Személyi hírek

(1)

. 3- , szánt ^{ 321'_} ^{" 1939}

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistz'gue.

Előadóülések. — Séances détudes.

Résumé. Dans [a se'ance du 21 mars 1939, tenue sous la présidence de M. Jules de Kon—

koly Thege, president de la Société, M. Béla Földes, membre honoraire, fit une conference ayant pour titre Notes sur la guestion 'des enguétes statistigues, et par- ticuliérement celle de-s r'ecensc—

ments de la population.

sur

aie

A Magyar Statisztikai Társaság március 21-én Konkoly Thege Gyula elnöklósével lefolyt előadó- üluésén Földes Béla tb. tag tartott előadást ,,Jegy—

összeírások kérdéséhez, külö—

Az előadást zetek a statisztikai

nös tekintettel a népszámlálásokra".

legközelebb közöljük.

Konkoly Thege Gyula elnök köszönetet mon-

dott az előadónak értékes előadásáért,

amely sok megszívlelendő jó tanácsot és hasznos tanulságot nyujtott. A tárgyalt kérdések közt kii- lőnösen fontosnak tartja a nemzetiségi statisztika módszerproblémáját, amelynek megoldása elől a Nemzetközi Statisztikai Intézet elzárkózott. Nagy—

fontosságú feladat a hivatalos statisztika Önálló—

ságának biztosítása is, amire valóban szükség van.

illusztris

Személyi hírek. — Nouvelles.

A Budapesti Közlöny 1939 március 9—i szama közli, hogy Thirríng Lajos dr. miniszteri titkár a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalban, a Magyar Statisztikai Társaság titkára, a budapesti m. kir.

József Nádor Műszaki 'és Gazdaságtudományi Egyetem [közgazdaságtudományi karán ,a ,,Népes—

ségi statisztika" című tárgykörből egyetemi magán—

tanárrá képesíttet'ett?) ,

Bajorország, A bajor statisztikai hivatal 31 éven át volt nagynevű vezetője, ZahnFul9zS'9 febr.

l-en nyugalomba vonult; utóda Burgdörier F., a németbirodalmi statisztikai hivatal egyik ismert-

nevű igazgatója. . '

Oslo. A város statisztikai hivatalának új igaz- gatója _— az elhúnyt Sollid E. utóda — Messel A.

lett.

v'y Japám A japán statisztikai hivatal igazgatói tisztjében Hiraki H.—t Kawashima T. váltotta fel.

Palesztina. Az állam vezető hivatalos statisz- tikusa, Cudmore S. A. a szervezőmunka elvégzése után visszatért korábbi munkahelyére, a kanadai statisztikai hivatalba; utóda újzuél—andif statisztikus,

.ngaódf _,G; 'E. F. lett. , _

,)Maxikó. A mexikói statisztikai hivatal vezér- igazgatójává (Hare utódául) Alanis Putino E.—t ne—

vezték ki.

Peru; Statisztikai szolgálatának újjászerveze—

se'-rea— statisztikai hivatal új vezetője, Kiirbs F.

nyert megbízatást.

Podmaniczky Horác báró 'i' (1866—1938). Pod- maniezky Horáe báró 1938 október S-ánv bekövet-

* kezett halála a M. kir. Központi Statisztikai Hiva—

talnak is gyásza: a századforduló utáni hivatalos

statisztikai életnek tevékeny munkám volt. Podma-

niczky Budapesten, 1866 január 23-án született.

1) Magántanári próbaelőadását ebből a tárgy—

körből 1939 január 24- én ,,A népességi statisztika értéke és jelentősége" címen tartotta meg.

, omlás

iskolai tanulmányai elvégzése során főleg idegen nyelvek elsajátítására fordított gondot s amikor egy budapesti ipari részivlénytársaságban eltöltött néhány évi szolgálata után 1902-ben a Központi Statisztikai Hivatalba lépett át, itt éppen nyelv- ismerete révén igen jól érvényesült. ulgll2-ig tarto—

zotteHivatall kötelékébe és itt előbb a nemzet—

Akőii osztályon, utóbb pedig a könyvtárban tevé—

kenykedett, 19017?tőlhfogv'a mint statisztikai főtiszt.

Statisztikai tevékenysége tulajdonképen azonban csak 1909—ig tartott, amikor is nyelvtudása és könyvtári szakismeretei névzén a római Nemzetközi"

Mezőgazdasági Intézet könyvtárosi tisztét foglalta el.

Állását az olasz hadüzenet miatt hagyta el s haza—

térve az olasz harctéren katonai szolgálatot telje- sitett. Majd a közélelmezesi minisztériumban, 1921—

től pedig osztálytanácsosi rangban a földmívelés- ügyi minisztériumban dolgozott; 1924-ben nyugalomba vonult és akkor nyerte el a miniszteri tana—' csosi címet. Nyugalombavonulasa után még néhány évig nagy nyelvtudásának megfelelő munkákat vég;

zett el a pénzüg yminiszbérium számára. Külön is említést éldemlő tevékenységet fejtett ki az össze- utáni etntente-hizottságokban, mint egyes minisztériumok és kormányhatósagok képviselője;

ebben a munkakörében a ' statisztika gyakorlati

alkalmazásának is jelentős szerep jutott. 'A Ma- gyar Statisztikai Társaság részben ezt 'a tevő- kenysége't óhajtotta elismerni akkor, amikor (19234 ban) rendes tagjai közé beválasztotta.

Börcsök Andor 'i' (1872—1938). Az 1938 novem—

ber ill-ént elhúnyt Börcsők And'orlban— az 'Ó—rEZágos Földbirtokrendező Bíróság a magyar statisztikai élet

problémái iránt mindíg érdeklődő; kiváló másod-'

elnökét gyászolja. Bőrcsök 1872 december 22-én Martonvásáron született. Tanulmányainak elvégez- tével bírói pályára lépett. Előbb 1896—tól a kereske- delmi és váltótörvényszék gyakornoka volt, majd

(2)

a.azwn

;193S3

lS98—tól az igazságügyminisztériumban dolgozott; itt 1918-ban a miniszteri tanácsosi rangot érte el. 1921 óta haláláig mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság másodelnöke a világháború utáni földreform lebonyolításában igen eredményesen tevékenykedett.

Emellett jogtudományi téren és főleg agrárpolitikai, irányokban is beható munkásságot fejtett ki; ez utóbbi témakörből a műegyetemi közgazdaságtudo—

mányi karon meghívott előadóként előadásokat is hirdetett. Sokirányú kiváló működésének elismeré- séül (1936—ban m. kir. titkos tanácsos lett. A sta—

tisztikai szolgálattal korán jutott kapcsolatba: igaz- ságügyminisztériumi működésének kezdetén, a ki- lencszwázas évek elején dle'lutánonkint a Központi Statisztikai Hivatalbandolgozott, a bűnügyi statisztikai anyag elbírálásában és feldolgozásában vett tevékeny részt. A statisztika iránti érdeklődésének később is számos tanujeílét adta; így a Földbirtok- rendező Bíróság kebelében a Központi Statisztikai Hivatal támogatásával még néhány révvel ezelőtt is fontos statisztikai munkálatok-at hajtatott végre.

Bőrcsök ellhúnytával a magyar közélet jeles képes- ségű, kiváló munkásságot kifejtett egyéniséget, a Magyar Statisztikai Társaság pedig 1923—ban meg—

választott rendes tagját vesztette el.

Schiirtlin G. "t'. 1938 augusztus 21-én húnyt el a svájci statisztikai élet egyik jeles tagja, Scliá'ttlz'n G. Korábban — mint a legnagyobb svájci életbizto- sító társaság igazgatója —— főleg az életbiztosítás- sal és a halandósággal kapcsolatos témakörben fejtett ki említésre méltó irodalmi működést. Svájc halandósági táblájának elkészítésével is hasznos szolgálatot tett hazája demográfiájának és bizto- sításütgyének. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek

1905 óta volt tagja.

Linders F. J. 'i'. Az upsalai egyetem ismert nevű statisztika tanára, a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1933-ban megválasztott rendes tagja, Linders F. J. 1938 október 16—án meghalt. Rendkívül ter—

jedelmes irodalmi munkásságot hagyott hátra, mely- ben a matematika s az elmélet élesszemű, jeles művelőjének bizonyult. Képzettségének, érdeklő—

dési körének sokoldalúságára jellemző, hogy fog—

lalkozott a demográfia, a nemzeti jövedelem, a hi—

vatalos statisztikai tevékenykedés, valamint a bio- lógia és biometria kérdéseivel is. Az ő alapítása az Upsalai Egyetem. Statisztikai Társasága, mely ennek a főiskolának tanárait és statisztikai szemi- náriluma volt s jelenlegi hallgatóit tömörítette.

Mahaim E. 'i' Az 1938 november 30—án elhúnyt Mahaím E.-ben a liege-i egyetem nyugalmazott ta—

nárát, az ,,Institut de Sociologie Solvay"L1923—tól

1935-ig volt igazgatóját, a belga tudomány egyik legnevesebb képviselőjét vesztette el. Kiváló Volt mint statisztikus,, mint közgazda, mint jogtudós;

nemzetközi hírnevét mégis elsősorban szociológiai munkáinak köszönheti. Hazája közéletében ipar- és munkaügyi miniszterként játszott igen előkelő sze- repet. Levelező tagja volt a francia akadémiának (Institut de France), rendes tagja a belga, királyi akadémiának és a belga központi statisztikai bi- zottságnak. A Nemzetközi Statisztikai Intézet tudo—

mányos tekintélyét 1909-ben rendes taggá válasz- tással ismerte el. Irodalmi működésének joavarészea társadalomtudomány problémaköréből származott;

de ezekben a műveiben is bőven alkalmazta a sta—

tisztikai módszert és több értékes statisztikai ta—

nulmányt is írt.

Hill J. A. 'i'. Az 1938 december 12-én elhúnyt Hill J. A. mint az Amerikai Egyesült Államok statisztikai hivatalának (Bureau of the Census) he- lyettes vezetője értékes munkákkal tette nevét ha- záján. túl is ismertté. Amerikai és német egyete—

meken végzett tanulmányai után előbb gazdaság- statisztikai, majd túlnyomóan demográfiai kérdé- sekkel foglalkozott. A Nemzetközi Statisztikai Intézet munkásságába taggáválasztásakor, 1924-ben kapcsolódott bele.

Henein H. G. bej 1'. 1939 január 27-én be- következett halála Egyiptom statisztikusait döntötte gyászba. Henein 1923 óta állott hazája hivatalos statisztikai szervének szolgálatában. Hosszabb ideje a felügyelői tisztet töltötte be e hivatalban s így mint hivatalvezető szerkesztette az egyiptomi sta—

tisztikai évkönyveket és egyéb kiadványokat. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1967-ben lett rendes tagja.

Laurent Ch. 'l'. A Nemzetközi Statisztikai In—

tézet az 11939 február 17—én elhúnyt Laurentben az 1902. évi tagválasztások folyamán megválasztott rendes tagját, a francia számvevőszék volt elnökét, a francia állam egykori" követet, a Párizsi Statisz—

tikai Társaság pedig volt elnökét gyászolja.

Wicksell S. D. .1'. A lundi egyetem kiváló sta- tisztikaprofesszorának és statisztikai intézete igaz- gatójának 1939 február 20-án, aránylag fiatal kor- ban bekövetkezett halála a svéd tudomány komoly vesztesége. Wicksell elsősorban az elméletnek volt

művelője; matematikai statisztikai dolgozatokon

' kívül jeles népességelméleti munkákat is írt. Ezen- kívül számos demográfiai tanulmánnyal írta be nevét a svéd statisztika történetébe. Wicksell 1935 óta tartozott a Nemzetközi (Statisztikai Intézet tagjai közé, az Amerikai Statisztikai Társaságnak pedig tiszteletbeli tagja volt.