2. szám
162 —
1935
törpe— és kisbirtok kedvezne az állattenyésztésnek, holott az igazság csak annyi, hogy a törpebirto- kosnak aránylag sok az áll-atja. Kéri a Statisztikai
Hivatalt, hogy már a közzétételnél adjon az atla—toknak megfelelő magyarázatot. Fontosnak tar—
tana, hogy összehasonlítást keressünk a multtal
is. Ezért javasolja, hogy egy kérdőíven, amelynek kitöltése nem lenne kötelező, tudakoltassanak aháború előtti évekre vonatkozó bizonyos adatok s esetleg az is, hogy a gazdasági válság elött,
1927—28 körül, milyen volt a helyzet. Szól a te—lepítési lázról, melynek kapcsán hozzá nem értők téves eszméket hirdetnek. A nagybirtok tudja és
meg is teszi kötelességét, de van a nagybirtoknak egy olyan kategóriája is, amelyben túlnyomó a
hasznot nem hajtó terület,Vay Miklós br.: Örömmel üdvözli mező-
gazdasági összeírást, amelynek adataitól azt Várja,
hogy azok kellő feleletet adnak sok demagóg állí—
tásra. Mint a gazdatiszti egyesület elnöke, kéri,
hogy a felvétel kapcsán tudakoltlassanak a gazda—
tisztek viszonyait megvilágító bizonyos adatok is,
mert fontos, hogy az okleveles gazdatisztek elhe—
lyezkedése a nyert adatok révén e-lőmozdíttassék.
Az összeírás munkájában résztvevő gazdatisztek is, ha tudják, hogy az összeírás az ő érdekeiket is
szolgálja, nagyobb ambicióval fogják végezni mun—kájuka't.
Szuly Elemér: Kevésnek tartja az összeírásban
résztvevők munkájának díjazását. Bár az adatok adózás—i célokra nem szolgálhatnak, attól tart, hogyaz adatszolgáltatók nincsenek megnyugtatva arra-
nézve, hogy a pénzügyi közegek a kérdőívekbe nemtekinthetnek be. A kitöltött kérdőívek beérkezés
utáni kezelésénél ezért fokozott vigyázatot javasol,tl
Malcomes Gyula br.: Köszönettel veszi tudo—
másul, hogy a hivatalos statisztika az OMGE kívá- nalmait a felvételnél honorálta. Az a véleménye, hogy a birtokreform gyökeres megoldásához addig nem lehet hozzáfogni, amíg ennek az adatgyüjtésnek
a tanulságai ismertté nem lesznek Az OMGE ezt vigye át a köztudatba.
Konkoly Thege Gyula dr.: Válaszol az elhang—
zott észrevételekre, Az OMGE számtartási bizott- ságának ő is tagja, sőt alelnöke. A bizottság szoros kapcsolatot tart fenn ;. Statisztikai Hivatallal s ezt
Külföldi statisztikai társaságok.
Párizsi Statisztikai Társaság. (Société de Sta—
tistigue de Paris.) A Társaság 1934 december 19—én
tartotta igen látogatott közgyűlésszerű évi záró—
ülését. Az esedékes hixszwtikari választásokon 697 tag közül 242 vett részt. Elnök az 1935. évre a soron lévő alelnök, Michel E. lett. A Társaság 1934. évi
a kapcsolatot a jövőben még jobban ki fogják építeni. Vitatní lehet, hogy az állattenyésztésnek a kis vagy nagybirtok kedvez-e jobban, Erre is
a szóbanforgó adatgyüjtés fog feleletet adni. Tanul- ságos volna, ha a háború előtti adatokkal össze—hasonlítást lehetne tenni, sajnos azonban, hogy osu- pán 4—5 évre visszamenő adatok szolgáltatását is
csak igen kevés gazdától lehet remélni s így akapott adatokból az országos állapotra vonatkozóan következtetéseket nem lehet levonni. A gazdatisz-
tekre vonatkozó adatgyüjtés érdekében a Statisz-tikai Hivatal a lehetőt meg fogja tenni. Tudatában
van annak, hogy a mezőgazdasági összeírásbanrésztvevők munkája anyagilag nincs kellően jutal—
mazva, az ország érdekében azonban mindnyá—
junknak áldozatot kell hozni. A Statisztikai Hiva- tal éveken át meghosszabbított munkaidővel fog dolgozni, külön díjazás nélkül. A külföldi államok is példát mutatta.—k e munkálat áldozatkész elvégző- sében.
Kenéz Béla dr. zárószavában őszinte köszö-
netet mondott az alapos és világosan tájékoztató előadásért. Az előadó logikus fejtegetései és a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal veszle—
tes útmutatásai bizonyára jelentős tényezői
lesznek az adatgyűjtés sikerének s remélnlinkengedik, hogy —— amint a halhatatlan emlékű Da- rányi Ignác mondta közel negyven évvel ezelőtt az első nagy mezőgazdasági statisztikai összeírás
eredményeit ismertető mű első kötetének előszavá- ban —- ez az adatgyűjtés is .,,hasznos tanulságoknaakvalóságos kincsesbányája" lesz. Ebből a bányából
a tudás és a helyes irányban való haladás kincseit fogjuk kiaknázni. Az igazságot sugározzák majd e kincsek és az igazság sugárzó fényénél tisztánlátjuk föladatainakat, fölismerjük az egyes birtokos—
kiatlegóriák gazdasági, társadalmi, történelmi és po-
litikai jelentőségét, szükségességét és harmonikus együttműködésük nélkülözhetetlen voltát és e föl—ismerés világossága előtt meg kell majd hátrálnia a tudatlanxsággal és hiszékenységgel visszaélő de- magógia sötétségének is. Mert a demagógia ott végződik, ahol a statisztika kezdődik: az üres szó—
lamok hamis pénzének nincs többé kelete, mihelyt
a statisztika igazságiaának nemes va'llutája f orga - lomha kerü !.Sociétés de statistigue de llétrange'r,
ülései közül az 1934 november 21—i ülés ünnepi
jelleget öltött. Ekkor ugyanis az igen nagy szám-
ban egybegyűlt tagok a legmelegebb ünneplésbenrészesítették Barriol Alfréd főtitkárt, az egyesületi élet tulajdonképeni irányítóját, aki mint az egye—
nes vonalú fejlődés, az állandóság képviselője, im
2. szám.
már 25 éve látja el a főtitkári munkakört. Barriolt, aki a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek rendes, a
Magyar Statisztikai Társaságnak pedig nagyra—
becsült és (a Társaság, valamint a magyar statisz—
tikusok munkássága iránt állandóan éber érdek—
lődést tanusító kiill'öldi tiszteletbeli tagja, jubileuma alkalmából a Magyar Statisztikai Társaság is me-
legen üdvözölte.
Királyi Statisztikai Társaság.
(Royal Statisticul Society.) A
életrehívott egyik új szervei)London.
'l't'irsaság nemrégen azokkal .a proble—
mákkal foglalkozik, amelyek a statisztikai módsze—
reknek mezogazdasagi és ipari kutatások körében
——163-— 1935
való alkalmazása során merülnek fel; ez a szak—
osztály éventc négyszer ülésezik s az üléseken elő-
terjesztett közlemények, valanúnt viták ,,Supple—
ment to the Journal of the Royal Statistieal So-
ciety" címen, külön füzetekben jelennek meg.Érdekes, hogy e szakosztály ülésein nemcsak a
Társaság tagjai, hanem a ,,Slu'pplement" előfizetőiis résztvehetnek, anélkül persze, hogy utóbbiak a
Társaság ügymenetet érintő kérdésekben hozzá- szólási joggal bírnának. A Szakosztály szervezete tehát emlékeztet a Magyar Statisztikai Tánsaság szakosztályainak alapszzibz'ilyszerű szervezetére.Külföldi statisztikai szervek. — Bureaux de statistigue de l'étranger.
Német városi statisztikai hivatalok. Minthogy a városi statisztika szervezete Németországban a
legterebélyevsebb, a Szemle hasábjain már több al-
kalommal ismertettük a nemet városi statisztikai hivatalok számára, szemelyzetére és munkakörére vo- natkozó fontosabb adatokat.?) Most a ,,1)eutschesStatistitsch—es Zentralblatt" 1934. évi 7. száma alapján említhetjük meg, hogy ezidőszerint az 52 százezer—
nél népesebb nemet varos közül ülö-nek van tulaj—
donképeni, hivatalos statisztikus által vezetett sla—
tisztíkai hivatala; ezenkívül 4 középvárosnak is van ilyen hivatala. A 35 nagyváros névsora a következő
(zárójelben az 1933. évi lélekszámot adjuk): Altona (241970), Augsburg (176575), Berlin (4,242.501),
Beutlien3) (100584), Boroszló (625198), Braunschweig(150840), Bréma (323331), Chemnitz (350734), Dortmund (540875), Drezda (642143), Düsseldorf
(498600), Erfurt (144879), Essen (654461), Frank- furt a. M. (555857), (ileíwitz3) (111062), Hagen(148314), Halle a. d. S. (209169), Hamburg
(l,129.307), Hannover (443920), Hindenburg—*)
(130433), Karls—rulhe (154902), Kassel (175179),Kiel (218335), Köln (315794), Lipcse
(756605), Königsberg i, Pr.
(713470), Ludwigshafen a. Rh.
(107344), Lübeck (129427), Magdeburg (306894) , Mainz (142627), Manniheim (275162), München (735388), Nürnberg (440438), Stettin (270747),
Stuttgart (415028). (A 4 köze'pváros Frankfurt a. d.
0. (75.831), Koblenz (65.257), Oldenburg (66.961),
Trier (76.692). A 17 statisztikai hivatal (ill. önállóstatisztikai szerv) nélküli, legalább százezres nagy—
város túlnyomóan az újabban nagyra fejlődött ipari gócpontok közé tartozik. A német városi sta—
tisztikai hivatalok száma a multtal szemben meg-
fogyatkozott. Ez azonban csak reszben vezethető
vissza a megnehezedett viszonyokra, ill. a hivatalok ez okból történt megszüntetésére, mert részben avárosegyesítése'kunek, valamint annak a körülmény—
nek .a következménye, hogy a multban a nem tu—
lajdonképeni statisztikai szervek is a statisztikai hivatalok közé számítatt—ak. -—— Mint tartományi sta—
tisztikai szerv ezidőtszerint kettő működik a Német- biirodialombian, az alsószile'ziai Bonoszlöbnn és a keletpor—oszországi Königsbe'rgben.
Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.
Jahn (i., a norvég Központi Statisztikai Hivatal
igazgatója, aki a Magyar Statisztikai Társaságnakis tiszteletbeli tagja, pénzügyminiszterré neveztetett
ki; a Statisztikai Hivatalban utóda Skoíen A. lett.A lett statisztikai szolgálat új vezetője Salnais V.
Németalföld Központi Statisztikai Hivatalában a de Roos halálával megüresedett aligazga—tói szeket van Dam van Isselt E. W. foglalta el, a Központi
1) L. M. Stal. Szemle 19334 évf. 691. l.
:) L. legutoljára M. Stat. Szemle 1930, évi". 941.—
945. l.
Statisztikai Bizottság titkára
J. lett. .
Braziliában az országos közegészségügyi szol—
gátat kebelében a demognafiai-egészségügyi felügye- lőség átszervezésével biostatisztikai osztály létesít-
tetett; az osztály igazgatója Rungel E., aki a meg- szűnt szervet is vezette.pedig Idenburg Ph
A badeni országos statisztikai hivatal érdemes
elnökének, Hecht dr. k—ormányfötanáesosnak nyu-8) Beuthen, Gleiwitz és Hindenburg mint felsö—