V er-

baml Statisiíseher Htmler). tűz a

szervezet Statisztikai Hivatalát

statisztikai ágak hiva- Sehweizeriselier

Svájc Szövetségi és az egyes decentralizált

talos munkamiihelyeit. valamint néhány kanton és város helyi statisztikai hivatalát —— összesen 17 intézményt —— egyesíti. A Szövetség legutolsó ülés—

szakát Freuflíger berni városi statisztikus elnöklete alatt 1933 november 294511 Bielben rendezte meg.

Itt állapították meg a taginle'zmt'myek egybegyűlt il L. multjáről: M. Stal, Szemle 193]. évf. 822. ].

képviselői :! háromévtizedes Szövetség új alap—

szabályait, melyek értelmében a cél a szövetségi (országos), kantonális és községi statisztika ápo- lása és előbbrevitelle l. az egyes hivatalok kolle' giállis együttműködésének előmozdítása, 2, a hiva—

talos statisztika aktuális problémáinak megvitatása és tisztázása, 3. a statisztikai módszertani és tech- nikai kérdések tanulmányozása, uti statisztikai mun- kák egységesítés—ére es racionalizálására vonatkozó kérdések tanulmz'myozása, 5, statisztikai kérdések—

ben szakvéleményeknek hatóságok

nyujtása és (i. a statisztikának az általános közigaz—

gatási

nyuló kezdeményezés és

álló statisztikai hivatalok és munkahelyek létesíté—

sének elősegítése által. Az ülésszak ezenkívül a

következő problémákat vitatta meg: számkiegeszí—

tesek statisztikában (hinder refe- részére való organizmusból való kiilönválasztására irá—

támogatás, valamint ön —

lkerekitóseki a

6. szánr

———553—-— 1934

rátuma); javaslatok a svájci statisztika egysége- sítésére (a népmozgalmi, a közlekedési balesetek statisztikájának, a különféle hivatalok kiadványai—

ban között egyes összefoglaló tábláknak egysége—

sítése, a statisztikai ábrázolás e's közlés szabályo—

zása; előadó: Senti); egy statisztikai törvény kér- désében Jenng terjesztett elő javaslatokat, melyek egyelőre bizonyos tájékoztató adatok begyűjtésére irányultak.

Német Városi Statisztikusok Szövetsége. ——

Községi Statisztikai Munkaközösség ( Verband der deutschen Stádteslatístiker. _— Arbeitgemeinschaft für gemeindliche Statistík). Az 1903-ban alapított, de konferenciaszerűen tulajdonképen már 55 éve fennálló Német Városi Statisztikusok Szövetségel) igen értékes működés után 1933 végével feloszlott, ill. 1934 elején ,,Közse'gi Statisztikai Munkaközös—

ség" néven újjászerveztetett. Az átalakulásra a ,,Deutseher Stádtetag"-nak ,,Deutscher Gemeinde-

tag"-gá való átformálása adott alkalmat; ezzel egy- idejűleg az

,,Deutscher Gemcindetag" közötti kapcsolat is még szorosabbá vált, amennyiben az előbbi az utóbbi- nak fiókszervezete, Az új munkaközösség egyébként nagyban—egészben a régi Szövetséggel azonos szer—

újjászervezett Munkaközösség és a

vezettél bír: tagjai most is túlnyomórészben a köz—

ségi (városi) statisztikai szervek vezetői és műkö—

désében a bizottságoknak továbbra is nagy szerep jut. Változás következett be az elnök személyében:

Meyer (Nürnberg) helyett Morgenroth (Mündhen) vette át az új szerv vezetését. —— A városi statisztika művelésére a ,,Deutscher Stádtetag"-nak külön statisztikai bizottsága is volt; ez a ,,Deutscher Ge-

meindetag" kebelében fog újjáalakulní.

Amerikai Statisztikai Társaság (American Statistical Association). Ez a tudományos egyesület immár 95. évi közgyűlését rendezte meg 1933 de- cember 27—29—én. A Társaság, melynek székhelye New—York,

más tudományos szervekkel karöltve megrendezett

——- közgyűlésének helyét; a 95. közgyűlés Phila- delphiában zajlott le. 1933 folyamán egyébként a newyorki központban 6 ülés és összejövetel tarta—

tott 121 főnyi átlagos látogatottsággal; ezenkívül a Nemzetközi Statisztikai Intézet mexikói ülésszaká- ról hazatérő statisztikusok tiszteletére tudományos felszólalásokkal tarkított díszebe'd folyt le New- Yorkban 1933 november 1—én, rendkívüli sikerrel, 226 amerikai és külföldi statisztikus részvételével.

Az Amerikai Statisztikai Társaság 13 helyi szerve közül pedig 1933 folyamán 10 fejtett ki élénkebb évről—évre változtatja — rendszerint

1) L. erről föleg M. Start. Szemle 1928. évf. 1237.

és köv. l.

tevékenységeit, melynek színhelye az összesen 54 eléggé látogatott helyi ülés volt. Jelentőség dolgá- ban mindezeket a központi és helyi üléseket lénye- gesen túlszárnyalja a Rice Stuart A. 1933. évi elnök vezetése alatt lefolytatott évi közgyűlés, melynek háromnapOS programján száznál több téma és.

előadás szerepelt, számos vit—afelszól—alással kísérve.

Minthogy az egyes tárgy—pontok Önálló cikk formá—

jában többnyire az Amerikai Statisztikai Társaság, negyedévi Journal-jában, illetve annak ezúttal 240 lapos ,,P'apers and Proceedings..." e. külön szá- mában (vagy más rokon folyóiratokban) láttak nap—

világot és így túlnyomő'résziikben a Szemle ,,Folyó—

irtaitszemle" rovatában megemlítteitnek, e helyt egyen- kint nem sorolhatjuk fel sem az előadások címét, sem az egyes iilésszakaszok összefoglaló 30 téma- csoportját'; csupán arra utalhatunk, hogy a gazda- ságstatisztikai problémák túlsúlya mellett elméleti és módszertani, matematikai statisztikai, demo—

graílai stb. kérdések is bőven szerepeltek a napi- renden, sőt több előadás a rokon—tudományszakmák munkaterületéről származott. Az utóbbi körülményt az magyarázza, hogy egyes ülésszakaszok az ugyan- akkor Philadelphiában ülésező rokon testületekkel

(Econometric Society, Am. Political Science Ass,

Am. Economic Ass, Am. Farm Economic Ass, Am.

Ass. for Labor Leg'islation, Am. Ass. of University Teachers of Insurance) közösen rendeztettek meg.

Ezenkívül a közgyűlésen a Társaság 24 bizottságai ill. bizottsági jellegű szerve is előterjesztette évi- jelentését és temészetesen a főtitkári, pénztári, szerkesztői jelentések is letárgyaltattak. A köz—

gyűlést munka tehát ezúttal is túlságosan nagynak tűnik fel. Ami .az egyesületi ügyeket illeti, meg-' említhetjük, hogy a közgyűlésen kisebb alapszabály- módosítások 3 általános érvényű javaslatok is el- fogadtattak (utóbbiak egyike a változott gazdasági viszonyok miatt 1934/5-re az esedékes mezőgazda—

sági felvétethez kapcsolódó újabb népszámlálást sürget). A tisztikar kiegészítése során elnökké—

1934-re Mills F. G. választatott meg; a titkár-pénz—

táros továbbra is King J. W., a Journal szerkesz- tője Ross F_ A. maradt, a Journal mellett meg- jelenő ,,Annal—s of Mathematical StatisticsM) szer- kesztését pedig a jövőben is Carver H. G. végzi.

Rajtuk kívül 6 igazgató és még a statisztika kit-_

lönböző ágazatairai') kiterjeszkedő hatáskörrel 8 al- elnök végzi az 1932 végén 1975, 1933 végén azon- ban csak 1649 tagot egyesület irá-

nyítását. '

számláló

1) A Társaság 1933—ban egy monografiát is ki.—_

adott ,,American Agricultural Villages" címen.

2) L. M. Stat. Szemle 1933. évf. 467, lap.

38